Nyugati Magyarság, 1994 (12. évfolyam, 2-5. szám)

1994-04-01 / 4. szám

12. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1994. április fÓRUm A .f ÓRUM"-ban közölt írások beküldőik egyéni véleményét fejezik ki, amely nem feltétlenül esik egybe a szerkesztőség álláspontjával.—A szólás- és véleménynyilvá­nítási szabadság jegyében készséggel adunk helyet leveleknek, rövid polemikus írá­soknak, de fenntartjuk a rövidítés jogát. — A szerk. Jó ez nekünk? Mint egy külföldön élő, de az ott­honi viszonyokkal tisztában lévő ma­gyar, elszomorodva látom, hogy mi folyik manapság Magyarországon. Egy maroknyi etnikai (vallási) kisebb­ség hangadói a sajtó 90%-ának birto­kában, korlátlan külföldi anyagi és po­litikai támogatással, nyílt harcba szó­lítják közösségük tagjait és a szövetsé­ges országrontó elemeket a hagyomá­nyos magyar és nemzeti értékek ellen. Volt már otthon az utóbbi években „svájci sapká”-zás, hordóügy, Hanák­­né-féle önszurkálás, mucsaizás, bőga­­tyázás, és jelenleg is folyik szüntele­nül a fasisztázás és antiszemitázás. Mindmegannyi kihívó vádaskodás és sértés a magyar nép túlnyomó többsé­ge ellen. Mi itt kint szintén kisebbségben élünk, de még álmunkban sem jutna eszünkbe, hogy támadásba induljunk befogadóink ellen. Természetesnek vesszük, hogy az előttünk érkezettek vagy itt születettek összeköttetéseik, ismeretségeik, rokonságuk révén job­ban válogathatnak a lehetőségekben, ám nekünk is hagyva bőségesen alkal­mat a boldogulásra. A nagy különbség az itteni és ott­honi viszonyok között az, hogy mi nem csinálunk chartás tüntetéseket, nem uszítunk az ország választott ve­zetői ellen, nem akarjuk teljesen hatal­munkba venni a hírközlési és pénzü­gyi intézményeket, és nem érezzük sértve magunkat, ha a vezető állások nem a mi kizárólagos birtokunkban vannak. Ha nem értünk egyet politikusa­inkkal, nem a befogadó országunkat gyalázzuk, hanem - megfelelően tájé­­kozó( va a sokrétű és túlnyomóan tisz­tessé; e : sajtó útján - szavazatunkkal fejtjü v ; i befolyásunkat az ország ve­zetést rJól tudjuk, hogy bármely egyedi libáért vagy mulasztásért nem az ország népe, hanem csupán az illető egyed felelős. Egy másik jelentős különbség az f > INTERART Interior Design & Art Studio George Berényii.s.i.D. 6116 Borden Circle, Las Vegas, NV 89107 Phone (702) 877-1825 V_______ J itteni és otthoni befogadottak viselke­désében az, hogy mi itt nem sírjuk tele a világot anti-bármivel, s nem jelent­jük fel az országunkat külföldön, mi­helyt valaki nem ért egyet a vélemé­nyünkkel. Itt nem lenne ajánlatos le­­mucsaizni vagy lefasisztázni bárkit el­lenvéleményéért, legyen az bár szél­sőséges a véleményünk szerint. A demokrácia itt nem azt jelenti, hogy nekem mindent szabad, a másik­nak pedig semmit. Folytathatnám még a különbségeket, de azt hiszem, ennyi­ből is elég világos, hogy a demokráciát itt és otthon másképpen értelmezik és gyakorolják. Szerény véleményem szerint, az otthoni ijesztgetők, fenyegetődzők, a nagyszájú hangadók csupán elenyé­sző részét alkotják a szóbanforgó ki­sebbségnek, de szellemi, gazdasági és politikai befolyásuk révén akaratukat rá tudják kényszeríteni a többiekre, így aztán sajnálatos módon az ország közvéleménye csupán egy homogén nemzetellenes tömböt lát és a tömb tagjait a hangadókkal azonosítja. Amíg ennek a tömbnek a most még hallgatag tagjai nem emelik fel szavu­kat az uszítok ellen, s nem rekesztik ki őket saját soraikból, addig vállalniuk kell azt az ellenszenvet is, mely külön­ben csupán a szélsőséges, gyűlölködő egyedeik ellen irányulna. A jelen helyzetben, amikor a nem­zet ennyire megosztott, nagy szükség lenne egy olyan kiegyensúlyozott szé­les rétegre, mely magában foglalná a magyar népet alkotó különböző vallá­si és kisebbségi népességek mindegyi­két a teljes egyenlőség alapján, mely réteg nem dőlne be mindenféle hazu­­dozásnak, s amely nem azt kérdezné, hogy: ,jó ez nekünk?”, hanem azt, hogy: „jó ez a nemzetünknek?” Az összefogás és kölcsönös meg­értés legfőbb akadálya az indulatok felelőtlen felkorbácsolása, a befogadó nemzet elleni rágalmak terjesztése ott­hon és külföldön, és a vicsorgó gyűlö­let minden ellen, ami nemzeti és ma­­gyar. A gyűlölködő uszítok maroknyi, de mérhetetlen hatalommal rendelke­ző csoportjának nincs mit veszítenie. Ha nem úgy sikerül a dolog, ahogy elképzelték, várnak rájuk kint a ven­dégprofesszori állások, a jól jövedel­mező külföldi bankigazgatóságok, a Világszervezet bőkezű juttatásai. Ők nem sokat törődnek majd azzal, hogy az itt ragadt honfitársaik lesznek kény­telenek szembenézni az általuk kipro­vokált népharaggal. Győri Tivadar (USA) MEGRENDELŐ SZELVÉNY © Kérjük a megrendelő szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni és kivágva — csekket mellékelve — címünkre beküldeni: NYUGATI MAGYARSÁG P.O.Box 12S, Mt. Royal Stn„ Montreal, QC H3P 3B9, Canada NÉV: CÍM: Megrendelési díjak egy évre: Kanada: $26; USA és Európa: US-$25; egyéb országok: US-$30 . (TÁMOGATÁST KÖSZÖNETTEL VESZÜNK!) Egy ú jságcikk elé Robert van Voren holland szovje­­tológus, a Genfi Pszichiátriai Kezde­ményezés főtitkára néhány hónappal ezelőtt érkezett Szlovákia fővárosába, hogy Pozsonyban segítsen megszer­vezni a pszichiáterek első nemzetközi találkozóját, melynek fő témája apszi­­chiátria politikai célokra történő fel­­használása és a pszichiátriával való visszaélés. A konferenciára a világ minden tá­járól érkeztek pszichiáterek, jogászok és „gyógykezeltek”. Persze az sem mellékes körülmény, hogy miért ép­pen egy szovjetológus illetékes ebben a témában?... A találkozó előkészíté­sével kapcsolatban Voren úr nem ép­pen hízelgő ajánlólevelet állított ki Szlovákiáról — a „Sme” (Vagyunk) szerkesztősége számára. Fogalmat al­kothatunk a valós képről és helyzetről, ha az alábbi írásnak minden további nélkül helyet adott szlovák lap... Maga az újságcikk: „Azért esett Pozsonyra a választá­sunk, mert Szlovákiának sikerült ma­gát aránylag nyugati országnak feltün­tetnie, és így nem számítottunk sem­milyen különösebb problémára. Ma azonban már igencsak bánjuk, hogy éppen ezt a várost választottuk... Némely dolgok teljességgel elké­pesztettek bennünket. A telefonvona­lak például olyan állapotban vannak, hogy valamennyi munkatársunk sür­gős pszichiátriai kezelésre szorulna miattuk. A posta ugyan olcsó, ám ta­pasztalataink alapján nem működik. (Viszont újra gyakorlattá vált a postai küldemények felbontogatása, azaz a „vámellenőrzés” címén végzett cen­zúra, magyarán, az ember egyik alap­vető jogának kincstári bakanccsal tör­ténő tiprása. - C.J.) Olyan borítékaim vannak, amelyek egész Európában, Oroszországban, Ukrajnában, az E- gyesült Államokban, sőt még Afriká­ban is használhatók. Szlovákiában nem! A postán kapott válasz: „Szlová­kiában minden változóban van, itt Pufajka Elképesztő az a szemérmetlenség, amellyel Horn Gyula, az MS zP elnöke oda mer állni a választók elé pufajkás és az ország anyagi-erkölcsi tönkreté­telében segédkező múltjával. Úgy vi­selkedik, mintha neki semmi köze nem volna a 23 milliárd dolláros adós­ságunkhoz és a magyar nemzet dicső­séges 1956-os forradalmának vérbe­­fojtásához. Ki bízhat rá nyugodt lelkiismeret­tel mégcsak egy lyukas garast is, nem­hogy az ország vezetését? Hát idáig juthatott valaki, hogy annyira bolond­nak nézi a magyar népet, hogy az majd még megbízik az ígérgetéseiben? Mi­kor lett valaha is kutyából szalonna? Egyik választási propaganda-füze­tében olvastam a minap, hogy ő majd megszünteti az eddigi pazarlást, és ugyanakkor ígéri, hogy visszahelyezi állásába azt a százegynéhány fölösle­ges személyt, akiketmost bocsájtottak el a Rádiótól. Ez aztán a vaslogika... Kedves Hóm Elvtárs! A legkeve­sebb, amit elvárhatunk Öntől: mélysé­ges alázattal kövesse meg a magyar népet pufajkás múltjáért, s a kommu­nista rendszer támogatásáért, s utána olyan gyorsan tűnjék el a közéletből, amilyengyorsancsak tud. Nézze csak, milyen vereséget szenvedtek Olaszor­szágban a szocialista pártok; ez lesz az Ön sorsa is, bármit hirdetnek fizetett ügynökei. Tegyen már valami jót is egyszer a magyar nép érdekében, és távozzon a politikai porondról! A jobb jövőbe vetett bizakodással Farkas G. Tibor (Budapest) most minden más”. És mindenki mást mond. Küldözgetnek ablaktól-ablak­­ig, minisztériumból minisztériumba. De a szlovák külképviseletek sem kü­lönbek. Kijevben a szlovák konzul még azt sem tudta, hogy az ukránok vízum nélkül utazhatnak Szlovákiá­ba! Igaz, azt sem tudta, milyen iratok­ra lenne szükségük a szlovák határ át­lépésekor. (Igazán kíváncsivá tesz a konzul úr, hogy akkor viszont mit tud, és mitől konzul? - C.J.) Kijevi munka­társunk régóta nem találkozott ilyen „szovjetizált” emberpéldánnyal. A pozsonyi hivatalok rendeleteikkel hü­lyét csinálnak az emberekből és lehe­tetlenné teszik, hogy Nyugatról bárki is élhessen (dolgozhasson, létezhes­sen). De nem csak a hivatalok. Azért ilyenek, mert az emberek hagyták, hogy ilyenek legyenek. Itt senki sem­mi ellen nem tiltakozik, csak megvon­ja a vállát. Ez van, ezt kell szeretni. Ha a szemetesek hajnali háromkor olyan zajt csapnak, hogy az egész környék felriad álmából, senki sem emel pa­naszt. (Ha a városunkon, Komáromon keresztülhaladó vonatok két lakótelep között, mondjuk a piros jelzés miatt reklamálva(!) vagy csupán passzió­ból, olyan éktelen kürtjelzéseket ad­nak le hosszasan cifrázva, hogy attól egyszerre tízezer ember riad fel, gye­rekek pottyannak ki a bölcsőből és az anyjukból—semmi. Akárcsak a kom­munizmusban. - C.J.) Nos, Hollandi­ában megköveznék őket. Ez csupán néhány kiragadott példa, mégis jól ér­zékelteti az annyi éven át szovjetizált lakosság többségének lelkületét, azt, hogy itt új embert teremtettek: a homo sovieticust. S az mindenütt jelen van. Úgy tűnik, az Önök városában a kaf­­kaizmus uralkodik. — Nekünk, Nyu­gatról érkezetteknek nincs itt maradá­sunk, bármennyire sajnáljuk is. Ez volt az első és utolsó pozsonyi konfe­rencia... Legközelebb alighanem Ki­­jevbe megyünk vagy vissza Bukarest­be, ahol a konferenciát minden nehéz­ség nélkül megszervezhettük. Embe­rek, ébredjetek, amíg nem késő...” Nincs kommentár. Közreadja: Cúth János FELHÍVÁS AZ EMIGRÁCIÓ A HAZÁÉRT című kiállítással a lakiteleki Népfőiskolán megnyílt az Emigrációs Gyűjtemény. Az állandó kiállító helyiségekkel, olvasótermekkel, raktárak­kal, technikai eszközökkel, decembertől pedig galériával rendel­kező gyűjteményünk gyarapítására kérjük ezúton honfitársain­­kat.Várjuk a magyar emigrációval kapcsolatos újságokat, folyó­iratokat, könyveket, albumokat, leveleket, kéziratokat, naplókat, meghívókat, plakátokat, képeslapokat, hangfelvételeket, filme­ket, videokazettákat, lemezeket, grafikákat, festményeket, szob­rokat, érméket, fényképeket... Az írásos és tárgyi emlékeket, művészi alkotásokat szakkép­zett munkatársaink rendszerezik, gondozzák, a kutatásra pedig ösztöndíjat biztosítunk. Állandó és időszakos tárlatokon, kiadvá­nyokban tesszük közzé folyamatosan az emigráció történetének maradandó értékeit, egyházéleti, politikai, ifjúságnevelő, karita­tív, kulturális és művészeti tevékenységét. Kérjük a világ valamennyi részén élő honfitársainkat, hogy tegyék teljesebbé gyűjteményünket. így leszünk képesek 1996- ban bemutatni az emigráció történetét a kezdetektől napjainkig, érzékeltetni a világban szétszóratott magyarság több évszázados küzdelmét, összetartó erejét. Postacímünk: EMIGRÁCIÓS GYŰJTEMÉNY H-6065 Lakitelek, Pf. 40. Lezsák Sándor Szabó Tamásné igazgató a gyűjtemény vezetője You don’t just rent a car. You rent a company.TM HERTZ RENTS FORDS AND OTHER FINE CARS. Autóbérlés Magyarországon: Ferihegyi repülőtér, mindkét terminál V. kér., Aranykéz u. 4-6., tel.: 1177-788 VII. kér., Kertész u. 24., tel.: 1116-116 Foglalás-rendelés USA: 1-800-654-3001 KANADA: 1-800-263-0600 TORONTO: 1-416-623-9620 Ami a plakát mögött van

Next

/
Oldalképek
Tartalom