Nyugati Magyarság, 1985 (4. évfolyam, 2-12. szám)
1985-10-01 / 10. szám
2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1985. október NYUGATI MAGYARSÁG HUNGARIANS OF THE WEST Published monthly by the CORVIN Publishing Ltd. 42-330 Canterbury Dr. S.W. Calgary. Alberta. Canada T2W IH6 i Phone (403) 251-5408 Felelős kiadó és szerkesztő: MIKLÓSSI ISTVÁN Tb. társszerk.: Miska János A szerkesztő bizottság tagjai: Előd László, P.O.Box 506, Pasadena, CA 91102, USA; Koiqjáthy Aladár, 50 Graham Blvd., Montreal, P.Q., Canada H3P 2C1; Nagy Károly, Middlesex County College, Edison, NJ 08818, USA; Szentpétery Miklós, 3407 Radnor PL, Falls Church, VA 22042, USA. Előfizetési dijak 1 évre: Kanada: $17, USA: US-$15, egyéb országok: US-$20 Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát fenntartjuk. Az újságban megjelent írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztő bizottság álláspontját. A valódi névvel aláirt cikkekért a mindenkori , cikkírók felelősek. THE HONOURABLE OTTO JELINEK, P.C., M.P. Minister of State for Multiculturalism The Honourable Otto JELINEK was appointed Minister of State for Multiculturalism on August 20, 1985. In this capacity, he is the principal advocate in government for equality of opportunity for all Canadians, regardless of race, religion, cultural heritage or country of origin. Mr. Jelinek was born in Prague, Czechoslovakia in 1940; he and his family emigrated to Canada in 1951. Educated in Oakville, Ontario, first at Appleby College, then at Trafalgar and Thomas A. Blakelock High Schools, Mr. Jelinek attended the Swiss Alpine Business College in Davos, Switzerland. The Minister has a unique distinction among Canadian parliamentarians: He is a member of Canada’s Sports Hall of Fame. Mr. Jelinek and his sister Maria won the Pairs title for Canada at the 1962 World Figure Skating Championships in their native Prague. Upon retiring from competition, Mr. Jelinek went on to establish himself successfully in small business. First elected to the House of Commons in 1972, Mr. Jelinek represents the constituency of Halton. Ontario. He served as the official opposition spekesperson on fitness and amateur sport, small business, tourism and corporate affairs. In 1979, he was appointed Parliamentary Secretary to the Minister of Transport. He has served on a number of parliamentary committees including the Standing Committee on Transport and Communications and the Finance, Trade and Economic Affairs Committee. The Minister currently sits on two cabinet committees: the Committee for Social Development and the Special Committee of Council. Mr. Jelinek was married in 1974 to Leata Mary Bennett. The couple have one son. “I believe that multiculturalism is part of what it means to be Canadian. It’s part of Canada. The multiculturalism ministry and the multiculturalism minister are in place to make sure that members of Canada’s ethnocultural communities are given an equal opportunity to contribute to Canadian life ... at all levels, both public and private. I believe in that very strongly”, he said in an interview. The Hon. Otto Jelinek (left) and the Hon. Lincoln Alexander, Lieutenant-Governor of Ontario BELÉPÉS Magyarországról Csengersima, Vámospércs-Ermihályfalva, Ártánd-Bors, Nagylak határállomásokon utazhatunk be a nagyhatalmak által, a nép megkérdezése nélkül Romániához csatolt Erdélybe. Kb. 1984-ig Magyarországról és Nyugatról érkező turisták nagy mennyiségben csempésztek be keresztény irodalmat az országba, speciális autókban vagy — egyedül átsétáló fiatalok — hátizsákban. Ma már a román határőrök megmotozzák a magános fiatalokat, kiürítik a hátizsákjukat, az autókból kirakatnak minden holmit, szétszedik az autók ajtaját és üléseit, az utasokat pedig megmotozzák az alig kivilágított határépületben. Elszedik a magyarországi sajtókiadványokat, politikait, kulturálist, vallásosat Vadásszák az „Erdélyi utazások" c. útikalauzt, azzal az indokkal, hogy téves adatokat tartalmaz. Elkobozzák a romániai magyar Kriterion kiadó Magyarországra hivatalosan szállított példányait, mondván, hogy azokra Romániában már nincs szükség. Ha nappal érkezünk, valami nyomott légkör fojtogat Ha este vagy éjszaka, akkor a kivilágítatlan falvak-városok, éjjeliőrök és a sűrűn cirkáló milicisták ijesztgetnek. Vonaton aránylag kevés az utas. Az országutakon az volt a különös, hogy 1984 decemberéig az autósoknak 2 (kettő) napot kellett várniuk a román vámvizsgálatra. 1985 februárjában „meggyorsult" a vámvizsgálat, s most már csupán 6-8 órát kell várakozni. Az országutak csöndesek, különösen így volt ez 1985. január-február hóban, mert január elején kormányrendeletre, egyik percről a másikra, le kellett állítani a gépjármüveket benzinhiány miatt. 1985 áprilisától páros vagy páratlan napokon újra közlekedhettek a gépjárművek, miután havonta 10 (tíz) liter benzinkiutalást kaptak. ÚTLEVÉL Magyarországról az öt évig érvényes útlevéllel elvileg naponként lehet Romániába utazni. A román állampolgárok közül elsősorban magyarok szeretnének Magyarországra utazni. Ezt igen megnehezíti az, hogy a vállalatok, üzemek, testületek ún. „talor’’-t, vagyis meghatározott keretet kapnak. Például egy cégtől most csak 5 fő utazhat ki, és 30-an kérnek kiutazási engedélyt. A 25 lemaradt irigyli az utazó ötöt. így igyekeznek szítani a magyarok közötti széthúzást 1984 végén és 1985 elején a családokat is megosztották, tehát vagy csak a férj, vagy csak a feleség utazhatott ki. A magyar kormány tiltakozásul hazarendelte kolozsvári | ERDÉLY | konzulát! Eredménye: a román kormány ismét engedi a családok együttes kiutazását . . . POSTA-RÁDIÓ-TV Táviratot csak románul lehet föladni. 1985 januárjában megszüntették Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely amúgyis rövid rádióadását. Az állomások dolgozóit, energiatakarékosságra hivatkozva, elbocsátották. Menesztették Borbély Zoltán zenei szerkesztőt is. A döntés olyan feszültséget teremtett, hogy az állástalan riportereknek végül is megengedték, hogy más helyeken, más beosztásokban elhelyezkedhessenek. A Magyarország felé fordított TV-antennákat figyelik, s ahol ilyet találnak, azonnal leszereltetik, arra hivatkozva, hogy az zavarja a posta működését. Magyarországi adás csak gyenge minőségű szobaantennával fogható. KULTURÁLIS ÉLET A Kriterion magyar könyvkiadót 1985 januárjában megszüntették. Beke György kiváló írót, szerkesztőt, szociográfust állásából elbocsátották. Sütő András Magyarországra települ, ami erdélyi szempontból igen sajnálatos! Fiát kényszeríteni akarták, hogy valljon apja ellen. Mivel az orvos ezt nem tette, összeverték. Az újságok tartalma fölhígult, Ceausescut és Romániát dicsérik a magyar lapok is. Diadalittasan számolnak be az újabb és újabb győzelmekről. Hajdú Győző szerkesztőt árulónak tartják a magyarok, és gúnyverset szavalnak róla A magyar operákat megszüntették, majd a nagy feszültség miatt újra engedélyezték, de azzal a feltétellel, hogy csak román szerzők műveit játszhatják. Ugyanígy a magyar színházak is. További magyar iskolákat szüntettek meg. Már csak Marosvásárhelyen működik magyar egyetem, ahol a felvételin is lehet ugyan magyarul beszélni, de azt rögtön románra kell fordítani. MEGSZORÍTÁSOK, SOVINIZMUS Divatba jött, hogy nyíltan vagy zárt helyiségekben egyszerűen összevernek embereket Az autósoktól a legkisebb szabálytalanság miatt bevonják a jogosítványt, azzal a közismert céllal, hogy kevesebb jármű közlekedjék. Varga András repülősnek jelentkezett, de visszautasították, mert magyar nemzetiségű. Sütő András fián kívül egy másik orvost, Bodor Pált is összeverték. Marosvásárhelyen 7.000 román lakosnak építenek városrészt, akiket azért telepítenek oda, mert „földrengésveszélyes" helyen laknak (?). Magyar nemzeüségű semmilyen címen nem kap letelepedési engedélyt Marosvásárhelyen! Sepsiszentgyörgyre telepítették az 1MASZA Kapcsolószekrénygyár egy gyáregységét, hogy ezt a magyar várost is elrománosítsák. GAZDASÁGI HELYZET Románia a Szovjetuniótól lopott áramot, amiből botrány lett. Ezután Jugoszláviától lopott, amire ugyancsak rájöttek, s az ügy most a nemzetközi bíróság elé került Románia korábban dollárért szállított árut a Szovjetuniónak. Most a Szovjetunió is dollárért árul neki. Az élelmiszer meghatározott adagban és mértékben kapható (pl.: havi fél kg liszt, fél kg cukor, 7 deci olaj, 10 tojás, 10 dkg vaj. . .), mosópor nincs. A gyógyszer kevés, ezért gyakran érzéstelenítés nélkül operálnak. Víz a bérházak emeletein nincs, a pincéből hordják föl. Marosvásárhelyen a sebészeti klinikán áprilisban 8 napig nem volt víz. Fűteni gázzal csak reggel 6-8, délután 2-4, este 8-10 óra között szabad! Más időpontban büntetik. A villanyt gyakran és rendszertelenül kikapcsolják, legtöbbször délután, amikor a gyerekek tanulnának. Gyertyafény mellett tanulnak, — de azt sem lehet kapni. EGYHÁZAK Marosvásárhelyen 1985 áprilisában egy nyilvános, hivatalos előadáson az előadó tiltakozott az egyházak működése ellen. Három egyházat kipellengérezett: a református, a római katolikus és az unitárius egyházat Mindhárom magyar! Az előadó szerint, ha ezeket megszüntetik, akkor megoldódik minden baj. Kijelentette, hogy az ellentmondó lelkészeket vagy lecsukják, vagy kitoloncolják az országból. A Teológiáról elüldözött Tókés István professzor helyzete változatlan. Hitvalló lett. László fiát a püspök törvénytelenül felfüggesztette (Nagy Gyula püspök más törvénytelenségeket is elkövetett), állástalanul él édesapja mellett. Tiltakozzon az Egyházak Világtanácsa és a Református Világszövetség! A református és római katolikus templomok zsúfoltak... (Az összeállítás Magyarországról érkezett) ERDÉLYI Magyar Hírügynökség 28/ 1985. Dés, 1985. ápr. 4. Több mint egy hónapig tartó vallatássorozat Erdélyben. — Hírügynökségünk munkatársai által készített beszámoló az év végén foganatosított romániai állambiztonsági visszaélésekről Erdélyi román ellenzéki források szerint az állambiztonsági közegek egy nemlétezó nemzetiségi összeesküvés leleplezésén fáradoztak, amit megtorlásnak szántak volna a magyar pártkongresszus nemzetiségekkel kapcsolatos esetleges állásfoglalásaira. Ugyanis, mint köztudomású, az MSzMP vezetősége most jelezte először nemtetszését a több mint kétmilliónyi erdélyi magyar fokozódó elnyomása miatt. Akárcsak a trákó-dákó-román elmélet esetében, a rendőrhatósági szervek számára is a tapasztalatokat megelőzte az eleve feltett bizonyosság, amihez aztán minden áron bizonyítékokat akartak találni. Ennek megfelelően, értesüléseink szerint átfogó és összehangolt securitatés akciók folytak az elmúlt év végén Besztercén (Bistrita), Csíkszeredában (Miercurea Ciuc), Marosvásárhelyen (Tirgu Mures), Nagyváradon (Oradea), Sepsiszentgyörgyon (Sfintu Gheorghe), Temesváron (Timisoara), Udvarhelyen (Odorheiu Secuiesc) és Zilahon (Zalau). A novemberi-decemberi zaklatások során Désen több tucatnyi magyar nemzeüségű lakost idéztek vagy vittek be a securitátéra, kiskorú diákokat tanárokat orvosokat egyházi embereket, az önkéntes kulturális tevékenység szervezőit és résztvevőit. Berecki Ildikó, Kalapáti Jolán, Szabó Mihály, valamint Tarai Sándor tanároktól az iskolai tevékenység és a nemhivatalosan rendezett kulturális-művelődési rendezvényekkel kapcsolatban, diákjaik és általában a magyar iskolai tagozat ún. „szeparatizmusát” kérték számon. Több diáktól Magyarországon megjelent könyveket és hanglemezeket koboztak el, vallási és nemzetiségi meggyőződésük vádolhatósága alapján börtönnel vagy enyhébb esetben „az ország valamennyi iskolájából való kizárással” fenyegetve őket A többnyire éjszakába nyúló kihallgatásokon az előállítottaktól, egymás ellen a legváltozatosabb vallatási módszerekkel próbáltak terhelő vallomásokat kapni. A dési kulturális-műkedvelő csoport valamennyi tagját beidézték; szövegkönyveket, emléktárgyakat, fényképeket tulajdonítva el tőlük, illegálisnak minősítve az egyébként hivatalosan engedélyezett kulturális tevékenységüket. A kihallgatottak között szerepelt a Szabó és a Gallov család szinte valamennyi tagja, továbbá Lakatos László, Tóth Imre, Újfalvi Irén és mások. Hosszan tartóan vallatták Oláh József református lelkipásztort, akit lelkes moldvai egyházi tevékenysége miatt — büntetésből — helyeztek előzőleg Désre, segédlelkésznek. 1956 AZ EMBERISÉG SZIMBÓLUMÁVÁ VÁLT! In 1956, Hungary made a terrible sacrifice for its ideals, ideals which all of us cherish, but to which the Great Powers pay only lip service. And October 23 has, therefore, become a symbolic anniversary for Hungarians, a solemn one that still fills us with quiet pride for having — even unwittingly at the time — brought mankind to a higher level of awareness. We take great pride In knowing in the words of the late Albert Camus, that “... Hungary did more for the cause of freedom and justice than any other people in the world during the last twenty years.” (ÉLTETŐ LAJOS — Részlet a Portland egyetemen elmondott beszédéből. — ITT-OTT, 1971. okt.-nov.)
