Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-01-11 / 7. szám
(Trianon 24.) 1944 január 11 5. oká*í Előléptetések a is. gazdasági felfigyelő- ségaei A m. kir. földmívelésügyi miniszter Kriston Miklós m. kir. gazd. felügyelőt, az Állattenyésztési Egyesület igazgatóját a VII., Pályi József j. m. kir. gazd. felügyelőt a VH., Darvas Arfur m. kir. gazd. munkaügyi felügyelőt a VIII., Persay György m. kir. gazd. felügyelő növénytermelési előadót a VIII, Mikecz Gábor m. kir. gazd. felügyelőt a VIII., Papp Tivadar j. m. kor. gazd. felügyelőt a X.. Kövér Zoltán j. m. kir. gazd. felügyelőt a X. fizetési osztályba nevezte ki. Előbbi rendelkezés alapján pedig Darvas Artur m. kir. gazdasági munkaügyi felügyelőt eddigi szolgálati beosztásnak émitetlenül hagyásával a m. kir. földmívelésügyi miniszter a Bihar, Hajdú, Szabolcs és Szatmár megyékben kinevezett, vagy kinevezendő gazd. munkaügyi felügyelők tevékenységének irányításával és ellenőrzésével is megbízta, miért is ezentúl a megnevezett megyék mezőgazdasági munkaügyeit Nyíregyházáról irányítják. Végül a kezelői személyzeti létszámban Perge Ilona kmerőt a földoiívelés- ügyi miniszter díjnoknak nevezce ki. Vegre egéssea magyar alapos»!! epai ki a magyar eiieipsdagogia Viiár iáador új eHüEiamirai Yő&érköB?ve Vikár Sándor, a Kálvineum ref. tanítónőképző intézetének tanára, zeneiskolai igazgató, tanulmányi felügyelő állandóan értékes zeneművekkel és zene- pedagógiai művekkel gazdagítja irodalmunkat. Most jelent meg a Néptanítók Pedagógiai Kiskönyvtárában, az „Aranykapu“' sorozatban Vikár Sándor új vezérkönyve, amelyet az elérni iskolák, az óvodák, játékos zenei előkészítő tanfolyamok (zeneovodák) számára írt a Tanterv és utasítások alapján. Ez a könyv a III. o. énekanyagát dolgozza fel. Ezzel Vikár Sándor éeiekvezér- könyveinek sorozata teljes lett, mert most mar mind a hat osztály énektanítási anyagát feldolgozta és kiadta a kitűnő pedagógus. Vikár új könyve is kitűnő segédeszköz. Könyvében igazi magyar forrásból merített dalgyűjtemény, részletes és pontos, óráról-órára kidolgozott tanítási anyag, órákra beosztott tanmenetet talál az énektanítással módszeresen, foglalkozó pedagógus. Vikár énekvezérkönyvei közül íz 1— II. osztályos anyag nemcsak mint a felsőbb osztályok alapanyaga nélkülözhetetlen hanem az óvodákban önállóan is használható s különösen megkönnyíti az elméleti anyagot, mert játszva készít elő a hangjegyek megtanítására. Ezeknek a játékos előkészítő könyveknek természetes folyománya ez a mostani III. o. énekvezérkönyv, mely befejezi a már előkészített hangjegyianí- tást, viszont szükségképpen alapjául szolgál a már előbb elkészült IV—V— VI. osztályok anyagának. Ilyen ötletes, ízig-vérig magyar szellemtől áthatott, hangulatos és biztos kézzel irányító énekvezérkönyv még nem jelent meg magyar nyelven. Az új énekvezérkönyv azért is jelentős különösképpen, mert az iskolában a tudatos éneklés tulajdonképpeni megalapozása a III. osztályban kezdődik. A könyv a hivaalos Kodály-féle gyűjÁ legjobb 1 | pénzelhelyezés — ■a jr 1 a» 1b uza ikotví sny! | teményt dolgozza fel. Ezzel a gyűjteménnyel, a gyűjtemény igazi magyar dalainak kötelező tanításával uj korszak kezdődik a magyar énektanításban örömmel írhatja a kitűnő szerző: „Végre egészen magyar alapokon épül fel a magyar énekpedagógia“. „Mások vagyunk, mint idegen népek, legyünk j ! mások, tehát magyarok, még tanítási \ | módszerünkben is.“ Ezt a magyar tanítási módszert kelti üde életre Vikár Sándor könyve. Méltán büszke lehet rá a magyar pedagógiai irodalom s büszke Nyíregyháza is. 6870 ONCS 4-ház Ab Ofszá^os Nép® és Családvédelmi Alap 3 évi munkája — Decentralizálják a Szociális FdSfyelőségel ? pontjában fognak székelni, vagyis ezzel a Szociális Felügyelőséget decentralizálják. (Dr. V. K.) Adó: 17—1944 Hirdetmény az 1944 évben elnyerhető házfödó kedvezményekről. A szociális problémák megoldására a legjelentősebb és legfontosabb intézménye a magyar államnak az Országos Nép- és Családvédelmi Alap. - Egy 1940-ben hozott kerettörvény alapján szervezték meg ezt a sajátosan magyar j intézményt, amely a magyar szociális i fejlődésnek egyik legjelentősebb álló- j mása. Az Alap ugyanis azt a szociális gondoskodást valósítja meg Magyaror- j szágon, amely az egyén helyett a társa- \ dalom sejtjét alkotó családot állítja a középpontba és emellett szerves megoldásokra törekszik a gondozásban, tehát pillanatnyi nyomorenyhítés helyett egziesztenciát igyekszik teremteni a megélhetésükben veszélyeztetett családoknak. Az Alap szervezete lényegében két részre oszlik, a központi szervekre és a külső szervekre. A központi szervek: az Igazgató bizottság és az Országos Szociális Felügyelőség. A szociális felügyelők kerületekben működnek. A külső szervek között leglényegesebbek a törvényhatósági közjóléti szövetkezetek, amelyeknek ügyeit többnyire a törvényhatóság első tisztviselője mellett levő közjóléti előadó intézi. Rövid idő alatt hatalmas munkát valósított meg az ONCSA. Az ország minden részében feltűntek a pirostete- i jű ONCSA-házak az elmúlt három év i alatt. í Érdemes visszatekinteni ennek a há- I rom évnek eredményeire. Megállapíl- i ható, hogy 225 millió pengőt fordítot- | tak családvédelmi célokra. Évről-évre | egyre emelték a kiadásokat. Ebből a í hatalmas összegből házépítésre és ház- i vételre, vagyis házjuttatásra 42.900 000 j pengőt fordítottak, 6870 házat építelek | fel. A házak tervei központilag készít- i tettek el. Nemcsak az egészségvédelmi ; és korszerű gazdasági célokra voltak í tekintettel az építkezéseknél, hanem a : magyaros külső formára is. Tatarozási j kölcsön formájában kb. msfé’milliót juttattak a rászorultaknak. A fö’dhöz és kishaszonbérlethez juttatás céljából pedig 14.800 holdat. 1942. január 1-e óta az Alap tevékenysége új feladattal: a házasodási : kölcsön juttatásával is megszaporodott, i Egy esztendő alatt 3647 párnak csak- ; nem két és félmillió pengő kölcsönt fo- i lyósítottak. j Gondoskodtak arról is, hogy a falusi i szegény családokat a közjóléti szövet- ] kezetek útján haszonállatokkal Is ellás- í sák. Kamatmentes kölcsön formájában 2053 lovat osztottak ki két év alatt 1844 család részére. 9899 családnak 9964 szarvasmarhát juttattak. A kiosztott sertések értéke jóval meghaldta az egymillió pengőt. Emellett kecskét, juhot, baromfit is osztottak szét a megszorultak között. A különböző háziipart támogató akciók között legjelentősebb az, amelynek során a közjóléti szövetkezetek egy év alatt 35.000 csaladot juttattak téli keresethez. A háziipari szövetkezetek útján lebonyolított értékesítés során belföldön mintegy 900 ezer pengő, külföldön pedig csaknem ötmillió pengő értékű háziipari készítményt hoztak piacra. A felsoroltakon kívül még rengeteg más feladatot is eredményesen lebonyolított a Nép- és Családvédelmi Alap, illetőleg végrehajtó szerve, a Szociális Felügyelőség. így intézte a bajtársi szolgálatot, a nedves esztendőkben az árvíz- és belvízkárosultaknak segélyezését, stb. Gondoskodott emellett arról is, hogy a falusi kisiparosok kamatmenteskölcsönhöz jussanak. Termesztésen a segítésben és támogatásban kizárólag a sokgyermekes családok részesültek. Igen érdekes és jellemző erre az az adar, mely szerint a a szövetkezeteken keresztül juttatásban részesített 84.000 család körébe 314.000 gyerek tartozott. A Magyar Vidéki Sajtótudósiió budapesti munkatársának jelentése szerint az Országos Nép- és Családvédelmi Alap belső szervezetében adminisztratív jellegű átalakítások vannak folyamatban. Az átszervezést kizárólag technikai okokból végzik. Egyik lényeges intézkedés álítólag az lesz, hogy a szociális felügyelők kerületeik koz■ww w m- m urérdón*-,r - ; fístnü.., •• ■*.*>.. fefrgmestk layer tSfAf Mnv? IKW.ÍI afro* ÍiK&i Nemes- ttnyAtfokkjü garanciával készítünk DAUERT, HAJFBiTBST rostit baíak szakszerű ápolása Kelemennél Horthy M tér 6. Keresztény magyar ftzlak Zsidót mom szolgálnak ki. Közhírré teszem, hogy az 1944 évben a 1ó98C0/1940 P. M. számú rendelet alapján adókedvezményben részesülnek azok a háztulajdonosok, akik bérházukat kizárólag többgyermekes családodnak adják bérbe, ha ezt az elhatárolásukat a nyíregyházim, kir. adó hivatalnál legkésőbb 1944 évi ja' nuár hó 31íg előzetesen nyilvántartásba vétetik Ezen háztulajdonosok javára a kivetett házadéból minden lakás után külön külön kiszámolva egy* egy gyermek után 5 5 százalékot kell mindaddig törölni, míg a kedvezmény feltételei fennálianak. Bérháznak csak olyan épületet lehet tekinteni amelyben a lakás céljára szolgáló helyiségeknek több mint a feie bérbeadás utján van hasznosítva. A kedvezményre való igénybejelentését Írásban kell megtenni ég ahhoz csatolni keli a főbérlők névjegyzékét, valamint a főbérlők nyilatkozatát arról, hogy a lakásban hány 18 évesnél nem idősebb gyermek van és hogy ezek mikor (év. hó és nap) születtek. Ugyancsak adókedvezményben részesülnek azok a házbutokosok is, kiknek a bérházában: lakó csaladok gyermekeinek száma az ott lakók összes lélekszámának legalább felét teszik ki, ha a kedvez* ményre vonatkozó igényüket legkésőbb 1944 évi január hó 3l-íg a városi ísdóhivatalhoz írásban bejelentik- Az írásbeli bejelentés* hez csatolni kell: a) a főbérlők névjegyzékét, b) lakásonként azoknak a névsorát, akik állandóan a lakásban laknak, c) a főbérlő nyilatkozatát hogy a lakásban hány 18 évesnél nem idősebb gyermeke van és ezek mikor (év, hó és nap) születtek, A kedvezmény ráérve: ha a gyermekek saáma a házban lakó Összes lélekszámnak legalább 50 százalékát teszi ki, a házadénak és járulékainak 5 százaléka, ha a gyermekek száma az összes lélek- számnas 60 százalékát teszi ki, a házadónak és járulekainak 6 százaléka, ha a gyermekek száma az összes lélekszámnak a 70 százalékát is meg haladja, a házadónak és járulékainak 10 százaléka. Mindkét kedvezménynél gyermekek alatt azokat a házban lakó gyermekeket kell érteni, akik 1944 évi január hó 1 én é etük 18- évét még nem töltötték be. Az a háztulajdonos, aki a kedvezményre való igényét 1944 évi január hó 31-ig i ásban a szükséges mellékletekkel elő nem terjeszti, 1944 évbeD adókedvezményben nem részeoith ő. Nyíregyháza, 1944 évi január 3. RAJTIK sk tanácsnok.
