Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1-2. szám

1988. január Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 3. oldal SÜTŐ ANDRÁS: Jegek, elemi feltételek POMOGÁTS BÉLA: JELENIDÖ AZ ERDÉLYI MAGYAR IRODALOMBAN AZ ÍRÓ — KÖNYVÉRŐL (MAGVETŐ, Gyorsuló idő, 1987,268 oldal) Egy nemzetiség, kivált ha közel két­milliós létszámú népről van szó, és etni­kailag része egy saját államkeretében élő nemzetnek, joggal igényli: az egyenjogú­ság fogalma ne redukáltassék néhány ál­talános emberi jogra, mint a munkához való jog, atörvény előtti egyenlőség, sza­vazatijog és így tovább. Ezek alapvető és rendkívül fontos jogok. Nem merítik ki azokat a feltételeket, amelyek bármely nemzetiséget etnikai mivoltában is meg­őrizhetnek. Általános fejlődése, még fennmaradása is tehát csak akkor bizto­sított, ha egyéni, állampolgári jogokon túlmenően kollekív jogokkal is rendel­kezik. Ha létrehozhatja saját művelődési kereteit, és azokat saját nemzeti kultú­rájával tölti ki. Ugyanúgy, mint a nemzet, amelynek államkeretében él a szóban forgó nemzetiség. És folytatólag —meg­annyi ha! Ha iskolai hálózata az óvodától az egyetemig az anyanyelvén biztosított. Ha anyanyelvének—nemzeti nyelvének — használata a magánéleten túl a köz­életben is lehetséges szóban és írásban egyaránt; ha arányszámának megfelelő­en tudja képviseltetni magát az álllamha­­talom minden szintjén; ha képviselői nyíltan, őszintén tárhatják föl a válasz­tóikat foglalkoztató ügyeket; ha állami­lag történik gondoskodás arról, hogy al­kotmányosan meghirdetett jogokat helyi, szubjektív értelmezések el ne ferdítse-A „CHARTA 77” FELHÍVÁSA TILTAKOZÓ TÜNTETÉSEKRE: SZOLIDARITÁS ROMÁNIA ELNYOMOTT NÉPEIVEL A prágai „CHARTA 77” nevű ellen­zéki csoport január 10-én felhívást adott ki, melyben február 1-én a román követsé­gek előtt tartandó tiltakozó tüntetésekre szólította Európa népeit .Jelkérünk minden európai embert hogy nyilvánosan demonstrálja Románia szenvedő népe iránti szolidaritását vala­mint azt hogy szembehelyezkedik azzal az uralkodóval, aki e szenvedésekért fele­lős—írja a felhív ás.—22 év alattRomá­­nia ura csak hivalkodó személyi kultuszt adott népének." 43 évvel a második világháború után liszt cukor és hús még jegyre is csaknéha kapható, a lakásokban csak 10 Celsius fok és két 40 wattos villanykörte engedé­lyezett—adatolja a „CHART A 77” felhí­vása. (Jan. 10.—AFP hírügynökség) Lapzárta után érkezett Budapesten, február 1-én, d.u. 4-5-ig a román nagykövetség Tököli út 72. sz. épülete előtt mintegy 350 ember tünte­tett. Tamás Gáspár Miklós rövid beszéd­ben elítélte Ceausescu terrorját és a ro­mán-magyar barátságot éltette. A tömeg hosszan tapsolt és éljenzett, majd égő gyertyákat helyeztek el a követség kerí­tése tövében. A tüntetők két transzparen­sén ez volt olvasható; „Emberi és polgári jogokat Románia népeinek!”, és: „Le a diktatúrával!” A budapesti rendőrség — bár enge­délyt nem adott a tüntetésre — viszony­lag előzékenyen viselkedett a résztve­vőkkel. A magyar TV, a BBC és az oszt­rák TV filmezte a tüntetést, jelen volt a Reuter hírügynökség tudósítója is. A Washington Post febr. 2-i jelentése szerint Varsóban is több százan tüntettek a román követség előtt február 1 -én, több mint egy tucatnyi tüntetőt letartóztatott a rendőrség, köztük a Szolidamoszty né­hány vezetőjét is. Prágában ezalatt mint­egy hatvanan 24 órás éhségsztrájkkal fe­jezték ki szolidaritásukat. Moszkvában Andrej Szaharov négy szovjet vezető el­lenzéki értelmiségivel nyilatkozatot út alá Ceausescu neo-sztalinista rendszeré­nek embertelenségei ellen. nek; ha biztosított a nemzetiség normális kapcsolata saját nemzetével, annak mű­velődési és tudományos életével; ha va­lóban híd szerepet tölthet be saját álla­mának nemzete és ama nemzet között, amelyhez etnikailag tartozik... Egyszóval, ha önmaga lehet, sajátos szín egy állam egészében, ahol tisztek­ben tartják a sajátosság méltóságát. Vagyis: egy adott etnikum létének, fölvi­rágzásának minden feltételét. Mindez persze csak része a kérdésre adható vá­lasznak. Ezúttal csupán elemi feltételek­ről szóltam. Jogokról. És a kötelezettségek? Ahol jog van, ott állampolgári kötelezettségek felelős tudata törvényszerűen kialakul. És meg­nyugtató módon, sőt biztatólag alakít­ja ki formáit az együttélés egész, bonyo­lult folyamata... (Részlet az író legújabb kötetéből: SKASZÓI FENYÓFORGÁCSOK. Az író hatvanadik születésnapja alkalmából kiadta az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat és a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti T ársaság, Budapest, 1987,184 oldal.) Kis könyvem a Magvető Kiadó nép­szerű „Gyorsuló idő” című könyvsoro­zatában kerül az olvasók elé, ám ezúttal is szomorúan kell megállapítanom, hogy maga a „történelmi” idő gyorsab­ban változik, mint ahogy a könyvkiadás végzi a maga dolgát. Összefoglalásomat | 1983—1984-ben vetettem papírra, azóta az erdélyi magyar irodalom életében fáj­­j dalmas változások történtek, ahogy a ro- I mániái magyarság életében is. A hivata­los nemzetiségi politika megszorítások­kal korlátozza a kisebbségi művelődés és irodalom érvényesülését, nemzetisé­gi hivatásának gyakorlását. A legfájdal­masabb ezek közül kétségkívül a romá­niai magyar iskolai oktatás visszaszorí­tása, de emellett tapasztalható a kulturá­lis élet és az irodalmi alkotó tevékenység korlátozása is. Folyóiratok megszünte­­| tése vagy tönkretétele, könyvek betiltá­sa, írók kivándorlásra kényszerítése jel-V.________________________________ zik ezt a szomorú folyamatot, amely meggyőződésem szerint az egész romá­niai művelődésnek, így a román nemze­ti kultúrának is sokat árt. Ebben a hely­zetben — hadd másoljam ide könyvem zárószavait — az irodalmi kultúra mű­velőire mind nagyobb felelősség és mind több feladat hárul, a nemzetiségi irodalom megüresedett őrhelyeit a fia­talabb nemzedékek képviselőinek kell betölteniük, ennek az irodalomnak az oly sok áldozattal és szellemi erőfeszí­téssel emelt építményét nekik kell to­vább erősíteniük. Mindez fokozott ké­szenlétet és hivatástudatot követel: a nyolcvanas évek romániai irodalma sem vállalkozhat kevesebbre, mint hogy egy emberi közösség történelmi és nemzeti öntudatának felelős gazdája legyen. (Pomogáts Béla: „Dedikálom”, KöNYVVILÁG, 1987. szeptember.) Please send me more information, in English or in French, on the proposed Canadian Multiculturalism Act. □ English Literature □ French Literature Name_________________________________ (please print) Mailing Address________________________ (city, province and postal code) Mail To: Canadian Multiculturalism Act Department of the Secretary of State of Canada Ottawa. Canada K1A 0M5 819-997-0055 Canada The historic Canadian Multiculturalism Act was recently introduced in the House of Commons by the Hon. David Crombie, Secretary of State of Canada and Minister Responsible for Multiculturalism. This Act will affirm in statute the constitutional freedom of all Canadians of every origin to choose to preserve, enhance and share their cultural heritage. The proposed Act will strengthen our unity, reinforce our Canadian identity, improve our economic prospects and give recognition to Canada’s rich multicultural reality. This important Act will: • set forth the Multiculturalism Policy of Canada; • recognize all Canadians as full and equal partners in Canadian society; • commit the federal government to see that its institutions reflect Canada’s multicultural diversity; and • provide a legal base for multiculturalism programs which enhance Canadian citizenship, assist cultural preservation and combat discrimination. The Canadian Multiculturalism Act.. for today, and the 21st Century. To find out more about the Act, please clip and mail the coupon. ■A Department of the Secretary Secretariat d Étet ■w of Sate of Canada du Canada Multiculturalism Multiculturslisme MULTICULTURALISM IS... BEING CANADIAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom