Nyugati Magyarság, 1985 (4. évfolyam, 2-12. szám)
1985-04-01 / 4. szám
2. oldal Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 1985. április NYUGATI MAGYARSÁG HUNGARIANS OF THE WEST Published monthly by the CORVIN Publishing Ltd. A CORVIN Publishing Ltd. havonta megjelenő lapja Kiadóhivatal (Editorial Office): 11 751 Canfield Rd. S.W. Calgary, Alberta CANADA T2W IJ6 Tel.: (403) 238-2191 Felelős kiadó és szerkesztő: MIKLÓSSI István Társszerkesztő: MISKA János Előfizetési díjak: Kanada $17.-, USA US-$15.Egyéb országok US-$20.Kéziralokal nem érzünk meg és nem küldünk vissza. A szükséges javítás jogát-fenntartjuk. Az újságban megjelent írások nem feltétlenül képviselik a szerkesztőség álláspontját. A teljes, valódi névvel aláirt cikkekért a mindenkori cikkírók felelősek. Szerkesztőségi zárás a hónap utolsó napján! Kellemes Húsvéli Ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak' S. Koósa Antal: NAGYPÉNTEKI KÉRDÉS Beszéltem, nem értettetek, csendben meghaltam értetek, gyáván, részvétlelt néztetek. Silánnyá lett a Gondolat, kerestétek a foltokat, megmásítva a dolgokat. Mást vártatok, valaki mást, megél leltétek Barabási, Cézárt, Pilátust, Kajafást. Kétezer éve vélitek, hogy hagyatékom élitek, pedig halálom kéritek' Akárcsak ott, a Golgotán, az arcotok most is vidám. Halálra adni mért kivált'.’ Amit hirdettem. Szeretet, magam húztam a szekeret, kenyérrel dobtam kő helyett. A bánt meg kellett váltanom kereszttel véres vállamon, tövissel halántékomon. Egy nagyon regi pénteken, értetek adva élelem. Hál érdemes volt? — kérdezem. CORVIN PUBLISHING LTD. (Nyugati Magyarság) KÖNYVKIADÁS!!! Fizessen elő lapunkra! Köszönjük, hogy megújította előfizetését! TAR MIHÁLY: A Torontói Kultúrközpont Ha az ember nem Torontóban élne és nem ismerné a Kultúrközpont belső és külső helyzetét, igazgatását, azt hinné, hogy a január elsején lelépett elnök, Dr. Nagy György szóbeli és írásbeli beszámolója valóban tükrözi azokat az eseményeket, amelyek az utolsó négy esztendőben elnöksége alatt történtek. Mindjárt fel is tehetjük a kérdést, elsősorban magunknak, a Torontói Magyar Ház — Kultúrközpont tagjainak: Mi ebből a beszámolóból a valóság, mit is hagyott Nagy György örökségül az új elnöknek, dr. Ormay Józsefnek, mi van beszámolójának hátterében — igen tudatosan — elrejtve? Előre hallom a válaszokat azok részéről, akiknek semmi sem drága, egy a fontos a Kultúrközponton belül: a vezetést a restauráció kezében megtartani. Mások, akik között legalább olyan józan gondolkodásúak vannak, mint bármelyik frakción belül, felvetik a kérdést: miért kell a mar lejátszódott eseményeket újra és újra tagságunk vagy az itt élő magyarság elé tárni? Több okból tartom szükségesnek, hogy felhívjam tagjaink, de magyarságunk figyelmét is azokra az eseményekre, amelyek nemcsak tagságunk számára károsak, félrevezetők és erkölcstelenek, de a nyugati világban élő magyarság számára is. Annak idején azért jöttünk el hazánkból, mert olyan országban akartunk élni, amelyikben nem lesz senkinek bántódása, ha nem úgy nyilatkozik, ahogy azt az ország vezető partja vagy kormánya éppen szeretné. A szabad véleménynyilvánítás jegyében hagytuk el a határon felállított mérföldkövet, azzal az őszinte elhatározással, hogy soha többé nem tűrjük el magunk felett azoknak az uralmát, akik bárkinek szájkosarat kötnek a szájára, ha mást mer mondani, vagy csak gondolni is, mint amit ők akarnak hallani. Ez az elhatározás mindaddig érvényes is volt, amíg egyes személyeknek nem sikerült a kezükbe venni egy-egy meglévő szervezet vezetését. Amikor ez sikerült, elsősorban feladtak esküdt elhatározásukat, majd mindent megtettek azért, hogy magyar a magyarral nehogy szót értsen, mert akkor megszűnik jól bevált egyeduralmuk, karaktergyilkosságoktól sem mentes uralkodásuk. Ahogy a hazai terror éveiben ott láttuk a hatalom árnyékában a kicsinyhitűekei, szolga módra szolgálókat, ugyanígy lathatjuk itt kint is a másik oldal szolgahadát, amely mindig a hatalom megfélemlítő eszközeit használja azokkal szemben, akik emberek és magyarok mernek maradni. Magyarok, akik nem tagadják meg hazájukat, ahol születtek, ugyanúgy, ahogy nem tagadjak meg befogadó hazájuk parlamentáris törvényeit sem Magyarok, akik a két nép és kormánya emberi közeledését kívan-1985. április 8. (Folytatás az 1. oldalról) Akkor talán be sem kellett volna kapcsolódjon a II. világháború területszerző harcaiba? Történészek hada boncolja a kérdést, talán ha majd 250 éve lesz annak, aminek ma 40 éves évfordulója van, tisztábban látnak azok, akiknek látását a ma közelsége homalyosítja. A magyar elvesztette ezt a harcát is. de lélekben tört volna össze, ha azt a harcot végig nem harcolja. Pedig a magyar lélek nem tört meg, azt Ötvenhat példája megmutatta. Nem él Rákóczi ma, sem hőslelkű Zrínyi Ilona. Nincsen Thököly Imre, nincs a magyarnak Bercsényi Miklósa. De szellemük él ma is, és lehet, hogy mar meg is született a magyar nemzet új vezérlő csillaga. Lehet, hogy valahol már él, növekszik mar egy hatalmas szalfa. De . . . Szálfa nem Erdő! Sok szálfára van szükség ma! Odahaza, Erdélyben, végig a Kárpátokban. a nagyvilágban . . . magot érlelő sok szálfara, hol a sok mag termőtalajba jutva. Szálfa-Erdő válik belőle, amin megtörik az idők vihara. Gyöngék sora a siránkozás, nem a magyarnak sajátja. Lehetett elbukott harc, szenvedés a magyar sora, de lélekben meg nem tört — és a világ már megtanulta újra tisztelni a magyart. ják elősegíteni az emberiség és saját népük békés életének kialakításában. Magyarok, akiknek kulturális múltja mindkét oldalról fertőzött, idegenek általi tudatos félrevezetéssel formálódott azzá, amit magunk után hagytunk négy évszazad mindig vesztett forradalmaival. Cikksorozatommal szemléltetni szeretném, hogyan sikerülhetett kisiklatni egy jobb sorsra érdemes magyar összefogást azoknak, akiknek lélekben soha semmi közük nem volt az élő magyarsághoz. Nem véletlen, hogy a 20. század legnagyobb magyar gondolkodója ,,hígmagyar”-nak nevezte ezt a réteget. Hosszú lenne visszamenni az 1974-ben meghirdetett tervekre, elképzelésekre. Hadd jegyezzek meg csak annyit az első évek nehéz és fáradságos munkájából, hogy a törekvések őszintén az akkori felhívásból indultak ki: „A magyar művelődés kanadai fellegvárának szerepét hivatott szolgálni:-ősi hagyományaink megtartása és befogadó hazánk kultúrájának gazdagítása céljából” minden magyar szervezetnek otthont biztosít majd a közös összefogásból megteremtett Kultúrközpont. A szépen hangzó szavak, a megfogadott határozatok lassan a feledés homályába merültek. Voltunk szép számmal, akik részesei is akartunk lenni a kialakítandó kulturális életnek és mertünk is szót emelni a félrevezetések elburjánzása ellen. Voltunk, akik a tiszta magyar kultúra megszólaltatásával próbáltuk új hazánk kulturális életének kialakulását elősegíteni. Voltunk, akik ledobva minden idegen beütést, becsületei akartunk szerezni a sokszor legázolt és meg,.MINDEN CSELEKEDETEM CÉUA A SZABADSÁG VOLT, HOGY HAZÁMAT AZ IDEGEN JÁROM ALÓL FELSZABADÍTSAM." II. Rákóczi Ferenc 250 évvel ezelőtt, 1735. április 8-án halt meg száműzetésben. szégyenített magyar névnek. De voltak azonban olyanok is. akik mindent megtettek, hogy magyart a magyartól újra elválasszák, magyar és magyar közé újra éket verjenek. így valósulhatott meg „hígmagyarjaink" hamu alatt tartogatott igazi célja, az „Oszd meg és uralkodj!” politika magyarságra végzetes atka. így vált a Torontói Magyar Kultúrközpont tagsága egy maroknyi csoport kiszolgálójává anélkül, hogy tudta volna, milyen rejtett célú politikai csoportosulás húzódik meg az egész kulturálisnak nevezett próbálkozás hátterében. Több Króniká-ban megjelent cikk bizonyítja ennek valódi hátterét ugyanúgy, mint a Nagy György körül csoportosultak egész sora, akik között a hírhedt 40—45 közötti időnek a nemzetet tragédia felé vivő személyei húzódnak meg. A magyargyalázás sorozatát ismerhetjük fel nem egy újságcikkben, beleértve a „Trójai faló" szerzőjét, aki bejárta az emigráció jobbszélsőjétől a balszélsőjéig a politikai spektrum minden zegzugát, aki alig 14 esztendővel ezelőtt még elragadtatva írta cikkeit — persze álnéven -— a szent cél érdekében. Ezért határoztam el magamban, közreadom azoknak a káros tevékenységeknek egész sorát — figyelmeztetésként és példaként —, amelyek a Torontói Magyar Kultúrközpontban főleg az utolsó négy esztendő alatt játszódtak le. Nem utolsósorban pedig azért, hogy ne mondhassák majd az utánunk jövők, hogy apaik között nem volt egy sem, aki felismerte volna helyünket ezen a földön, ahova a sors akaratunk ellenére kidobott bennünket. (Folytatjuk) Bukarestben bejelentették, hogy a romániai TV magyar nyelvű műsorát az eddigi másfél óráról félórára korlátozzák. Tavaly az általános energiakorlátozásokkal egyidőben jelentették be a TV műsoridejének csökkentését, s ennek keretében a háromórás magyar nyelvű adás másfél órára való csökkentését. B ■ I I ■ I I I I L TERJESSZE ANGOL MŰFORDÍTÁSBAN IS A MAGYAR SZELLEMISÉGET! Bármely két kötet ára $15.-1. ADY, E.: POEMS. 491 oldal, 16 kép, keménykötésben $17.00* 2. ARANY, J.: EPIC POEMS, 224 oldal, 13 kép 8.50* 3. JÓZSEF, A.: WORKS. 224 oldal, 30 kép 12.00* 4. KOMLÓS, J.: KOSSUTH IN AMERICA, 198 oldal, 19 kép 9 50* 5. PETŐFI, S.: WORKS. 423 oldal, 40 kép 14.90* 6. VARGA, D.: HUNGARY IN GREATNESS AND DECLINE 160 oldal, 237 kép, keménykötésben 13.70* * A bolti árak feltüntetése tájékoztatásul szolgál. HUNGARIAN CULTURAL FOUNDATION P.O.Box 364, Stone Mountain, GA 30086, USA I ■ ■ i s ■ ■ ■ I I I A ÖREGCSERKÉSZ HÍREK A Magyar Cserkész Szövetség ez évben ünnepli fennállásának 75., külföldi működésének pedig 40. évfordulóját Az ünnepségek központjában a Jubileumi Tábor áll, amelyet augusztus 16-25. között a Sík Sándor cserkészparkban (Fillmore, N Y.) rendezünk. Erre a táborra sokszáz résztvevőt várunk a szabad világ minden részéből. Mint más, hasonló alkalmakkor, „öregcserkész” altábort is szervezünk, amelyre ezúton is szeretettel meghívunk minden öregcserkészt, valamint csapatmunkát nem végző tisztet, segédtisztet. Programunk változatos lesz. Mindenki megtalálhatja érdeklődési körének megfelelően az elfoglaltságot, a fizikai munkától (táborépítés, -fenntartás, stb.) az akadémiai színvonalú ankétokig. Sor kerül az Öregcserkész Munkaterv gyakorlati megvalósítása lehetőségeinek és módozatainak megtargyalasára is. Az öregcserkész-vezetés különleges feladataira való felkészítés is terveink között szerepel. A tábor második felében sor kerül az egyes különleges csoportok találkozóira is. Hívjuk a cserkész-írókat és -művészeket. A bélyeggyűjtők, éremgyűjtők kiállításait is szívesen látnánk. A régi otthoni csapatok külföldre szakadt tagjai is rendezhetnek találkozót. Bár a múltunkat ünnepeljük, s emlékezni is fogunk történelmünk nagy eseményeire, zöldnyakkendős élményeinkre, a tábor célja a jelen munkája és a jövő tervezése lesz. Ezért szeretnénk, ha a fiatal korosztály nagy létszámban jelenne meg, s a programok végrehajtásában az oroszlánrészt ők vállalnák. Jelentkezni lehet: a csapatparancsnokokon keresztül, a körzeti parancsnokoknál és a Jubileumi Tábor parancsnokánál: Fischer Viktor cscst., 12 Dome Lane, Wantagh. N Y 11793, USA. Kérem az 5. K.E.G. és a 160. sz. Mátyás Király cs. csapatok, valamint a 46. sz. Balu falka (Pasaréti út) Észak-Amerikában élő tagjait, hogy találkozónk megbeszélésének ügyében írjanak az alábbi címre: Hunyadi M. öcs. M.K.. 42 Juanita Dr., Hamilton. Ont.. Canada L9C 2G3. Ezt a címet más csapatok tagjai is használhatják, ha csapataik találkozójának meghirdetését rank akarják bízni. Jó Munkát! Magyaródy Szabolcs, est. öcs. vt.
