Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-06-06 / 126. szám
4- oU»x lOJLC&i (Trianon 24.) 1944 június 6. Sok rózsapír fehérre vált holt gyermekarcokon !. . . Az átjáróknak leikével a fájdalom rokon ! Nincsen szó, mely festeni tvd sújtó ítéletet! Bimbajukban befagyva kis ártatlan életek! Szégyenruhát ölt fel a Nap — Skarlát szint vált az Ég ! Gyilkok hullnak, — száll az átok, ki tudja, meddig még ? . ■. . . Gaztetteket „idő“ nem föd! a bosszú mindig él! Életek — romok vádolnak, a „Jövő“ majd ítél ! NEMESS ENDRE. A magyar rizstermelés a bábom ntán tovább fejlődik A Magyar Vidéki Saj tótudósí tó budapesti munkatársa úgy értesült, hogy az idén újból növelik a rizsültetvényeket. Mivei Magyarország csak öt esztendeje termel rizst, azt hittük, hogy csak kényszer term elés ről van szó, amit háború után abbahagyunk. Illetékes helyen azonban a következő felvilágosítást kaptuk: — Tökéletesen téves az a hit, hogy a magyar rizstrmelés háború után leáll. Éppen fordítva van. — 1939-ben negyven holdon 600 mázsa rizs termett. 1942-ben 3500 holdon pontosan százszor ennyi, azaz. 60.000 mása, 1943-ban pedig nem egészen hatezer holdon százezer métermázsa rizs termett az országban. A magyar gazdák rendkívül megkedvelték ezt a szemesnövényt, hiszen a közel huszmázsás átlaghozama is megbecsültté tette. — A kukoricánál pl. éppen az a baj. hcpv meglehetősen szeszélyes a terméshozama. Igaz, hogy a rizst csak öntözhető földeken termelhetjük. de olyan területeket is felhasználunk, amelyeket azelőtt semmire sem tudtunk használni. A közönség sokszor összehasonlítja a távolkeleti burmai rizzsel a mi magyar rizsünket. Való, hegy Burmában jobban dívik, de viszont a magyar rizs sokkal acélosabb és ki- tűnőbb minőségű az olasz rizsnél, amit pedig háború előtt is kaptunk már. Különben pedig a gazdasági megfigyelések alapján a magyar rizs minősége évről-évre javul.-- A lehető legkomolyabban számolunk nemcsak az évről-évre nagyobbodó rizsültetvényekkel, hanem azzal is, hogy háború után az egész rizsszükségletünket mi magunk termeljük. A magyar nemzet- gazdaság súlyos milliókat takaríthat meg azáltal és a közkedvelt magyar rizs gabona magvával lényegesen megjavíthatjuk a közellátást. A magyar rizstermelés a háború után csak fejlődni fog tehát tervszerűen egyre hatalmasabb területeket vetünk be rizzsel, hisszük, hogy nemsokára még kiviteli cikké is tehetjük a magyar rizst. A magyar nép eléggé ismeri a magyar rizstermelés körülményeit és helyzetét, hiszen már külön kultúr fi lm is készült a rizs ültetéséről egészen a szernek kicsépléséig. Az a körülmény pedig, hogy a rizst olyan területen is termelhetjük, amelyek különben kiestek volna a mezőgazdasági termelésből, különösen értékes és nélkülözhetetlenné teszik az új magyar gabona ma gv at, a magyar rizst! — fejezte be nyilatkoztát szaktanácsadónk. fZs, l ) Meghamisította a cnkorkiutaló lapot Háromhónapi fogházat kapott egy kállisemjéni kereskedő Kállósemijénben Merő Józsefné kereskedő boltjából egy zsák cukor eltűnt. A kereskedő azzal védeke- Z'ttt, hogy a cukrot ismeretlen tettes ellopta. Az ügy a nyíregyházi kir. törvényszék elé került. Itt kitűnt, hogy a kereskedő nem jelentette a csendőrségen, hogy ellopták a zsák cukrot tőle. Ellenben ő a bűnös, mert meghamisította a cu- korkiutaló-lapot s így közokiratot ■winingan wrniffii*i nf i -irrmiriirYT hamisított. Három hónapi fogházra ítélte a bíróság Merő Józsefnét, de a novella alapján vétségben marasztalta el. A fiatal asszony áldott állapotban van, még büntetve nem volt. a férje már harmadszor van kint a fronton. Ezeket a körülményeket figyelembe vette a bíróság az ítélet meghozatalánál, a csélek- m én y m inősítés éné 1. ■v A magyar Kitenyésztés jelentősébe A magyar embernek a lóval tartott szoros kapcsolata ősi hagyományokon alapul s e hagyomány apáról fiúra száll. A ló népünk életében, évszázados küz del miéiben, harcaiban. mindig komoly szerepet játszott, — elválaszíthatatlan társunk, hűséges barátunk," segítő ro- botosunk volt háborúban é? a békés gazdaságban egyaránt. Széchenyi István fejtette ki a „Lovakrul“ és a „Néhány szó a lóverseny körül“ című könyveiben a lótenyésztés fontosságát és szemére veti a magyar birtokos uraknak, hogy lovak helyett inkább a juhtenyésztéssel foglalkoznak, mert ez jövedelmezőbb. Csodálkozik, hogy „nem akarják felismerni a lóneve- iés nagy bordereiét, nemzeti kihatását“. Báró Wesselényi Miklósnak 1826-ban igen fejlett, spanyolvérű ménese volt. A báró egy hirtelen ötlettől kapva, az egész ménesét elárvereztette. Amikor ezt kortársai zokonvették tőle, Wesselényi könyve írt erről s ebben részletesen megindokolta cselekedtét. És a jövő öt igazolta. A terveszrűen átcsoportosított ménese világhírűvé vált. Az első állami méntelep. Nemes Csekonics József tábornok 1781-ben írt könyvében már leszögezi. hogy a „Lótenyésztést, kiváló fedező mének köztenyésztésbe állítása nélkül nem lehet a kívánt és szükséges színvonalra emelni.“ Ezért 1784-ben egy lótenyésztési tervezetet készít el és ezt az épp on Budán tartózkodó II. József császárnak előterjeszti. A minden újítást kedvelő császár a felterjesz! lést elfogadja és annak tanulmá- j nyozása után elrendeli egy 500 I kanca állományú törzsménes léte- | síiését. Ennek helyéül pedig Mező- ! hegyest találták 1 egalkalmasahbj nak, majd újabb engedéllyel 1897- i ben Bábolnát. Kezdetben a mezőbe gyesi ménes látta el a monarchiát s a német tartományok lószükség1 etetnek legnagyobb részét. Úgyszintén Bábolna is, mint a II. császári és királyi katonai ménes. Aztán néhány év múlva sorrendben a kisbéri mén telep. De ekkor már a magyarországi feurak között versengés indult meg a lótenyésztés előbb r évit éléiben, ka- j dós lesz a magyar ló és drága pénzen fizetik szerte Európában a nsa- gvar földről elkerülő, nemes paripáinkat. Már felismert ténv nálunk, hogy a lótenyésztés jövedelmezőséget a keresettség adja meg. Lovaink tenyésztésénél, illetve nevelésénél arra kell tehát törekedni, hogy a magyar lovak hírnevét és keresettségét a világpiacon soha el ne veszítsük. A mezőhegyesi ménes, közvetlen a világháború kitörése előtt 24 daMíndenkí tudja már, hogy jól étkezni a lehet. Besssenyeí tér MENÜ RENDSZERI A LEGKITŰNŐBB FAJBOROX rab törzsménnel és 500 darab anya- kancával rendelkezett, melynek évi csikóhozama 300 darab volt. Erre a gazdag állományra a legnagyobb csapást a román megszállás mérte. A románok ugyanis a mezőhegyesi ménesben talált 1400 darab lóból több mint 1100 darab lovat elhajtottak. Igen nagy szerencse volt, hogy a méntelep akkori vezetősége egy 136 álló nemesfajt.a különítményt a Dunántúlra tudott átmen leni és ezt, amikor a románok kimentek, visszahozták. Híres lóősök és ivadékaik. Mezőhegyesen a tenyésztés és szakszerű vezetés az 1800-as években sikerrel tenyésztett: Nonius, Gidram, Furioso és Noith-Star tör zsek a legpobb vérvon a fainak a megmaradt egyedekből való újbóli beállítását eredményezte., s Uv a a mezőhegyesi lófajták elérték a legmagasabb színvonalat, mely másfélévszázados múltjához méltó. A ménes jelenlegi leállón Anya majd ezer darab, mely néhány kivételével. ezeknek a faíjtáknak egyedéből áll. A legrégibb eredetű a Nonius törzs, az ős 1810-ben született Franciaországban, egy nor miandiai ménesben és 1816-ban került Mezőhegyesre. A Noniusnak igen megfelelt az új éghajlat és olyan utódokat adott, melyhez fogható nem igen akadt. A jelenlegi lóállcmány 40 száziékának őst a 168 cm-en felüli Nagy-Noníus. A miagyar lótenyésztés kérdése szívügye a mindenkori felelős kormányzatnak. mint ahogy örökké szívügye Kormányzó Urunknak is, aki maga is lótenyésztő gazda és több esetben is meglátogatta már a mezőhegyesi méntelepet, hogy a „kenderesi birtokos“ szakértő szemével szemlét tartson ? mién telep lóállománya felett. Ne higyjük. hogy a gepek fokozatos fejlődése és elterjedése meg-, állapítja a lótenyésztés jövőjét, — korántsem ! Kellőképpen nevelt, rendszeres tenyésztési elvárásokkal acélosított lovak, a gépek világában is pótolhatatlanul fontos, méltó helyet foglalnak el. I ______• (T. L.) ~ wwiirwTiTiMMB»T,-iwnwMwnwFrwTynHwi~-r-' — - Adomány. A Gör. Kát. Nők Munkaközössége Színegh Erzsébet elhunyta alkalmával a Vörös Kereszt részére 25 pengőt adományozott. Az összegét rendeltetési helyére juttattuk. Szabolcsi ír áll Miméi a Magyar Kipp! Farkas László: A pók. Regény 10.— Járdány József: Rögök küldöttje. Versek 6.— Ki as Lajos : A szegény ember élete 8.— Kiss Lajos: A szegény asszonv élete 12.— Marsó József: A titokzatos alagút. Ifj. regény 6.40 Dr. Merényi Oszkár: Magyar lélek, magyar szellem. Tanulmányok _ 6.— Dr. Merényi Oszkár: Irodalom és nemzeti közösség Tanulmányok. 3 kötet 12.— Dr. Merényi Oszkár: Bessenyei György. Tanulmány 3.— Natkó Gyula: Verjétek félre a harangokat. Versek 5.— Schmidt Béla dr.: A fehér torony hívei. Regény 6-50 Tarnavőlgvi András: Én Í9 éltem. Versek 4 — Tartally Ilona: Emberek a végeken Regény 9 50 Dr. Vietórisz József: Sóhajok hidján. Versek 10.— A fenti könyvek beszerezhetők a TANÜGYI KÖNYVESBOLT KÖNYVNAPI SÁTRÁBAN június hó 5., 6. és 7-én A KOSSUTH SZOBOR ELŐTT
