Nyugati Magyarság, 1985 (4. évfolyam, 2-12. szám)

1985-04-01 / 4. szám

4. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1985. április DOMOKOS SÁNDOR: 40 éve Jalta árnyékában Az idén az egész világsajtó foglalkozik a Jaltai Konferencia negyvenedik évfordu­lójával. A világsajtó, amint azt már megszoktuk, mindig a praktikus szempon­tokat szem előtt tartva vonja le következte­téseit erről a világtörténelmi találkozóról. Elmagyarázzák, hogy F.D Roosevelt fő célja ekkor mar a németek leverésén túl a japan háború befejezése volt. Hogy minél több amerikai életet mentsen meg, elsőd­leges célja a sztálini segítség biztosítása volt a japánok ellen. Ennek érdekében áldozta fel Kelet-Európat. A nukleáris fegyver azon­ban szükségtelenné tette a szovjet csapatok beavatkozásai ezen a hadszíntéren. A kial­kudott bért. a Kuril-szigetek birtoklását, en­nek ellenére megkaptak. A tényeket össze­gezve, Anglia és az USA mind Ázsiában, mind Európában ellenszolgáltatás nélkül adott at területeket a terjeszkedő Szovjet­uniónak. Ez már magában diplomáciái vereség. Mégsem ez a Jaltai Értekezlet legsúlyosabb következménye. Nem kivanok most arról OPEN ROUND TABUE — Introductory Re­marks: Martha Pereszlényi-Pintér. Ohio Stale University; President. American Hungarian Educators' Association HUNGARIAN LITERATUR: National and In­ternational Aspects Organizer and Chair: Enikő Molnár-Basa. library of Congress. Washington. D.C. Speakers; C. Hollósi < Brock Universityk ..Hungarian Poetry Through the Eyes of a 19th Century English­man " Éva Petrő (Uj Tükör. Budapest): „Poetry and Public Education ' Ian Thomson (Indiana University): „The Educa­tion of Janus Pannonius and Its Effects" STUDENT RESEARCH ON HUNGARY AT INDIANA UNIVERSITY Organizer and Chair: Kevin kenvon. Indiana University Speakers: Ted linwin: ..The Problems of the Economic Development in Debrecen in the Early Modern Period" James Felak, Problems of Slovak National Development Under Hungarian Rule" Sam Wilson, ..Life as an Exile: Oszkár Jaszi and Vienna. 1919—1925” Kevin Kenyon. ..Hungarian-llalian Relations and Questions of Revision in the Inter-War Pcri<*d" Comments: James Niessen HUNGARY AND THE SECOND WORLD WAR Organizer and Chair: György kánki. Indiana University and the Hungarian Academy of Sciences Speakers: John laikács »Chestnut Hill College. Pennsylva­nia): „The American Image of Hungary and Its Consequences During World War II" Gyula Juhász (Institute of History. Budapest): ..Turning Points of the Second World War and Hungarian Foreign Policy" N.E. Dreisziger (Royal Military College of Cana­da): „The Dimensions of fötal War in Austria- Hungary. 1914—1918” János Décsy (Greater Hartford Community Col­lege. Connecticut): „The Habsburg Armed forces at the Threshold of Total War" Péter Pásztor (Montclair State College): „The Home Front in Hungary. 1914—1918" N.F. Dreisziger (Royal Military College of Ca­nada): ..Old World Polities — New World Im­in igranls: I hc Hungarian. Italian and Polish Ex­perience in Canada" Paul Jónás (University of New Mexico): „The Hungarian Economy in Transition" beszélni, hogy ránk, magyarokra nézve mi­lyen létünket veszélyeztető következmény­nyel járt Jalta, hanem egy tényezőre pró­bálok összpontosítani, amelyben a törté­nelem legfőbb elve összegeződik: erkölcs­telenséget nem lehet következmények nélkül elkövetni! Ez ugyanis az a szempont, ame­lyet a modern újságírás nem tárgyal. Az erkölcs alaptól tétele, hogy egy és ugyanazon tettet nem lehet kétféle mértékkel mérni. Függetlenül attól, hogy egyéni vagy nemzeti érdekem szempontjából mi az előnyös, egy tettet csak egy szempontból — az erkölcs helyes szempontjából — bírálhatok el. Na­gyon kényes és sokszor nehezen követhető elv ez. Egy nép sincs talán a történelemben, amelyik ne követett volna el vétséget ezen a téren azzal, hogy saját nemzeti tetteit eny­hébben ítélte meg, mint másokét. A törté­nelem során azonban még soha nem történt meg az általános erkölcsi követelményeknek olyan szemenszedett megszegése, mint Jaltá­ban! Hungarian Elite Failed to Understand" Gyula Nyikos (Washington and Jefferson College. Washington. Pennsylvania): ..The Role of the Stu­dent Unity Movement in (lie Resistance" „KERESSÜK, AMI ÖSSZEKÖT” — Bárczi Géza jubileumi előadások: Tizenöt éves az ..Anya­nyelvi Konferencia" Dr. Szathmári István professzor (Eötvös Lorand Tudományegyetem. Budapest): ..Miéri meglarló erő a nyelv, az anyanyelv?" Dr. Nagy Károly professzor (Middlesex County College és Rutgers University): „Nyugati és ma­gyarországi magyarok" LIBRARIANSIIIP AND LIBRARY RESOUR­CES Organizer and Chain Ruth Bíró, Hungarian American Librarians' Organization Speakers: Ilona Kovács (Széchenyi l ibrary): ..Hungarian Studies and Its Resources in (lie National Széche­nyi Library" Pál Szűcs (Országos Oklatastcchnikai Központ): „Audio and Video Materials Produced in Hun­gary" Zsófia Radnai (Janus Pannonius University): ..Innovation Methods in Hungarian Education" ECONOMIC REFORMS IN HUNGARY Organizer and Chair: Paul Ylarer, Indiana University I. Economic Reforms in Hungary to Date Speakers: Paul Marer (Indiana University): „The Recall Status of the Economic Reforms’" Kathy Soldi (Indiana University): ..The Reform of the Financial Structure of Hungary" IE Doing Business with Hungary Speakers: John Grünwald (President. David R Webb Com­pany. Edinburgh. Indiana): ..Exporting to Hunga­ry" Károly Nagy (Rutgers University and Middlesex County College): ..Social Problems in Contem­porary Hungary" Ágnes II. Várdv (Robert Morris College and the University of Pittsburgh): ..Manifestations of Nationalism in Austrian Romantic Poetry: The Poetical Works of lenau and Beck" György Bisztray (University of Toronto): ..Histo­rical and Social Myths in 19th Century Hun­garian Literature" S.B. Várdy (l)uquesne University and the Uni­versity of Pittsburgh): ..The Influence of Roman­ticism and Nationalism in Early 19th Century Hungarian Historiography". a kiindulásnál bekövetkezett az az erkölcs­sértés, hogy 1939-ben Anglia és Franciaor­szág a német támadást agressziónak minő­sítette, míg a pár napra rá bekövetkezett szovjet támadást — ugyanazon Lengyelor­szág ellen — teljesen figyelmen kívül hagy­ta. Már itt megmutatkozott az az erkölcsi gyengeség, amely az egyik diktatúrát ,,rossz’’-nak, a másikat „jó"-nak ítélte, attól függően, hogy a saját érdeke mit diktált. Mert 1939-ben Hitler még nem mutatta ki a foga fehérjét, de Sztálin akkor már több millió ember meggyilkolásával építette a szovjet birodalmat. Ez már Jalta szelle­mének előrevetítése volt. Jalta másik erkölcstelensége annak a Len­gyelországnak a teljes cserbenhagyása volt, amelyet 1939-ben még olyan fontosnak látott a Nyugati Szövetség, hogy nem habo­zott egy világháborút kockáztatni érte. Ez a több mint harminc millió életet követelő háború aztán azzal az erkölcstelen kon­klúzióval ért véget, amely Lengyelországot a hitlerihez hasonló diktatúra teljes kiszolgál­tatottjává tette. Ez tragikomédiává süllyesz­tette a jelszót, amellyel a háborút elin­dították: „A lengyel nép szabadságáért!" A történelem az erkölcsi norma kevés cini­­kusabb meggyalázását tapasztalta valaha is A kettős értékű igazságszolgáltatás vérig sértő példája az ún. „háborús bűnösség" elbírálásánál mutatkozott meg. Ép ésszel senki sem kívánja védeni a Mengele-féle embertelenségeket. Legkevésbé mi, ma­gyarok, hiszen azok az embertelenségek akaratunkon kívül a mi becsületünket mocs­kolják. Hogy azonban Katynt és a szovjet hadsereg Kelet-Európábán elkövetett rab­lásait — amely ellen még Nagy Imre kommunista becsületessége is tiltakozott — büntelennek fogadjuk el és szó nélkül nyeljük le az ÁVO-sok kínzásait, amikor közülük sokan itt élnek közöttünk, akárcsak az ún. „nácik". — az ellen tiltakozunk! Beszélnünk kell a hadifoglyok ügyének kettős elbírálásáról is. A katona az eddigi joggyakorlat szerint, ha megadta magát, a nemzetközi megállapodások kölcsönös védelmét élvezte. Jalta ezt is felborította, amikor a Szovjetuniónak megengedte, hogy bizonyos csapattesteket tetszése szerint „bűnös alakulatokéként kezeljen. Azok. akik velem együtt átélték Uzmány büntető­táborát, tudják, mit jelentett ez a gyakorlat­ban. Jalta szerint azonban csak a veszteseket A nemzetiségi kérdés teljes megoldást nyert országunkban, és mindennemű diver­­ziós próbálkozás, a kérdés mindennemű hangoztatása csak félrevezetheti az illető embereket vagy népeket, csak rosszabbra fordíthatja a népek és országok közötti vi­szonyt. Hatarozottan vissza kell vernünk az ilyen külföldi reakciós körök ama próbál­kozásait, hogy beavatkozzanak belügyeink­­be, hogy torzítsák és meghamisítsák a romá­niai realitásokat! Nem véletlen, hogy miközben egyre na­gyobb eredményeket érünk el a hazai szocialista építőmunkában, a legreakciósabb imperialista, újfasiszta, horthysta körök a szocializmussal szembeni gyűlöletükben rágalmazzák és befeketítik a romániai reali­tásokat. A leghatározottabban visszaverünk min­dennemű rágalmazást, minden olyan próbálkozást, hogy csapást mérjenek hazank nemzetiségi különbség nélküli, összes dolgo­zóinak egységére. Sajnos, még vannak olyanok, akik a legreakciósabb körök e ténykedésének áldozatául esnek, avagy befolyása ala kerülnek, mint ahogyan egyesek igyekeznek elhitetni azt a tételt is, hogy egy adott ország nemzetiségeinek problémáival más ország­beli pártoknak vagy kormányoknak kell foglalkozniuk. Az ilyen tételeknek semmi közük a marxista-leninista forradalmi kon­cepcióhoz; idegen tételek ezek és — bár­hogy is nevezhetnénk őket — a reakciós köröktől származnak, avagy ama legreak­ciósabb körök e szemléletét tükrözik, ame­lyek szeretnének módot adni a más népek ügyeibe való beavatkozásra, megakada­kell büntetni! Hasonló brutális jogsértés történt azon szovjet polgárokkal szemben is, akik a német oldalt jobbnak vélték, mint a szovjet oldalt — mi tudjuk, hogy milyen egyforma a kettő! — és angol vagy ame­rikai fogságban fejezték be a háborút. A nyomorultak azt hitték, hogy nemzetközi védelem alatt állnak. Csak a puskatus és a könnygáz használata döbbentette rá őket tévedésükre, amikor ilyen és ehhez hasonló eszközökkel kényszerítették őket vissza Sztá­lin karjaiba. A kanadai McLean's magazin öt millióra teszi ezek számát; becslése szerint három millió közvetlen áldozata lett ennek a „baráti gesztusának. Ez Jalta szellemében nem büntetendő tett! így aztán már nem is lepődhetünk meg, hogy otthon is hasonló szellemben gondol­koznak és amnesztiát adnak Faraghó al­­tábornagynak, a Csendörség háború alatti felügyelőjének, miután ő nem volt felelős a csendőrség szerepéért (?). Jellemző! Ö nem. aki altábornagy létére a szovjet megbízottak­kal tárgyalt és Buda ostrománál megadásra biztatott bennünket, és aki a háború után mint közélelmezési miniszter nyugodtan élt, míg beosztottjait tömegesen végezték ki vagy haláltáborokban éheztették. Ő nem felelős semmiért. Mi, a kis beosztottak, mi kell viseljük még ma is a felelősséget! Ez is Jalta szelleme, amely nem a testület tagjait mentesíti, akik parancsra cselekedtek, hanem a hű kiszolgálónak bocsájt meg, aki a győztes érdekét szolgálta mások karára. Sokat lehetne még erről mondani, de le­gyen elég annyi, hogy az erkölcs normáit soha nem lehet büntetlenül keresztüllépni. Sem egyednek, sem nemzetnek. Minden nehézség, elsősorban az atomháború lehe­tősége. annak a kettős moralitásnak a követ­kezménye, amelyhez a Nyugat olyan lelki­­ismeretlen közönnyel adta hozzájárulását. Megszüntették az erkölcsi alapot, amelyen szerződéseket lehetett kötni a múltban. A kölcsönös bizalmat, amely az erkölcsnek csak egyféle értelmezéséből fakadt és bizton­ságot jelentett mindkét szerződő félnek. Amikor ezt Jalta megszüntette, akkor rakta le az alapjait annak a világnak, amely ma a saját elpusztításának az árnyékában él. MEGJELENT Domokos Sándor „Knowledge and Under­standing” című filozófiai műve, amelyet szeretettel ajánlunk olvasóinknak. A 100 oldalas könyv megrendelhető 5.50 kan. dollar beküldése ellenében: Alex Domokos, 29—A 380 Assiniboine Ave., Winnipeg, Man., Canada R3C 0Y1. lyozni. vagy legalábbis megnehezíteni egyik vagy másik nép fejlődését. Meg kell érteni, hogy a jelenlegi nemzet­közi körülmények között, amikor számos reakciós kör ismét felemeli a revansizmus zászlaját, annak a mindennemű vitatasa, ho­gyan oldották meg a határok kérdését az első vagy a második világháború után. tulaj­donképpen annyit jelent, mint akarva­­akaratlanul szövetkezni a revansista, irre­denta körökkel, azokkal, akik veszélybe sodorják az európai népek békéjét és bizton­ságát. Határozottan fel kell lépnünk az újfasisz­ták. s egyáltalán az újfasizmus ellen, min­denféle reakciós körök ellen, a leghatározot­tabban le kell lepleznünk őket. mert sú­lyosan veszélyeztetik a népek további fejlő­dését. minden egyes nemzet békéjét és füg­getlenségét! Nicolae Ceausescu beszédéből a Magyar és Német Nemzetiségi Dolgozók Tanácsának 1984. dec. 27-i bukaresti együttes ülésén. — HHRF BULLETIN 3. „KÜLÖN ÉGBOLT” Köteles Pál. az Erdélyből Magyarországra áttelepült kiváló író első szabadföldi köny­vét a Corvin Kiadó jelentette meg. A kisebb­ségi helyzettel foglalkozó — és három elbe­szélést is tartalmazó — 163 oldalas, szép kivitelű könyv maradandó élményt nyújtó olvasmány mindenki számára. Megren­delhető szerkesztőségünk címén, ára: 6 US­­$ vagy 8 kan. $ (plusz 50 cent postakölt­ség). Mik voltak ezek a törvényszegések? Már Az Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete 10. konferenciája Az Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete 1985. április 25-27. között rendezi 10. évi konferenciáját. Ez évben az Indiana egyetem a színhelye a háromnapos előadássorozat­nak, amely irodalmi, történelmi, gazdasági és egyetemi kutatási kérdésekkel foglalkozik. Mivel az érdekeltek külön, részletes meghívót kaptak, ezért mi, olvasóink tájékozta­tására, csupán a fontosabb pontokat, az előadók nevét és előadásuk címét ismertetjük — az eredeti meghívónak megfelelően — angol nyelven: Géza Jeszenszky <karl Marx University. Buda- Representative from the Cummins Lngine Com pest): ..The Allies and Poland: The Message the pany: ..Importing from Hungary” Kelet-Európa Konferencia Dr. DEME László, a Sarasota, Florida University of South Florida New College egye­temének professzora rendezésében 1985. március 28-30. között amerikai, kanadai és magyarországi egyetemi kutatók és tanárok taglalták Kelet- és Közép-Európa történelmi, gazdasági és társadalmi kérdéseit a 19. és 20. században. Számos értékes előadás hang­zott el. A kővetkezőkben felsoroljuk az amerikai és kanadai magyar egyetemi tanár résztvevők előadásait: „Le kell lepleznünk őket!”

Next

/
Oldalképek
Tartalom