Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-06-03 / 124. szám
(Trianon 24.) 1944 június 3. 7 oldal. KISS GIZELLA magyarnóta énekesnő minden este a Gyureskó étteremben szerepel Sarkady Elemér és cigányzenekara játszik. A többtermelés térhódítása Érdek'! " ' Dgetés jelent meg b. lapjakban a vitaminkertekkel kapcsolatosan a többtermelésről, de die annak írója elfeledkezett arról, hogy a zöldségféle termesztésén, a baromfi nevelésén és a sertéshizla- láscn kívül más területeken its tudnak a mi háziasszonyaink többter-' csolatosam a többtermelésről, házínyúl tenyésztését említem még, amely úgyszólván megél a konyha- hulla dék okion, mert elfogyasztja a burgonyahajat, a zöldfőzelékek levelét, a káposzta torzsáját, sőt szüret után még a törkölyt is, Vannak házak, amelyeknél galambdúc feszi barátságossá az udvart és annak lakói túlnyomnia g kint kosztosak, mert ott lehet őket látni az utcákon szedegetni és ők azok, amelyek a kczkeríek gyommagjait sem szokták megvetni. A város külső részeiben méhkasok láthatók, amelynek szorgalmas lakói megtermékenyítik a gyümölcsösök virágait a nektár gvüjtése közben. A méhek tehát nie-rn-Ta1- g->fáikat örvendeztetik meg mézzel, hanem részesei a feldícsért szabolcsi gvümöics többtermelésének is. A selyemtenyésztés szintén hasznot hajtó foglalkozás, hogy ha a családanya apró kedvezések ígérésével megked- velíteti azt a gyermekeivel. Vannak olyanok, akik a kanári tenyésztésével érnek el nkereket, miért egy szépen fütyölő hímért ma is megadnak az emberek 50 nongőt. IsttiDerek egv háziasszonyt. °k; üres óraiban rcnoyos harisnyaszárakbból medvebocsokat gyárt fürészDor vagy szne ke égével, mert karácsomkor e1 lehet azokat is adni, a játékkereskedők útján. Olyanok pedig sokan' vannak, akik a virágot kedvelik és azok magvaiból, valamint a dugványok és a gumók áraiból szépen pénzelnek. Az elmondott dolgok ni agy részét olyan háziaszonyok végzik, akiknek a családjuk gondozását is el kell látni. Főznek, mosnak, ruhát toldoznak, úgy, hogy 10 — 12 órát is dolgoznak, a kapuj okon belül, idegenek szeme elöl elrejtve. Hogy ezt meg tudják tenni, annak az a magyarázata, hogy a teendők egy részét állva, más részét ülve, a harmadik részt pedig földre hajolva kell végezni, tehát testrészeiket felváltva fárasztják és azoU teljesítésének mindegyike „édes teher“ a számukra, miért szeretteikért teszik. Szükségesnek -tartottam mindezt elmondani, hogy kiegészítsem a Síposs Árpád cikkét, no de meg azért is, mert vannak egyesiek, akik a női .munkát néni értékelik és azt hiszik, hogy az a mozi utáni vágyakozásban, a cukrászdák látogatásában merüli ki. Erre is sor kerül néha például, amikor a gyermekek jó bizonyítvány- nyal örvendeztetik meg az anyjukat, ami ünn,ep számba megy, de a hétköznapok a legfőbb helyen úgy festenek, ahogyan ennek a cikknek az elején elmondottam. Egy családanya. 150 éves a Ferenc-csatorna Két katonatiszt tervezte az alföldi hajózható csator nái, politikai foglyok 9 évig építették a nagy müvet Két lelkes magyar katonatiszt, Kiss József és Kiss Gábor, a XVIII. század hetvenes éveiben Angliában járt tanulmányúton. Többek között megfigyelték, hogy az angol vidéken számos hajózó csatorna szeli át meg át a sík területeket és ezeken a síkföldi viziutakon nagyszabású hajóközlekedés folyik. Nagy flottílák szállították a szenet, búzát, az építőanyagot és egyéb termékeket a nagyobb városokba és ezzel olcsóbbá tették az életet és gyorsabbá a vidék terményeinek szállítását. Kiss József és Kiss Gábor idehaza nyomban gondolkozni kezdtek a dolog felett és híveket szereztek egy magyar alföldi hajózó vizi- út létesítéséhez. A Kisis-fivérek a csatoma céljaira a dúsgazdag Bácska déli részét szemelték ki. amely akkor teljesen vad. kultúrában terület volt, amelynek nagyobbik részét hatalmas őtsmocsár borította. A dúsan termő vidék lakossága minden anyagi adottság elenére nagy nyomorban tengődött, mert a terményeket nem lehetett, vagy csak agyon baijosan és költségesen elszállítani. Kissék tehát ennek megszüntetése érdekében a nyilvánosság elé léptek azzal a merész gondolattal, hogy a Duna és Tisza között hajózható csatornát kell építeni. Ez egyrészt 227 kilométerrel megrövidítené a dunai j hajóutat, másrészt pedig olcsó szál- j lításí lehetőséget biztosítana a ■ bácskai termékeknek. Nagy munkával járó propaganda ; hadjárat után sikerült meggyőz- j níök magát a császárt, II. Ferencet j is, aki felismerte a terv nagv jelen- i tőségét és a két fivér mellé állott. ! A császár, aki átlátta a Bácska jö- j vejét újjáalakító nagyszerű létesít- ; miény hasznait, pénzt és katonasú- j got, illetve politikai foglyokat bo- j csájtoft a két fivér rendelkezésére. ! Kössék most gyorsan elkészítették j a csatornaterveket. A csatorna, í amelyet a császár iránti hálából J Ferenc csatornának kívántak eine- j vezni, Monos tor szegnél, illelve ! Bez dánnál indult ki a Dunából és Zombor. Kissztaár, Szívás, Cserven- ka, Kula, Verbász és Túrja érintésével ért a Tiszába. így is épült meg a csatorna azzal a módosítással. hogy később kiágazott belőle egy újabb ág, amelyet Ferenc Józsefről neveztek el és ezt a bácskai földek öntözésére létesítették. Ez Újvidék mellett ömlik a Dunába. Az építést az 1793. év nyarán indították meg a Kiss testvérek. A nagy munkához politikai foglyokat bocsátottak rendelkezésükre. Ezeket az egész ildő alatt drótkerítések mögött őrizték, nehogy megszökhessenek. Ha egy szakasz elkészült, a fogolytábort tovább indították, az új helyen pedig újra felállították a fogolytábort. Gépi erő nélkül, teljesen emberi kéz munkájával készült a z ásózással létesített mély és széles csatorna, amelynek alapzata, téglafalazata, a zsiliprendszer szerkezete, számításai nemzet- kői elismerésben részesültek és ma is minden műszaki ember csodálatát vívják ki. A szállítás mellett a mocsaras területek lecsapolását is előmozdította a csatorna. Ezzel az ország új termaterületekhez jutott. A csatorna mellett lecsapolt kincstári birtokok bérletéből a 25 évi szabadalmi idő alatt a csatornát építő társulat nem kevesebb, mint 20 millió forint tiszta jövedelmet húzott. 1842-ben lejárt a társulat szabadalmi ideje és ekkor a kincstár vette át a Ferenc csatornát. Nemsokára a Duna íolvammeder változásai miatt különböző bajok mutatkoztak. úí zsilipeket kel1e+t éoheni. A zsilipeket teljesen be1 cinből építették. ami ebben az időben világszerte nagy feltűnést keltett. A csatorna azonban lassanként kezdett eliszaposodni. Egv lelkes magyar, Türr István. ? későbbi gari- baldísfa szabadsághős erre részvénytársaságot hozott ösrsze azzal a céllal, hegy helyreállítsa a csatornát. Az állam ehhez 8 millió koronát biztosított. Érdekes, hogy a főcsatorna esése a Dunától a Tiszáig 7 méter, ennek lezsőzésére öt hajózsilipet készítettek. Magán a főcsatornán 650, az újabb csatornákon. 300 tonnás hajók haladhatnak át. Hogy a csatorna használata során milyen hatalmas forgalom alakult ki a Bácskában, arar elég két számadat: 1913-ban az évi szállítás mennyisébe 432.190 tonna volt, míg 1942-ben 172.929 tonnát tett ki. A csatorna a jugoszláv uralom alatt kevésbé veit kihasználva, miért uialmiuk alllatt nem voltak nagybirtokok és így nagyszabású szállításokra sem került sor. A csatornán egyébként gabonát, szenet, cukorrépát, fát, követ, kavicsot, homokot szállítanak uszályokban, amelyeket kisebb vontaitógözösök húznak. A keresztező országutak felett vagy magasan ívelő hidak futnak át, vagy pedig pontonhídak közvetítik az átkelést s a hidakat hajóérkezeskor kinyitják az áthaladó jármüvek számára. A nagy j elentőség miagyar munka azoóta is szakadatlanul szolgál a mlaígyar nemzetgazdaság fellendítésére és általa a magyar mező- gazdaság hatalmas erőkkel lett gazdagabb. A két Kis,s-testvér a magyar zsenialitásról és a magyar alkotószellemről állítottak ki örökérvényű bizonyítványt, a vadvizek lecsap olásával pedig 150.000 hektárnyi hasznavehetetlen ttrületet mentettek meg a pusztulástól és lehetővé tették ezeken új magyar telepek felállítását és új életek keletkezését, s noha technikai és közlekedési jelentősége ma már csökkent a csatrnának nemzetgazdasági .jelentősége még mindig igen nagy: az évi haszon, amelyet a csatorna révén építészt az öntözéssel, másrészt a lecsap olás útján nyert termőterületek eredményében kaptunk ^hozzávetőleges számítás szerint a békebeli 3 millió koronának felel meg. Ezt az összeget szerezte meg nemzetének a két zseniális magyar katonatiszt és örökké élő nevű Kisis József és Kiss Gábor. A 150 éves jubileum alkalmával csendesen, de annál nagyobb szetretet- tt és büszkeséggel emlékezzünk róluk! Péchi-Horváth Rezső. !n*mss’Jí?.j cigarettatárcák uagy választéka bőröndősnél Etey Takarékp. Épület lakatos, vasszerkezet,vízvezeték szerelési- — javítási munkálatokat és autc- génhegesztést megbízhatóan es olcson vállal Kiss fívnia ta*,,,síz8B0 tv műk- 45 VnAnrnF TELEFON: 28-72 A legkellemesebb usz&onmőixó &ely a szeo Ráesik cukrásszá Luther palota. Sütemény különlegességek nagy választékban.
