Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-06-03 / 124. szám
6. oldal. Ifi lífffWw IMII ■! II HM m JTyíWVTDEK „ Szabolcsi nn?LAF (Trianon 24.) 1944 június 3. KÖNYVISMERTETÉS Márkus Mihály; á bokortanyák népe A kitűnő fiatal néprajztudós ebben a munkájában a nyíregyházi tirpékség életét, életmódját és ennek történeti kialakulását vizsgálja Sdmkó Gyula tanulmánya után, melynek főleg településtörténeti és földrajzi szempontjai vannak, nagy hiányt pótol Márkus munkája a nép- és társadalomrajz előtérbe állításával és az első jelentősebb lépés a nyíregyháza környéki tanyák dolgos népének tudományos megismerésére. Különös érdeme, hogy a mai állapot megvilágítására és magyarázására gyakran idézi a múltat és így szemünk előtt alakul ki a tir- pákság mai helyzete. (A nyíregyházi származású szerző egyik erőssége, hogy a szlovák etnográfiai irodaiamnak Magyarországon ma legkitűnőbb ismerője és így a tir- pákság határon túli kapcsolatainak szakavatott kutatója.) Lássuk pl. a bokortanyák kialakulását. A ma szállásokon élő népünk valamikor falulakó volt. Idetelepül és ükkor azonban megismerkednek a hajdú városokban szokásos kertekkel. Átveszik tőlük ezt a gazdasági rendszert, majd kiviszik a kerteket a határba és ezzel megvetik a tanyák első alapjait. A bckorrendszert, azaz a csoportos szállásokat már felvidéki hagyományok alapján alakítják ki. A bokortanyák eleinte csak az állattartás céljait szolgálták, de később — mikor a föld a. föidesúr birtokából a gazdák tulajdonába ment át, — állandó lakhelyekké váltak. Részletesen tárgvalja a tirpák nyelvjárás jellegzetességeit. Nyelvészeti leírásai és eredményei pontosak. Tagadnunk kell azonban, hogy a patyika, gyijó, gyinye tirpák-magyar nyelvjárási alakokban a jésítés tót nyelvi hatás. Ezek a szavak ilyen alakban az ország egyéb területem ís előfordulnak és így magyar sajátságoknak veendők. A tirpák nevet kevert, hibás beszé- dű-nek értelmezi, mellyel először a palócok közelében élő szlovákokat csúfolták. Idővel a szó jelentése elhomályosodott és a gúnynévből népnév lett, melyet ma bacsülettel viselnek. Behatóan foglalkozik továbbá a tirpákság társadalomraj- zával, vallásos és családi életével!, hagyomány- és hiedelemvilágával, népi költészetével stb. Munkája végén megállapítja, hogy a magyarság sokkal többet adott a tirpákságnak néprajzi és műveltségi tekintetben, mint fordítva. De ez a magyarság sokszorta nagyobb tömegéből természetszerűen következik is. Érdekes megállapítása, hogy a tirpákoknak a magyarsághoz való hasonulása nemi a szabolcsi szegény sorsú jobbágy-magyarság, hanem a szabadabb életet éíő hajdúságiak felé igazodott. A terjedelmes tanulmány, mely egy készülőiéiben lévő monográfiából mutat be értékes részleteket. Nyíregyháza megyei város és a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület támogatásával látott napvilágot. A könyv ára 10 pengő. Egyelőre dr. Vitéz Mikesy Sándor föbizomá- nyosnál kapható (Bpest, Baross-u. 79. szám.) A magyar községek népesedési és egészségügyi kérdéseit nemcsak az illető község, hanem az egész nemzet problémájának tekinti az állam — mondotta Johan Béla államtitkár Magyarország igazi megerősödése akkor következik el, ha szembe tudunk szállni a fenyegető népbetegségekkel, melyek sokszor pótolhatatlan veszteséget okoznak a nemzetnek. Elég itt a tüdővész, vagy a nemi betegségek pusztításaira gondolnunk, meg kell érte- nnük, hogy az új Magyarország ep'yik legfontosabb feladatánaK éppen a fenyegető népbetegségek megfékezését, illetve kiirtását tekinti. Erről a rendszeres és ma már méreteiben is hatalmas arányú orvosi és niépmentő küzdelemről a Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti munkatársa a következő felvilágosítást kapta: — Mindenek előtt tudnunk kell azt, hegy az erőteljes állami beavatkozás a népek közegészségügyi életébe valósággal csodákat tehet. Ismeretes, hogy a közegészségügyi szolgálat bevezetésével sok betegség fokozatosan kisebb területre korlátozódik. Komoiy, irányított közegészségügyi intézkedésekkel nehány betegséget valósággal kiirtottak egyes országokból. A legfontosabb munka a tudományos alapon végzett betegség felkutatással kezdődik, vagyis meg kell állapítani, milyen vidékeken pusztítanak különösebben más és más népbetegségek. A betegségek az év különböző szakában hol az ország egyik, hol a másik felében pusztítanak. Más betegségek mindig csak az ország egyes részem jelentkeznek. De olyan betegségekkel is számolnunk kell, amelyek úgy vándorolna, hogy soha kiinduló területükön mégegyszer nem veszélyeztetik a nép egészségét. — A betegség megelőzését tehát ott kell megkezdenünk, ahol fellép a baj, ahol a statisztika szerint ís túlsók áldozata van. A közegészségügyi hatóságok a maguk területén csakis a betegségek területi előfordulásának pontos ismeretével vehetik fel az eredményes harcot. Sajnos, ilymódon csak az úgynevezett fertőző betegségek ellen küzdünk egyelőre. Johan Béla államtitkár úr, aki a magyar köz- egészségügy legkiválóbb szakértője, a Magyar Tudományos AkadéA budapesti vásáros aagy sikert aratott Vfárnátalfla nvAno uaíI jgüdi pnioijd gyuug Kertész Antal iíkörgy árának „A F O N Y A“ likérkülönlc- gessége uj csomagolásban kapható mindenfitt! A gyár: Debreceni-u, 2. Telefon: 24-90 mián tartott székfoglalójában jelentette ki, hogy az állam hatékony beavatkozása a magyar közegészség ügybe azért történik, mert az állam egy község népesedési és egészségügyi kérdéseit nemcsak az illető község, hanem az egész nemzet problémájának tekintir Világos hogy ,az egészségügyi munka irányítása csak akkor válik igazán eredményessé, ha a betegségek számszerű adatai mellett a területi megoszlást is ismerjük. Ez a tudományos kutatás pedig magától ér- tetődőleg csakis állami feladat lehet. Az egészségvédelem a törvényhatóságok és községek fel at a volt idáig. A törvényhatósági városok egészségvédelmét 1943-ban már mindenütt megszervezték. Hiányos volt a Dunántúl déli és nyugati részén, valamint Bácskában és az ország keleti részén, bejíeórtve Erdélyt ís, a szervezett zöldkeresztes munka. — A mostani kormány elsőrendű feladatának (ismeri a hiányok pótlását, hiszen az egészségvédelem valósággal a honvédelem egyik legsikeresebb formája. Orvost és orvost mindenhova, ahol idáig kevés orvos volt. Minden megszületett magyar gyermeket meg kell tartanunk a jövőnek, hiszen az ezerki- l^ncszázhúsztó'l ezearkilencsáz'negy- venig terjedő húsz év statisztikája az ezer lélekre számított élveszü- letési arány tekintetében nagyon szomorú jelenségre hívja fel a figyelmünket. —1920-ban ezer lélekre számított élvejszületési arány 31.4 volt, 1940-ben ellenben 19.5-re csökkent. Ezen az azóta eltelt háborús évek kedvezően változtattak, de tudnunk kell azt, hogy nem nyughatunk addig, míg a Trianon előtti legjobb élveszületési arányszámhoz nem érünk. Már edig a csecsemő- halálozások meg gátlásával közvetett úton a nemzet szaporodását is előmozdíthatjuk, ami viszont tisztán orvosi feladat — fejezte be rendkívül érdekes megái apílásait informátorunk. Zs. I. — MAGYAROK VAGYUNK, ERŐSEK VAGYUNK, GYŐZŐNK. & Bessenyei Zeneiskola öt éve A Bessenyei Társaság áll. eng. zeneiskolája ötödik tanítási évót fejezi be ebben a hónapban. Nem nagy idő egy iskola életében, de mégis jelentős, ha meggondoljuk, hogy ezek a kezdeti nehézségekkel küzdő évek még hozzá a most dúló világháború elindulásával esnek egybe. Ennek dacára állandó emelkedés volt mind az öt évben a növendék létszámban. Ez éven 270 növendéknél is több iratkozott be a zeneiskolába. Most június hó 4-én, délután 5 órakor tartja a zeneiskola szokásos évi növendlékhang- viers^nyét, megfelelőbb hely hiányában a ref. gyülekezeti ház nagytermében (Des-sewffy-tér 7. I. emelet). Ének, hegedű, és zongora- számok lesznek műsoron, mely a helyszínen nyomtatásban lis kapható. A zeneiskola barátait és minden érdeklődőt szeretettel hív és vár az Igazgatóság. Felhívás a Baross és a Nyíregyházi Fűszeres Vegyes Kiskerekedők Egyesületének tagjaihoz. A m. kir. kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter úr rendeletet adott ki, melynek értelmében minden egyes iparosnak és kereskedőnek, aki valamilyen ipart vagy ke- ! reskedést űz, vagy ipariogosítvany. ! nyal rendelkezik, 8 napon belül ■ adatbevallást kell szolgáltatni. — ; Erre a célra egyesületünk nyomtaí- I ványt készíttetett ás azt az egyesületben a gondnoknál (Kossuth- utca 30 szám) 40 fillér térítés ellenében lehet beszerezni. A bejelentéssel kapcsolatosan felvilágosítást ad az egyesület titkárja, Holécí Andor, Kótaji-utca 46. (Telefon szám 27—02.) 3x A “Baross tagjainál vásároljunk Silki SipSház Sflregy&ása, Zrínyi Ilona t aiói ZRÍNYI ILONA utca 1 sz. alá a Róm kát. palotába költözött. m Könyv. papk. írószer Fábiánnál j Bethlen utca 5. Telelő« : 21-0® Mindenki tudja már, hogy jól étkezni a Vessszös Étteremben lehet. Besssenyei-tér MENÜ RENDSZERI A LEGKITŰNŐBB FAJBOROK !
