Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-05-01 / 97. szám

(Trianon 24.) 1944 május 1. . NYifwrf>®fí „ 57 a bo ic s i hip LAP 3. oldal. Vörös csillag 1919-ben Az általános európai kommunista invázió kudarcba fulladt kísérletei­vel foglalkoztunk előző cikkünkben, rámutatva arra, hogy a vész nem­csak hazánkat fenyegette, hanem egész kontinensünket. Azért is kör­vonalaztuk, hegy ne elszigetelt je­lenségekben lássuk a magyarorszá­gi 1919-es állapotokat. Tagadhatat­lan azonban, hogy bennünket ma­gyarokat elsősorban a magyarságot közvetlenül érintő bolseviki ve­szély érdekel. Nem szükségtelen te­hát visszatekintenünk a múltba in­tésül és okulásul. A kommunista propaganda min­den zavart saját céljaira tudott fölhasználni akár nemzeti, akár nemzetközi színek takarója alatt je­lentkezett is az. Kezük már bizto­san dolgozott a kifelé nemzeti jel­szavakat hangoztató Károlyi-forra­dalomban s a nemzetiszínű kokárdát éppen úgy felvették, mint később a vörös csillagot, ha annak takarója alatt a zűrzavart növelhették és a rendet felboríthatták. Üzletfoszto­gatók, a népszabadság nevében tör­vényt és rendet felrúgó borgőzös előcsáholások mögött tudatosan szőtte hálóját a szőrös Kéz. maga köré gyűjtve az intellektuel zsidó­ságot, a vezérgárdát. Mikor azután a szocdemekkel megalkották mára. 21-én a híres egységokmány t, mely­ben a szoedem. párt a kommunista- párttal egyesült, nyíltan is átvette a hatalmat a kommunista—zsidó­csoport. A 45 népbiztos közül 31 zsidó volt, de a nem zsidó 14 nép­biztos közül is csak néhánynak ju­tott jelentősebb pozíció. A magyarországi kommunista ta­nácsköztársaság eszközeiben és ve­zetőinek összeállításában méltó volt az oroszországi prófétákhoz. Rövid idő alatt 590 magyar ember esett áldozatul a kommunista terrornak Nem az ő érdemük, hoo'v ez a szám sokszorosára nem emelkedett, Ro- moneíli. az olasz misszió vezetője volt az, aki erélyes közbelépéssel megakadályozta Budapesten, Ka­locsán s több városban a további mészárlásokat. Személyes élmény alapján mondhatom, hogy Dunapa- taj 92 lemészárolt magyar paraszt­ja között tudok 13 éves leánykáró és 72 éves öregasszonyról, de átél­tem azt is, hogy az alig néhány puskával fölszerelt, főleg kisgaz­dákból álló ellenforradalmi csoport 10 órán át tartotta fönn Szamueli géppuskás, állig fölfegyverkezett zászlóalját ugyancsak Dunapatajon. Hogv Kalocsán a beígért véreng­zésük teljes egészében nem valósult meg, annak megakadályozó ja a na­gyon erélyesen közbelépő Romanel- i ezredes volt. így csak 19 kalocsai magyart akasztottak föl a templom előtti fákra, köztük 2 kubikust, 2 napszámost és' 5 kisgazdát. Annyira nem törődtek azzal, kit végeznek ti, h ogyaz ott szájaskodó egyik di­rektóriumi tagot „véletlenségbcl szintén felakasztották. ítélkezésük egyenesen tragikomikusán hatott, például 15 évi fegyházbüntetés azonnali szabadonbocsájtás mellett megváltható volt 50 kg. zsírért, 2 libáért, 2 öltöny jó ruháért és 3000 korona kék pénzért. Saját fehér­pénzüket nem fogadták el. Budapesten a parlament és a Batthányi palota pincéjében ren­dezkedett be a magyar cseka. Szol­gáltam együtt olyan magyar liszt­tel, akinek 10 körme alá szegeket vertek. Bűne csak annyi volt, hegy a Batthyányi palota^ pincebej adatá­nál ácsorgó ú. n. „Lenin fiút* sietős útja közben véletlenül meglökte s annak durva ráordítását visszauta­sította. Mivel Kun Béláék az erős olasz nyomás miatt nem elégíthettek ki vérszomjukat, Moszkva utasítására túszokat szedtek. Fővárosban 200, egyes vidéki városokban pedig 10— 50 fő közt szerék össze a magyar társadalom legkülönbözőbb foglal­kozású tisztességes magyarjait, kik fölött fogságuk idéjén minden perc­ben ott lebegett a kínzások közt bekövetkezhető kivégzés réme. En nek a túszszedésnek kormánybizto­sává a zsidó Länderer Jenő népbiz­tost nevezték ki, aki alá volt beoszt­va a híres Szamuelli. Vagyon- és életbiztonság meg­szűnt. A termelés minimumra csök­kent s az élelmezés, ruházkodás sokkal rosszabbá vált, mint a hábo­rú legutolsó hónapjaiban. Utazás, városi rendészet, közer­kölcs olyan szégyenletesen mély pontra jutott, hogy a tisztességés ember nem vágyott kimozdulni la­kásából s az, aki sohasem politizált, vagy aki első io.őkosn felült a hangzatos, de semmit be nem váltó szózatoknak, rádöbbent arra, hegy ez az ország s benne a nép az ebek hairnnncadjára került. Szeged! Horthy Miklós! Akik az első naptól az utolsóig átélték a 133 napos rémuralmat, azok Ind­iák csak igazán, mit jelentett a két név. Szennyből, pusztulásból, meg­alázásból való szabadulást. Pedig ez a négyhónapos rémura­lom langyos simogatás veit ahhoz, képest, aminő helyzetet teremtene ma itt a kommunizmus. —y —n­Egy „kedélyes“ kocsmai délután Rétközberencsen Hárem fiatal legény, névszerint Kovács Zoltán, Szakszón József, Almássy Sándor betértek Rétköz- berencs községben a Gyüre-féle kocsmába. Csendesen fogyasztgat- ták az italt, majd átmentek Ko­vács László vendéglőjébe. Barát­ságos borozgatás közben új vendé­gek érkeztek a kocsmába. Baráth Béla érkezett meg kiskorú barátjá­val. Egy-egy féldeci pálinka elfo­gyasztása után a fiatalkorú sürgetni kezdte Baráthot, hogy fizessenek és menjenek, mert neki nem szabad még kocsmába járni. Erre Baráth nagyhangon kiállt a kocsma közepé­re és úgy kiabált, hogy: „Ki mert itt nekünk szólani?“ A kihívó viselkedésre Szakszón állt fel az asztaltól és csendre intette Baráth Bélát, aki erre pofonnal vá­laszolt. Szakszón kapta a pofont, imim m—Miiiiiiw—i—ii m nmmiT Tnrr^irniiiii - ­Hungária n Uránia Ff B m tt&infa Április Május 12. Az idény kiemelkedő magyar filmje Hétfő-kedd rr LEJTŐN Egy francia kisvárosban és Párisban lejátszódó érdekes történet, melyhez a rádió igazgatója vitéz Náray Antal írta a zenét Főszereplők: Szilágyi Sz. Eszter, Greguss Zoltán, Török Ilona, Tin ár József, Harsányi Rezső, Fáy Béla Elóadáaok kezdet* : hétköznap 7*4,7*6, 7*8, vasárnap nap 7*2, 7*4, 7*6, 7*8 óra. Előadások kezdete hétköznapokon 3, 5, 7, Taeér- ée ünnepnapokon 3, 5 és 7 órakor aki barátai segítségével földreteper- íe a támadót és „illemre" tanították Baráth, amikor kiszabadult a kocsmából, először Bodor Imréi ke­reste fel, akitől el akarta kérni fa­puskáját. Amikor Bodor erre nem volt hajlandó, Baráth ököllel leütötte. Ezután karót ragadott és vissza­ment a kocsmába, hegy folytassa a verekedést. Itt azonban a társaság tagjai Baráthot lefogták, elvették tőle a karót és kilökték a kocsmából A „kedélyes" kocsmai délután ügyében csendőri nyomozás folyik. smammmmsssamssutsaoBme^im­Buigana és Magyarország vezet D&ikelet-Eurépa méztermelői államai kőiéit Mióta Németország évrőEévre nagyobb mennyiségben vásárol mé­zet szomszédaitól, Délkelet-Európá- ban ismét fellendül a méhészet, — amely iránt régebben, a tengerentúli mézszáílítmányok idején alaposan megcsappant az érdeklődés. A céL keleteurópai államok, Bulgáriával és Magyarországgal az élükön min­den; megtesznek a nemzetgazdasá­gi szempontból fontos méhészet mo­dernizálása érdekében, hiszen a tel­jesítmények, amelyek éghajlati vi­szonyok szerint kaptáronként fél és 12 kg. között ingadoznak, igen je­lentős mértékben fokozhatok. Bul­gáriában a szövetkezetek segítségé­vel sikerült a méhcsaládok számát 600.000-re emelni, a mézhozadék évenként kh. kétmillió kilogrammra rúg. Bulgária után közvetlenül Ma­gyarország következik 570-000 kap­tárral. A 65.000 magyar méhész erőfeszítései elsősorban minél job­ban mézelő méhcsaládok, alkalmas téli táplálék és korszerű méhészeti berendezések beszerzésére irányul­nak. Az évenként 400.000 kg.-ra becsült magyar méz termés a szak­emberek szerint a felével növelhe­tő. Szlovákia 160.000 kaptárának évi 250.000 kg-os hozadékából kb. 70,000 kg. kerül külföldre. Hor­vátországban, amely évi 300.000 kg. mézet termel, az állam minden ren­delkezésére álló eszközzel fejleszti a méhészetet. Románia elég tekinté­lyes számú méhcsaládjainak (450 ezer) alig 50 százalékát kezelik, né­met szakvélemények szerint, vala­mennyien szakszerűen, úgy hogy e téren mélyreható gazdasági refor­mokra volna szükség. Szerbia mé­hészetének jelentős része a Bánát­ra esik. Büntető bírói ítéletek a sárgacsillag nemviselése miatt A nyíregyházi rendőrkapitányság kihágásí osztályán a zsidók megkü­lönböztetésére szolgáló sárga csil­lag nem viselése miatt újabban a következő ítéleteket hozták: Lefkovics Sándor szatócs, Rózsa- utca 6 szám alatti lakost 1000 pen- g- pénzbünteésre, megnemfizetés esetén 10 napi elzárásra ítélték. Lefkovics Sándorné szül. Rajner Lujza 500 pengő, Wei'sz Andor festő- és mázclósegéd Síp-utca 20 szám alatti lakost 500 pengő, Stei­ner Sándorné sz. Simkcvits Malvin Lutter-uíca 8 szám alatti lakost 500 pengő, özv. Köves Lászlómé sz. Lefkovics Ilona Rózsa-utca 6 szám alatti lakost 300 pengő, özv. Balázs Györgyné Luther-utcai lakost 500 pengő pénzbünteésre ítélte el a rendőri bünteíőbíró. Özv. Steiner Sándorné, özv. Kö­ves Lászlóné és özv. dr. Balázs Györgyné büntetésének kiszabásá­nál tekintetbe vették, higy mindhá­rom asszony férje, mint munkaszoi- gálatcs elesett a keleti harctéren s ők abban a tudatban voltak, hogy mint hadiözvegyeknek nem kell vi­selniük a megkülönböztető sárga- csillagot. Öireabilds harcsát fogtak a Bodrogban A kárpátaljai hóolvadások kö­vetkeztében a Bodrog és mellékfo­lyói igen megáradtak, minek külö­nösen a halászok örülnek nagyon. Valósággal ellepték az utóbbi na­pokban a kiöntéseket és éjjel-nap­pal halászgatnak Az egyik öreg ha­lásznak sikerült is a berecki sza­kaszon egy mély kiöntésben egy öt­ven kilós harcsát. fogni, amit beszál­lított Sátoraljaújhelybe és jópénzért eladta egy hentesmesternek, aki azt azonnal ki is mérte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom