Nyugati Magyarság, 1985 (4. évfolyam, 2-12. szám)
1985-04-01 / 4. szám
Ny L 6ATI HAC'A IAA(- HUNGARIANS < I TUE WEST -The monthly publication of the CORVIN PUBLISHING LTD. IV. évfolyam, 4. szám 1985. április ELŐFIZETÉSI DIJAK I ÉVRE. Kanada: $17.USA: US-$15.Egyéb országok: US-$20.klADOHIVATAL — EDITORIAL OFFICE: II751 Canfield Rd. SAV Calgary. Alberta. CANADA T2W IJ6 Tel (403) 238-2191 SZENTPÉTERY MIKLÓS: KINEK SEGÍT? A politikában minden lehetséges, még az is, hogy a kommunizmus egyik legnagyobb ellensége a Szovjetunió támogatására szánja magat. A közelmúltban pontosan ez történt. Phillip M Crane, amerikai kongresszusi képviselő, a kommunizmus ádáz ellensége H.R. 97 számon olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely — megszavazása esetén — a Szovjetunió érdekeit mozdítana elő/ Phillip M. Crane, aki történelemből szerzett doktorátust, tanulmányainak egy részét Bécsben végezte. Amikor Bécsbe érkezett, Ausztriában még megvoltak a megszal lási övezetek. S még Bécsben volt. amikor a nagyhatalmak aláírtak az osztrák államszerződést, s az oroszok kivonultak Ausztriából. Nagyon valószínű, hogy a Vörös Hadsereggel való találkozása mély nyomokat hagyott a fiatal Crane-ben. Crane-t a hatvanas évek végén választották képviselőnek Illinois allam 12. választókerületében. Eleinte csak nagy üggyel-bajjal, s nagyon kis szavazattöbbséggel nyert a kongresszusi válaszútokon. Később azonban, különösen azulan, hogy módosítónak választókerületének határait, újravalasztasa szinte automatikussá vall. Ma a szavazók 70-80 százalékának élvezi bizalmai Szavazóinak mintegy kétharmada jómódú, sót gazdag üzletember vagy értelmiségi. Crane képviselő csakhamar ismertté vált a Kongresszusban megingathatatlan antikommunista álláspontja révén. Palyafutasa alatt számos törvényjavaslatot terjesztett elő, amelyek fő célja a kommunizmus, vagy a kommunisták elleni harc volt. Legutóbb, nyomban a Kongresszus 99. ülésszakának megnyitása után, két ilyen törvényjavaslatot is előterjesztett. Az első — H.R. 75 számú — törvényjavaslataban indítványozta, hogy az Egyesült Államok egy országból se engedjen be több diplomatat, mint amennyit ő küld az illető állam fővárosába. Crane nem csinált titkot abból, hogy indítványának éle a Szovjetunió ellen irányul. Mint kifejtette, a Szovjetuniónak jelenleg ezer diplomatája van az Egyesült Államokban, s ezeknek jelentős része főként, vagy kizárólag kémkedéssel foglalkozik. Ugyanakkor az Egyesült Államok mindössze 300 diplomatát tart Moszkvában. A különbség valóban szembeötlő, s ezért ez a törvényjavaslat megérdemelné a Kongresszus támogatását. Crane képviselő azonban H.R. 97 számon előterjesztett egy másik törvényjavaslatot is. Ez a javaslat törvényerőre emelkedése esetén megtiltana az Egyesült Államok Export-Import Bank-janak, hogy kommunista államok részére áruhitelt nyújtson, garantáljon vagy biztosítson. Semmi sem tetszene jobban a Szovjetuniónak, mint egy ilyen törvény. Egy ilyen korlátozás egycsapasra megoldana a Szovjetunió egyik legnagyobb gondját. .. A képviselő persze, nyilván azt hiszi, hogy javaslata elősegít egy politikai változást, a valóság viszont az. hogy megakadalyoz egy javulást. Ez idő szerint változásra háború nélkül semmi kilátás sincs, s Amerika nem akar háborút. Javulásra viszont lenne remény, ha az Egyesült Államok — ámbár gondos vizsgalat után — továbbra is nyújtana hitelt a kisebo kommunista országoknak. Kitűnő példát szolgaitatnak e politika eredményességére a magyarok. (Folytatás a 6. oldalon) A Rákóczi Alapítvány pályázatot hirdet 1735. április 8-án, Nagypénteken, abban az időben, amikor Mikes Kelemen, a hűséges íródeák írni kezdte „Törökországi levelében", hogy: „Amitől tartottunk, abban immár benne vagyunk, jóságos Urunk kilehelvén lelkét, nagy arvasagra hagyott bennünket", a legenda szerint, csodálatos módon, megkondult a debreceni Nagytemplom új harangja. A „Bujdosó Fejedelem" lelke tért haza, hogy tovább éljen a magyar szívekben, mindenütt és mindörökre. Hirdesse a hazaszeretet és a szabadság szent eszméit: PRO PATRIA ET LIBERTATE! Példát mutasson bátorságról, áldozatkészségről az örök emberi jogok szolgálatában. Segítsen megoldani — türelemmel és szeretettel — a Duna-medence vallási, társadalmi, nyelvi és nemzeti nehézségeit egy jobb. igazságosabb, békésebb Európa szivében. A Rákóczi Alapítvány, amely a Nagyságos Fejedelem szellemében igyekszik a magyarság tudatot a fiatalabb nemzedékekbe átmenteni, Rákóczi emberi nagyságát és történelmi szerepét a külföldi közvéleménnyel megismertetni. 1984. december 8-án tartott közgyűlésén úgy határozott, hogy az 1985. évet „II. RÁKÓCZI FERENC EMLÉKÉV” -nek nyilvánítja és a Fejedelem halaidnak 250 éves évfordulóját, adottságaihoz képest, igyekszik megünnepelni. A világra kiterjedő és részben máris folyamatban lévő ismertetések, megemlékezések, előadások, ünnepségek, konferenciák, ösztöndíjak és kiadványok, stb. mellett a Rákóczi Alapítvány pályázatot hirdet. A palyazat címe: „II. Rákóczi Ferenc szellemi hagyatéka”. Célja: A „Vezérlő Fejedelem" egyedülálló emberi nagyságából, előrelátó történelmi szerepéből levonható gyakorlati tanulságok ismertetése a magyarság, a Kárpát-medence népei és Európa érdekében, különös tekintettel a Rákóczi szerepét nem ismerő leszarmazottakra. Pályázhat korra, nemre, állampolgárságra és nemzetiségre való tekintet nélkül mindenki, egyén vagy munkaközösség, névvel vagy jeligével. Nyelve magyar, angol vagy bármely más világnyelv, a lengyelt és ukránt is beleértve. Terjedelme legalább 50 gépelt oldal. Jutalomdij: A beérkezett tanulmányok minőségétől és számától függően legalább 10.000 dollár, amely a Bíráló Bizottság javaslata szerint egy összegben vagy megosztva kerül atadasra. Bíráló Bizottság: A Rákóczi Alapítvány Elnöki Tanácsa által felkért magyar és idegen szakértőkből álló bizottság. Határidők: A pályázat benyújtására 1986. március 31., eredményhirdetésre pedig — a kiértékelés és bizottsági döntés után — legkésőbb 1987. március 31. Felhasználás: A benyújtott pályamunkák az Alapítvány tulajdonába mennek át és alapját képezik a nemzetközi részvétellel tervezett szimpóziumnak. Könyv formájában való kiadásuk a minőségtől, terjedelemtől, szerzői megállapodástól, stb. függ. Cint: „RÁKÓCZI FOUNDATION INC., P.O.Box 67, Stn. “L”, Toronto, Ont., Canada M6E 4Y4. Megjegyzés: „A SZERETET NEM FÉL!" — Mi is szeretettel kérjük az írástudókat és történészeket — országhatároktól és kontinensektől függetlenül — írjanak, pályázzanak! Rákóczi Alapítvány ÉSSfíSSS® ■^SíSSB* BAGOSSY LÁSZLÓ: 1985. április 8. Ma 250 éve - 1735 április 8-an tért meg őseihez II. Rákóczi Ferenc, a bujdosók fejedelme Rodostóban, Törökországban. Bevégeztetett. Lezárult vele egy korszak, a Rakóczi-szabadságharc dicső kora, melynek harcai, vezetői a magyar történelem aranykönyvébe nagybetűkkel vannak beírva. Amikor I 906-ban a Kelet-gőzös a bujdosók hamvait török földről Magyarországra szállította, amikor a feketébe burkolt különvonat lassan gördült Kassára, majd onnét Kézsmarkra — térden állt az ország. II. Rákóczi Ferenc, Magyarország és Erdély dicső fejedelme — Zrínyi Ilona. Munkács védője, Rákóczi hőslelkű anyja — Bercsényi Miklós, a kuruc hadak legfőbb tábornoka — és Thököly Imre. Erdély fejedelme hazatért. A Rakóczi-szabadságharc annyi dicső csata után végül is elbukott. Fellángolt még később a remény többször is, de Rákóczi halálával végleg szertefoszlott. Mi volt a bukás oka? Tálán a megelőző 150 éves török megszállás, ahol a magyar pusztult, szenvedett? Akit aztan a német még évtizedeken át kifosztott? Nagy oka volt az is. Vagy az utolsó évek dühöngő pestisjárványa, ami a lakosságból több mint 140 ezret elpusztított? Elvitte az erőt az is. Legnagyobb oka azonban a mindenütt jelenlevő „percemberkék" alattomos munkája volt. akik nem képesek elviselni masok nagyságát, akik gáncsolnák minden jót, nemeset, mert az nem tőlük való, bar nem is származhat soha. Ez volt a legsúlyosabb ok, amiért az egykor több mint 100 ezer főt kitevő hatalmas kuruc hadból Nagymajténynél csupán I 2 ezred tette le a zászlót. Tálán el sem kellett volna kezdeni azt a szabadságharcot? Szó se lehet róla! Mert elbukott ugyan a harc. de az eszme nem, a szabadság vágya él tovább minden magyarban és hódít mind szélesebb körben. Rákóczi kurucai meghóditották a magyar irodalmat, a magyar művészetet, a magyar zenét és táncot, és átlépték az országhatárokat. A halhatatlan Rakóczi-induló csodás dallamaiban ott lazít minden hangversenydobogón az elnyomás, a szolgasors ellen. A szabadság harc eszméje is túllépte az országhatárokat. A kuruckor könnyű lovasságát, a huszarságot leutánozta egész Európa. Annak megteremtői pedig mindenütt a kuruckor neveltjei voltak. A Rakóczi-szabadsagharc elbukott ugyan, de Európa népei és az egész művelt világ megtanulta tisztelni a magyart. . . Ma 40 eve —- 1945. április 8-án fejezte be küzdelmes harcait a Magyar Királyi Honvédség a Muraközben, Magyarországon. Bevégeztetett. Lezárult vele egy korszak, a magyar nemzet szabadsagának kora a Kárpát-medence legnagyobb részében. Annak a kornak őrzője, védelmezője ez a honvédsereg volt Amikor idegen parancsra, idegen helytartók összeszedték és kiirtották a magyar nemzet vezetőit, akkor gúzsba volt kötve az ország. Ami addig szent volt és tiszta, azt sárral mocskoltak, ami igaz volt, azt lehazudtak. A földresújtott nemzetet kötelezték és kötelezik ma is, hogy április 4-ét ünnepelje, a trianoni csonka Haza utolsó falujának elvesztése napját. Hazugság még az is, mert Muraköz akkor Magyarország volt, ahol a Honvédség utolsó tüzéralakulatai Szent Borbála nevében lőtték ki összes lőszereiket. Ezzel a fegyverténnyel fejeződött be a Honvédség utolsó küzdelme magyar földön, annak napja pedig 1945. április 8-a volt. Mi volt a háború elvesztésének oka? A megelőző negyedszázad szegénysége? Trianon? Nagy része volt benne. Hiszen a Trianonnal földarabolt, kifosztott és gúzsbakötött országnak sem ereje, sem fölkészülési ideje nem volt akkora küzdelemre. (Folytatás a 2. oldalon)
