Nyugati Magyarság, 1988 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1-2. szám
1988. január-február Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 11. oldal H U H! 4 I S/ i( Hasznos tudnivalók Szerkesztőségünkbe igen sok — rokonok kihozatalával, Magyarországon élő személlyel kötendő házassággal, peres eljárással, örökléssel, hazalátogatással, hazatelepüléssel, stb. kapcsolatos — kérdés étkezik be, amelyekre eddig csak részben tudtunk válaszolni. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy—a leggyakrabban előforduló kérdésekre válaszolandó—minden hónapban röviden összefoglaljuk a legszükségesebb tudnivalókat egy-egy témáról. Ehhez a Magyarok Világszövetsége által 1985-ben kiadott .Hasznos tudnivalók" c. könyvecskét használjuk. Esetleges, időközben bekövetkezett változások előfordulhatnak, ezért konkrét esetben mindenképpen ajánljuk a megfelelő külképviseleti szervvel való kapcsolatfelvételt. 4. A házassággal kapcsolatos szabályok Egymilliárd márka hitel — Három fontos megállapodást írtak alá Grósz Károly miniszterelnök bonni tárgyalásain: a magyarnyugatnémet műszaki-tudományos együttműködésről, kulturális intézetek kölcsönös felállításáról és a Magyar Nemzeti Banknak történt hitelnyújtásról. Az egymilliárd márka —mintegy 560 millió dollár—„finánchitel” visszafizetéséért a nyugatnémet kormány vállalt kezességet a húsz nyugatnémet bank felé. „Rendkívül kellemesen érintett — hangsúlyozta hazaérkezése után a miniszterelnök —, hogy vendéglátóink szenzációként értékelik azt, ami nekem eddig magától értetődő volt. A nemzetiségi politikára gondolok... Korántsem minősítem nagy politikai teljesítménynek, hogy a hazánkban élő több mint 200 ezer német nemzetiségű állampolgár ugyanolyan jogokat élvez minden téren, mint mindenki más az országban. Utam során azonban azt tapasztaltam, hogy ez a tény az NSzK-ban felértékelődött. Nyilvánvaló, ha nekünk az az erkölcsi igényünk, hogy a hazánk határain túl élő magyarok kapják meg azokat a jogokat, amelyeket az ott élő, többséget alkotó állampolgároknak megadnak, akkor erkölcsi kötelességünk, hogy ugyanezeket a jogokat mi is biztosítsuk a nálunk élő nemzeti kisebbségeknek.” Erdély története: újabb kiadások — Szakmai vitát rendeztek az „Erdély története” c. háromkötetes monográfiáról a debreceni Kossuth Tudományegyetemen. Köpeczi Béla művelődési miniszter, a monográfia főszerkesztője hangsúlyozta: a monográfia iránti rendkívüli érdeklődés magával a témával, Erdély történetével indokolható. Erdély évszázadokon át a magyar állam szerves része volt, s az ott élő magyarok ma Európa legnagyobb nemzeti kisebbségét alkotják. A főszerkesztő bejelentette: rövidesen megjelenik az ,£rdély története” harmadik kiadása, s elkezdődött a negyedik, már javított, a viták tapasztalatait is hasznosító kiadás előkészítése. Megjelenik egy rövidített, egykötetes változat is, amelyet több idegen nyelvre lefordítanak. Magyar érdekképviseleti hivatalTel Avivban — A magyar és az izraeli külügyminisztérium Bemben megállapodást kötött arról, hogy Tel Avivban és Budapesten egyidejűleg érdekképviseleti hivatalt nyitnak. 1967 júniusa — az ún. .hatnapos háború” — óta Magyarország képviseletét Izraelben Svédország, Izraelét Magyarországon Svájc látta el. ,Az elmúlt években gyorsan nőtt az Izraelből Magyarországra látogatók száma — nyilatkozta dr. Görög János, a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályának vezetője. — Rendszeresen vendégszerepeinek Izraelben magyar művészek, akik fontos szerepet játszanak a 200-250 ezerre becsült magyar anyanyelvű izraeliek magyarságtudatának, szülőföldjükhöz való kötődésük fenntartásában.” Utazási könnyítések—1988. január elsejétől új útlevélrendelet lépett életbe. Eszerint a magyar úüevél a világ összes országába érvényes és meghatározatlan számú kiutazásra jogosít. A magyar állampolgárok a konvertibilis valutával rendelkező országokba az eddigieknél gyakrabban utazhatnak, ha megfelelő összegű hivatalos eredetű fizetőeszközzel rendelkeznek. Ennek minősül a jelenleg 18 ezer forint összegű turistaellátmány, amelyet azonban a jövőben három év alatt több részletben lehet igénybe venni, tehát aki csak egyéni turistaellátmánnyal rendelkezik, három év alatt az is hat alkalommal utazhat nyugatra. Akinek deviza- vagy utazási (BC) számlája van, korlátlan számban utazhat. Idegenforgalmi csúcs — 1987 első kilenc hónapjában 15 millió 575 ezren keresték fel Magyarországot, 2.1 millióval többen, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Budapesten rendezik az Amerikai Utazási Irodák Szövetségének Kongresszusát— Az 1988 októberében sorra kerülő 58. kongresszusra mintegy 10 ezer külföldi, főleg amerikai vendéget várnak. Ez lesz az első eset arra, hogy a több mint fél évszázados és mintegy 25 ezer utazási irodát, ügynökséget egyesítő szervezet szocialista országban tartja meg tanácskozását Az új Nemzeti Színházról — A kormány a Minisztertanács legutóbbi ülésén megerősítette azt a szándékot, hogy a Nemzeti Színházat fel kell építeni és vállalja ennek érdemi költségeit. Ugyanakkor jelenleg nincs mód a. hárommilliárd forintra tervezett beruházás közeli megkezdésére. A színházat akkor építik meg, amikor az ország gazdasági helyzete ezt lehetővé teszi. Mivel az ereded (Városligeti) hely ellen több kifogás merült fel, új helykijelölő pályázatot hirdetnek a közeljövőben. A Nemzeti Színház számláján lévő 220 millió forint értékének megőrzéséről gondoskodnak és továbbra is számítanak a külföldön élő honfitársak támogatására. A kormány felkérte Szinetár Miklóst, aMagyar Televízió művészeti igazgatóját, hogy a Nemzeti Színház építését a jövőben kormánybiztosként kísérje figyelemmel. A sajtóban eddig a következő helyek szerepeltek az új Nemzeti szóbajöhető helyszíneként: a Vár (a volt Honvédelmi Minisztérium jelenleg romos telke, a Várszínház mellett), a Duna-part (a Szabadság-híd pesti oldalánál), az Engels tér (a mostani buszpályaudvar), a Köztársaság tér (az Erkel Színház mellett) és a Városliget. Japán kutatások a magyarság eredetéről — Hideo Macumoto osakai orvosprofesszor vezetésével japán tudósok vizsgálják amongoloid népek kirajzásának útvonalát. A magyar Vértranszfúziós Intézettel és Kiszely István antropológussal együttműködésben a magyarság eredetének kérdését is vizsgálják. Az új tudományos módszer lényege, hogy az emberi vérben található immunglobinok öröklődő szerkezeti tulajdonságaik révén felhasználhatók a különböző vércsoportok elkülönítésében és a rokonsági fok megállapításában. Illyés-emlékünnepségek — Illyés Gyula 85. születésnapja alkalmából „Illyés és kortársai” címmel Dombóvárott fotókiállítást rendeztek. Molnár Edit fényképeinek tárlatát Veress Miklós, a Magyar írók Szövetsége főtitkára nyitotta meg, majd Czine Mihály egyetemi tanár emlékezett Illyés Gyulára. Szekszárdon Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára avatta fel a költő új szobrát. Magyar-amerikai nyugdíjas üdülőfalut építenek Fót határában. A HungarHotels és egy New York-i ingatlanközvetítő cég az építő. Elsősorban arra számítanak, hogy külföldön élő magyarok veszik majd igénybe az üdülőfalut, ahol a nyugdíjas korukra hazatelepülök befogadására is lehetőség nyílik. Magyarságkutatás címmel évkönyvet jelentetett meg az Országos Széchenyi Könyvtár keretében működő Magyarságkutató Csoport. A kötet tartalmazza a Csoport tagjainak a nemzetiségi kérdéssel, a magyarok és a szomszédos országok kapcsolatával foglalkozó írásait Magyar filmek Kanadában—Október végén két magyar filmfesztivált tartottak Kanadában. A Hungarofilm és az Ontario Film Institute közös rendezésében hét magyar játékfilmet mutattak be, Torontóban pedig húszév magyar filmjeiből válogattak. A Déry Tibor Alapítvány jutalmait idén Csoóri Sándor, Lator László, Somlyó György, Temesi Ferenc, Tóth Bálint, Várady Szabolcs és Gion Nándor jugoszláviai magyar író kapta. Szép Emő-iutalom Sütő Andrásnak—1987- ben a Marosvásárhelyt élő Sütő András kapta meg a Szép Emő-jutalmat „Álomkommandó” c. új drámájáért. A Művelődési Minisztérium aMagyar Dráma Napján ítélte oda „az év legjobb magyar drámája” szerzőjének a kitüntetést A drámát a budapesti Vígszínház játssza; a szerző még nem látta darabját a színpadon, mert nem kapott Magyarországra szóló vízumot. Halálozások — Három jelentős művész hunyt el a közelmúltban. 79 esztendős korában távozott Sulyok Mária Kossuth-díjas kiváló művész, a Vígszínház tagja, akinek egyik legutolsó, felejthetetlen alakítása Orbánné szerepe volt Örkény István „Macskajáték” c. drámájában. A művésznő Berlinben, német nyelven is többször eljátszotta ezt a szerepet — Gábor Pál filmrendező szívroham következtében Rómában hunyt el, ahol egy filmankéton vett részt Legsikeresebb, legismertebb filmje az ötvenes éveket újszerűén bemutató .Angi Vera” volt—A 90 esztendős Baránszkv-Jób László író, irodalomtörténész, esztéta Budapesten hunyt el. Végakarata szerint Tihanyban helyezték végső nyugalomra. B.Á. Az élet gyakorlati ténye, hogy hazalátogató honfitársaink gyakran itthon találják meg életük párját. A házassággal kapcsolatos szabályok 1982-ben részben megváltoztak. Úgy gondoljuk, érdeklődésre tarhat számot a házassággal kapcsolatos szabályok rövid ismertetése. Házasságkötés A magyar jog szabályai szerint a házasság akkor jön létre, ha aházasulók az anyakönyvvezető előtt két tanú jelenlétében együttesen és személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kívánnak kötni. A házasulok házassági szándékukat bármely magyarországi anyakönyvvezető előtt bejelenthetik. Külföldi állampolgár házassági szándékát az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető) vagy valamely magyar külképviseleti szerv előtt tett, hitelesített nyilatkozatával írásban is bejelentheti. Ha valamelyik házasulandó elvált vagy özvegy, be kell csatolni a házasság felbontásáról szóló bírói ítételetet, illetve a házastárs elhaltát igazoló anyakönyvi kivonatot. A külföldi állampolgár házasulandónak igazolnia kell azt is, hogy az állampolgársága szerinti ország joga szerint házassága nem ütközik akadályba. Nem köthet házasságot, akinek korábbi házassága fennáll. Nem köthetnek egymással házasságot az egyenesági rokonok, testvérek, testvér testvére leszármazójával, házastárs volt házastársa egyenesági rokonával, örökbefogadó az örökbefogadottal. Az anyakönyvvezető a házassági szándék bejelentéséről jegyzőkönyvet vesz fel. A házasságkötés időpontját a bejelentéstől számított 30 napra kell kitűzni. Ez a rendelkezés meggondolatlan házasságkötéseket hivatott megakadályozni. Haaházasulandókközül az egyik magyar állampolgár és a másik külföldi, sokszor gondot okoz az, hogy vajon melyikük országágnak jogát kell alkalmazni a házasság megkötése során. Tovább bonyolódik a helyzet, ha nem Magyarországon kötik a házasságot. Jogunk ezekre az esetekre is eligazítást ad az alábbiak szerint. Különböző állampolgárságú felek házassága a magyar jog szerint akkor érvényes, ha a házasság mindkettőjük országa jogszabályaiban előírt feltételeknek megfelelnek. Egy példa: egyes iszlám országok joga elismeri a többnejűséget, a magyar jog nem. Az ilyen feltételekkel külföldön kötött házasság a magyar jog szerint érvénytelen. A magyar állampolgár külföldi állampolgárral külföldön kíván házasságot kötni, a magyarországi lakóhelye szerint illetékes megyei tanács (Budapesten a Fővárosi Tanács) igazolja, hogy a házasságnak magyar jog szerint akadálya nincs. A külföldön kötött házasságot célszerű az illetékes magyar külképviseleti szervnél bejelenteni. Ha a házasulók mindegyike magyar állampolgár, bármely magyar külképviseleti szerv előtt házasságot köthetnek. Az így kötött házasság olyan, mintha Magyarországon kötötték volna. Házastársi vagyonközösség Jogunk szerint a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Érmek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, függetlenül a házastársak jövedelmi viszonyaitól. A házasságkötés előtt a házastársi vagyonközösséget sem részben, sem egészben kizárni nem lehet. A közös vagyont csak a házas társak egyetértésével lehet elidegeníteni (eladni, elajándékozni, elcserélni). Nem tartoznak a közös vagyonhoz azok a vagyontárgyak, amelyek a házasságkötés előtt az egyik házastárs tulajdonában voltak, amelyeket az egyik házastárs a házasság fennállása alatt örökölt, vagy ajándékba kapott, és a személyes használatra szolgáló vagyontárgy. A felsoroltak az illető házastárs különvagyonába tartoznak. A különvagyon elidegenítése esetén az annak értékén szerzett vagyontárgy is különvagyon lesz. Válás esetén a közös vagyon megosztása a felek közötti megállapodás, ennek hiányában bírói ítélet alapján történik. Tartásdíj Magyarországon élő és jogszabály szerint tartásra jogosult rokona részére külföldön élő személy is köteles tartást fizetni. A tartádíj összegében a jogosult és kötelezett írásbeli szerződéssel is megállapodhatnak. Megállapodás hiányában a tartásdíj összegét a kötelezett vagyoni viszonyainak figyelembe vételével bíróság állapítja meg. Tartásra jogosult a volt házastárs is, ha önmagát saját hibáján kívül eltartani nem tudja. A házasság felbontását követő 5 év eltelte után a volt házastárs csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást. Különös védelemben részesíti a magyar jog a kiskorú gyermeket. A cél az, hogy a gyermek anyagilag ne kerüljön hátrányos helyzetbe amiatt, hogy szülei külön élnek. A gyermektartásdíj összege általában a kötelezett havi jövedelmének 20 százaléka. A bíróság indokolt esetben az említett százalékos aránytól eltérhet. A bíróság a százalékos megállapítás mellett megjelöli azt az összeget is, amelyet a kötelezettnek minimálisan fizetnie kell. A gyermek tartására a kötelezett magyarországi vagyona is felhasználható, ha fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. A házasság felbontása A házasságok felbontása Magyarországon a bíróságok hatáskörébe tartozik és polgári peres eljárás keretében történik. A bontóper valamelyik házastárs kérelmére indul. A kérelmet keresetlevél formájában 3 példányban kell a bírósághoz benyújtani. A keresetlevélben meg kell jelölni azt, hogy közös megegyezéssel kívánnak-e elválni, avagy nem. Ez utóbbi esetben meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek miatt a házasság felbontását kérik, valamint az ezt bizonyító tanúkat és egyéb bizonyítékokat A magyar jog tételesen felsorolt bontási okokat nem ismer, a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a házasság valóban véglegesen megromlott-e. A bíróság a házasságot ítélettel bontja fel. Az ítéletben rendelkezik a közös vagyon megosztásáról és a közös gyermek elhelyezéséről. Ezen utóbbi kérdésekben a felek megállapodhatnak, amelyet a bíróság — ha az mindkét fél és a közös gyermek érdekeinek megfelel —jóváhagy. A házasság felbontása esetén is problémát okoz az, hogy a házasság felbontására— amennyiben azt Magyarországon kérik — milyen jogot kell alkalmazni. Irányadó ebben az esetben a házastársak személyi joga. Személyi jog alatt azt értjük, hogy az illető személy melyik állam jogrendszerének hatálya alá tartozik. Általános szabály az, hogy a házasság felbontására a felek közös személyi jogát kell alkalmazni. Ha a felek személyes joga a házasság felbontása idején különböző, az a jog az irányadó, mely a felek utolsó közős személyes joga volt Amennyiben ilyen nincs és egyikük magyar állampolgár, akkor a magyarjogot kell alkalmazni. A magyar bíróságok a külföldi jogot a házasság felbontásakor az alábbi eltérésekkel alkalmazzák: A házasság felbontható abban az esetben is, ha a külföldi jog feltételeinek nem felel meg, de a magyar jogszabályi rendeletek a felbontást lehetővé teszik. Abban az esetben is bizonyítani kell, hogy a házasság véglegesen megromlott, amennyiben az irányadó külföldi jog felsorolja a bontóokokat, és ez az ok bekövetkezett. Az utolsó eltérés, hogy a bontás semmiképpen nem alapulhat azon, hogy valamely házasfél vétkességét a házasság megromlásában kimondják. (Következik: A peres eljárás)
