Nyugati Magyarság, 1994 (12. évfolyam, 2-5. szám)
1994-04-01 / 4. szám
8. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1994. április Hírünk a világban A torz tükör Összeállította: SISA ISTVÁN A Magyar Hírlap tudósítója, Lukácsy András az 1991. április 6-án Király Bélával készült interjúja bevezetésében a következőket írja: „Mikor Kanadában jártam, az ottawai Carlton Egyetem könyvtárában lehívtam a magam számára a magyar történelemre vonatkozó könyvek listáját a katalógusteremben. Az eredmény megsemmisítő volt: kaptam tíz címet, ezek közül a fele a század elejéről való elavult anyag, a maradék fele ötvenes évekbeli történelemhamisítás, és talán két-három angolra fordított kötet volt, melyre azt mondhattam volna: hiteles. A kísérletet megismételtem másutt is: Párizsban, Münchenben, és a tapasztalataim nem voltak jobbak. Ekkor jutottam arra a megállapításra, hogy milyen rosszul vagyunk képviselve a külföldi történeti irodalomban, s hogy helyzetünk a világban azért ilyen hátrányos, mert nem ismernek bennünket. A közép-kelet-európai szomszéd országok sokkal előbbre járnak, hiszen ők már a század elejétől megkezdték nemzeti törekvéseik külföldi propagálását. A tankönyvek és népszerűsítő munkák az ő tervszerűen szétterített alapkönyveikre épültek. S most olyan hátrányban vagyunk, melynek behozásához hosszú évekre lesz szükség.” „Hajmeresztő hallanom, amit mond—válaszolta Király Béla —, mert én is megéltem ugyanezt a sokkot. Amikor Amerikában doktori disszertációmat írtam, már akkor borús lettem amiatt, hogy olyan kevés angol nyelven a hiteles publikáció Magyarországról.” Indiana állami egyetemének, a Purdue University-nek hatalmas könyvtárában Bethlen Ferenc 1960-ban végzett felmérése szerint a Magyarország történelmével foglalkozó könyvek 80 százaléka határozottan magyarellenes volt. Az Egyesült Államok iskoláiban referenciaként használt World Book Encyclopedia 1990- es kiadásában a Magyarországról szóló részt egy szláv történész, Janusz Bugajski írta, a szomszéd államok történelmének megírását pedig onnan származó szakértőkre bízták. Az eredmény elképzelhető. Mondani sem kell, hogy magyar kisebbségekről egy szó sincsen. A neves magyarokról szóló címszavak jegyzéke elképzelhetetlen aránytalanságokat mutat, például Houdini neve szerepel, de Hunyadi János, Széchenyi István nem. Komikum számba megy, hogy a Visit Hungary (Látogasson Magyarországra — Burke Publishing Company, London, 1985) című könyvet, mely történelmi összefoglalást is tartalmaz, egy Julian Popescu nevű szerző írta. A világszerte ismert National Geographic Magazine által közzétett Európai Történelmi Atlaszban csak annyi áll Magyarországról, hogy a barbároknak tekintett magyarok a vikingekkel egyidőben inváziót vezettek Európa ellen a 10. században. Az atlasz a 20. század eseményei közül megemlíti még a Csehszlovákia szovjet megszállását, de az 1956-os magyar forradalomról egyetlen szót sem ejt. A National Geographic Pictura Atlas (Képesalbum) ezeréves történelmünkről ennyit említ: „Mintegy háromszázezer cigány él Magyarországon. Cigányzenészek dallamára indultak az ország seregei harcba, középkori kastélyok régi háborúk emlékeit idézik fel, melyeket páncélba öltözött királyok vezettek.” A National Geographic Society eddig legnagyobb szabású kiadványában, Az emberiség kultúrtörténeté-ben (The Cultural History of Mankind) a Hungary (Magyarország) címszó még a tárgymutatóban sem szerepel. Az egyik legismertebb amerikai kiadó, a Prentice Hall Co. által kiadott, H.W. Johnson által írt History of Art (A képzőművészetek története) című monumentális albumban az egyetlen magyar származású képzőművész a külföldre kitelepedett Victor Vasarely (Vásárhelyi), aki absztrakt geometriai grafikáival szerzett hírnevet. Az atlantai Tupper and Love kiadó 1955-ben megjelent 448 oldalas albumában az Emberiség 1001 költeményét gyűjtötték össze. Ebben csak egyetlen magyar vers található: Ady Endre Elillant évek szőlőhegyén című költeménye. A The World's Best Books (A világ legjobb könyvei) című, a New York-i H.U. Wilson cég kiadásában megjelent gyűjteményben a „magyar” szellem alkotásait a sok ezer cím között csak tíz könyv képviseli. Arthur Koestler, aki Angliában nevelkedett és soha magyar könyvet nem írt (hat könyvvel), Paul Henry Lang a Music in Western Civilization című könyvvel (a szerző magyar eredetű amerikai író, aki szintén angolul írt) szerepel. Az egyetlen valódi magyar mű Molnár Ferenc Liliomja. Két másik művet említ még a gyűjtemény a „magyar” szellem alkotásai között: „Nisinszky élete nejétől, Pulszky Romolától”, valamint egy jelentéktelen angol regényt, melynek szerzője nem is magyar. A Book Review Digest (Válogatott könyvszemlék) 1981 -es kiadásába a sok ezer recenzió közé csak öt „magyar” vonatkozású könyv került bele, mégpedig egy gyermekkönyv, egy magyarországi vonalas tanulmány Ferge Zsuzsa tollából, Werbell Lost Hero-ja (Az eltűnt hős) Wallenbergről, Braham kétkötetes opusa: The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary címmel, és végül Bierman Righteous Gentile-je, szintén Wallenbergről. Franciaországban Pierre Chaunu 1966-ban kiadott A klasszikus Európa civilizációja című könyve nem tud róla, hogy a reneszánsz, a humanizmus vagy reformáció eljutott volna Magyarországra. A reformáció a kötetben közölt térkép szerint megállt Ausztria keleti határánál, és Magyarország nagyobb része a 16-18. században görög-orthodox vallású volt (476-480. old.). Emil G. Leonard A protestantizmus története című, 1960-ban megjelent kétkötetes művében csak annyit olvashatunk, hogy a reformáció eszméi eljutottak Magyarországra is, de ott a protestantizmus mindvégig csak ,/ejtett, vízalatti szikla maradt” a másvallásúak tengerében. Az Associated Press 1992. január 12-énkelt jelentésében Történészek felsorolják a kereszténység kulcseseményeit cím alatt száz eseményt említ meg. Közöttük egyetlen magyar vonatkozású sincsen, Hunyadi nándorfehérvári diadalát a feledés fátyla borítja, úgyszintén a magyarság védőbástya-szerepét is, melyben magyarok hetakombái hullottak el. Jean Amsler Europe, a Visual History című nagy munkájában Szent István kivételével magyar szent nem szerepel, a reneszánszból és a reformációból is kimaradunk. Sem Mátyás, sem Erdély nincs megemlítve, viszont Prága fényképe és áradozó jellemzése után Buda képe alatt ez áll: „Budapest, az iszlám pajzsa”. Golo Mann világszerte ismert, Wallensteinről írt nagy biográfiája tudni véli, hogy Wallenstein ellenlábasa, Bocskai István Debrecen és Várad hercege volt, aki bosszúból ragadott fegyvert, mert Rudolf császár nem fogadta őt, s mert a császári udvarban szemtelen apródok megdobáltáklabdával. Mérgében azonnal hazasietett, szerződést kötött a nagyvezírrel, majd a magyarokat harcba hívta a szabadság és vallás védelmére. Bethlen Gáborról azt írja, hogy,.ravasz, megbízhatatlan és gőgös zsarnok volt, aki mindenkit rászedett, s akinek szavában nem lehetett megbízni”. Bethlen, aki Erdélyben a .Télig török” székelyeken uralkodott, magyarszláv birodalmat akart létrehozni, egy ,Télig protestáns, félig orthodox dáciai királyságot”. (Az adatok a budapesti História egyik számában jelentek meg.) A neves amerikai író, William Manchester A World Lit Only by Fire (Little, Brown and Co., 1992.) című, a középkori és reneszánsz gondolkodásról írott könyve Magyarországot csak háromszor említi, a tárgymutatóban a „Hungary” nem is szerepel.,.Európa térképe 1519-ben” azt ábrázolja, hogy a Habsburg Birodalom keleti határa a Budát Szegeddel összekötő vonalra esik. Franciaországban íródott Renee Sedillot háromszáz oldalas Világtörténelme (Harcourt, Brace and Co.), mely két oldalt szentel a magyaroknak. Megemlíti, hogy vadságuk úgy maradt meg Európa emlékezetében, mint a förtelem és a borzalom megnyilvánulása. A hungarian-ból, hongrois-ból lett a francia ogre szó (szörnyeteg). A magyarok Szibériából jöttek, nyers húst ettek, és ellenségeik vérét itták, borotvált fejük és ostoba arcuk (stupid faces) volt. Annak ellenére, hogy elfoglalták a Duna völgyét, a legjobb földnek sem tudták hasznát venni. Kizárólag lovagláshoz, nyilazáshoz és fosztogatáshoz értettek. A könyv szerint a Szent Koronát csupán a pápa által megáldott „szerencsét hozó talizmánnak” tekintették. A magyar királyok közül csak Szent Istvánt említi, huszonöt európai szent közül hiányzik Árpádházi Szent Erzsébet. (Folytatjuk) From Canada to Hungary -the Swiss Way No matter where you’re going to in Eastern Europe, go with the one airline that’s been going there for over 60 years. Swissair. For reservations, call your travel agent or Swissair. Toronto (local) 360-7992 Montreal (local) 879-9154 Outside Toronto and Montreal 1 -800-26-SWISS Swissair ^ Time is everything.* If you’re doing business or visiting friends or relatives in Hungary or Eastern Europe, there’s never been a better time to do it. Or a better airline to do it with. After all, we’ll take you to any country in Eastern Europe in a style that only Swissair can offer. With, of course, a stop in Zurich, where we have our own terminal, considered to be one of the best airports in the world. Travel on our brand new MD-11 from Toronto and Montreal to Zurich with connections to Budapest and our extensive Eastern European network.
