Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1988-04-01 / 4-5. szám

1988. április-május Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 11. oldal MAGYARORSZÁG V AZ ÚJ ADÓRENDSZER A GYERMEKES CSALÁDOK SZÁMÁRA A LEGHÁTRÁNYOSABB Az adóreform a gyermekes családokat sokkal súlyosabban érintette, mint általá­ban a társadalmat. Hátrányos volt számuk­ra egy olyan „teherbírás szerinti” adózás bevezetése, ami a családok többségénél nincs tekintettel az eltartottak számára — mint ilyen, ez példa nélkül áll Európában. Hátrányosan érintette őket az is, hogy a gyermeknevelést szolgáló javak és szol­gáltatások fogyasztói árai dupla olyan összeggel emelkedtek meg, mint ameny­­nyivel a családi pótlék összege nőtt Hát­rány, hogy e növekedés többségét nem a rajtuk kívüli társadalom fedezi, hanem maguk a gyermekes családok a gyermek­­nevelés költségei után fizetendő személyi jövedelemadó, illetve a költségekben rej­lő általános forgalmi adó révén. Dr. Fekete Gyula (ÖTLET, 1988. febr. 11.) NYUGATI MAGYAR KÖLTŐK ESTJÉT rendeztek április 25-én az Egyetemi Szín­padon pogány diaszpóra” címmel. Szabó András és Dinnyés József előadásában, Balázs Ádám szerkesztésében a követke­ző költők versei szerepeltek a műsorban: Bebek János, Cs. Szabó László, Csíky Ág­nes Mária, Elekes Attila, Fáy Ferenc, Gö­möri György, Horváth Elemér, Kannás Alajos, Kemenes Géfin László, Kibédi Varga Áron, Major-Zala Lajos, Márai Sándor, Mirtse Ágnes, Mózsi Ferenc, Sik­lós István, Sulyok Vince, Szabó Ferenc, Szélpál Árpád, Szőcs Géza, Thinsz Géza, Tűz Tamás, Vitéz György. BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL - 1988 Ezúttal nyolcadik alkalommal — már­cius 18-27. között — rendezték meg azt a nagyszabású kulturális eseményt, amely évek óta több tízezer látogatót vonz a ma­gyar fővárosba. Budapesten kívül három vidéki város is kapcsolódott a fesztivál eseményeihez. Szentendre városnéző sétákra invitálta a turistákat. Egy-egy műemlék-épületnél a korhoz, illetve építészeti stílushoz illő rö­vid koncerttel egészítették ki a programot. Kecskeméten nagy érdeklődés előzte meg a Soros-alapítvány ösztöndíjasainak hangversenyeit, melyeket a kiemelkedő szépségű és akusztikájú Kodály Intézet épületében tartottak. Sopron a helyi kultu­rális hagyományoknak megfelelően állí­totta össze programját, különös tekintettel az ausztriai Burgenland közelségére. A tavaszi fesztivál gerincét idén is a ko­molyzenei programok adták. Budapestre érkezett az Egyesült Államokban élő vi­lághírű karmester, DORÁTI Antal, aki a fesztivál nyitó hangversenyét vezényelte a Budapest Kongresszusi Központban. Erkel Ferenc Ünnepi nyitány-át a Magyar Rádió és Televízió zenekara adta elő. Vendégkarmesterrel lépett fel a Feszti vál-Kíj(§Ilwéíb(Bía én ®, ©SHÍb@l(2l©lL^ ... Magyarnak lenni nem öncél — de öröm. Mi magyarul értjük meg a világot, és magyarul vagyunk embe­rek. Azért létkérdésünk a szép beszéd, mert létkérdésünk a szép emberség. Számunkra a tiszta, nyílt, becsületes gondolkodás nyelvünk logikájában, nyelvtanában is megmutatkozik. Aki gondatlanul, pontatlanul, zavarosan fogalmaz, arról joggal tételezzük fel, hogy embernek és magyarnak egy­aránt gondatlan, pontatlan, zavaros. S ezért — mert épnek, harmonikusnak, tiszta fejűnek és tiszta érzelműnek akarjuk az embert — szenvedünk és fölháborodunk, ha valaki bűnös köny­­nyelműséggelés tudatlansággal hagy­ja elpusztulni magában az anyanyel­vét, avagy ha valakitől, valakiktől el akarják rabolni énjük fő ismertető je­lét, mely egyszerre burok és mag, gon­dolkodásmód és gondolkodásforma; olyan mód és olyan forma, amely megtartó történelmi tartalmakat hor­doz, szellemi és érzelmi meghatáro­zottságot. .. Nyelvében él a nemzet: nyelvében él a szabadság és a lelkiismeret is. Bodor Pál (részlet, Magyar Nemzet, 96. sz.) zenekar is: az Ausztriában élő VÉGH Sán­dor vezényelte Haydn, Bartók és Mozart egy-egy művét A magyar szólisták közül kiemelkedett KOCSIS Zoltán önálló estje a Zeneakadémián. A fesztivál ideje alatt először adott koncertet DOBOZ Y Borbá­la csembalóművész új, a legelső csemba­ló alapján az NSzK-ban készített hangsze­rével, vendégként DRAHOS Béla fuvola­­művész lépett fel a koncerten. Először ta­lálkozhatott a közönség LÁNG Gabriella és KOLLÁR Zsuzsa zongoraművészek­kel, akik kétzongorás koncertet adtak a Soros-alapítvány ösztöndíjasaiként Az eddigieknél nagyobb számban ik­tatták a programba a szervezők az egyhá­zi zenét. A Mátyás Templom Ének- és Ze­nekarának műsorán a katolikus énekek mellett liturgikus dalok is szerepeltek. A Deák téri evangélikus templomban TRAJTLER Gábor orgonaművész, míg a kelenföldi református templomban a Ca­­pella Berlin Kórus (Nyugat-Berlin) adott hangversenyt. Az Operaházban a feszti vál ideje alatt a magyar szerzők műveit tartot­ták műsoron. Többek között Bartók Béla három egyfelvonásosa—A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára, A Csodálatos mandarin — és Erkel Ferenc Bánk bán című műve szerepelt a program­ban. A MARKÓ Iván vezette Győri Balett Csajkovszkij Diótörő című művét tűzte műsorára „Almok ura” címmel. A Do­hány utcai Zsinagóga — mint hangver­senyterem — csak a fesztivál idejére nyi­totta ki kapuit. A Goldmark Teremben négy finn művész lágerdalokat és bibliai énekeket adott elő. A folklórműsorok központja az Óbu­dai Selyemgombolyító Művelődési Háza volt. A kiállítások közül a Magyar Nem­zeti Galériában kapott helyet a híres Lud­­wig-gyűjtemény, amely Picasso grafikái­ból rendezett kiállítást. A külföldön élő magyar művészek közül Angliából RO­­BOZ Zsuzsi mutatta be grafikáit, Francia­­országból Lucien HERVÉ fotóművész képeivel ismerkedhetett meg a közönség, volt Amerigo TOT kiállítás, és láthatták az érdeklődők Sir John HALAS néhány alkotását is. A sportrendezvények közül ezúttal ki­emelkedett a március 22-27. között rende­zett műkorcsolyázó és jégtánc világbaj­nokság a Budapest Sportcsarnokban, va­lamint a negyedik alkalommal megrende­zett nemzetközi sakkverseny. Az év leg­nagyobb idegenforgalmi eseménye, az „UTAZÁS '88” a fesztivál ideje alatt tar­tott nyitva. A 30 ezer négyzetméteres be­mutató „Kelet-Nyugati Börze” elnevezés­sel várta az utazást kedvelőket (Hazai Tudósítások) Hasznos tudnivalók Szerkesztőségünkbe igen sok—rokonok kihozatalával, Magyarországon élő személlyel kötendő házassággal, peres eljárással, örökléssel, hazalátogatással, hazatelepüléssel, stb. kapcsolatos — kérdés érkezik be, amelyekre eddig csak részben tudtunk válaszolni. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy—a leggyakrabban előforduló kérdésekre válaszolandó—minden hónapban röviden össze­foglaljuk a legszükségesebb tudnivalókat egy-egy témáról. Ehhez a Magyarok Világszövetsége által 1985-ben kiadott ..Hasznos tudnivalók”c. könyvecskét használjuk. Esetleges, időközben be­következett változások előfordulhatnak, ezért konkrét esetben mindenképpen ajánljuk a megfelelő külképviseleti szervvel való kapcsolatfelvételt Az élet sajnálatos ténye, hogy a halál is ve­lejár. Külföldön élő honfitársaink és az ittho­niak közötti rokoni kapcsolatok gyakran ered­ményezik, hogy egymástól örökölnek. Az öröklésre az örökhagyó lakóhelye szerinti or­szág rendelkezései vonatkoznak általában. Mindenekelőtt szeretnénk előrebocsátani, hogy a magyar jog a külföldiek öröklését sem­milyen formában nem korlátozza. A jog nem tesz különbséget az örökös lakóhelye vagy ál­lampolgársága szerint. Mindenki, tehát a kül­földön élők is Magyarországon egyforma sza­bályok szerint örökölnek. Ebből következik az is, hogy a külföldiek magyarországi vagyon­tárgyaikról haláluk utánra, szabadon rendel­kezhetnek. Örökölni vagy végintézkedés (vég­rendelet), vagy ennek hiányában a törvény alapján lehet Végrendeleti öröklés Jogunk szabályai szerint ha az örökhagyó meg akarja változtatni a törvény által előírt öröklési rendet, vagy nem akarja, hogy örökö­sei vagyonát egyenlő nagyságban örököljék, végrendeletet kell tegyen. Közvégrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni, ahol azt közokiratba foglalják és hitelesítik. E végrendeleti formához tanúk nem szükségesek, mivel azokat a hitelesítés pótolja. Az írásbeli magánvégrendelet abban az esetben érvényes, ha azt a végrendelkező kézírással saját maga írta és aláírta. Ha nem maga, illetve nem kézírással írta, két tanú együttes jelenlétében kell aláírnia, vagy két tanú előtt aláírását magáénak elismernie. A végrendeletet a tanúk is, e minőségük feltüntetése mellett, aláírják. Nem lehet tanú az, akire a végrendeletben bármilyen vagyon­tárgyat hagy az örökhagyó. Szóbeli végren­deletet az tehet, aki közvetlen életveszélybe kerül. Például: közlekedési baleset során sú­lyosan megsérült A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha két tanú előtt tették. Ha a végren­delkező életben maradt, a szóbeli végrendelet hatályát veszti, így azt, ha az örökhagyó to­vábbra is fenn kívánja tartani, írásba kell foglalni. Ha az örökhagyó végrendeletével leszár­­mazóját vagy szülőjét kizárja az öröklésből, amennyiben azok a törvény alapján örökölné­nek, őket a kötelesrész illeti meg. A kötelesrész annak a fele, ami az örökösnek végrendelet hiányában jutna. Nem jár kötelesrész akkor, ha az örökhagyó örökösét kitagadja. A kitagadás azonban csak akkor érvényes, ha az örökös az örökhagyó sérelmére súlyos jogsértést köve­tett el. így például huzamos időn keresztül nem törödött vele, súlyos bűncselekményt követett el, az örökhagyó életére tört. Törvényes öröklés Végintézkedés hiányában az öröklés rend­jét a törvény határozza meg. A törvény szerint elsősorban örököl gyermeke. Ha több gyermek van, fejenként egyenlő arányban örökölnek. Ha gyermek nincs, a túlélő házastárs örököl. Gyermek és házastárs hiányában az örökhagyó szülei, ha ezek nincsenek életben, nagyszülei örökölnek. Ha a felsoroltak közül bármelyik öröklésre jogosult az örökhagyó életében el­hunyt, helyette leszármazója (gyermeke) örö­köl. Ha az örökhagyó után egy örökös sem ma­radt, a hagyatékot az állam örökli meg. Hagyatéki eljárás A hagyaték, terheivel együtt, az örökösre az örökhagyó halálának pillanatában száll át, jo­gait azonban csak a hagyatéki tárgyalás lefoly­­tatásautántudjaérvényesíteni. Ha az örökösök között külföldi is van, a hagyatéki eljárást ab­ban az esetben is, mindenképpen le kell foly­tatni. A hagyatéki eljárás lefolytatására az a köz­jegyző illetékes, akinek működési területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az öröklési jog szabályai meglehetősen bonyolultak. Elő­fordulhat, hogy több örökös is van, amellett le­hetséges az is, hogy kívülállóknak a hagyaték­kal szemben követelései vannak és még sok más probléma is lehetséges. Ezért helyes, ha a külföldön élő örökösök ügyvéddel, vagy vala­melyik belföldi örököstársukkal képviseltetik magukat. Annál is inkább ajánljuk ezt, mert ha a ha­gyatéki tárgyaláson nem jelennek meg és nem képviseltetik magukat, ez az eljárás lefolyta­tását nem akadályozza. Ilyenkor jogaikat, igé­nyeiket érvényesíteni nem tudják és az később már nagyon nehezen vagy egyáltalán nem si­kerül. Ha viszont akülföldi az egyedüli örökös, hagyatéki eljárás hiányában örökségével ren­delkezni nem tud, de kiteszi magát annak, hogy a hagyatékkal szemben fennálló jogos követe­léseket kamatos kamatjaival együtt kell megfi­zetnie. Az örökös, ha örökségét birtokba venni nem kívánja, azt visszautasíthatja a hagyatéki eljárás során. Ilyenkor őt úgy kell tekinteni, mintha .meghalt” volna és helyette leszárma­zója vagy a sorrendben következő örökös örö­köl. A hagyatéki eljárás során lehetőség van anais, hogy az örökrészről lemondjon valame­lyik örököstársa javára, vagy azokkal egyetér­tésben a törvény vagy végrendelet által megha­tározott öröklési arányt módosítsa. Ez utóbbit osztályos egyezségnek nevezzük. A hagyatéki eljárásban történő visszautasítás vagy lemon­dás utáni örökösödési illetéket nem kell fizet­nie. Az illetéket az fizeti, aki a visszautasítás vagy a lemondás által örököl. Mivel a lemon­dás és az osztályos egyezség már nem öröklés, hanem az örökségre vonatkozó, élő személyek közötti megállapodás, a devizajogszabályok értelmében ezen ügyletek csak az illetékes de­vizahatóság, Pénzintézeti Központ engedélyé­vel mehetnek végbe. Az engedélyt az eljáró közjegyző hivatal­ból kéri meg. Az engedély megérkezéztéig, vagy esetleg az elutasításig az eljárást felfüg­geszti. A Pénzintézeti Központ címe: Budapest, Szamuely u. 38. Levélcím: 1431 Budapest — Pf.: 136. Az Általános Értékforgalmi Bank a külföl­di örökös megbízása esetén vállalja a hagya­téki eljárással kapcsolatos teendők intézését, a szükséges jognyilatkozatok készítését, a meg­bízó érdekeinek védelmét. Eljár a szükséges engedélyek iránt is. Az eljárás befejezése után kezeli a hagyatékot és vállja annak értékesí­tését is. Örökösödési illeték Az örökség után örökösödési illetéket kell fizetni. A külföldi örökös a reá eső illetéket a Pénzintézeti Központon keresztül utalhatja át, vagy ugyancsak a Pénzintézeti Központon ke­resztül öröksége terhére egyenlítheti ki. Az il­­leték nagyságáról és hazája valutájának kive­téskori átváltási áráról a külföldi örököst a Pénzintézeti Központ értesíti. Ha időközben az illető valuta ára csökkent, a különbözetet az örökösnek pótlólag át kell utalnia. Ha a valuta ára emelkedett, a különbö­zet az örökös részére visszautalásra kerül, vagy azt rendelkezése szerint felhasználhatja. Az örökségi illeték nagysága függ az örök­ség tiszta értékétől, valamint az örökhagyó és az örökös között fennálló rokoni foktól. Tiszta értéknek azt az értéket nevezzük, ami a hagya­tékkal (örökséggel) szemben fennálló jogos tartozások kielégítése után marad. Külföldön lévő vagyon öröklése Mivel az egyes országok jogrendszerei egymástól eltérnek, azokra az esetekre, amikor külföldi honfitársunk külföldön lévő vagyonát kívánja végrendelettel magyarországi rokoná­ra, barátaira hagyni, tájékoztatást adni nem tu­dunk. Ilyen esetben a végrendelet megtétele előttjavasoljuk, forduljon tanácsért az Általá­nos Értékforgalmi Bank RT-hez. Az Általános Értékforgalmi Bank szakszerű tanácsot ad ás a végrendelet végrehajtásához is segítséget nyújt. (Következik: Látogatás Magyarországra) jO

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom