Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-03-17 / 62. szám
(Triancn 24.) 1944 március 18. Bizalom Két esztendővel ezelőtt egy ezer- esztendős múltú nagy család tettre- kész, tehetséges sarjadéka, a Kál- lay-nemzetség kiváló tagja ragadta meg az ország kormányrúdját. A Kormányé Úr bizalma felé fordult s ebben a legfelsőbb bizalomban hamarosan osztozott az egész nemzet. Két esztendeje áll Kállay Miklós az ország felelős pozíciójának megfeszített munkát, nagy körültekintést, belső és külpolitikai viszonylatban bölcsességet követelő posztján. Az eddig elvégzett munkát, amit az ország érdekében tett, leginkább azzal lehet felmérni, ha helyzetünket tisztán látjuk és megtaláljuk tárgyilagos szemlélettel helyünket ebben a vérzivataros, háborús világban. Amikor a miniszterelnököt a Kormányzó Úr öfőméltó- ságától kapott magas kitüntetése alkalmából a Magyar Élet Pártja üdvözölte, Kállay Miklós azt mondotta, hogy olyan történelmi időkben, mint amilyeneket most élünk, ké .'éves miniszterelnökségre visszatekinteni nem kis dolog. Valóban ember kellett a gátra, a legjobb magyar emberek közül is azok szine- virága, hegy sokezer veszélyben annyira megállhassuk helyünket, mint amilyennek ma is birtokában vagyunk. Ha egy férfiúról már a kertársai meg tudják állapítani, hogy történelmi hivatást tölt be nemzete vezetésében, részére ez jelenti a legmagasabb kitüntetést. Az ilyen férfiak küldetésszerüen érkeznek, elvégzik feladataikat és örök időkre élnek a magyar szivekben. Ha a nemzet legfőbb felelős vezetőjét ma azzal a fokmérővel mérnénk, hogy törvényalkotásokban mit produkált, úgy véljük, nem helyes mértéket alkalmaznánk. — Meit ma élet és halál kérdése forog kockán. Nemzetmentésről van szó, túzek lokalizálásáról és árvizek levezetéséről. Amikor a magvar történelem egyik legnagyobb alkotó zsenijének, gróf Széchenyi Istvánnak egy megdöbbentő kijelentését idézzük: „csoda, hogy élünk!“ — nyomban mellé helyezzük Kál- ls.v Miklós felejthetetlen szavait : „Örök a magyar!“ Nagy és komoly bizakodás, fér- I Kas hit, bátorság és mély politikai ismeret nyugszik e mögött a megállapítás mögött. Két esztendőt éjt nappallá tevő I munkája, mint felbecsülhetetlen, szellemi kincs jelenti Kállay Miklós ministerelnökségének eltelt idejét. Hogy mit adott ez a két esztendő ennek a nemzetnek és mitől óvta meg, arra meg fog felelni a történelem. De már ma is megállapíthatjuk, hegy minden jól történt, ahogyan azt Kállay Miklós tette, el gondolásai helyesek voltak és cselekedetei kifogástalanok. Vonatkozó ez kül- és belpolitikai vonalvezetésünkre. Az ezeréve s magyar ö :- tadatnak és öncéiúságnak. a szövetségi hűségnek és a magyar becsü- Jetnek ragyogó két esztendeje voT. A magyar lelkek békéje és rendje szilárd támasztékot nyert ebben a céltudatos, minden bizor ytalanság- tól és kapkodástól mentes politikai írányvezelésben, amit Kállay Miklós mutatott. Számtalanszar eloszlottak a párt, az osztály és foglalkozás tekintetében mutatkozó elkülönülések, mert mindaz, amit Kál0_ JSfYlKVIDSK « oZ Aboi.es! hiriaP S. oldal. lay Miklós cselekedett, az mély át- érzésből, a magyar sorskérdés felismeréséből fakadt, szándékait és tetteit igaz magyar lelkiismeret és becsületesség jellemezte. így ítéli meg a magyar közvélemény felelős miniszterelnökének kétesztendei működését. Az alkotmányos magyar élet másik tényezője, az Államfő hasonlóképpen a legmagasabb elismerésben részesítette, amikor Kállay Miklós részére a Magyar Érdemrendnek a Szent Koronával ékesített Nagykeresztjét adományozta. És ez az adományozás — miként Kállay Miklós mondotta — parancs kíséretében történt. És ez így szól: „Tovább haladni!“ Nem kell magas pozícióban működni, hogy mindenki érezze, mit jelent a feléje irányuló megértés, bizalom és a vállalt munkába vetett hit. Közéleti férfiak nem nélkülözhetik a bizalmat. Bcrzaszió volna gyötrődő munkát végezni úgy, mint aki állandóan beszél a telefon- kagylóba, de onnan soha nem kap választ. Mint a test.számára a lélek úgy jelenti a felelős pozícióban ülő közéleti férfiak részére a bizalmat, a lendületet, a gondolatok magasabb röptét, a bátorságot s egyáltalán: a dolgozni tudást. A kétesztendős évforduló erősítse meg Magyarország miniszterelnökéi abban a felfogásban, hogy a közvélemény részéről szinte azt mondhatnánk: egységes bizalom kíséri. Március lC-én a budai Várká'pol- I na padsoraiban szentmisét hallgatott Kállay Miklós hitvesével és fiaival. A csendes misét az újonnan kinevezett csanádí püspök mondotta s Isten kápolnájának történelmi falai közül ima szállt az égbe. Adjcn az Isten miniszterelnökünknek erőt, egészséget, hogy testet és lelket őrlő nehéz munkájában diadalra vihesse minden magyar álmát, a szabadságban, függetlenségben és boldog munkában élő magyar népet. Bizalmat é r d • m • I, amibe* n©m csalódunk. A Chlorodont minősége mindig ugyanaz. Chlorodont fogpaszta « Mogytx k4aihnémf> A Sóstófürdő tánctermében felakasztotta magját egy végrehajtó Különös öngyilkosság történt tegnap reggel a Sóstófürdőn. Egy végrehajtó dobta el magától azéletet, hegy miért kellett meghalnia, azt csak a későbbi nyomozás fogja megállapítani. Tegnap reggel a sóstód csendőr- őrs telefonon jelentette, hogy ön- gyilkosság történt a Sóstón. Egy középkorú, jólöltözött férfi felakasztotta magát és meghalt. Az öngyilkosság a nyári táncteremben történt. A telefonj elöntésre bizottság szállt ki a helyszínre és megállapították az öngyilkos férfi szeméiyazonossá' gát. Bereznay József a neve, 42 éves, kenézlői születésű, újfehér tói lakos, végrehajtó, aki öngyilkossági szándékból követte el végzetes tettét. Zsebeiben nem találtak búcsúlevelet, így csak később fogják tisztázni, hogy miért halt meg Be- . reznay József. Szabadságünnep a MIOSz-ban Igaz magyar érzésektől áthatott bensőséges ünnepéllyel áldozott Nyíregyháza kereszténv iparostársadalma 1848 március 15. emlékének. A megnyitóbeszedet Csertő Endre kultúrbizottsági elnök mondta. Beszédében az 1848-as ifjúság szellemét idézte. Azt a szellemet és azt az akaratot, amely nemcsak értelmi szerzője, de amikor sor került rá, végrehajtója és megvalósítója is lett a magyar szabadsággon- doiatnak. „Az ő példájuk adjon erőt ma minden magyarnak és a ma ifjúságának- Annak az ifjúságnak, amely újra szabadsághős lett és ’ egy új, boldog évszázad boldog bé kéjét alapozza meg“ — fejezte be I beszédét. Csertő László a „Nemzeti dal“-t szavalta. Ady Endre „A tűz márciusa“ c- költeményét Rczmán Olga szavalta mély átéléssel. Ezután Rozsé István evangélikus igazgató-lelkész emelkedett szólásra. Beszédében párhuzamot vont 1848. és 1944. között. Mindkét évszázadhoz nemzeti létünkért vívott élet-halálharcunk fűződik. De „ami akkor és azóta történt, egész kiosi cologgá törpíil azzal a szörnyű erőm hmm nn—mm Március 17-18-19 Péntek-szombat-vasárnep | Zsindelyné Tüdős Klára művészi filmje iránta fHmsBiiilaáBu Március 17-18-19 Péntek-szombat-vasárnap Az évad legmüvészibb filmje Fény és árnyék A két legszélsőségesebb emberi szenvedély, az önfeláldozó szeretet és az önző szenvedély összecsapása a film témája, két család történetében. Főszereplői: Bulla Elma, Ajtay Andor, Nagvkovácnv Ilora Előadások kezdete 7«4, l/»6, 7>8 Vaaóraap 7*2, 7*4, 7*6, 7*8 óra Költői filmtörténet, Tihany tér meszeti szépségekben bővelkedő vidéke a háttér. Kültia érdekessége a filmnek, hogy Nagy« kovábsi Ilona az egyik főszerepben debütál, mint színésznő. Kezdési idők Vasár- és ünnep- nap 3, 5, 7, Vasárnap d. e. 11 órakor MATINÉ feszítéssel szemben, amellyel a népek Vívják és nekünk is meg kell vívnunk az életharcunkat.“ —- „Hol találom a kapcsolatot március 15- tel, a szabadságharc emlékünnepével?“ — teszi fel a kérdést. Nagyon tévednek azok, akik csak külsőségekben, színekkel, de szív nélkül ünnepelnek, mert a múltnak mindig van üzennivalója a jelen számára. Tehát e külsőségekben, hanem íé- lekben keressük a kapcsolatot. Legyünk lélek szerint magyarok. — Mert -,egy nemzet közösségébe sokféle kötelék által tartozhatunk. — Belekapcsolhat a hivatásom, a rangom, érvényesülésem, amely számomra emberi életet biztosít. De rozsdás abroncs, amely abban a pillanatban pattan szét, amint az én kenyerem kisebb darab lesz, vagy kicsúszott a lábaim alól az én egyéni életem érvényesülésének és biztonságának a talaja.“ Beszéde további részében kíméletlenül ostorozta azokat, akik családfájuk terebélyességével akarják bizonyítani magyarságukat és még ma is családjuk múltja után kotorásznak a levéltárakban. Fűti önérzetüket, hevíti szívüket büszke családfájuk tudata. Ez mind tiszteletreméltó dolog. Becsülje is ezt meg mindenki, de számításból ne feledje „a vér, a lélek tesz magyarrá. A vér áldott kötelék, de külső kö- te'ék. A lélek az, amely belekapcsol a nemzet életébe“. . „Hogyha csak külső kötelékkel egybevert, egybekényszerített tömeg vagyunk, ez a vészes idő feloldja a kötelékek de a pokol kapui előtt, minden félelem előtt megálló hatalom és erő, hogyha mind-mind lélek szerint magyar. — Magyarok voltak Magyarország nélkül, magyarok vannak Magyarország nélkül .magyarok lesznek Magyarország nélkül, mert az országnál mélyebb magyarság, mert test az ország és lélek a nép, „keret az ország, s az c-rszágkeretben a magyarság fejedelmi kép!“ Az egybegyűltek lelkes tapssal fogadták Rőzse István evangélikus lelkész ünnepi beszédének a gondolatait, amelyekben igaz magyar szív magyar érzései jutottak kifejezésre. Végül Csertő Endre kultiirbízott- sági elnök Ábrányi Emil „Van a szegénynek hazája“ című költeményét szavalta el megrázó, drámai erővel, majd a Himnusz hongjaival fejeződött be a KIOSz lélekemelő márcílus 15-i ünnepélye. *mm**mmu— ——-r t1lrlrnm»»irma — MOLY ZSÁK megérkezett, 1kárant- féle nagyságban kapható JéBA-papfr. üzletben.
