Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-03-17 / 62. szám

2. oldal. c, JVyihvidék oíAbolcsi hic hirlAP Az emberiség átka A tüdővész után a legnagyobb veszély az emberiségre, de kihatá­sában még szörnyűbb Benne van elrejtve az írás szava, hogy apák bűneiért bűnhődnek a fiák heted- íziglen. Meggondolatlan, könnyelmű óra, a későn jövő álszégyen, vagy felületesség életeket tör ketté és családok pusztulásának előidézője. Rá kell egyszer döbbennünk, hogy milyen szörnyű vész az, amitől ma­gunkat, jövő családunkat meg kell óvni. Ezt célozza az iskolánkívüli nép­művelés által március hó 18-án, szombaton délután félkettő órakor a Hungária-filmszínházban bemuta­tandó tudományos hangosfilm; Az emberiség, átka. Bevezető beszédet dr. Oláh Dá­niel kórházi főorvos, egyetemi m. tanár mond. Ä film ízléses keretben és mindenki számára elfogadható formában, élvezetes történet mesé­jében mutatja be a legszörnyűbb betegséget. r ”Az emberiség átka“ filmbemuta­tóra a népművelési bizottság szét- küldte meghívóit. A meghívó ingyenes belépő­jegyül szolgál. Aki nem akarja felhasználni, az a meghívó belépőjegyet adja át isme­rősének, hogy ezt a rendkívül érté­kes tudományos filmet, melyet a vi­lághírű Bayer-cég bocsát a népmű velés rendelkezésére, minden ér­deklődő megtekinthesse. Az előadás a mozi további műso rónak lebonyolítása végett ponto­san félkettőkor kezdődik és egy óra hosszat tart. A film-előadást csak 16 évnél idősebbek tekinthetik meg. Tanévzárás egyes Iskolákban A Hivatalos Lap mai száma köz­li a belügyminiszter rendeletét, amelynek értelmében a rendkívüli viszonyokra való tekintettel egyes városokban és községekben a nép • iskolákban az idei évet március hó 31-én be kell fejezni. A miniszter a tankereületi főigazgatóságok útján értesíti az iskolafenntartókat, ame­lyeknek hatósága alatt működő népiskolákra ez a rendelkezés ki­terjed. A jugoszlás kérdés újabb bonyodalmakat mutat. A sza­bad irancia hírszolgálat jelen ése ■szerint Szimics moszkvai jugoszláv követ és Lovics katonai attasé meg­szakították kapcsolataikat a kairói jugoszláv kormánnyal es Titohoz pártoltak át. Ezzel a jug'szláv kor­mány még súlyosabb helyzetbe ke­rül. Szimics és Lovics teljesen el­vetik a szerb hatalmi alapon való jugoszláv állameszmét s a szerb, horvát és szlovén nép egyenlő jogú föderatív államgondolatának alap­ián állanak. (MTI.) Elfogták a nyíregyházi asztalosok szélhámosait Az egész ország: területén 250 asztalost károsítottak meg: Két magántisztviselő, Bodrogi Gyula 24 éves és Balázsi Ferenc ugyancsak 24 éves, volt banktiszt­viselő országszerte szélhámosságo­kat követtek el. Nemlétező „K let- magyarországi Fakitermelő és Érté­kesítő Kft.“ és ,,Adria“ nevű válla­lat címeken üzletpapírokat, bélyeg­zőket készítettek s a vállalat köz­pontjául a Kőbányai-út 96 számú házat jelölték meg, holott ilyen szám nincs is a Kőbányai úton. A két szélhámos először az újpesti asztalosokat károsította meg, majd vidéki „üzleti“ útra indultak. Deb­recen után ellátogattak Nyíregyhá­zára is, mindenütt fenyőfát, enyvezett lapot, fur­nért és búterfát kínáltak ela­dásra­Az anyagszükében lévő asztalosok egyrésze itt is kapva-kapott az al kaimon és a rendelés 20 százalékát készpénzben ki fizették. A két szélhámosnak olyan jól ment a dolga, hogy még folyószám­lát is nyitott, majd később, amikor a feljelentésekből a rendőrség már a vállalat nevét ismerte, új „válla­latot“ alapítottak „Stabil Lemez- és Furnér üzem“ címen. A tiszántúli végig szélhámoskodták, majd el­utaztak Győrbe, Pécsre, Szombat­helyre, lementek a Bácskába és vé­gigjárták a felvidéki városokat is. összesen 250 asztalost károsítot­tak meg szerte az országban A két szélhámost Budapesten fogták el, kihallgatásuk után lekíséiik a vidé­ki városokba így Nyíregyházára is, a nyomozás lefolytatása végett. Az önkéntes muakaszolgála- tosok között a városháza tanácstermében As elsé két félnapon át étezer hadköteles adatait dolgozták fel a szorgalmas, lelkes nyíregyházi nők — Az adatok alapján a le fenték házról házra állapítják meg a férfilakosság hoaradelml kdlelezettsegének teljesítését A házakon, kirakatokban a nagy márciusra emlékeztető piros-fehér- zöld színek hirde'ik, hogy a hőskor a magyar áldozatkészség visszavon­hatatlan, félreérthetetlen parancsa mindig csatasorba tud állítani Ma­gyarországon minden értékes erői Március 15-e a honvédőnkéntcsek emlékét idézi, 1848 szellemét, mely a Kossuth-nótában zeng diadalma­san: Ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni... Most is üzen a haza, üzen a szabad ­ságért lángoló szívvel küzdő ősök szelleme. És a hivó szózat érzékeny, igaz magyar szivekre talál. Napo­kon át hirdette a Nyírvidék-Sza- bolcsí Hírlap a Női Honvédelmi Szolgálat parancsnokságának kéré­sét: Nyíregyházi asszonyok, leánvok jelentkezzenek önkéntes honvédel­mi munkaszolgálatra. Több mint 25 nyíregyházi aszony és leány jelent­kezett Nyíregyházy Pálné munka- szolgálat vezetőnő hívására. Nem pénzért, nem fizetésért: lelkes, ál­dozatos munkára, a nemzetért való személyes szolgáltra. Az önkéntes női honvédelmi tábor a városházán a kistanácsteremben dolgozik reg­geltől estig, váltakozó turnusban Háztartást vezető, gyermekeket ne­velő anyák, leányok ülnek a hosszú asztal mellett, amikor munkatár­sunk tisztelgőn jelentkezik Nyíregy­házy Pálnénál. A magyar címeres női honvédelmi szolgálatosok jelvé­nyét viseli itt a város első polgá­rának, a polgármesternek felesége. Bemutat a honvédéit másparancs­nokságot képviselő tiszt úrnak, — majd információt ad a szorgos munkáról. Minden hölgy előtt ki­mutatások, személyilapok. Mindem gyikről új lapot készítenek. Két fél­nap alatt már ötezer hadkö'eles adatait dolgozták fel. Egy-egy hölgy a város kijelölt körzetét veszi fi­gyelembe. Ha elkészülnek a kimu­tatások, leventék járják be a vá­rost. Minden házban a házfelügyelő illetve a háztulajdonosok büntetőjo­gi felelősség terhe alatt kötelesek oontosan megmondani, hogv a ház­ban lakó férfilakosság közül kik vannak hadköteles korban. Ezekről a feldolgozott, vagy a helyszínen felvett személyi lapok alapján KEPEI ÁLLÍTÁS a „KOäiHA sailló“ földsiinti küldatermében 10 réuletre is m^vásároh «tók ELŐLEG NÉLKÜL Aí <=*í-jő ré-zGt áprilisban bzeth.iő, tehat PÉNZ NÉLKÜL Vásárolhat. ^Megtekinthető egész nap Belep dij nincs. iPOLLO Március 17 18 péntek szombat U olsó 2 nap Estélyfrnha kötelező Fihs síidig Teisteo 2ä 24 N*‘7“*é* magyar bűnügyi vígjáték. Főit . Kéiby E„ Jávor P-, Peth^s S, Kökény, Mihólyffy, síb fcuöadaso* V*4. *ö e.s Vsts órakor. Trianon 24.) 1944 március 17 megállapítják, mennyiben tettek eleget honvédelmi kötelezettségük­nek s vallomásukat okmánnyal "kell igazolniok. Az önkéntes női honvédelmi munkaszolgálatosok pontos, lelkiis­meretes munkája lehetővé teszi a nagyszabású igazságos ellenőrzést. Meghaíottan figyeljük ezt a mun­kát. Kedvvel, önérzettel, magyar honvédelmi tudatossággal dolgoz­nak a nyíregyházi nők, mint a tépéscsinálók Munkácsy-képén, mint a nagy magyar asszonyok utódai. A Kanizsay Dorottyák lelkének tü­ze ég munkaszeretetükben, a vir­rasztó magyar asszonyok glóriája világol látatlanul is homlokukon. Ahogy búcsút veszünk tőlük, el­vonulnak előttünk a belső íront asszonyvédői, az ápolónők, a hír­adós leányok, asszonyok, a LÉGO hölgyei, a Dobó Katica Törzs hon­védlelkű leányai, a magyar asszo­nyok és leányok, akik feláldozzák idejüket, erejüket a nagy magyar célért, a magyar ügy győzelméért Az ev. Gednly Henrik leánygimnázium szabadság-ünnepe a Kossuth-kul- tusz jegyében folyt le. A magyar Hiszekegy eléneklése után Lehócz- ky Margit V. o. t. a Nemzeti dalt szavalta el póz nélkül, szép hang- súlyozással. Kovács Edit VII. o. t. 1848 március 15-ének ügyesen ösz- szeállított krónikáját olvasta fel. Az if j. énekkar Krecsák László karnagy vezényletével Gárdonyi- „Tartsd meg hazánkat Isten!“ c. dalművét énekelte el precíz, szép előadásban. Noéh Anna VIII. o. t. lélekbemar- kolóan szavalta el Ady Endre: „Kossuth Lajos halálának évfordu­lóján“ c., örök magyar érzéseket re­vei áló, egyes vonatkozásaiban ma is időszerű költeményét Nyíregyházy Mária VIII. o. t. igazi írói készsé­get csillogtató ünnepi beszédében a szabadság lánglelkű apostolának, Kossuth Lajosnak nemze'építő sze­repét, varázslatos hatását, szellemi és lelki nagyságát plasztikus voná­sokkal rajzolta meg. A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta a be­szédnek különösen szabó esi vonat­kozásait. Egyiket közérdeket keltő volta miatt ideíktatjuk: „Ami iskolánknak még személyes kapcsolata is van Kossuth Lajos­sal. 1892-ben váratlanul meghalt Nyíregyházán Irányi Dániel képvi­selő, Kossuth meghitt barátja, aki Meskó László vendégeként tartóz­kodott itt. Kossuth a gyászhír hal­latára a következő szövegű távirat­tal kereste fel Meskó Lászlót, isko­lánk első felügyelőjét: „Kifejezhe- tetlen fájdalommal veszek tudo­mást Irányi haláláról, kinek elhuny­téban leghívebb barátom,, nemze­tünk jogai legszilárdabb bajnoka el­vesztését gyászolom. Kérem, gon­doskodjék, ne hiányozzék szemé­lyes és hazafias bánatom jeléül a nagyjellemű ember, rendí'Jhetetlen hazafi és hű barát ravataláról egv koszorú, szalagján e szavakkal: „Itt hagyál baj társ, követlek. Kossuth“. A közönség zajos tapssal fogadta a szépen felépített, gyujtóhatású be­szédet — A Prok-pályázat az idén eredménytelen volt; a beérkezett egyetlen pályamunka nem ütötte meg a mértéket. A lélekemelő ünnepség a Szózat eléneklésével végződött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom