Nyugati Magyarság, 1986 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1986-02-01 / 2. szám
2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1986. február NYUGATI MAGYARSÁG HUNGARIANS OF THE WEST Published monthly by the CORVIN PUBLISHING LTD. 42-330 Canterbury Dr. S.W. Calgary, Alta., Canada T2W 1H6 Phone (403) 251-5408 Felelős kiadó és szerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Tb. társszerk.: Miska János A szerkesztő bizottság tagjai: Éltető J. Lajos, 3306 S E. Taylor, Portland, Ore. 97217, USA-, Faust Ilona, 3506 Brandywine St., San Diego, CA 92117, USA; Komjáthy Aladár, 50 Graham Blvd., Montreal, P.Q. H3P 2C1; Nagy Károly, Middlesex County College, Edison, N.J. 08818. USA. Előfizetési díjak 1 évre: Kanada: $20, USA: US-$17, egyéb országok: US-$25 (légi) Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. Az újságban megjelent írások nem feltéüenül képviselik a szerkesztő bizottság álláspontját. A valódi névvel aláirt cikkekért a mindenkori cikkírók felelősek. Hireinlt, cikkeink utánközölheték lapunk nevének feltüntetésével! Bethlen Gábor Alapítvány KERTÉSZ ISTVÁN az indianai University of Notre Dame tanára, január 26-án, szívroham következtében, nyolcvankét éves korában váratlanul elhunyt. Vele nemcsak az egyetemes magyarság veszítette el az egyik kimagasló tudású szellemi vezető-egyéniségét, de az Amerikai Egyesült Államok és a nemzetközi tudományos világ is. Kertész István 1904. április 4-én született. 1926-ban szerezte meg a jog- és államtudományi doktorátusát s egy ideig a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanított is. 1931 és 1935 között a magyar kormány nemzetközi jogi szakértőjeként szolgált, majd a Rockefeller és a Guggenheim Alapítványok keretében két esztendőt töltött az Egyesült Államokban. 1938-tól kezdve a magyar külügyminisztérium, főként nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tisztviselője volt, 1942-ben a bukaresti magyar követség első títkára. 1946-ban a párizsi béketárgyalásokon a magyar küldöttség főtitkára volt. 1951-tói kezdve tanított a Yale Universityn, a Princetown University Center of International Studies tanszékén, majd a Notre Dame University hívta meg tanárának. Kertész István számtalan nemzetközi konferencia résztvevője, előadója volt. Ezeken a konferenciákon a magyarság — a mindenkori adottságokból fakadó — súlyos problémáit a nemzetközi viszonyok és meghatározások keretében ismertetve sem szűnt meg hazáját, népét hűségesen szolgálni: ez a magatartása világosan cseng ki minden leírt, kimondott szavából. Szakirodalmi tevékenysége kisebb könyvtárnyira rúg. Az 1953-ban kiadott Diplomacy in a Whirlpool: Hungary between Nazi Germany and Soviet Union című munkája ma is nélkülözhetetlen forrásmunka. Egyéb jelentős művei: The Fate of East Central Europe: Hopes and Failures of American Foreign Policy; The Quest for Peace Through Diplomacy; Diplomacy in a Changing World; What America Stands For; az 1984-ben kiadott Between Russia and the West majd az 1985-ben megjelent The Last European Peace Conference: Paris 1946 — Conflict of Values. Utolsó munkáit már súlyos látási nehézségekkel küszködve írta, ám emberfeletti szorgalommal. A mindig mindenkit segiteni kész lényét nehéz feledni! Őrizzük emlékét a magyarságtól és az egyetemes emberiségtől neki kijáró hálával, tisztelettel! Sztáray Zoltán CORVIN PUBLISHING LTD. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Megrendelő szelvény a a 12. oldalon (Folytatás az 1. oldalról) A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma: Márton János (agrárközgazdász) elnök. Juhász Gyula (történész). Király Tibor (jogász), Kiss Ferenc (tanár-irodalomtörténész), Kósa Ferenc (filmrendező), Szabó Gábor (orvos), Vekerdi László (tudománytörténész). ALAPÍTÓK Ágh István (költő) Bakos István (tudományszervező) Barcsay Jenő (festő) Benda Kálmán (történész) Berényi Dénes (atomfizikus) Bessenyei Ferenc (színész) Bodnár György (irodalomtörténész) Borsos Miklós (szobrász) Czine Mihály (irodalomtörténész) Csikai Gyula (atomfizikus) Csoóri Sándor (költő) Csurka István (író) Fekete Gyula (író) Fodor András (költő) Für Lajos (történész) Gergely András (történész) Gombár Csaba (szociológus) Hanák Péter (történész) Horváth Lajos (mezőgazdász) *Huszárik Zoltán (filmrendező) 'Illyés Gyula (költő) Jancsó Adrienne (előadóművész) •Jékely Zoltán (költő) *Jócsik Lajos (író) Juhász Ferenc (költő) Juhász István (orvos) •Juhász Pál (orvos) Király Tibor (jogász) Kiss Ferenc (irodalomtörténész) Kiss Gy. Csaba (irodalomtörténész) Kocsis Zoltán (zongoraművész) Kodály Zoltánná (énekművész) FOGADÁS CSOÓRI SÁNDOR ÉS KONRÁD GYÖRGY TISZTELETÉRE Csoóri Sándor és Konrád György Herderdíjas magyar írók tiszteletére fogadás volt január 19-én a New York-i Magyar Házban. Csoóri és Konrád a Nemzetközi PEN Kongresszus meghívására díszvendégként vettek részt a New York-ban jan. 11—17. között tartott üléssorozaton és azon mindketten fel is szólaltak (lásd a HHRF-oldalon — A szerk.). A fogadást a New York-i Magyar Ház, az Amerikai Erdélyi Szövetség és az Amerikai Magyar Könyvtár és Történelmi Társulat együttesen rendezte a Hungarian Human Rights Foundation javára. A Magyar Ház előadótermét zsúfolásig töltötte a több mint 250 résztvevő. Az estet Bálintitt Károly, a Magyar Ház elnöke nyitotta meg, üdvözölve az írókat és a megjelenteket Vesenyi Pál a Magyar Könyvtár, Koréh Ferenc az Amerikai Erdélyi Szövetség nevében üdvözölte a vendégeket Mielőtt az írók előadására sor került volna, Hámos László, a Hungarian Human Rights Foundation elnöke bejelentette a tragikus hirt, hogy Visky Árpád sepsiszentgyörgyi színész állítólag öngyilkos lett. Halálának körülményei igen gyanúsak és félő, hogy a magyarságáért sokat üldözött színészt megölték. Csoóri Sándor Visky jó barátjaként meleg szavakkal emlékezett meg róla. Csoóri Sándor felszólalása után Dórin Tudorán fiatal román disszidens írót mutatták be. Balogh Júlia fordította rövid beszédét, amelyben kifejtette azt a reményét, hogy az írók szellemi ereje túléli a diktatúra elnyomását és eljön az idő, amikor nemzetiségi különbség nélkül az igazságot szolgálhatják. Ezután Nagy Károly mutatta be az írókat, és vezette a kötetlen formájú beszélgetést, amelynek során Csoóri Sándor, Konrád György és Hámos László többször is felszólalt. Jelen volt és szintén felszólalt a magyarországi szamizdal újságok két munkatársa, Szilágyi Sándor és Kőszeg Ferenc. A közönség lelkesen, sűrű tapsokkal kísérte a felszólalók beszédeit. Az elsőrendű büfé összeállítása Hámos Ottóné érdeme. A rendezés oroszlánrésze, akitől a fogadóesl megtartásának ötlete is származik, Láczay Lrvinnée volt, akit önzetlen munkatársak segítettek. T.B. Kodolányi Gyula (költő) Kovács András (filmrendező) Kósa Ferenc (filmrendező) Levendel László (orvos) Makkai László (történész) Márton János (agrárközgazdász) Mészöly Miklós (író) Nemecz Ernő (vegyész) Nemes Nagy Ágnes (költő) Németh Lászlóné Orosz János (festő) Páskándi Géza (író) Petrovics Emil (zeneszerző) Rába György (költő) Sánta Ferenc (író) Sára Sándor (filmrendező) Sinkovits Imre (színész) Somogyi József (szobrász) Somogyi Tóth Sándor (író) Szabó Gábor (orvosbiológus) Szervátiusz Tibor (szobrász) Szécsi Margit (költő) Szokolay Sándor (zeneszerző) Tornai József (költő) Újfalussy József (zenetudós) Vargyas Lajos (zenetudós) Vas István (költő) Vekerdi László (tudománytörténész) Vígh Tamás (szobrász) *ZeIk Zoltán (költő) Zelnik József (néprajzos) •Zsebók Zoltán (orvos) (A *-gai jelölt alapítók már nem érhették meg tervük megvalósulását.) Később csatlakoztak és támogatták az Alapítványt: Ács Margit (író) Bíró Zoltán (tanár) Domokos Mátyás (irodalomkritikus) Gombos Katalin (színész) Gyurkovics Tibor (író) Halász Péter (agrármérnök) Hernádi Gyula (író) Ilia Mihály (irodalomtörténész) Juhász Gyula (történész) Keviczky Loránd (közgazdász) Kovács István (költő) Krasznai Zoltán (közgazdász) Lezsák Sándor (költő) Madaras József (színész) Nagy András (grafikus) Nagy Gáspár (költő) Novák Gizella (előadóművész) Pölöskei Ferenc (történész) Szakonyi Károly (író) Tamási Áronné Tóbiás Áron (irodalomtörténész) A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma 1985. évi első ülésén az alapítványtevők javaslatára és egyetértésével Titkárságot hozott létre. Az Alapítvány titkára: Nagy Gáspár; a Titkárság tagjai: Bakos István, Kis Gy. Csaba, Krasznai Zoltán, Lezsák Sándor. Az Alapítvány kamatainak rendeltetésszerű felhasználására bárki javaslatot tehet, aki hozzájárul (pénzzel, adománnyal, munkával) az Alapítvány vagyonához. Kérjük, jelezze, ha hozzájárulásáról az adott tárgyévben nem kapott írásos visszaigazolást. (Postacímünket a „Felhívás" szövege után közöltük.) Reméljük, hogy az Alapítvány ügyét ön is fontosnak tartja, s számíthatunk támogatására. örülnénk, ha barátai, ismerősei körében is népszerűsítené a Bethlen Gábor Alapítványt! Megjelent a KÖLTŐK FORRADALMA Antológia, 1953 — 1956 új kiadása Illyés Gyula „Egy mondat a zsarnokságról” c. versének a költő által kiegészített teljes szövegével. E fontos dokumentum első kiadása elfogyott A második kiadás ára: US-$8.00. Kérjük a megrendelési a következő címre küldeni: Occidental Press, P.O.Box 1005, Washington, D.C. 20013, USA. GOSZTONYI PÉTER: A MAGYAR HONVÉDSÉG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN 1986 májusában jelenik meg Rómában a „Katolikus Szemle” kiadásában GOSZTONYI PÉTER: A magyar honvédség a második világháborúban c. 500 oldalas, képekkel, térképekkel és eddig alig ismert dokumentumokkal ellátott magyar nyelvű könyve. A szerző ebben nemcsak a Magyar Királyi Honvédség háborús tevékenységéről, az ukrajnai, a doni és a Kárpátok előterében folytatott harcairól számol be, de ismerteti a háború alatti kormányok bel- és külpolitikai tevékenységét, különös tekintettel a magyar katonapolitika kialakítására; beszámol a különböző szélsőséges politikai pártok (Nyilaskeresztes Párt, Kommunisták Magyarországi Pártja) működéséről és a honvédségre gyakorolt (vagy nem gyakorolt) befolyásáról; ír a hazánkkal szomszédos népek magyarellenes politikájáról és végül az 1944—45-ös sorsdöntő évekről. Ennek során képet kap az olvasó Magyarország németek által való megszállásának történetéről, a Horthy-féle kiugrási kísérletről, Szálasi és a szélsőjobboldali pártok október 15-i puccsáról és az abból kialakult „új” államról, a „Hungarista Munkaállam” belső és külső problémáiról. A könyv foglalkozik a Magyar Királyi Honvédség 1945. márciusi és áprilisi működésével, a katonai és politikai összeomlással és ezen belül Szálasi Mattsee-ben eltöltött heteivel, ill. jövőbeli terveivel és ezek kivitelezésével. Az utolsó fejezetekben a Magyar Királyi Honvédség háború utáni sorsáról olvashatunk: mi történt a tisztikarral és a tábornoki karral, hány tábornok ellen indítottak népbírósági eljárást Magyarországon, milyen magasak voltak Magyarország katonai veszteségei a második világháborúban, stb. A könyv ára elővételben 16 US-$, amely az 1986. márc. 31-ig beérkező megrendelésekre érvényes. E határidő után a könyv ára 20 US-$. Az előfizetés összegét csekkben vagy postautalványon a Katolikus Szemle kiadóhivatalába kell beküldeni: A.C. Ungherese, Via della Canciliazione, 44, I — 00193, Roma, Italy. DR. KASPER EGON: UNGARN LebenskUnstler auf der Suche nach der kleinen Freiheit 30 évvel az 1956-os forradalom és 18 évvel az ennek következtében is bevezetett magyar gazdasági reform után, első ízben jelenik meg Nyugaton egy összefoglaló elemzés azokról a változásokról, amelyeket a hazai magyarság a szovjet megszállás ellenére ki tudott kényszeríteni a pártból. A nyugat-európai sajtó által is nagy figyelemmel kísért magyar reformok, amelyeket a többi kelet-európai ország is — bár nagyon óvatosan — kezd az utóbbi időben követni, az általános vélemény szerint nagyon értékes hozzájárulást jelenthetnek a jelenlegi gazdaságpolitikai kérdések megoldásához. Ä német nyelven Münchenben megjelent könyv szerzője, Dr. Kasper Egon, egyike a kérdés leghivatottabb szakértőinek. Budapesti születésű honfitársunk, aki mint pártonkívüli kormánytanácsadó személyesen is részt vett az 1968-as gazdasági reform előkészítési munkáiban 1960 és 1967 között, a Prágai Tavasz letiprása után Nyugat-Németországba települt át. Ott folytatja kutatói, szakírói, tanácsadói és oktatói tevékenységét, amely több mint száz publikációja és a világ tíz országában tartott számos tudományos előadása révén nemzetközileg is ismertté tette nevet. Uj könyvében behatóan elemzi a hazai magyarság sorsát a sztálinista időktől a mai napig, statisztikai adatokkal is bemutatva a bekövetkezett változásokat, azok politikai és gazdasági hátterét, s a további fejlődés kilátásait. Külön fejezet foglalkozik az egyéni szabadság terén bekövetkezett változásokkal s a még meglévő problémákkal. A könyv ismerete mindenkinek ajánlható, aki véleményt akar alkotni a hazai fejlődésről és annak további kilátásairól. A német nyelvű könyv magyar és angol nyelvű kiadása is feltétlenül célszerű lenne. Dr. Egon F. Kasper: UNGARN. Lebenskünstler auf der Suche nach der kleinen Freiheit. München, 1986. DM 29,80. printul Verlagsgesellschaft mbH, Postfach 121226, 8000 München 2, W-Germany.
