Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1988-11-01 / 11-12. szám

10. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West — Hongrois d'Occident 1988. november-december NAGY KÁROLY: Svédországban is a magyarságért — Útinapló — 2. (befejező) rész Május 17-én, kedden, városnézés Jakabbfy Ernővel — pénteken és szombaton Szendrői Er­zsébet és Bálint voltak a szíves „idegenvezető­ink”, Vánky Anikóval és Farkassal együtt a ven­déglátóink. Thinsz Gézával ebédelünk, akinek könnyed, néha csípős humora — és öniróniája — mellett al - kotó teljesítményei nagyon is komolyak: tavaly jelent meg 12. verseskötete Bodzavirág címmel, azonkívül svéd költőket fordít magyarra, magyar költőket és elbeszélőket fordít svédre (néha Csat­lós Jánossal közösen, akivel szintén többször ta­lálkoztunk ottlétünk során), jó fogadtatásban ré­szesült svédre fordított Illyés- és Weöres- váloga­tása, most adták ki fordításban Gergely Ágnes verseskötetét. Este az ifjúság kért velünk beszélgetést. So­kukkal már eddig is találkoztunk az előadáson és a kerekasztal-beszélgetések során, s láttunk vi­deó-filmeket a napokban tartott cserkész-táboro­zásról, meg a tavalyiról is. A Magyar Házban mű­ködik a 61. sz. „Gizella Királyné” Cserkészcsa­pat, vezetője Kellner Ilona. Keresztesi György az európai új ifjúsági lap: a Motolla szerkesztésében is munkát vállalt, felesége, Tünde — öt éve jöttek ide Erdélyből — a Magyar Ház könyvtárosa. A közös vacsora után húsz-huszonöt tizen­éves, huszonéves érdeklődik az európai, amerikai ifjúsági életről. Borbándi Gyula tájékoztat az 1956-os forradalom utáni MEFESZ-UFHS-ről, a cserkészekről, Burg Kastl-ról (amelynek diák­színjátszó csoportját tavaly látta vendégül a Ma­gyar Ház), én az amerikai magyar cserkészekről, iskolákról, a Magyar Baráti Közösség — Itt-Ott konferenciáiról és a szintén kétnyelvű, kétkultú­­rájú fiatalok alapította, történelmi jelentőségűén sikeres magyar emberi jogok szervezetről: a Hun­garian Human Rights Foundation-ról beszélek. Szeretnének találkozni Hámos Lászlóval. Kérdé­sek, észrevételek, vita, problémák is. Nemzedé­kek és kultúrák közt nem mindig könnyű a szóér­tés; cselekvésvágy, tettvágy érzik a szavakból. Mit kellene, lehetne tennünk? És hogyan? Május 18-án, szerdán Jönköping felé indu­lunk. Jakabffy Ernő visz minket kocsijával és — lévén „civilben” diplomás erdész (otthonában maga-vadászta füstölt jávorszarvas-szelettel kí­nált minket) — szakértelemmel magyarázza a ta­vaszban virágzó szép dél-svéd tájakat. Megállunk Tranas-ban, az új menekültek egyik táborában. Tíz svéd város bevándorló-tábo­rában vannak jelenleg magyarok is, mintegy két­harmad részük Erdélyből menekült, néhányan Csehszlovákiából, a többiek Magyarországról jöttek, számuk jelenleg összesen mintegy 350- 400-ra tehető. Jakabffy Ernő állandóan látogatja ezeket a táborokat a SMOSZ képviseletében és a — sajnos hosszú hónapokig, néha több mint fél évig befogadásra, letelepedésre váró, egyébként a svéd állam által sokoldalúan és jelentős támoga­tásban részesülő — menekülteket segíti. Ügyinté­zéssel, tolmácsolással, hivatalokkal való tárgya­lásokkal, panaszok orvoslásával, tájékoztatással, szatyorszámra magyar könyvekkel, újságokkal, egyenes, jó szóval, emberséggel, ha kell: határo­zott intelemmel, de mindig biztató kézszorítással. Tranas-ban 14 magyarországi és 17 erdélyi mene­külttel beszélget. Jönköping egyik kis utcájában, közel a nagy Vättcm tó partjához, stilizált páva képe üti meg szemünket egy bejárati ajtó fölött, alatta felírás: „Galleri Páfágeln”, vagyis Páva Galéria. Tulajdo­nosa Bónis Gabriella, aki egyben a Magyar Klub elnöke is. A galériában Victor Vasarely-, Würtz Ádám-, Szenes Zsuzsa-, Magyar Gábor-képek. Előadásunkat a Klub saját kulturális helyisé­gében tartjuk, a nap még este fél 10-kor is besüt az ablakon. A találkozó 25 résztvevője sok kérdést tesz fel. Beszélgetésünk fő témája egy idő múlva ez: hogyan érhetnénk el, hogy a nyugati demokrá­ciák hatásosabb nyomást gyakoroljanak Románi­ára, a magyar nemzeti kisebbség elleni etnocídi­­um megszüntetése érdekében. Május 19., csütörtök. Malmö-ben Umensten Éva, az ottani Tanárképző Főiskola tanára jön elénk. Ó szervezte meg előadásunkat is, a Dél- Svédországi Magyar Egyesülettel — elnöke: Ás­vány Endre—közös rendezésben, a Főiskolán. A könyvtárban jó és fejlődő könyvállomány, múlt nyáron Umensten Éva szervezésében Szombat­helyen rendezték meg a svédországi magyar anyanyelvi oktatók továbbképző tanfolyamát. Az anyanyelvi tanárok büszkék a foglalkozásukra. Főiskolai tanszéki irodájukban kaptam egy autó­címkét, amely így szól: HEMSPRAKSLÄRARE — SÁ KLART! = Anyanyelvi tanár — természe­tesen! Előadásunkon sok tanító, tanár, a szomszé­dos Lund-i egyetemről átjön és jelentős hozzászó­lással gazdagítja a beszélgetést Lázár Oszkár ma­gyar nyelvész-professzor is. Arról is beszélget­tünk, hogy mi. Nyugaton élő magyarok a kiegé­szítés felelősségével is tartozunk. Vagyis: ma­gyarországi iskolákban használt egyes tanköny­vek valótlanságait tényekkel kell megcáfolnunk, kihagyásaikat —pl. az 1956-os forradalomról, Trianonról és a Magyarországon kívül élő ma­gyarságról — a valóság, az igaszság adataival kell kiegészítenünk, magyarországi Anyanyelvi Kon­ferenciákon, pedagógustovábbképző tanfolya­mokon bátran és őszintén kell beszélnünk. Csak egyenes gerincű, felemelt fejű ember módjára kap értelmet külföldi magyarságszolgálatunk. Május 20., péntek. Ljungby városába indu­lunk, útba ejtjük a Moheda-i menekülttábort, ahol Jakabffy Ernő ismét tárgyal, fordít—a tábornagy türelmű fiatalvezetője és egy bevándorlási szak­értő ügyvéd is jelen van — hallgat és meghallgat, könyveket és újságokat oszt, jegyzetel. 43 ma­gyarországi, 10 erdélyi magyar menekült él, vára­kozik letelepedésre itt. Sok a gond. Román állam­polgárok csak úgy nyújthatnak be családegyesíté­si igényt, ha előbb — 2580 svéd Koronáért — le­mondanak román állampolgárságukról. Újabban azt követeli — telefonon, a táborba! — a román követség, hogy ezt az érintettek személyesen te­gyék. Az erdélyi menekültek félnek ettől, mert ta­pasztalatból tudják, hogy ez mit jelenthet... Ja­kabffy ígéri: megpróbál intézkedni, igyekszik fel­hívni erre a svéd külügyminisztérium figyelmét. A Ljungby-i, jelenleg 120 tagú Magyar Petőfi Egyesület elnöke: Miklós Miklós, ó is, mint az Egyesület legtöbb tagja: székely. Ilyen nevű em­berekkel találkozunk: Bokor Domokos, Káldy Dénes, Bodoni Dénes János. Csíkból, Udvarhely­ről jöttek, értelmesen, hasznosan élnek a svéd tár­sadalom adottságaival, szoros, szinte családi kö­zösségi magyar életvitelt párosítva hozzá, ezer­mesteri ügyességgel, otthon maradt családjukat segítő szeretettel, természetes emberséggel, ma­gyarsággal. Előadásunk után Reisz Sándoréknál hosszan elbeszélgettünk. Többet akarnak tudni a nyugati világba szóródott magyarokról, különö­sen az erdélyiekről, szeretnék felvenni velük a kapcsolatot. (Cím: Miklós Miklós, Bondegatan 3/ 127, 34137 Ljungby, Sweden.) Május 21-én, szombaton, érkezünk Göte­­borg-ba. Előadásunk a Göteborg-i Magyar Egye­sület tavaszi programjának utolsó rendezvénye a Folkets Hus-ban (Népművelődési Ház), délután fél 5-kor. Az Egyesület elnöke, Dr. Béldy Zoltán mutat be bennünket a szép számú közönségnek. Ott vannak a híres Göteborg-i magyar énekkar tagjai közül is többen, és találkozunk Tóth Ká­rollyal is, az erdélyi Ellenpontok egyik volt szer­kesztőjével, aki családjával együtt most az Egye­sület támogatásával várja Montreál-ba való át­­településének intézését. Ismét szólunk a világ 16 milliónyi magyarsága szoros kapcsolattartásának fontosságáról — a földrajzi távolságok, a határ-, postai és közlési cenzúrák ellenére is —, az irodalomról, a könyv­kiadásról, a nyugati magyarság kritikai szerepé­ről, a magyar kisebbségek érdekében kifejtett munkáról, a küldetéstudattal vállalt külföldi ma­gyarságszolgálatról. És itt is idézzük T amásit meg Sütőt. Tamási Áron ezt írta: „Azért vagyunk a vi­lágon, hogy valahol otthon legyünk benne”, Sütő András azonban már így fogalmaz: „Azért va­gyunk a világon, hogy a szavainknak valahol he­lyet teremtsünk benne”. Válságos helyzetében a mi teremtő munkánkra is szüksége van 16 milliós magyar népünknek; Hogy ismét az legyünk, ami­nek az 56-os forradalom alatt Németh László lá­tott minket: emelkedő nemzet. Élénk érdeklődés, jó kérdések fejezik be a ta­lálkozót. A beszélgetést a Budapest nevű vendég­lőben folytatjuk. Május 22-én, vasárnap Béldy Zoltánék és Nagy Lajosék jóvoltából járjuk be Göteborg-ot, majd este izgatottan nézzük — barátaink fordítá­sában hallgatjuk — a svéd televízió műsorát a bu­dapesti eseményekről: személyi változások az uralkodó párt vezetésében. Május 23-án, hétfőn, repülünk vissza — Bor­bándi Gyula Münchenbe, mi New Yorkba — tíz, élményekben, tapasztalatokban gazdag nap után. Nehéz szívvel búcsúzunk Jakabffy Ernőtől és Béldy Zoltántól, meg egymástól is. Világszerte szórtságunkban ritka ajándék a baráti ölelés, az egymás magyar helytállásának testközeli megta­pasztalása. Tesszük a dolgunkat. Köszönet az útért, bará­taink, számítsatok ránk, számítsunk egymásra, hogy számíthassanak ránk a magyar szigetvilág­ban és a Kárpát-medencében, a teljes magyar „szellemi hazában” élő testvéreink is! ÁPOLJUK, TANULJUK, TANÍTSUK MAGYAR ANYANYELVŰNKET! Külföldi magyar gyermekek, iskolások, cserkészek legjobban bevált tankönyvei az Anyanyelvi Konferencia kiadványai! Magyarországi és nyugati magyar tan­könyvírók, gyakorló pedagógusok, szülők és tanulók közös munkájának, tapasztala­tainak kipróbált eredménye e négy játszva tanító nyelvkönyv. A Nyugaton élő gyer­mekek, fiatalok és felnőttek adottságait fi­gyelembe véve tanítják a magyar nyelvet és kultúrát. TARKA LEPKE (6-8 éveseknek)—Szí­nes, rajzos, verses, népdalos, mondókás tankönyv az ÁBC-tőlolvasmányokig és ja­nuártól karácsonyig. MAGYAR SZAVAK VILÁGA (8-12 éveseknek) — Olvasmányok (Mátyás­mondák, Eger, a magyar Himnusz, Buda­pest, Debrecen, Szeged), rajzok, mesék, versek (Mátyás anyja, A farkasok dala. Al­tató, Buba éneke, stb.), népdalok, felada­tok. — Olvasást, írást, nyelvtant és törté­nelmet tanít ötletesen, játékosan gyako­roltatva. BESZÉLJÜNK MAGYARUL (12-15 éveseknek) — Irodalmi szemelvények a teljes magyar irodalomból, a klasszikusok­tól (Balassi, Arany, Petőfi, Ady, József At­tila, Móra, Móricz, stb.) a mai alkotókig (Illyés Gyula, Nagy László, Weöres Sán­dor, Kányádi Sándor, Sütő András, Faludy György, Dedinszky Erika, stb.). —Törté­nelmi olvasmányok Árpádtól, Szent Ist­vántól és Körösi Csorna Sándortól Rákó­czin, Kossuthon és Széchenyin keresztül Puskás Tivadarig, B artók Béláig és Kodály Zoltánig. — Versek, népdalok, képek, fel­adatok. HOGY MONDTUK HELYESEN (16- 20 éveseknek) — Harminc alapos lecké­ben érdekes olvasmányok, nyelvtani gya­korlatok, feladatok, népdalok, képek. Ma­gyar városok, irodalmi szemelvények (Lú­­das Matyi, János vitéz, Egri csillagok, Pál utcai fiúk, stb.), történelmi események és személyek (Eger, kuruckor, 1848—1849, Liszt Ferenc, Bartók Béla, stb.). Kaphatók: A NYUGATI MAGYAR KÖNYVESBOLTOKBAN Megrendelhetők: Anyanyelvi Konferencia, 1905 Bpest, P.O.Box 292. r--------------------------------^ NYOLCADIK ÉVE JELENIK MEG RENDSZERESEN ÉSZAK-AMERIKÁBAN A | SZIVÁRVÁNY irodalmi, művészeti, kritikai szemle Kanadai kiadóhivatalunk megnyitása alkalmából köszöntjük előfizetőinket, olvasóinkat és munkatársainkat! Előfizetés kanadai dollárban egy évre: S30.00 RAINBOW DISTRIBUTING - CANADA 113 Waniska Ave., Toronto, Ont. M8Y 1R5 Kérjen mutatványszámot! Egyben értesítjük munkatársainkat, hogy a jövőben a szerkesz­tői munkát megosztjuk a kanadai kiadóhivatalunkkal. Kérjük munkatársainkat, hogy a próza, kritika, tanulmány műfajba so­rolható írásaikat a (fenti) kanadai kiadóhivatal címére küldjék. J M e gj e 1 e n t NAGY KÁROLY „Szigetmagyarság és szolidaritás” c. könyve CSOÓRl SÁNDOR ELŐSZA VÁ VAL a CORVIN Kiadó gondozásában (5582 Gatineau, #11, Montréal, gué. H3T 1X7, Canada) Részlet az előszóból: „Az emigrációt korunkban ő se látja szeren­csétlenségnek és végzetnek, de fölmagasztosít­­hatónak se gondolja. Tárgyilagosan megítélve: küldetésnek ítéli. Főként manapság, amikor a magyarságra olyan történelmi tennivalók sza­kadtak rá, amelyeknek jórészét a legszabadab­ban épp az emigrációs magyarok végezhetik el. Ilyen például a kisebbségi sorsban vergődő magyarok érdekképviselete a nemzetközi nyil­­v ánosság előtt, a politikát befolyásoló nemzetek tájékoztatása, és ilyen a hazai ellenzék hangjá­nak a fölerősítése, védelme, vagy az 56-os ma­gyar forradalom történelmi szerepének a fönn­tartása a tudatban, kint a nagyvilágban s részben Magyarországon is...” Csoóri Sándor MEGRENDELHETŐ: 10 dollár (plusz 1 dollár postaköltség) beküldése ellenében a CORVIN Kiadótól (a Nyugati Magyarság címén) és a PÜSKI könyvesbolttól: 251 E. 82nd St., New York, N.Y. 10028, U.S.A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom