Nyugati Magyarság, 1995 (13. évfolyam, 3-12. szám)
1995-04-01 / 4. szám
1995. április Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 7. oldal Melléklet (4 oldal) Háttér Ötven magyar értelmiségi aláírt egy, a Magyarok Világszövetségét minősítő, támadó dokumentumot, anélkül, hogy tájékozódott volna a Szövetség belső életéről. Ötven magyar értelmiségi vállalta azt a felelősséget, hogy az ártatlanság vagy a jó szándék vélelmét megtagadja a „vádlottól”, az egyetlen egyetemes magyar civil szervezettől. A fent említett ötven értelmiségi jóhiszeműen bedőlt a mendemondáknak, a pletykáknak, ahelyett, hogy tájékozódott volna. Mert arra gondolni sem merünk, hogy az alapszerződések megkötésének annyira feszült időszakában ne mérlegelték volna cselekedetük súlyát. A magyar közállapotokat minősíti, hogy ötven magyar értelmiségi a sajtó és az elektronikus nyilvánosság színtereit fölhasználva támadást indíthat egy működő szervezet legitim vezetői ellen. Ehhez a támadáshoz - úgy tűnik - nincsen szükség tényekre. A magyar sajtó nagyobbik felét ebben a pillanatban az minősíti, hogy nem vállalkozik a tények vizsgálatára, tisztázására, elemzésére és csoportosítására. Nem keres bizonyítékokat pro és kontra, hanem készpénznek véve a kiadott nyilatkozatot, kritikátlanul szajkózza annak állításait. A magyar demokrácia egyik próbaköve, hogy meddig lehet bizonyítékok nélkül büntetlenül vádaskodni. —S hitelt ad-e ezeknek a kétes értékű állításoknak a magyar parlament? A legsúlyosabb vád, hogy a Magyarok Világszövetsége nem pártoktól és a mindenkori kormánytól független szervezet. (Bár ennek az állításnak ellentmond Eörsi István azon kifogása, miszerint a Világszövetség „függetleníteni tudta magát a mindenkori kormánytól...”) Lássuk a tényeket: Azok, akik ma a Szövetséget pártossággal vádolják, a demokrácia első négy évében szűkös pártérdekektől vezéreltetve, ellenzéki szerepükbe belemerevedve, tudatosan távol tartották magukat a Világszövetség fórumaitól. így vállalták és ma is vállaniukkell annak következményét, hogy nem választhattak, és nem voltak választhatók sem. Politikai finnyásságuk miatt — s mert a más nézetűeket nem tudták elviselni — nem gyakorolhattak befolyást a demokrácia szabályai szerint az eseményekre. „Nemzeti seregléstől” tartottak, s ma bántja őket, hogy ez az összefogás túl szélesre sikerült. Hogy a Magyarok Világszövetségében különböző nézetű, politikai gondolkodású szervezetek vannak, az aligha vitatható. A Világszövetség Elnökségének sem joga, sem lehetősége nincsen szervezeteinek és tagjainak politikai nézeteit ellenőrizni, fölülbírálni. Nyolcvanhárom hazai szervezetnél talán mégiscsak furcsa lenne politikai azonosságot föltételezni. Az ötveneket az is zavarhatja, hogy a köztiszteletben álló Csoóri Sándort olyan embernek tartották választói, aki fölül tud emelkedni személyes politikai szimpátiáin, kötődésein. Mert ahhoz egyébként minden tisztségviselőnek joga van, hogy politikai nézetei legyenek. Ugye, uraim, ezt az ötven értelmiségi talán nem vonja kétségbe? Ezeket a nézeteiket pedig a Világszövetség vezetői nem tukmálták rá soha senkire. Sem szervezetükre, sem tagságukra. De ha már személyi kérdéseknél tartunk: fölmerült az is, hogy a Világszövetségben személyi kultusz van. Tisztelettel kérdeznénk, kinek a kultusza? S ha megvan a név, akkor mi ken és feladatokon. Az Európában működő amerikai hadikórházak felszerelését vidéki magyar kórházakhoz szállíttatták. Kárpátalján az ott élő magyarokon keresztül életmentő gyógyszereket juttattak a ruszinoknak, ukránoknak, oroszoknak is. És ez csak néhány példa az utóbbi időből, a számtalan ruha- és könyvszállítmányról, technikai felszerelésről nem is beszélve. A „földuzzasztott apparátusiról csak annyit, hogy a Magyarok Világ-Ml:J>„ n ^öv^szövetsége munkatársi létszáma sofőrökkel, takarítónővel, portással, telefonközpontossal együtt sem számlál húsz embert. Azaz alig 20 főfoglalkozású, teljes munkaviszonnyal rendelkező dolgozója van a budapesti központnak. - Sokan szeretnénk, ha máshol is ennyi lenne a „földuzzasztott apparátus”, ugye? Kettő darab használt — más intézménytől átvett — személygépkocsival rendelkezik a Szövetség. Benczúr utcai székháza lepusztult, teljes felújításra szorul, míg a majdani Magyarok Háza, a majdani magyar művelődés központja, a volt Szovjet Kultúra Háza — amely csak bérlemény — szinte műemléki helyreállítást kíván. Ezekre ebben a pillanatban még semmi fedezet. A nehéz körülmények között, hétvégét és kötött munkaidőt nem ismerő, napi tíz-tizenkét órát dolgozó lelkes társaságot s a hozzájuk kötődő, közel kettőszáz szervezetet, testületeiket s a nyolcszáznegyvenezres tagságot ötvenen bírálják. Ötvenen, akik a Világszövetség egyetlen rendezvényén még nem vettek részt, s egyetlen fórumát meg nem ismerték. Viszont egy, a szerző és szervező neve nélkül körözött , .kollektív nyilatkozatot” aláírnak. Hol itt a hitelesség? A megalapozatlan vádakban vagy a teljes nyilvánosság előtt végzett munkában? Döntsék el Önök. Budapest, 1995. március 11. A Magyarok Világszövetsége sajtószolgálata MVSZ Akadémia Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke március 31-én sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Világszövetség szeptemberben a Semmelweis utcai székházban önálló Akadémiát indít a magyarországi és a világ magyarsága közötti szellemi kapcsolat erősítése, a magyarsághoz tartozás érzésének elmélyítése céljából. Az MVSZ Pozsgay Imrét kérte fel az Akadémia rektori posztjára. A képzést neves közgazdászok, mérnökök és irodalomtörténészek irányítják majd. Csoóri Sándor annak a reményének adott hangot, hogy az Akadémia olyan fiatalokat nevel, akik felnőttként is élénken reagálnak nemzeti sorskérdéseinkre. Pozsgay Imrére azért esett a választás, mert - mint mondotta - ő olyan ember, aki a hatalmát elveszítette, de az ügyet, amit képviselt, nem. erre a bizonyíték?! Mert aki már egyszer is járt a Szövetség bármely fórumán, az tapasztalhatta a tekintélytiszteletet nélkülöző éles vitákat, a szervilizmust kerülő őszinte érveléseket. A Világszövetség Elnöksége és Választmánya, valamint küldöttközgyűlései az Alapszabályban rögzített rend szerint szabályosan és demokratikusan működnek. Súlyos vád az is, amit néhány napilap is megengedett magának, miszerint az elnök vagy az Elnökség nem lenne legitim. A tájékozottság teljes hiányát is jelzi egyben, mert 1991-ben a küldöttközgyűlés viharos ülésén alakult át a Magyarok Világszövetsége, éppen a nyugati küldöttek inspirálására. Itt egész napos vita után több jelölt közül választották ki azt a Csoóri Sándort, akit azután telefonon kerestek föl, hogy jöjjön és vállalja a szabályos választás végeredményét, az elnöki tisztséget. Ezt a választást aztán csak megerősítette a Világtalálkozóval egyidőben tartott közgyűlés, amely választmányt, elnökséget is választott. Szintén a lehető legdemokratikusabban és tiszta, vitathatatlan körülmények között. (A Vüágtalálkozó sikere is irigyelhető, hiszen tízezren fordultak meg a néhány nap alatt a fórumon.) Az ötvenek az aláírt nyilatkozat számadatait sem ellenőrizték. A Magyarok Világszövetsége a magyar költségvetés egy tízezred részével sem rendelkezik. Karitatív tevékenysége során azonban ennek a több tízszeresét juttatta el a határon túli területekre, könnyítve az állami terheI! Egy" szervezet válasza a „kollektív" vádaskodásra NAGY LÁSZLÓ vers- és prózamondó verseny a világ valamennyi magyar versmondójának 1995. febr. 1—ápr. 23-A Magyarok Világszövetsége, az Anyanyelvi Konferencia és a DUNA TV közös rendezvénye IV A .kollektív nyilatkozat” — Nagy Csaba munkája — ismert volt már az év elején a Magyarok Világszövetségében. Eljuttatták hozzánk azok a határon túl és szórványba élő magyarok, akik bíznak a Magyarok Világszövetségének választott vezetőiben, és pontos értesülésekkel rendelkeznek a szervezet működéséről. Tehát a Magyar Hírlap által közölt írás csak alkalom a válaszadásra. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a .kollektív nyilatkozat" kritikája nem a tényeken alapul. Állításai tételesen cáfolhatók. így megtéveszthették azokat a jóhiszemű értelmiségieket, akik azt kézjegyükkel látták el, és azonosultak a benne foglaltakkal. Nem elutasítva a külső bírálat jogát, úgy véljük, hogy egy szervezetet csak belülről, demokratikus úton lehet megújítani. Ennek a belső megújulásnak minden lehetősége adott volt az 1991-es tisztújításkor, adott volt az 1992-es vüágtalálkozón, és adott ma is. Akik ma bírálnak bennünket, azok a fent említett találkozóktól tüntetőén távol tartották magukat. Messziről fogalmazták meg kérdésüket: miért nem pártarányok szerint áll föl az Elnökség? Most pedig a pártatlanságot kérik rajtunk számon. Több ezren vállalták a sok tízezer kilométeres utat akkor és később is, hogy legitim vezetőket válasszanak maguknak. Mások politikai finnyásságukat hangoztatva - a szervezők meghívása ellenére - a szomszéd utcából nem jöttek el a magyarság ügyét képviselni. Most ők kívánják kívülről megreformálni a szervezetet. A Magyarok Világszövetségébe bárki beléphet, mint ahogyan azt sokan teszik napról napra. — Nyolcszáznegyvenezer tagunk állásfoglalásával szemben ötven megtévesztett ember bírálatának mekkora lehet a súlya? Vagy a kétségtelenül impozáns listával szemben mi vonultassunk fel legalább ilyen figyelemre méltó névsort? Nézzük csak, kiket is tudnánk tagjaink közül felvonultatni: Teller Edét, Lipták Andrást, Berény Dénest, Tempfli Józsefet, Hegedűs Lórántot, Duray Miklóst, Sütő Andrást, Zabolay Csekme Évát, Tőkés Lászlót, Dobos Lászlót, Szokolay Sándort... Kezdjünk nyilatkozatháborúba? Eddig sem tettük, ezután sem tesszük ezt. A napi feladatok — többek között éppen az alapszerződések nyomasztó gondja — nem engedik ezt. A Magyarok Világszövetségének s vezetőinek bírálatakor szinte minden esetben fölmerülnek a pénzügyek. E- zek azok a rágalmak, amiket igazolni sem kell. Csak mondogatni. Hátha elhiszi valaki. Válaszunk eddig is az volt és most is az, hogy állunk bármilyen pénzügyi vizsgálódás, gazdasági átvilágítás elé. Ahogyan gazdálkodásunkban, pénzügyeinkben eddig sem találtak semmilyen eljárásra okot adó tényt, biztosak lehetünk, hogy ezután is így lesz. A Magyarok Világszövetsége sajtószolgálata Nyári programok 1. Játékos magyar nyelvi sporttábor (8-14 éveseknek) 2481 Velence, Tópart u. 34. 1995. július 11-23. — Részvételi díj: 220 US dollár 2. Dunakanyar magyarságismereti tábor (9-15 éveseknek) Hotel Manreza, 2099 Dobogókő, Fény u. 1. 1995. július 18-31. — Részvételi díj: 320 US dollár 3. Anyanyelvi tábor az erdélyi havasokban (10-16 éveseknek) Kommandó (Kovászna megye) 1995. júl. 31—aug. 11. — Részvételi díj: 320 US dollár 4. Sárospataki Nyári Kollégium (15-18 éveseknek) 3950 Sárospatak, Tompa M. u. 1. 1995. július 17-29. — Részvételi díj: 300 US dollár 5. Tanártovábbképzö tanfolyam (a magyar nyelvet és kultúrát tanító határon túli tanároknak) Hotel Hőforrás, 5700 Gyula, Rábai u. 2. 1995. augusztus 1-14. — Részvételi díj: 590 US dollár Jelentkezés és részvételi díj befizetési határideje: 1995. máj. 10. Anyanyelvi Konferencia 1905 Budapest, Benczúr u. 15. Telefon: 268-1059 Telefax: 268-1054 a Magyarok Világszövetségét ért méltatlan támadások eredetéről
