Nyugati Magyarság, 1985 (4. évfolyam, 2-12. szám)

1985-11-01 / 11-12. szám

1985. november-december Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 3. oldal SZENTPETERY MIKLÓS: HOSSZÚ TÉL ELŐTT Ceausescu, a román diktátor, akiről a bennfentesek úgy tudják, súlyos beteg, egyelőre legalábbis, köszöni szépen, jól van. A közel­múltban főleg külpolitikával foglal­kozott: tárgyalásokat folytatott Kínában és Bulgáriában, de azért, amikor éppen volt egy kis ideje, kész volt megmutatni, hogy bel­politikai kérdésekkel is hajlandó szembenézni, ha a helyzet ezt meg­kívánja. Októberben a helyzet története­sen megkívánta. Mint ismeretes, Ceausescu októ­ber 17-én rendkívüli állapotot ren­delt el az energiaszolgáltatás terén. Románia „hőn szeretett fia és büsz­kesége” a legnagyobb erőművek zavartalan működésének bizto­sítását a katonaságra bízta, ami békeidőben kétségtelenül a legna­gyobb nehézségek jele. Ceausescunak persze minden oka megvolt arra, hogy ilyen drasztikus lépésre szánja magát. Országa, amely egyszer már fize­tésképtelennek bizonyult, most újra a tönk szélén áll. Románia nyugati adósságai óriásiak, külkereskedel­me egyre kisebbre zsugorodik, és a lakosság életszínvonala, amely mindig is alacsony volt, rohamo­san csökken. Röviden: a helyzet tarthatatlannak látszik. Más emberek, vagy más or­szágok esetében a megfigyelők valószínűleg nem tudnának ellen­állni a kisértésnek, s megjósolnák, hogy Romániában küszöbön áll a forradalom. Románia lakossága végtére is nagyon megszenvedte az elmúlt telet (miközben tudta, hogy a magyarok is, a csehek is, sót még a bolgárok is aránylag jól, náluk mindenesetre lényegesen jobban élnek), s minden jel arra mutat, hogy az idei tél még rosszabb lesz. De, írja a londoni Economist a felkelés nincs a románok vérében. Hozzáteszi a lap, hogy a szervezett ellenzék, a lengyel Szolidaritáshoz hasonló mozgalom teljesen hiány­zik Romániában, s ráadásul a ro­mánok szolgalelkű ortodox egy­házát nem lehet egy napon emlí­teni a lengyel katolikus egyházzal. Nos, abban egyetérthetünk a nagytekintélyű angol lappal, hogy Romániában az elképesztően rossz gazdasági helyzet, hogy ne mond­juk, nyomor ellenére sem lesz forradalom. Még abban is egyet­értünk, hogy Romániában nincs ellenzék. Úgy véljük azonban, az Economist cikkírója jól tette volna, ha itt megáll egy pillanatra elme­futtatásában, s felteszi a kérdést: miért nincs? Válaszként nem lehet pusztán a kommunista diktatúrára hivatkozni. Magyarországon is, Csehszlovákiában is, sőt — habár kisebb mértékben — még magá­ban a Szovjetunióban is van vala­miféle ellenzék. Másról van tehát itt szó. Talán nem kerülte el az Olvasó figyelmét, hogy ebben a cikkben a román népről eddig még nem esett szó. Románia lakossága természe­tesen szóba került már, ennek az országnak a lakossága azonban nemcsak románokból áll. Egy szerencsétlen békeszerződés követ­keztében számottevő más nemze­tiségek is élnek Románia mai terü­letén, elsősorban magyarok és németek. Ezeknek a nemzetisé­geknek még csak nem is ütkolt, sokszor brutális elnyomása révén Ceausescu egyfajta „Herrenvolk”­­ot csinált a románokból. Tévedés azért ne essék, a romá­nok helyzete sem jó országukban. Tavaly télen Bukarest utcái sötétek, Kérjük, támogassa lapunkat! Megrendelő szelvény a 16. oldalon s a bukaresti lakások hidegek voltak mindenki számára. De Ceausescu a nemzetközi egyezmé­nyekkel (köztük a Helsinki Egyez­ménnyel), sót a marxizmus-le­­ninizmus fennhangon hirdetett tételeivel sem törődik, s sokszor még Moszkvát is zavarbaejtő nyílt­sággal hátrányos megkülönbözte­tésben részesíti mindazokat, akik nem románok. Ceausescu egyéb­ként ezt minden bizonnyal magától Lenintól tanulta, aki mialatt a népek egyenlőségéről prédikált, szép csendben az oroszokat he­lyezte a Szovjetunió összes többi nemzetisége fölé. Bármilyen rossz is tehát a románok helyzete, még mindig jobb, mint az erdélyi magyaroké vagy a németeké. Tegyük ehhez hozzá: a román nép bízhat abban, hogy Ceausescu nem fog ezen a helyzeten változtatni. Megítélésünk szerint ez az oka annak, hogy a román nép nem kel fel Ceausescu ellen. Az persze lehet, hogy néhány tábornok egy lengyelorszá­gira emlékeztető katonai (emellett azonban kommunista) puccsot szervez, amely, siker esetén, egy másik, tehetségesebbnek hitt Ceau­­sescut juttat majd Románia vörös trónjára. Állítólag 1983-ban egyes katonai vezetők már tettek ilyes­mire kísérletet. Akkor nem sike­rült. Talán most, esetleg éppen szovjet segitséggel, sikerülne. Bárhogy alakuljon is azonban a romániai helyzet, abban sajnos biz­tosak lehetünk, hogy az erdélyi magyarok és németek számára még az eddiginél is nehezebb idők következnek. Az eddigi tapasztala­tok szerint ugyanis, valahányszor romlik a gazdasági helyzet egy kommunista államban, kivétel nél­kül mindig fokozódik a nép elnyo­mása. Semmi kétség: Romániában most minden „ok” megvan az el­nyomás fokozására. Biztosra vehető, hogy ez a román népet is érinteni fogja (pél­dául a vallás szabad gyakorlása terén), de a legnagyobb súly mégis a magyarok és a németek vállára fog nehezedni. Ami a németeket illeti, Nyugat-Németország nagyon sokat tesz annak érdekében, hogy az Erdélyben élő németek számára lehetővé tegye a kivándorlást. Sok németnek sikerült is elhagynia Ro­mániát. A székelyek, s általában a magyarok azonban minden fájda­lom, minden megpróbáltatás elle­nére is maradnak. Talán vigasztalni fogja őket az a tudat, hogy a világ tud szenvedése­ikről. Éppen azon a napon például, a­­mikor Ceausescu elrendelte a rend­kívüli állapot bevezetését, s a lenin­­izmus nagyobb dicsőségére katoná­kat küldött a legnagyobb erőmű­vekbe, a világ másik oldalán, Wa­shingtonban, Steny H. Hoyer kép­viselő felszólalt az amerikai Kong­resszusban, s a Budapesten akkori­ban kezdődött Európai Kulturális Fórumról beszélve felvetette az emberi jogok tiszteletbentartásának kérdését is. Értékelésében foglalko­zott Romániával is. Nos, Bukarest nem fog hencegni azzal, amit Ho­yer képviselő róla mondott. A kép­viselő ugyanis beszéde során külö­nös nyomatékkai ismertette az er­délyi magyarok keserves helyzetét. Elmondta, hogy Ceausescu meg­szünteti a magyar iskolákat, bezá­ratja azokat a templomokat, ame­lyekbe magyarok járnak, és a munkaviszonyban lévő magyaro­kat igyekszik románlakta területek­re helyezni. Egyszóval, Ceausescu a Helsinki Egyezmény gátlástalan megsértésével egyfelől szétszórja a magyar nemzetiséget, másfelől minden vonatkozásban korlátozza azokat, akiket nem tud elmozdítani a magyar közösségből. Nem sokkal Hoyer képviselő beszéde előtt az amerikai Helsinki Watch nevű szervezet terjesztette a Kongresszus elé terjedelmes jelen­tését, amelynek egy fejezete Romá­niáról szól. Ez a jelentés is be­számol a romániai magyar nemze­­úség elnyomatásáról. Eközben a világsajtó sem maradt közömbös. Nemrég az Economist egyik cikkében élesen támadta Ceauses­­cut. Korábban a londoni Times szentelt egy cikket az erdélyi ma­gyarok nehéz sorsának ismerteté­sére. David Funderburk volt buka­resti amerikai nagykövet nagy feltűnést keltő lemondásáról és an­nak okairól pedig az egész ame­rikai sajtó beszámolt. A világköz­vélemény tehát tud Ceausescu rémuralmáról. Tamási Miklós: SZILVESZTER-ÉJ Törékeny cserép a lélek, madár tolla, virág szára, csillag fénye, cserje ága, régen hallott dajka-ének. Tücsök-színű éjszakánkba hulldogálni kezd a csillag. Száraz ágról madár illan, levél hull a virágágyra. Énekelj csak, hulló csillag, hulló csillag hosszú árnya; térentúli bujdosásban vész az emlék, mint az illat. Illatozó holdsugárban, frissen vetett virágágyban sír a lélek egymagában, törött-cserép ruhájában. Ez, s nem kis mértékben az is, hogy egyes magyar szervezetek áldozatkész munkája következ­tében az amerikai Kongresszus tagjai egyre gyakrabban hallanak az erdélyi magyarok elnyomásáról, most végre cselekvésre ösztökélte az Egyesült Államok egyes tör­vényhozóit. A Szenátusban november elején a külügyi költségvetési törvény­­javaslat megvitatása során Symms szenátor egy kiegészitő javaslatot terjesztett elő, amely Romániáról szól. A javaslat bevezetőjében be­számol arról, hogy a román kor­mány miként korlátozza a vallás­­szabadságot, majd rátér a magyar nemzetiség szomorú helyzetének leírására. A román kormány türhe­­teüen magatartásának megszün­tetése érdekében, mondja a kiegé­szítő indítvány, az Egyesült Álla­mok hasson oda, hogy Románia a jövőben tartsa tiszteletben nemzet­közi jogi kötelezettségeit és bizto­sítsa lakossága részére az alapvető emberi jogok szabad gyakorlását. Ellenkező esetben az Elnök tegye megfontolás tárgyává a Romániát jelenleg megillető legnagyobb vámkedvezmény megvonását, feje­ződik be az inditvány. Néhány nappal korábban a Ház még ennél is tovább ment. Három képviselő. Frank Wolf, Tony Hall és Christopher H. Smith közösen törvényjavaslatot terjesztettek elő, amelyben azt java­solták hogy az Egyesült Államok függessze fel hat hónapra Románia jogát a legnagyobb vámkedvez­ményre. Symms szenátor kiegészítési in­dítványát a Szenátus minden való­színűség szerint meg fogja sza­vazni. Kilátás van arra is, hogy a Wolf- Hall-Smith-féle törvényjavas­latot viszont a Ház szavazza meg. Ha e kettő közül bármelyik tör­vényerőre emelkedne, akkor Ceau­sescunak, vagy méginkább vala­melyik tábornokának bizonyára e­­szébe fog jutni a Helsinki Egyez­mény tartalma. De addig még sok idő fog eltel­ni. A telet tehát, a hosszú, hideg te­let tül kell élni. .. MORE ETHNIC MINORITIES ON GOVERNMENT BOARDS AND COMMISSIONS IS OTTO JELINEK’S GOAL OTTAWA — Multiculturalism Minister Otto Jelinek said today the govern­ment would try to double over the next 12 months the proportion of members of ethnocultural minorities it appoints to federal boards and commissions. Mr. Jelinek told the annual general meeting of the Canadian Multicultura­lism Council (CMC) that the proportion of ethnocultural appointees on va­rious government boards and commissions now stands at 10 per cent “The Prime Minister has agreed that our goal for the next 12 months will be to double that proportion,” said Mr. Jelinek. The minister added he personally would not be satisfied until the proportion reached 30 per cent — roughly in balance with the percentage of Canada's population which is neither French, English or Native. The speech was Mr. Jelinek's first public statement describing his priorities since he took over the multiculturalism portfolio last August 20. The 65-member CMC is the main advisory body to the Minister of State for Multiculturalism and his eyes and ears at the grassroots level. The mem­bers are appointed by the minister for terms of up to two years. November 15. 1985 Seasons Greetings from The Honorable Otio jelinek Minister of State for Multieulturalism It is a pleasure to wish happy holidays lor everyone in this special season ol rejoicing. This is a time when human nature appears at its best: when families celebrate together, and we renew old friendships . . . when we count our many blessings and. in doing so. try to share our bounty with those less fortunate. Special thanks and best wishes to everyone working with us to advance multiculturalism. Through multiculturalism we are all encouraged to maintain our heritage culture and to help ensure that everyone, regardless of origin, has an equal opportunity in our great country. For all Canadians. I wish a festive season of peace, joy and happiness. Yours sincerely. ,/j^ Otto jelinek _______________r \MWfi ÍOCKJA^ INTO PROVINCIAL MUSEUM 0 I' <?­SS&. “Ik f : V u ,1 .* Vi ’■ ’(■ Celebrate an International Christmas with us Special all day Christmas festivities from around the world featuring many prominent community groups. Music, dancing, crafts demonstrations, toymaking, and more. December I, 8, 15, 22, 29, lanuary 5 Bring your family and enjoy special international treats in our cafeteria! For more information, call 427-1766. Open daily from 10:00 a.nt. to 8:00 p.m. Closed December 25. Free Admission and parking. Bus Route § 1. % as2 PROVINCIAL MUSEUM OF ALBERTA 102 Avenue, Edmonton Helping to enrich your life. ^Iberia I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom