Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1-2. szám

6. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1988. január-február (Foto: A.P. Fodor) M. KISS SÁNDOR és felesége, FOGARASI ÁGNES a Magyar Baráti Közösség — ITT­­OTT meghívására részt vettek az 1987. évi konferencián (Lake Hope, Ohio) és értékes elő­adást tartottak, majd észak-amerikai előadó körútra indultak, amelynek során számos ma­gyar közösséget látogattak meg. M. Kiss Sándor, a budapesti Művelődéskutató Intézet munkatársa, az Eötvös Kollégium tanára, .Németh László szárszói beszéde és annak utóhatása” címmel tartott előadásokat, Fogarasi Ágnes, a budapesti Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kossuth Klubjának egyik vezetője pedig a Kossuth Klub működéséről, munkásságáról számolt be. r---------------------------------------------------------------------------------------------------­Beszélgetés a Kossuth Klub-ban a nyugati magyarságról i i •iuüü<riánM)ai a ilegeli" » TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT FŐTITKÁR BUDAPEST Vili., BRÓDY SÁNDOR U. 16. POSTACÍM: BUDAPEST 5. PF. 123 1367 TELEFON: 341-135 Kedves BarátunkI 1987-ben több író és történész kollégánk részt vett a Magyar Baráti Közösség szokásos évi konferenciáján az Amerikai Egyesült Államokban. Hazatérésük után ók javasol­ták, hogy a magyar nemzeti önismeret gazdagítása, tárgyi­lagos és nyitott mélyítése érdekében szervezzünk baráti be­szélgetést a nyugati magyarságról azoknak a magyarországi íróknak, irodalmároknak, történészeknek, tanároknak a rész­vételével, akikről tudjuk, hogy ismerik a nyugat-európai és a tengerentúli magyarság kultúráját, esetleg személyes tapasz­talataikkal is segíteni tudják egy "nemzetközi magyar" kapcso­latrendszer és gondolkodásmód kialakítását, továbbfejlesztését. Aktív részvételére számítva tisztelettel meghívjuk eszme­cserénkre, melyet 1988. február 2-án este 6 árakor tartunk a TXT budapesti Kossuth Klubjában /Budapest, VIII., Múzeum u. 7. sz. alatt/. Beszélgetés a nyugati magyarságról címmel. Bevezetőt Csoóri Sándor mond. Baráti üdvözlettel: Budapest, 1988. január 11. V>______________________________J Még mindig nem jutnak el... A SOMOGY című folyóirat 1987.9-10. számában Laczkó András beszámol a magyaror­szági irodalmi folyóiratok főszerkesztőinek harmadik tanácskozásáról (Fonyód, május 15-17.). A beszámolókat követő „vitában felmerült és megoldásra váró gondok” közt felsorolja az író a következőt is: A Kiadói Főigazgatóságnak, illetve a kiadóknak valamilyen módon, kapcsolataik révén se­gíteni kellene abban, hogy a határainkon túli magyar irodalom fontos alkotásai eljussanak a folyóiratok szerkesztőségébe. Vagyis: még mindig nem jutnak el. Meddig?! SINKA ISTVÁN-ESI A budapesti Egyetemi Színpad 1987. október 17-i estjét a Sinka Ist­ván életművét tudósi pontossággal és fiúi szeretettel gondozó Med­­vigy Endre szerkesztette és vezette be. A szerkesztés a szakértelem mellett beleérző készségről is ta­núskodott: a komor-keserű-vádló nagy versek sorát az ínségen, ki­­semmizettségen mégis erőt vevő öröm dalaival vegyítette. Ezért nem merült ki a népes hallgatóság a csaknem háromórás esten, amelyet kettős ünneppé avatott a Püski há­zaspárnak a megjelenése és közre­működése. Püski Sándor (képün­kön), aki fölszólalt az esten, Sinka kortársa, kiadója és barátja, több mint ötven esztendeje ismeri és mindmáig terjeszti a költő műveit. A Sinka 90. születésnapja alkal­mából rendezett műsort, amelyben Erős József, Homolya Attila, Szabó András és Torday Ferenc előadó­­művész, Maczkó Mária népdaléne­kes és Széles András citerás párat­lan összjátékkal működött közre, Sárdi Mihály rendezte. P.É. (Új Tükör, 1987. nov. 1.) Fehér foltok berajzolása reformista reményekkel Az elmúlt év decemberében ab­ban a megtiszteltetésben volt ré­szem, hogy budapesti barátaim több helyen is szerveztek nyilvános beszélgetést számomra. Németh Zsolt a Közgazdasági Egyetemen rendezett előadást, de­cember 7-én. Pomogáts Béla ve­zette be az estet, kellő irodalmi szi­gorral. Felkértem az éppen Pesten tartózkodó Ferdinandy György munkatársunkat és az egyébként Svájcban élő Major-ZalaLajos köl­tőt is, hogy együtt képviseljük az egyetemes magyar irodalom nyu­gati szárnyát. Becslésem szerint közel kétszázan vettek részt az es­ten. Rendkívül fontosnak érzem ezt a nyilvános beszélgetést, amolyan emberi közeledés volt, és fehér folt mivoltunk színesebbé rajzolása, legalább néhány tájékoztató vonás­sal. A szentendrei Petőfi Sándor Hagyományőrző Egyesület is meghívott előadónak. A „Kossuth követeként” címmel megtartott előadáson vagy hatvanan vettek részt Magyar-Amerikáról szóló beszámolómat nagy érdeklődéssel hallgatták a résztvevők, utána kér­dések következtek. Most majd visszakapom azt, amivel Ameri­kában mi szoktuk fárasztani ma­gyarországi előadóinkat, gon­doltam, de korántsem így történt, ók megértőbbek irántunk, bár elég nehéz volt teljesen nyíltan vála­szolni például a kisebbségekkel kapcsolatos őszinte kérdésekre. A Magyarságkutató Csoport rendezésében december 14-én „A szivárvány nyolcadik színe” címmel tartottam előadást az ame­rikai magyar intézményekről, első­sorban a Magyar Baráü Közösség munkájáról, különösen kiemelve a tavalyi ITT-OTT találkozót a Re­ménység Tavánál. Házigazdám dr. Juhász Gyula történész, a Csoport vezetője és a Széchenyi Könyvtár főigazgatója volt. Ugyanezen a napon még egy kedves meglepetés várt. Fogarasi Ágnes szervezésében a Kossuth Klub-ban dr. Szegedy-Maszák Mi­hály irodalomtörténész vezetett le egy kerekasztal-beszélgetést Kibé­­di Varga Áronnal, a Holland Királyi Akadémia irodalomtörténész-köl­tőjével és velem. A másfél órás beszélgetés meggyőzött bennün­ket, vendégelőadókat arról, hogy mennyire fontosnak tartják az ott­honi irodalmi élet emberei a nyu­gati magyarság munkássága, élete számontartását A több mint száz hallgató között örömmel fedeztem fel élő irodalmunk legfontosabb személyiségeit, köztük általunk amerikai előadóként is megismert és megszeretett barátainkat A kopogtatás mindkét részről megtörtént, de nem erősödött még „dörömböléssé”. A nyitogatást is e­­gyütt kell folytatnunk, de már a vál­tozás felé ívelően. Demokrata döb­benettel, reformista reményekkel. Mózsi Ferenc r.................. GYÖRGYEY KLÁRA előadása New York-ban Lapunk munkatársa és szer­kesztő bizottsági tagja, Györ­­gyey Klára február 21-én, vasár­nap délután előadást tart a New York-i PÜSKI-CORVIN köny­vesházban abból az alkalom­ból, hogy legújabb könyvének — „Arrogáns alázattal” — második kiadása megjelent a Püski kiadó gondozásában. A szerzó részleteket olvas fel kö­tetéből. Györgyey Klára a Nemzet­közi P.E.N. Club Exil írók Cso­portjának elnöke, a Yale egye­tem professzora. Esszéiben, kri­tikáiban az általános esztétikai élményt, a valódi humanista modellt keresi és határozza meg. A könyvében közölt hét fejezet 40 tanulmányát csaknem ^úsz év terméséből válogatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom