Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-02-19 / 40. szám
(Trianon 24.) 1944 február 19. BÖLCS 8 mm Vajda Rózsi és Kárpáthy Adrienne esténként a a Gyureskó étteremben szerepelnek Sarkady Elemér és zenekara játszik! Ahogy a humorista a Iái ja Nagytakarítás az iredalomban Igaza van a szakmának amikor panasz emel az ró és költő ellen. Lehetetlen az, hogy színpadra vigyenek egy gyenge patikust és alakján kcrseztül megsértsék az egész gyógyszeresz társadalmat. Vagy melyik kettős könyvetőtől lehet rcssznéven venni, ha egy pellengérre állatott kettőskönyvelőt — rossz néven vesz? — Sajnos, ez a jelenség nem mai. Ha mm ember csak úgy futtában végig néz irodalmunkon, lépterí-nyomon beleütközik meg nem engedhető dolgokba. Az írók és költők nem kímélik a polgári érzékenységet és már Petőfi azt állítja «a egyik társadalmi rétegről, hogy fogason függ, rozsda marja. Arany fáno beleavatkozik a Bárczy Benőék családi ügyeibe és Vörösmarty valósággal rárivail a vén cigányra, hogy megittad az árát. Olyan színben tünteti fel tehát a népzenészt, mintha az potyázni szokott volna. Ne csodálkozzunk azután, ha az egész Fáraó-nemzetség leihördül és ekként vakerál: — Nizsd má, nizsd! Jáj, de oda van! Még hogy én lógatom a lábomat! Ady Endre a zongorakészítő ipart hozza kellemetlen helyezeíbe, amikor azt mondja, hogy bolond hangszer. Ki ▼esz nyugodt lélekkel zongorát, ha fennforog annak a veszélye, hogy egyik-másik sír, nyerít és búg? Adyra .jogai neheztel a bérkocsi-ipar is. Akinek a konflis ócska és döcög, ne üljön bele, nem igaz? Van rá pasas annyi, mint a poloskajogos a szélmalomipar felszisszené- *e. Mindenki azt hiheti, hogy feketézé- •en kapták, azért nem forog a dorozsmai. A „Káka tövén“ kezdetű minősíthetetlen támadásban az áll, hogy de ahol' * hű lány terem, azt a földet nem ismerem ... Sértettje minden tisztes hajadon, A csongorádi bíró lánya, Mariska, szintén teljes joggal követel erkölcsi ős anyagi kártérítést. Az az állítás ugyan.s, hogy az általa főzött kása megposhadt, kétségtelenül csökkenti férjhezmenési esélyeit. A mai világban kétszeresen csúnya dolog, amibe a köztiszteletben álló Csi- csóné és három lánya keveredett Manapság nem olyan nagy szégyen az, egy szoknyájuk van és mindenképp elítélendő, ha ezt az egyébként sajnálatos körülményt gúnyos formában világgá kürtölik. Az ablakon igen sok lányos anya ki kzokott kukucskálni, ezért illetlen ‘és otromba kijelentés az, hogy de az anyád vén boszorkány. Ami ípedig a „sárgalábú“ nótábian foglaltatik, egyenesen nyomdafestéket nem tűrő meg- botránkoztatás. A végkép kiirtandó pletykák birodalmába kell sorolnunk a kisasszony gulyájáról kitalált mendemondát, amely szerint már messziről kiáltja a gulyásnak, Jancsi szívem terítsd le a subádat. Feltűnően durva becsületsértés mtatt pörölhet minden olyan kisasz- szony, akinek gulyája van. Kiss József. ... Még ott taposott a medve a tehenem, amikor egy golyót eresztettem belé ... Nyilván a mi medvnékkel esett kalandját beszélte el... (h. ej Erősen kell csomagolni a Iá bori postacsomagokat Az utóbbi időben igen sok tábori postai csomag a szállítása folyamán, a gyenge burkolás következtében széthullott és így a címzettnek vagy egyáltalán nem, vagy csak sérülten, esetleg hiányos tartalommal volt kézbesíthető. Az ilyen rosszul burkolt csomagok kezelése sok felesleges munkát ró a postára és a katonai szervekre. A posta vezérigazgatósága ezért utasította a felvevő hivatalokat, figyelmeztessék a közönséget, hogy a tábori pos-.tai csomagokat a honsszú szállítási útra való tekntettel, tartós burkolattal kell ellátni. Rosszul burkolt csomagokat nem szabad elfogadni. Közli még a postavezérigazgatóság, hogy a tábori postai csomagforgalom szabályozása céljából rendszeresített szelvényes tábori postai levelezőlapokkal elkövetett visszaélések megakadályozása végett a tábori postacsomagod csak a kék bélyegjegyes lappal együtt fogadhatják el a felvevő alkalmazottak. Az átvételnél gondosan meg kell vizsgálni, hogy a csomagot ugyanannak a címére adják-e fel, aki a bemutatott bélyegjegyes lapot hazaküldte. Ha az adatok nem egyeznének, a csomag felvételét meg kell tagadni. Ilyen esetben a bélyegjegyes lapot a postahivatal nem adja vissza a feladónak, hanem azt az eset ismertetése melleit megküldi a központi tábori postahivatalnak. Az érvényes havi bérletjegyet csak a postaalkalmazott vághatja le a levelezőlapról és ő ragaszjhaja fel a csomagra. V id ámító vadásztörténet A Székely Nép röptíette világgá az alábbi vidám vadászhistóriát: Nem mondjuk meg a kis székely város nevét, ahol az alábbi .vadász történem“ lejátszódott. Már csak azért is tapintatosan kezeljük a dolgot, mert hiszen nem minden vadász olyan, mint a történetünk két szereplője. A városka egyik gyógyszerésze beszélte el s az ő szavaival adjuk tovább történe.ünket1. Egyik délután, — mondja —, otthon ülök s újságot olvasok. Egyszerre csak kopognak az ajtőn s az egyik könyékbeli gazdt állít be. Arca sápadt, lába inog, mint akivel nagy-nagy bajok történtek. Csupa félelem az egész ember. — No, mi baj? — kérdem . — Nagy baj van. gyógyszerész úr. Az Olt ,,mejjékén“ itt) csak néhány ugrásra, medve támadta meg a tehenemet. Még most is rajta van, úgy hagytam ott az állatot. Az ég szerelmére kérem, szerezzen elő valahonnan egy vadászt. hogy a gonosz lelketmegöljük. — Nekem nincsen puskám — válaszolta a gyógyszerész —, azért hát azért nekiindultam egyik szomszéd barátomhoz, hogy újságoljam neki a hírt: — Akarsz-e medvét lőni? — Már hogyne akarnék? — hangzott a válasz. —■ No akkor ez az atyánkfia megmutatja, hol van. Vadászunk azonban ahelyett, hogy azonnal szaladt volna a puskájárt s u:ána pedig az Ölthöz, ahol a medve nyomkodja a marhát, legelőször is egy pohár pálinkát öntött magába, majd megkérdezte: — Hát aztán, hol van az a medve? Az öreg székely elmondta pontosan a helyet, ahol az állatját elkapta s amikor a vadász végighallgatta, új kérdési« szegezett neki: — Mekkora a medve? —■ Hát bizony mint egy nagyobbacska borjú. Vadászunk megvakarta fejét s K0*1- dolkozoitt, azjtán újra kérdezett: — Aztán borjadzó-e a tehene, mert az igen nagy kár? Az atyafi most már türelmetlen lett: — Már csak tessék jönni, majd meglátja. — Mindig azt mondod, — szóltam én is —, hogy medvét akarsz lőni, hát akkor ne sokat politizálj. Még hosszú időn át) hívogatták a vadászt, aki azonban hol arra hivatko- zo *t, hogy sok a dolga, hol borzalmas hűtésére, végül pedig, — amikor egyik okot sem tartottuk elfogadhatónak felesége betegségével hozakodott elő. Köszönés nélkül rohantunk tovább egy másik vadászhoz aki állítólag kizárólag medvére szeret hajtani. Na ez csak kötélnek áll, hiszen soha kedvezőbb alkalom ... Éppen a medveölőjéi takarította. No, ide legjobbkor érkeztünk! — Nem megyek én az Olt felé, —• mondta —, miután végighallgatta az atyafi elbeszélését, mert a feleségem éppen nyúlra küld, azt;' kell valahol szereznem. Hiába hivogafták-csalogatták, vele sem mentek semmire. Másnap az egyik vendéglőben a gaz- j da nagy titokban megsúgta, hogy a va- j dásztársaság tagjai gyűlést tartanak, j így ne zvarjuk őket a kü önszobában. | Éppen nyulat vacsoráznak vadasan. —<Mi az, — kédeztem a vendéglős^ I —, tlán nyulat hozlak az urak? I — Nem ők hozták, — legyintett a j tulajdonos —, Marosvásárhelyről én | hozattam. Két vadászunk ott ült az asztfalfőn, ; és az utóbbi, miközben a perhpis falatokat fogyasztotta, adott elő: vadásztörténetet megbízhatóan és jól vásárolhat az évtizedek óta fennálló LEFKOVITS bntorkülönlegességi lerakatában Kossuth tér 6. Termeljünk borsét! Termelési szerződést köt, vetőmagot ad ! Kálnay Sándor S BOP SÓ HÁNTOLÓ ÜZEME B*thl«n-U. 93 Tel-fmi : 3u—63
