Nyugati Magyarság, 1987 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1987-02-01 / 2. szám

12. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1987. február FÓRUM A magyar közéleti eszmecsere elősegítésére e rovatunkban a szerzőik véleményét tartalmazó olyan vitaírásoknak, glosszáknak adunk néha helyet, amelyek közérdekűek, nem személyes­kednek és stílusuk színvonalas. A szerkesztőség természetesen fenntartja a nem-közlés, vala­mint a szükséges rövidítés, javítás jogát. BORBANDI GYULA: Az első? A budapesti Könyvvilág-ban Fenyő Miksa „Az elsodort ország" című könyvének új kiadásáról szólva a szerző megemlíti Fenyő egy másik művét, a „Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről" című emlékezés­kötetet és hozzáteszi, hogy megjelent 1975- ben az Akadémiai Kiadónál. Valóban, de csak a második kiadás, mert az első tizenöt évvel korábban, 1960-ban látott napvilágot Amerikában. A Jászi Oszkárról örvendetes módon meg­jelenő mind több hazai tanulmányban és cikkben olykor szó esik az 1918-—!9-re visszapillantó „Magyar kálvária, magyar föl­támadás” című könyvről, de mindannyiszor azzal az egyetlen bibliográfiai adattal, hogy megjelent 1920-ban Bécsben. A szerzők mintha nem tudnák, hogy nem kell vissza­nyúlni az 1920-as első kiadáshoz, és mintha nem akarnának tudomást venni róla, pedig ismert, hogy 1969-ben Münchenben az Aurora Könyvek sorozatában második kiadására is sor került. Kezemben van Határ Győző „Pepito és Pepita” című regényének tavalyi budapesti kiadása és a kötet végén szép sorrendben Határ műveinek listája. Hiányzik azonban a Pepito és Pepita 1983-as kiadása, vagyis az első, amelyet az Aurora adott ki az arany­színű borítós Határ-művek sorozatában. Va­jon, miért? Csak nem azért, hogy a magyar­­országi olvasó azt higgye, amit a kezében tart, az az első kiadás? A Magvető Kiadó már tárgyilagosabbnak bizonyult, mert Határ Győző egy következő magyarországi köny­ve, az „Éjszaka minden megnő” című re­gény borítólapjának fülszövegében megjegy­zi, hogy a mű először 1984-ben a müncheni Aurora Kiadó gondozásában jelent meg. Cs. Szabó Lászlp ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarországon kötetben kiadott írásai mindegyikénél fel legyen tüntetve az első nyugati megjelenés helye és ideje. Miért nem lehet ezt más nyugati szerzők magyarországi kiadása esetében is követni? Miért jelenhet­nek meg antológiák, összeállítások másod­közlésekkel, említés nélkül hagyva az első megjelenést és azt, hogy a szerkesztők hon­nan emelték ki az újból közölt írásokat? Nem akarom ezért csak a magyarországi szerkesztőket és kiadókat elmarasztalni. Leg­alább annyira felelősek a szerzők is, mert ab­béli örömükben, hogy írásaik végre Magyar­­országon megjelenhetnek, semmi mással nem törődnek, csak a nyomtatás révén hazá­jukban elért sikerrel. Le nem becsülhető jelentősége van annak, hogy budapesti folyó­iratok és kiadók már nem zárkóznak el nyu­­gaü magyar szerzők műveinek megjelente­tésétől és mind nagyobb számban talál­kozunk a körünkben élő költők és elbe­szélők, esszé- és tanulmányírók munkáival hazai orgánumokban, könyvekben, gyűj­teményekben. Ez öröm nem feledtetheti azonban a kinti folyóiratok és kiadók ér­demét, hogy nyomdafestékhez juttatták az írókat, amikor Budapest még nem érdek­lődött irántuk és a magyarországi megjelenés az álmok világába tartozott. Ennek az érdemnek és a mögötte lévő tel­jesítménynek valamelyes tudomásulvétele és elismerése lenne, ha a hazai szerkesztők és kiadók, de legalább annyira a nyugati ma­gyar írók nem feledkeznének meg az első megjelenésről, arról, hogy az újból kinyom­tatott művek hol és mikor láttak először nap­világot Az olvasók is hálásak lennének az ilyen tájékoztatásért és eligazításért. HORVÁTH ELEMÉR: „Notórius nyilatkozók”? A fenti címmel közöl egy glosszát a buda­pesti Népszabadság 1986. okt. 25-i szá­mában. A glossza („eleget akarunk tenni hír­közlési kötelezettségünknek") válasz a SZER (Szabad Európa Rádió — A szerk.) és más nyugati hírügynökségek és napilapok által sugárzott, illetve közölt felhívásra, az 1956- os magyar forradalom 30. évfordulója alkal­mából. Nem akarok itt vitába szállni a felhívással, sem a Népszabadsággal az 1956-ban és az azóta történt események értékelésében. Természetesnek találom, hogy a vélemények megoszlanak, s örömmel veszem tudomásul, ha a Népszabadságéval ellentétes vélemények hangoztatói nem kerülnek börtönbe néze­teikért A glossza egy mondata azonban szemet­­szúróan igazságtalan. A mondat — amely a fölhívás külföldi aláíróinak illetékességét ta­gadja — így hangzik: „Ami 1956-ban Ma­gyarországon történt, az a mi ügyünk, és az is marad.” Ha a Népszabadságot csak Magyarorszá­gon olvasnák, s ha az, ami 1956-ban és azóta Magyarországon történt kizárólag magyar ügy, akkor a Népszabadság glosszájának na­gyobb lenne a hitele. Egyik premissza sem felel meg azonban a tényeknek. A Nép­­szabadságot nemcsak Magyarországon olvas­sák, s az, ami Magyarországon történik, jól­lehet elsősorban magyar belügy, nem kizá­rólag az. Meggyőződésem, hogy a Népszabadság tisztában van ezzel. Nemcsak Nyugaton, de Moszkvában sem mindegy, hogy mi történt 1956-ban Magyarországon, s az sem, hogy mi történik azóta. Ahogy a csernobili atom­szerencsétlenség sem pusztán szovjet belügy, hanem például a magyar mezőgazdasági ter­mékek exportjának szempontjából magyar ügy is (és finn és olasz), úgy súlyos politikai események is rendelkeznek térben és időben messzemenő kihatással. 1956 dokumentálha­tóan ilyen történelmi esemény volt, s mind­azok, akiknek életét, bárhol a földgolyón, így vagy úgy, kisebb vagy nagyobb mértékben befolyásolta és befolyásolja ma is, feltétlenül illetékesek az ügyben. Illetékességüket kama­toztathatják, avagy arra ráfizethetnek mind­addig, amig az nem elismert, törvénybe fog­lalt emberi jog. MEGRENDELŐ SZELVÉNY Kérjük a megrendelő szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni és kivágva, borítékban — csekket mellékelve — címünkre beküldeni: NYUGATI MAGYARSÁG 3400 Ellendale Ave., Ste. 228, Montreal, P.Q., Canada H3S 1W9 NÉV: .............................................................................................................. CÍM: ................................................................................................................ Előfizetési díjak egy évre: Kanada $20, USA US-$17, egyéb országok US-$25 (légiposta) (ADOMÁNYT KÖSZÖNETTEL VESZÜNK A SAJTÓ A LAPRA) RENDELJE MEG AZ ÚJSÁGOT BARATAI SZAMARA IS! \ LAPRA) ( ) tRA IS! ^ Észak-amerikai vendégszereplésen a Magyar Állami Népi Együttes Január 7. és április 7. között az Amerikai Egyesült Államok és Kanada 60 nagyváro­sában, egyetemi székhelyén és kulturális centrumában 67 estén lép a közönség elé a magyar folklór legkiemelkedőbb társulatának tánckara, zenekara, énekkara és népzenei együttese. A 98 tagú együttes az USA 27 államában és Kanada négy városában lép pódiumra, többek között New Yorkban, Washington­ban, Los Angelesben, San Franciscóban, Detroitban, Ottawában és Torontóban. Mű­soruk a tavaly bemutatott „Vallomások a néptáncról” című programra épül, kiegé­szítve a korábbi „Lakodalmas" című előadás legmozgalmasabb, leglátványosabb, illetve a magyar folklórra legjellemzőbb részleteivel, és összességében a magyar nyelvterület leg­szebb táncaiból, zenei anyagaiból ad ízelítőt. A Népi Együttes programja Kanadában: márc. 18. — Kitchener-Waterloo — Center in the Square 20.00 márc. 20. — Hamilton Place márc. 21. — Toronto — Symphony Roy Thomson Hall, 2 előadás márc. 22. — Ottawa — NAC márc. 23. — Utazás New York-ba. A MAGYAR VIDEO KÖZPONT ajánlja a következő video-műsorokat: HÉT SZILVAFA 1940/R.: Podmaniczky Félix, Sz.: Turay Ida, Csortos Gyula, Mály Gerő, Vaszary Piri. HARMINCADIK 1947/R.: Cserépi László, Sz.: Páger Antal. Petsőtzi Irén, Somlay Arthur. — A vidéki bányásztelepülés dolgozói iskolát szeretné­nek létesíteni gyermekeiknek. HIPPO LIT, A LAKÁJ 1931/R.: Székely István, Sz.: Csortos Gyu­la, Kabos Gyula, Mály Geró, Góth Sándor. — Schneider úr egy fuvarozási vállalat tu­lajdonosa. Urizáló felesége lakájt vesz a házhoz. ANGLIA—MAGYARORSZÁG 6:3 A dokumentumfilm az évszázad futball­mérkőzéséről, az 1953-ban lejátszott angol­magyar találkozóról ad izgalmas összefog­lalót. MAGYARORSZÁG—ANGLIA 7:1 A dokumentum film az 1954-ben Budapes­ten lejátszott visszavágó mérkőzésről ké­szült. CSERKÉSZBÁL Közvetítés az 1981. évi clevelandi magyar cserkészbálról. $39.50 + $2.50 Shipping Rendeléskor kérjük feltüntetni a kívánt kazetta-típust: VHS vagy BETA Csekket vagy Money Ordert az alábbi címre kérjUk: HUNGARIAN VIDEO CENTER 11906 Madison Ave., Cleveland, OH 44107 Kérje videó-katalógusunkat! Telefon: (216) 221-0330 Kényelem, udvarias kiszolgálás, figyelmesség és kitűnő ellátás! Swissair Következő magyarországi útja alkalmával vegye vagy európai igénybe a SWISSAIR légitársaság szolgálatát! swissairjj SWISSAIR k

Next

/
Oldalképek
Tartalom