Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-04-28 / 95. szám

2. oldal. (Trianon 24.) 1944 április 28. JVyikvtdék ä Szabolcsi mirLAP Vitéz Endre László államtitkár N y ir egy kazán Vitéz Endre László államtitkár t pán és polgármester bevonásával csütörtökön Nyíregyházára érkezett ! értekezlet volt a Szabolcsban szer- és itt megtekintette a zsidók elkü-‘ j zett tapasztalatok értékesítése cél- lőnítésének eddig elért eredmé- j fából, nyeit. A vármegyeházán több alis­Katonát neveljünk! Magyarország nem foly­tat hódító politikát, senkitői nem akar elvenni egy talpalatnyi földet sem, senkit sem fenyeget, senkit sem akar megtámadni. Nem kell nekünk senki földje, csak a mi ma­gunk ezeresztendős bírtokállamá- nya. Ezt a földet azonban védjük minden támadóval szemben, védjük tíz körmünkkel is és mindaddig, amíg mozogni tudunk. Megmondot­tuk számtalanszor, hogy mi békét akarunk, békésen kívánunk élni szomszédainkkal, békés, magyar életet élni. De ha nem hagynak minket békében élni, ha bárki is ki­nyújtja kezét ősi földünkért és eí akarja venni azt, ami a miénk, — szemben találja magával az osztat­lan, egységes magyar nemzetet. Ép­pen azért, hogy békés birtoklásunk­ban senki meg ne háboríthasson, átütőképes, modernül felszerelt had seregre van szükségünk. Fegyver­keznünk kell, hogy meg tudjuk vé­delmezni magunkat. Fegyverkez­nünk kell, mert a múlt keserű ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy fenyegetett helyzetben vagyunk. — Szükséges tehát, hogy fiainkat ka­tonai nevelésben részesítsük. Kato­nát kell nevelnünk minden épkéz­láb magyar fiúból. Olyan katonát, aki békében serényen dolgozik, vég­zi az értéktermelő munkát, ha pedig megszólal a harci kürt, ott áll a határokon és vitézül védi az ezer­éves hazánk vérrel és verejtékkel megszentelt minden egyes rögét. Apáink puritán szellemében kell nevelkednít a magyar ifjúságnak, katonai lelkületű férfiakat kell ké­peznünk, akik helytállnak minden vészben, minden zivatarban. Ezt parancsolja a magyar sors, erre in­tenek a történelemből levonható ta­nulságok. Serény munkásnak és vitéz katonának kell lennie minden magyarnak. Munkájával gyarapítja a nemzetcsalád vagyonát, puritán szellemével meg is tudja azt őrizni, katonai erényeivel pedig meg tudja védelmezni minden hű fia a hazá­nak. Ilyen fiakra van szüksége Ma­gyarországnak, ha azt akarjuk, hogy tovább is éljünk, gyarapod­junk, boldoguljunk. Legyen a ma­gyar ököl kemény, akár a munka 6zedszámát, akár a kardot forgatja, súlyt. Ez teszi ellenségei előtt fé­lelmessé, barátai, szövetségesei sze- Mert csak ez a kemény ököl biz­tosit az országnak tekintélyt, és mében értékessé. És sohasem szabad felednünk, hogy egyedül állunk itt a Kárpátok medencéjében, a népek tengerében. Csak önmagunkban bízhatunk, csak a. saját erőnkre támaszkodhatunk, ha van katonai értékünk, mert ki­nek kell a gyámoltalan barát, aki­től semmi segítséget nem várhat. A szövetségi viszony viszontszolgála­tot tételez fel. Ha a mi értékünk egyenlő volna a semmivel, naívság volna másoktól várni az oltalmat. Neveljünk tehát- fiainkból kato­nát, ápoljuk az ősi magyar erénye­ket, ápoljuk és fejlesszük tovább. Nem lesz nehéz munka, hiszen rá­termettek vagyunk, a magyar vér nem vált vízzé. Nézzük csak a je­len magyar katonáját. Amilyen hős volt hajdan a magyar katona lóhá­ton, olyan megbecsült vitéz ma a levegőben. Meg tudunk állani min­dé nvártán, ahová a magyar sors helyez. Forduljon bármilyen irány­ba a sors kereke, mindenhol értéke lesz a katonai erényeknek, a vitéz­ségnek, a kötelességtudásnak. Oktassuk tehát fiainkat már zsenge korban arra, hogy csak az lehet hasznos polgára ennek a ha­zának, aki békében fáradhatatlan munkás, harcban vitéz, képzett ka­tona. Őrt állt, roig vadító*- társa lopott Cg? évi öärtänt tapsit Hiszem Mária jelenleg a máría- nosztraí fegyintézet lakója. Onnan állították elő tegnapelőtt. A nyír­egyházi kir. ügyészség bűnsegédi bűnrészességgel vádolta meg, mert Czankó Józsefnek, — akivel vad- házassáp'ban élt —, segédkezett egy betöréses lopásnál, az ajtóban állt őrt és vigyázott, hogy Czamkóí „munkájában“ meg ne zavarják. A tárgyalás során a vádlott be­ismerte bűnét, a törvényszék egy­évi börtönre ítélte. '"TninimiiiiKiwmM wimmiihfimi^ Zsidó értelmiségi alkat mazotiak elbocsátása A kereskedelmi és parkamara a kormánvhatóságtól nyert tájékozta­tás alapján közli, hogy a zsidó ér­telmiségi alkalmazottak elbccsátá-1 sára, illetőleg az elbocsátások mó­dozatait tartalmazó bejelentések­nek az értelmiségi munkanélkiríség ügyeinek m. kir. Kormánybiztosá­hoz való megtételére vonatkozóan megjelent rendelkezések minden ipari üzemre vonatkoznak. Ennek folytán az összes napilapokban ide- • vonatkozólag közölt rendelkezése­két nemcsak a GyOSZ és az ipar­testületek kötelékébe tartozó mun­kaadóknak kötelessége végrehajta­ni, hanem nevezett érdekképvisele­teken kívülálló minden más ipari üzemnek is. Felhívja ezért a kereskedelmi és iparkamara az érdekelt iparűzőket, hogy a szóbanlevő rendelkezések­nek haladéktalanul tegyenek eleget. wtiiM' ai turnus Fontos miniszteri rendelet a községi igazgatás egyszerűsítéséről Vitéz Endre László belügyi ál- : lamtiitkár aláírásával a hivatalos lapban belügyminiszteri rendelet je lent meg a vármegyei és községi ügyvitel tehermentesítése érdeké: ben. A rendelet szerint az ügyinté­zésből kik kell küszöbölni minden olyan mozzanatot, amelynek az ügyek megfelelő vitele szempontjá­ból különös jelentősége nincsen. Előírja a rendelet a rövidítéseket az iktatás egyszerűsítését, a feles­leges munka mellőzését. Az írásbeli ügyintézésnél minden felesleges címzést (nagymélíóságú, méltósá- gos, nagyságos, tekintetes) és min­den felesleges udvariassági szólás- formát kerülni kell. Ezt a szabályt a jövőben a legszigorúbban be kell tartani, a címzéseket és az udva­riassági szólásformákat el kell hagy­ni. — Szokás volt eddi?í, hogy a fő­szolgabíró az általa kiadandó hatá­rozatokat, intézkedéseket és egyéb felhívásokat a községi jegyzővel ké- i szíttetí el, vagy pedig határozatait egy példányban adja ki és a kÖ2> | ségre hárul a sokszorosítás felada- j ta. Az ilyesmit azonnal meg kell i szüntetni. Minden hatóság maga vé- í gézzé el az ügy intézésével kap- í csolatos összes írásbeli tennivaló- j kát. Szabályozza a rendelet a sür- •: gető jelzésű iratok ktzelését és ki­mondja, hogy az azonnal végre­hajtó intézkedéseket távbeszélő, vagy távíró felhasználásával kell megtenni. A községi ügyintézésnél is köny- nyítéseket ír elő a rendelet Jobb lábál békást felül levágta a gép Tóth József cséplőgéptulajdonos, tímári lakos ellen gondatlanságból okozott súlyos testisértés miatt el­járás indult. Még a cséplési idő alatt történt, hogy Tímáron a gép mellett dolgozott Halász Erzsébet, akinek munkaközben a jobb lábát bokán felül levágta a gép. A súlyo­san sérült leányt kórházba szállítot­ták. A szerencsétlenség ügyében vizs­gálat indult, mert az a gyanú me­rült fel, hogy a cséplőgéptulajdonos részéről gondatlanság történt, állí­tólag nem volt rendben az etető aj tó A nyíregyházi törvényszék a bal­eset ügyében tegnap tárgyalást tar­tott, a bíróság szakértők kihallgatá­sát rendelte el és a tárgyalást ké­sőbbi időpontra halasztotta. II hl'W KM—IMII MMH I !■ IBI TWTWí ITH1—'I IlillBKJftlIilflMÉáTairiiinMnmrililTBllrr Légitámadások lövet- le?,léken megrongáló­dott épületei agyag­éit itasa Az Ipari Anyaghivatal felhívása alapján a kereskedelmi és iparka­mara közli, hogy a légitámadások okozta épületkárok helyreállítási munkálataihoz szükséges tégla-, cserép-, cement- és üveganyagokat a m. kir. Ipari Anyaghivatal Buda- oest székesfőváros és környéke te­rületén a Fővárosi Közmunkák Ta­nácsának, az ország többi területén a törvényhatóságok első tisztviselő­jének bocsátotta rendelkezésére. — A károsultak anyagigényléseiket a helyreállításra irányuló kérelmük­kel kapcsolatban az épület fekvése szerint illetékes községi elöljáróság­nál (városokban polgármesterné1) kötelesek benyújtani, mely szervek a kérelmeket hivatalból terjesztik fel nevezett hatóságokhoz. ■wgaaaiWBimira hii(.i*hbhiw Töltőtoll, ajándék, mindenkor, mindenki ré­szére. — Márkás tollak nagy vá­lasztékban, Matador, Kaweco, Oa- mia, Pelikan kapható Jóba papír üzletében á latom! szolgálatból visszatérő ipsri alkal­mazottak elhelyezése Az iparügyi miniszter leiratot in­tézett a GYOSz-hoz, hogy hívja fel a Szövetség kötelékébe tartozó vál­lalatok figyelmét azokra a uagyfon- tosságú erdekekre, amelyek azt kí­vánják, hogy mindazok a munkavál­lalók, akik katonai szolgalatot tel­jesítettek, szolgálatuk befejezése után ne csak zökkenő nélkül tér- hesenek vissza polgári foglalkozá­sukhoz, hanem katonai szolgálatuk miatt hátrányba (például elmaradás az előléptetésben) ne jussanak. Az iparügyi miniszternek az a kí­vánsága, hogy a katonai szolgálat­ból visszatérő alkalmazottakat akár korábbi munkaadójuknál, akár új munkaadói tiknál helyezkednek el, katonai szolgálatuk figyelembevéte­lével megfelelő munkakörbe állít­sák. Ez alatt azt kell érteni, hogy amennyiben az ilyen munkaválla­lók az üzemben képességeiknek megfelelő többféle munkakörben í« alkalmazhatók — egyenlő feltéte- lek esetében — abba helyezze őt a vállalat, ahol az egészségi körülmé­nyeinek leheti figyelembevételével nagyobb kereseti lehetőségre, illeg­ve előmenetelre jobb kilátás nyílik. FSinsüÉáz Telefis 25-24 Április 29-30. Májas 1-2 Páatek-szonabit-vssárnap-hétfS A LEGÚJABB MAGYAR KÉVÍFÍLVI! Egy világhírű kalandornő négyarcu élele Főszerepben: Karádv K., Petrovich Sz. Birkóczv 8., vitéz Molnár I. B hari J ————MBjjfBWWWaaMWWBMMMBMMW—Wü————————Bt F|ő«*dáink kezd** e »ó é« l/»8 órakor. BUDAPESTET MEGELŐZVE! MftCHITa Az iparügyi miniszter szükséges­nek látja azt is, hogy az ilyen al­kalmazottnak azokat a katonai ada­tait, amelyeket a vállalat tudomásá­ra hoztak, az alkalmazottak köz­vetlen elöljárói: az üzemvezetők és a munkavezetők is ismerjék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom