Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-05-01 / 97. szám
(Trianon 24.) 1944 május 1. . NYifwrf>®fí „ 57 a bo ic s i hip LAP 3. oldal. Vörös csillag 1919-ben Az általános európai kommunista invázió kudarcba fulladt kísérleteivel foglalkoztunk előző cikkünkben, rámutatva arra, hogy a vész nemcsak hazánkat fenyegette, hanem egész kontinensünket. Azért is körvonalaztuk, hegy ne elszigetelt jelenségekben lássuk a magyarországi 1919-es állapotokat. Tagadhatatlan azonban, hogy bennünket magyarokat elsősorban a magyarságot közvetlenül érintő bolseviki veszély érdekel. Nem szükségtelen tehát visszatekintenünk a múltba intésül és okulásul. A kommunista propaganda minden zavart saját céljaira tudott fölhasználni akár nemzeti, akár nemzetközi színek takarója alatt jelentkezett is az. Kezük már biztosan dolgozott a kifelé nemzeti jelszavakat hangoztató Károlyi-forradalomban s a nemzetiszínű kokárdát éppen úgy felvették, mint később a vörös csillagot, ha annak takarója alatt a zűrzavart növelhették és a rendet felboríthatták. Üzletfosztogatók, a népszabadság nevében törvényt és rendet felrúgó borgőzös előcsáholások mögött tudatosan szőtte hálóját a szőrös Kéz. maga köré gyűjtve az intellektuel zsidóságot, a vezérgárdát. Mikor azután a szocdemekkel megalkották mára. 21-én a híres egységokmány t, melyben a szoedem. párt a kommunista- párttal egyesült, nyíltan is átvette a hatalmat a kommunista—zsidócsoport. A 45 népbiztos közül 31 zsidó volt, de a nem zsidó 14 népbiztos közül is csak néhánynak jutott jelentősebb pozíció. A magyarországi kommunista tanácsköztársaság eszközeiben és vezetőinek összeállításában méltó volt az oroszországi prófétákhoz. Rövid idő alatt 590 magyar ember esett áldozatul a kommunista terrornak Nem az ő érdemük, hoo'v ez a szám sokszorosára nem emelkedett, Ro- moneíli. az olasz misszió vezetője volt az, aki erélyes közbelépéssel megakadályozta Budapesten, Kalocsán s több városban a további mészárlásokat. Személyes élmény alapján mondhatom, hogy Dunapa- taj 92 lemészárolt magyar parasztja között tudok 13 éves leánykáró és 72 éves öregasszonyról, de átéltem azt is, hogy az alig néhány puskával fölszerelt, főleg kisgazdákból álló ellenforradalmi csoport 10 órán át tartotta fönn Szamueli géppuskás, állig fölfegyverkezett zászlóalját ugyancsak Dunapatajon. Hogv Kalocsán a beígért vérengzésük teljes egészében nem valósult meg, annak megakadályozó ja a nagyon erélyesen közbelépő Romanel- i ezredes volt. így csak 19 kalocsai magyart akasztottak föl a templom előtti fákra, köztük 2 kubikust, 2 napszámost és' 5 kisgazdát. Annyira nem törődtek azzal, kit végeznek ti, h ogyaz ott szájaskodó egyik direktóriumi tagot „véletlenségbcl szintén felakasztották. ítélkezésük egyenesen tragikomikusán hatott, például 15 évi fegyházbüntetés azonnali szabadonbocsájtás mellett megváltható volt 50 kg. zsírért, 2 libáért, 2 öltöny jó ruháért és 3000 korona kék pénzért. Saját fehérpénzüket nem fogadták el. Budapesten a parlament és a Batthányi palota pincéjében rendezkedett be a magyar cseka. Szolgáltam együtt olyan magyar liszttel, akinek 10 körme alá szegeket vertek. Bűne csak annyi volt, hegy a Batthyányi palota^ pincebej adatánál ácsorgó ú. n. „Lenin fiút* sietős útja közben véletlenül meglökte s annak durva ráordítását visszautasította. Mivel Kun Béláék az erős olasz nyomás miatt nem elégíthettek ki vérszomjukat, Moszkva utasítására túszokat szedtek. Fővárosban 200, egyes vidéki városokban pedig 10— 50 fő közt szerék össze a magyar társadalom legkülönbözőbb foglalkozású tisztességes magyarjait, kik fölött fogságuk idéjén minden percben ott lebegett a kínzások közt bekövetkezhető kivégzés réme. En nek a túszszedésnek kormánybiztosává a zsidó Länderer Jenő népbiztost nevezték ki, aki alá volt beosztva a híres Szamuelli. Vagyon- és életbiztonság megszűnt. A termelés minimumra csökkent s az élelmezés, ruházkodás sokkal rosszabbá vált, mint a háború legutolsó hónapjaiban. Utazás, városi rendészet, közerkölcs olyan szégyenletesen mély pontra jutott, hogy a tisztességés ember nem vágyott kimozdulni lakásából s az, aki sohasem politizált, vagy aki első io.őkosn felült a hangzatos, de semmit be nem váltó szózatoknak, rádöbbent arra, hegy ez az ország s benne a nép az ebek hairnnncadjára került. Szeged! Horthy Miklós! Akik az első naptól az utolsóig átélték a 133 napos rémuralmat, azok Indiák csak igazán, mit jelentett a két név. Szennyből, pusztulásból, megalázásból való szabadulást. Pedig ez a négyhónapos rémuralom langyos simogatás veit ahhoz, képest, aminő helyzetet teremtene ma itt a kommunizmus. —y —nEgy „kedélyes“ kocsmai délután Rétközberencsen Hárem fiatal legény, névszerint Kovács Zoltán, Szakszón József, Almássy Sándor betértek Rétköz- berencs községben a Gyüre-féle kocsmába. Csendesen fogyasztgat- ták az italt, majd átmentek Kovács László vendéglőjébe. Barátságos borozgatás közben új vendégek érkeztek a kocsmába. Baráth Béla érkezett meg kiskorú barátjával. Egy-egy féldeci pálinka elfogyasztása után a fiatalkorú sürgetni kezdte Baráthot, hogy fizessenek és menjenek, mert neki nem szabad még kocsmába járni. Erre Baráth nagyhangon kiállt a kocsma közepére és úgy kiabált, hogy: „Ki mert itt nekünk szólani?“ A kihívó viselkedésre Szakszón állt fel az asztaltól és csendre intette Baráth Bélát, aki erre pofonnal válaszolt. Szakszón kapta a pofont, imim m—Miiiiiiw—i—ii m nmmiT Tnrr^irniiiii - Hungária n Uránia Ff B m tt&infa Április Május 12. Az idény kiemelkedő magyar filmje Hétfő-kedd rr LEJTŐN Egy francia kisvárosban és Párisban lejátszódó érdekes történet, melyhez a rádió igazgatója vitéz Náray Antal írta a zenét Főszereplők: Szilágyi Sz. Eszter, Greguss Zoltán, Török Ilona, Tin ár József, Harsányi Rezső, Fáy Béla Elóadáaok kezdet* : hétköznap 7*4,7*6, 7*8, vasárnap nap 7*2, 7*4, 7*6, 7*8 óra. Előadások kezdete hétköznapokon 3, 5, 7, Taeér- ée ünnepnapokon 3, 5 és 7 órakor aki barátai segítségével földreteper- íe a támadót és „illemre" tanították Baráth, amikor kiszabadult a kocsmából, először Bodor Imréi kereste fel, akitől el akarta kérni fapuskáját. Amikor Bodor erre nem volt hajlandó, Baráth ököllel leütötte. Ezután karót ragadott és visszament a kocsmába, hegy folytassa a verekedést. Itt azonban a társaság tagjai Baráthot lefogták, elvették tőle a karót és kilökték a kocsmából A „kedélyes" kocsmai délután ügyében csendőri nyomozás folyik. smammmmsssamssutsaoBme^imBuigana és Magyarország vezet D&ikelet-Eurépa méztermelői államai kőiéit Mióta Németország évrőEévre nagyobb mennyiségben vásárol mézet szomszédaitól, Délkelet-Európá- ban ismét fellendül a méhészet, — amely iránt régebben, a tengerentúli mézszáílítmányok idején alaposan megcsappant az érdeklődés. A céL keleteurópai államok, Bulgáriával és Magyarországgal az élükön minden; megtesznek a nemzetgazdasági szempontból fontos méhészet modernizálása érdekében, hiszen a teljesítmények, amelyek éghajlati viszonyok szerint kaptáronként fél és 12 kg. között ingadoznak, igen jelentős mértékben fokozhatok. Bulgáriában a szövetkezetek segítségével sikerült a méhcsaládok számát 600.000-re emelni, a mézhozadék évenként kh. kétmillió kilogrammra rúg. Bulgária után közvetlenül Magyarország következik 570-000 kaptárral. A 65.000 magyar méhész erőfeszítései elsősorban minél jobban mézelő méhcsaládok, alkalmas téli táplálék és korszerű méhészeti berendezések beszerzésére irányulnak. Az évenként 400.000 kg.-ra becsült magyar méz termés a szakemberek szerint a felével növelhető. Szlovákia 160.000 kaptárának évi 250.000 kg-os hozadékából kb. 70,000 kg. kerül külföldre. Horvátországban, amely évi 300.000 kg. mézet termel, az állam minden rendelkezésére álló eszközzel fejleszti a méhészetet. Románia elég tekintélyes számú méhcsaládjainak (450 ezer) alig 50 százalékát kezelik, német szakvélemények szerint, valamennyien szakszerűen, úgy hogy e téren mélyreható gazdasági reformokra volna szükség. Szerbia méhészetének jelentős része a Bánátra esik. Büntető bírói ítéletek a sárgacsillag nemviselése miatt A nyíregyházi rendőrkapitányság kihágásí osztályán a zsidók megkülönböztetésére szolgáló sárga csillag nem viselése miatt újabban a következő ítéleteket hozták: Lefkovics Sándor szatócs, Rózsa- utca 6 szám alatti lakost 1000 pen- g- pénzbünteésre, megnemfizetés esetén 10 napi elzárásra ítélték. Lefkovics Sándorné szül. Rajner Lujza 500 pengő, Wei'sz Andor festő- és mázclósegéd Síp-utca 20 szám alatti lakost 500 pengő, Steiner Sándorné sz. Simkcvits Malvin Lutter-uíca 8 szám alatti lakost 500 pengő, özv. Köves Lászlómé sz. Lefkovics Ilona Rózsa-utca 6 szám alatti lakost 300 pengő, özv. Balázs Györgyné Luther-utcai lakost 500 pengő pénzbünteésre ítélte el a rendőri bünteíőbíró. Özv. Steiner Sándorné, özv. Köves Lászlóné és özv. dr. Balázs Györgyné büntetésének kiszabásánál tekintetbe vették, higy mindhárom asszony férje, mint munkaszoi- gálatcs elesett a keleti harctéren s ők abban a tudatban voltak, hogy mint hadiözvegyeknek nem kell viselniük a megkülönböztető sárga- csillagot. Öireabilds harcsát fogtak a Bodrogban A kárpátaljai hóolvadások következtében a Bodrog és mellékfolyói igen megáradtak, minek különösen a halászok örülnek nagyon. Valósággal ellepték az utóbbi napokban a kiöntéseket és éjjel-nappal halászgatnak Az egyik öreg halásznak sikerült is a berecki szakaszon egy mély kiöntésben egy ötven kilós harcsát. fogni, amit beszállított Sátoraljaújhelybe és jópénzért eladta egy hentesmesternek, aki azt azonnal ki is mérte.