Nyugati Magyarság, 1985 (4. évfolyam, 2-12. szám)

1985-04-01 / 4. szám

1985. április

Nyugati Magyarság — Hungarians of the West

5. oldal

40 éves egy hírhedt

cseh-szlovák kormányprogram

Kormányrendeletek

Kassa, 1945. április 5 . 48/ 1945. — Az ideiglenes nemzetgyűlésekre

való választásról (1945. augusztus 25.);

A politikai események következtében eltűnt első csehszlovák köztársaság (1918 —1938) néhány politikusa a második világháború alatt az emigrációban fejtett ki politikai tevékenységet a rövid életű republika valamilyen formában történő visszaállítására. Londonban egy csoport a volt és leköszönt elnök, Benes Eduard vezetése alatt, Moszkvában pedig a szlovák és cseh kommunisták a szovjet-orosz állami hatalom irányelvei szerint reméltek nyugatról és keletről segítséget szerezni a hatalom átvételére egy esetleges orosz katonai győzelem esetén a németek ellen. 1941-ben. amikor a katonai helyzet az oroszok javára kezdett alakulni, Benes is az orosz győzelemre tette fel szerencséjét.

A szlovák kommunista politikusok ellene voltak Benes v. elnök csehszlovakizmusának és Szlovákiát tagállamként a Szovjetunióhoz szerették volna csatolni. A londoni csoport kénytelen volt elfogadni Moszkvában az ott összeállított Nemzeti Front-kormányt. Az a kormány az előnyomuló orosz csapatok mögött vonaton utazott Moszkvából a volt Csehszlovákia területére és 1945. március 3 I -én érkezett meg Kassara. Az orosz szuronyok védelme alatt felújított Cseh-Szlovak Nemzeti Front kormánya — hatévi megszűnés után — Kassán, ötnapi tartózkodás után kihirdette fajirtó politikáját mint egy „békeszerető, győztes" állam külföldön kinevezett kormánya, amely Csehszlovákia magyar nemzetiségű lakosságát törvényen kívüli állapotba helyezte.

A magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat megfosztottak állampolgárságuktól, kizárták a politikai életből és a közigazgatás vezetéséből, megszüntették egyesületeiket, iskolaikat és önálló egyházközségeiket, korlátoztak személyi szabadsagukban. kizárták a köz- és magánalkalmazásból. megfosztották minden vagyonuktól.

Alakilag ezek a törvények és rendeletek két csoportba oszthatók. A háború befejezése után u.i. Csehszlovákia törvényhozásában dualizmus uralkodik. Vannak törvények és rendeletek, amelyek hatálya kiterjed az egész köztársaság területére, és vannak rendeletek, amelyek csak a történelmi országokban (Csehországban, Morvaországban és Sziléziában), vagy csak Szlovákia területén érvényesek.

Az egész Csehszlovák Köztársaság területén érvényben lévő törvényeket és rendeleteket az első időben dr. Benes Eduárd köztársasági elnöki rendeletek alakjában adta ki, amelyeket azután 1946. évi március hó 28; napján a Nemzetgyűlés 57 / 1946. sz. alkotmanytörvényéve! törvényerőre emelt. 1945 novemberétől az egész Köztársaság területén érvényes jogszabályokat a Nemzetgyűlés hozza meg törvény alakjaban.

Ugyanezek a törvényhozó szervek adtak ki és adják ki, ill. hozták meg és hozzak meg azokat a jogszabályokat is, amelyek csak a történelmi országokban, tehát Csehországban, Morvaországban és Sziléziában érvényesek. A kizárólag Szlovákia területén érvényes jogszabályokat a Szlovák Nemzeti Tanacs adja ki rendelet alakjaban.

AZ 1944 UTÁN KIADOTT

FONTOSABB MAGYARELLENES

TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK:

Elnöki rendeletek és alkotmányrendeletek

5/1945. — Alkotmanyrendelel a megszállás idejében kötött vagyonjogi ügyletek érvénytelenségéről és a magyarok, németek, árulók, kollaboransok és némely szervezet és intézmény vagyonára elrendelt nemzeti gondnokságról (1945. május 19);

12/ 1945. — A németek, magyarok, árulók és a cseh és szlovák nemzet ellenségei mezőgazdasagi vagyonúnak elkobzásáról és gyorsított feloszlásáról (l'945. június 21.);

27/ 1945. — A belső telepítés egyöntetű irányításáról (1945. június I 7,);

28/ 1945. — A németek, magyarok és az allam más ellenségeinek mezőgazdasagi ingatlanai cseh. szlovák vagy más szláv löldmivelőkkel való betelepítéséről (1945. május 20.);

33/ 1945. — Alkotmanyrendelel a német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák allam polgárságának rendezéséről (1945. augusztus 2.);

50/ 1945. — Az intézkedésekről a film területén (1945. augusztus II );

59/1945. — A közalkalmazottaknak a megszállás idejében történt kinevezésének hatalytalanítasaról (1945. augusztus 20.);

71/ 1945. — Azon személyek kőtelező munkaszolgálatáról, akik elveszítették a csehszlovák allam polgárságot (1945. szeptember I9.);

81/ 1945. — Némely intézkedésről az egyesületek terén (1945. szeptember 25.).

Bar Csehszlovákiában a törvényhozás terén tehat dualizmus van és sokszor jelentős eltérések mutatkoznak a történelmi országokban és a Szlovákia területén érvényes rendelelek kozott, a magyar kisebbség jogállásának kérdésében a különböző törvényhozó szervek álláspontja teljesen egységes.

A csehszlovákiai magyarságot azonban a törvényeken és rendeleteken túl is súlyos sérelmek érték, mert az általános jellegű törvényeket magyarellenesen hajtották végre és sok. minden törvényes alapot nélkülöző önkényes, erőszakos intézkedés is történt.

A magyarellenes törvények és rendeletek érintették a magyar nemzetiségűek személyi és politikai jogait, vagyona! és kulturális jogait.

Személyi jogok

A 33/ 1945. sz. elnöki alkotmanyrendelel (1945 augusztus 2.) megfosztotta a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat csehszlovák allampolgarsaguktól. A csehszlovák allampolgarsagukal elveszitelt magyarokat külföldi állampolgárokként kezeli a csehszlovák hatóság 1945 óta.

100/ 1945. — A bányák és némely iparüzemek államosításáról (1945. október 24.);

101/ 1945. — Az élelmiszeripar némely üzemének államosításáról (1945. október 24.); 102/ 1945. — A részvénytársasági bankok államosításáról (1945. október 24.);

103/ 1945. — A magánbiztosító intézetek államosításáról (1945. október 24.);

105/1945. — A közalkalmazottak működését felülvizsgáló tisztogató bizottságokról (1945. október 4.);

108/ 1945. — Az ellenséges vagyon elkobzásáról és a nemzeti újjáépítés alapjáról (1945. október 25.);

143/ 1945. — A maganvad korlátozásáról a büntető eljárásban (1945. október 27.).

Törvények és alkotmánytörvények

83/1946. — A németek, magyarok, árulók és segítőik munkaviszonyáról (1946. április II ); 28/ 1946. — Az állandó választói névjegyzékről (1946. február 21.);

65/ 1946. — Alkotmanytörvény-az alkotmanyozó nemzetgyűlésről (1946. április II.);

128/ 1946. — A megszállás idejében kötött némely vagyonjogi ügylet érvénytelenségéről, az ezen érvénytelenségből folyó követelésekről és más vagyonba történt beavatkozásokról (1946. május 16.);

130/ 1946. — A 105/1945. sz. elnöki rendelet kiegészítéséről és megvaltozlalasaról (1946. május 16.);

163/ 1946. — A lakásügy terén történő rendkívüli intézkedésekről (1946. július 18.);

232/ 1946. — Az esküdlbírósagokról (1946. december 10.);

247/ 1946. — A 105/ 1945. sz. elnöki rendelet módosításáról és kiegészítéséről (1946. december 19);

252/ 1946. — A nagybirtokok volt alkalmazottai és családtagjai illetményeinek kiegészítéseiről és az egyszerű segélyről (1946. december 20.); 90/ 1947. — Az elkobzott vagyonnal kapcsolatos telekkönyvi eljárásról és a juttatóit vagyonra vonatkozó némely jogviszony rendezéséről (1947. május 8.);

107/ 1947. — A tiltott halárátlépés elleni intézkedésről (1947. május 29.);

114/ 1948. — A további ipari üzemek államosításáról (1948. április 28.);

115/ 1948. — Az egyes további élelmiszeripari üzemek államosításáról (1948. április 28.);

118/ 1948. — A nagykereskedelem államosításáról (1948. április 28.);

119/ 1948. — A külkereskedelem és a nemzetközi szállítmányozás államosításáról (1948. április 28.);

120/ 1948. — Az 50-nél több alkalmazottal dolgozó üzemek államosításáról (1948. április 28.); 121/ 1948. — Az építészet államosításáról (1948 . április 28.);

122/ 1948. — Az utazási irodák államosításáról (1948. április 28.);

123/ 1948. — A nyomdaüzemek államosításáról (1948. április 28.);

124/ 1948. — Némely vendéglői és szállodái üzemek államosításáról (1948. április 28.); 125/1948. — A gyógyfürdők államosításáról (1948. április 28.);

126/1948. — Egyes magnemesílő vállalatok államosításáról (1948. április 28 ).

216/ 1946. — Az üzemi tanácsokra vonatkozó 104/1945. sz. elnöki rendelet némely rendelkezésének végrehajtásáról (1946. november 5.); 76/ 1948. — A csehszlovák allam polgárság visszaadásáról, német és magyar nemzetiségű személyeknek (1948. április I.).

A Szlovák Nemzeti Tanács rendeletéi

6/ 1944. —; A német és magyar nemzetiségű kisebbség istentiszteleti nyelvének és iskolaztatasanak rendezéséről (1944. szeptember 6.);

4/ 1945. — A németek, magyarok, árulók és a szlovák nemzet ellenségei mezőgazdasagi ingatlanának elkobzásáról és gyorsított felosztásáról (1945. február 27.);

26/ 1945.—- A nemzeti tanácsokról (1945. április 7.);

86/1945. — Tiszteknek, őrmestereknek és altiszteknek a csehszlovák hadseregbe való felvételéről (1945. március 6.);

43/ 1945. — Az ügyvédekre vonatkozó némely rendeletek megvaltozlalasaról és kiegészítéséről (1945. május 25.);

44/ 1945. — Az allami és közalkalmazottak szolgaiad viszonyának rendezéséről (1945. május 25.);

50/ 1945. — A nemzeti gondnokságról (1945. június 5.);

51/ 1945. — Az egyesületek felosztásáról és alapitasaról (1945. május 25.);

69/ 1945. — Az allam szempontjából megbízhatatlan személyeknek maganalkalmazasból való elbocsájtásaról (1945. július 3.);

82/ 1945. — Ügyvédeknek és közjegyzőknek bírói szolgalatba való felvételéről (1945. július 25.);

99/ 1945. — Az allami és közalkalmazottak szolgálati viszonyának rendezéséről (1945. augusztus 23.);

104/ 1945. — A németek, magyarok, árulók és a szlovák nemzet ellenségei mezőgazdasagi ingatlanainak elkobzásáról és gyorsitotl felosztásáról (1945. augusztus 23.);

107/ 1945. — Az allami aggkori segély ideiglenes rendezéséről (1945. augusztus 23 );

130/ 1945. — A háborús események áltál okozott kártérítésre nyújtandó előlegekről (1945. november 7.);

54/ 1946. — A lakóvédelemről (1946. április 25.);

62/ 1946. — A közjegyzőség körébe eső némely intézkedésekről (1946. május 14.);

64/ 1946. — A németek, magyarok, árulók és a szlovák nemzet ellenségei mezőgazdasagi vagyonúnak elkobzásáról és gyorsított felosztásáról szóló rendelet módosításáról (1946 május 14.); 65/ 1946. — Az ingatlanok megterheléséről (1946. május 14.);

69/ 1946. — A németek, magyarok, árulók és a szlovák nemzet ellenségei mezőgazdasagi vagyonúnak elkobzásáról szóló rendelet módosításáról és kiegészítéséről (1946. december 19.);

5/ 1948. — A magyar allam területén telt némely bírói és ügyvédi vizsga elismeréséről (1948. március 12.).

MINISZTERI RENDELETEK Belügyminisztérium

43/ 1945. — A nemzeti tanácsokról és az ideiglenes nemzetgyűlésről szóló 4/1944. sz. elnöki rendelet hatályáról (1945. augusztus 3.);

45/ 1945. — A nemzeti tanácsok hatásköréről és a nemzeti tanácsokba való választásról szóló kormányrendelet teljes szövege (1945. augusztus 24.);

77/ 1948. — A csehszlovák allam polgárság visszamaradasara előirt újabb határidő megállapításáról (1948. április 16.).

Pénzügyminisztérium

2139/ 1946. — A zárolt belétek részbeni felszabadílasaról (1946. december 6.).

SZLOVÁK MEGBÍZOTTI RENDELETEK Megbízottak Testületé

82/ 1946. — Azon állandó alkalmazottak karlalanitasaról. akik a 104/1946., ill. a 64/1946. sz. szlovák nemzeti tanácsi rendelet végrehajtásának következtében eddigi foglalkozásukat elvesztették (I 946. május 3 I.);

109/ 1946. — Az allami bányászok nyugdijának felemeléséről (1946. szeptember 10.).

Belügyi Megbízotti Hivatal

253/ 1945. — A szlovákiai evangélikus egyház viszonyainak rendezéséről (1945. szeptember 10.);

287/1945. — A csehszlovák allam polgárság rendezéséről a 33/1945. sz. elnöki rendelet szerint (1945. .október 22.);

297/ 1945. — A megbízhatósági bizonyítványok kiadásáról (1945. november 12.);

126/ 1948. — Az állandó választói névjegyzékbe való felvétel céljából történő állampolgarsagi és

nemzetiségi fogalom magyarazasaról (1948. január 23.).

Ipar- és Kereskedelemügyi Megbízotti Hivatal

1104/ 1946. — A találmányokra és az ipari szellemi tulajdonra elrendelt nemzeti gondnokságról (1946. május 8.);

751/ 1946. — A háborús károsultaknak nyújtandó előlegekről (1946. március 13.).

A rendszeres magyarirtó törvényekhez és rendeletekhez hozzá kell adnunk a Magyarorszagra kényszerített lakosságcsere-egyezményt, amelynek végleges adatai szerint magyarok átmenekültek vagy az áttelepítettek kvótájába kerültek az alábbi végleges statisztika alapján; áttelepített a kvóta szerint 1948-ban és 1949-ben: 76.403. Ezenkívül 10.000-re becsülhető azoknak a száma, akik 1945 óta a lakosságcsere megkezdéséig, 1947. április I l-ig, menekültek át Magyarországra. 1945-ben és 1946-ban közigazgatási intézkedésekkel 43.000 magyart toloncoltak ki Csehszlovákiából Magyarországra. A magyar kormány, az orosz megszállás ellenére, 1945 áprilisa és 1946 júliusa között 184 tiltakozó jegyzéket küldött a Budapesten székelő Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz a csehszlovákiai magyarúldözések ellen. A prágai kormány nyomást akart gyakorolni a budapesti kormányra az erőszakos lakosságcserére vonatkozóan, ezért 1945. október Í- én Benes, az 1938-ban lemondott és az emigrációban, Londonban elismert köztársasági elnök, kiadta 88/1945. sz. elnöki rendeletét, amely kényszerkitelepitésre ítélte a Dél-Szlovákiában élő magyarokat a németek elhurcolása folytán üresen maradt csehországi vidékekre. 1946—47 telén, a legkeményebb hidegben, 99 napon át folyt a magyarok deportálása Csehországba, amig végre Budapest erélyes nyomására 1947. február 25-én — körülbelül 73.000 magyar elhurcolása után — a prágai kormány felfüggesztette a deportálást. Az elhurcoltakból 1949. május l-ig 24.000 magyar tért vissza Csehországból Dél-Szlovákiába. Sokan nem tudtak visszamenni régi lakóhelyükre, mert azt közben szlovák betolakodók foglalták el. Az elhurcoltak ingó és ingatlan vagyonát az állam elkobozta.

Ezekhez a magyar veszteségekhez a Felvidéken hozzá kell adni az ún. „reszlovakizáció". azaz a kényszerített, azonnali elnemzetlemtés következtében 1947-ben egy fél év alatt szlovák nemzetiségűnek nyilvánitott 326.679 magyart.

A prágai csehszlovák és a pozsonyi szlovák kormány az 1968. évi új csehszlovák alkotmányban meghirdetett rendelkezések ellenére és az 1975-ben ünnepélyesen aláirt helsinki okmány figyelmen kivul hagyásával továbbra is csorbítja a szlovákiai magyarok emberi jogait.

A magyar emigráció figyelemmel kiséri, nemzetközi fórumok előtt beadványaival igyekszik segíteni magyar véreink sorsán a kettős — kommunista és csehszlovák — elnyomatás alatt. A szomorú évfordulókon, mint a kassai program közzétételének mostani 40 éves felújítása, a magyar emigráció sajtója figyelmeztetni kívánja az emigráció tudományos és befolyásos köreit a nemzet iránti kötelességükre, hogy továbbra is tegyenek meg minden lehetőt a magyarság jogos követeléseinek elismerésére és teljesítésére a befogadó országok kormányainál.

Ugyanakkor felhívjuk a budapesti kormányt, hogy diplomáciai téren, keleten és nyugaton egyaránt, bátran követelje a magyarság kártalanítását az elcsatolt területeken — az 1944 óta elszenvedett veszteségekért és károkért. Ne felejtsük el, hogy a második világháború alatt Odesszát a német szövetségben harcoló románok Romániához csatolták és ennek ellenére, az utolsó percben történt átállásukkal Erdélyt teljes egészében megkapták a Szovjetuniótól. A magyar kisebbségek sorsa jobbrafordulásának feltételei Moszkva birtokában vannak. A magyar diplomáciának végre meg kellene tanulnia, hogyan kell tárgyalni az erősebbel. Más nemzetek ezt már régebben felfedezték!’

—KK—

„Életemet tiltó rendeletek keretezik. És az ok? Egyetlen tény, vádak vádja: magyarságom. Magyar vagyok, tehát bűnös vagyok. Tanúk helyett vádlottak lettünk. Beszélők helyett elnémítottak. Egy Istentől, mindenkitől elhagyott kisebbség dermedten várja végzetét. A legmélyebb megalázottság fokáról, nyelvfosztottan, szóbénítottan kiáltok hozzátok, szabad emberek!”

Fábry Zoltán, Csehszlovákia „A vádlott megszólal", 1946.

I