Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-02-19 / 40. szám

t. «Idái. J^fftrarxDSK Ä SlAlotcsi huMAP (Trianon 24.) 1944 február t§. Béoeterszág élelmezési helyzete az első világ habomhoz viszonyítva Németországban a statisztikái kimu­tatások alapján érdekes hasonlatot von­tak a jelenlegi és aj: első világháború élelmezési helyzete között. így pl. 1940—42. évben az 1915—17. évekhez viszonyítva az átlaig termelés hektá­ronként a jelenlegi háborús időszak ja­vára dől el. Ugyanis a téli rozs 22 százalékkal, a nyári pedig 42 százalék­kal volt magasabb, a búzatermés pedig 40 százalékkal, ezenkívül a burgonya 42 százalékkal haladta túl az első vi­lágháború. terméseredményeit,. Ezenkí-* ▼ül az olajnövénytermelés óriási emel­kedése következtében, amely a takar­mányellátás javítását! is célozza, a mar­haállomány is emekedést ért el. Ezen­kívül a tejtermelés ma Németországban sokkal nagyobb mint. 1939-ben volt, mert ezzel szemben az első világhábo­rúban a visszaesés e téren 87 százalék- j ra tehető. Legnagyobb eltérést mutat a mostani háborús élelmezés javára a j burgonyatermelés, amely 10 millió | tonnával magasabb, mint 1918-ban és 15 i millió tonnával több mint 1915-ben j ▼olt. Németország mezőgazdasági tér- í melésének emelkedése lehetővé rette a ! megszállt területek, mint Norvégia, Görögország, Belgium stb. élelmiszer­ellátásának biztosítását és a Kontinens bármely részén állomásozó német meg­szállócsapatok ellátását is Németország «aját termeléséből fedezi. Ez a telje­sítmény olyan egyedülálló jelenség, amit az első világháború gazdasági helyzete nem engedhetett volna meg magának. Vannak kereskedők, akik nem W tartják be az új záróratörvényt (PANASZOS LEVÉL.) A mai postával a következő szöveg­gel panaszos levelet kaptunk: Tek. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap szerk észt ős égén ek Nyíregyháza. Tiszteletteljes kéréssel fordulok a tek. Szerkesztőséghez. Legyenek szíve­sek b. lapjukban a hatóságok figyelmét felhívni arra a körülményre, hogy Nyír. egyházán vannak olyan üzletek, ahol nem tartják be a záróratörvényt. Isme­retes az a miniszteri rendelet, melynek értelmében országszerte egységes zár­óratörvényt vezettek be. A nyiltüzlettel rendelkező kereskedők ezek szerint üz­letüket reggel 9 órától délután 4 óráig megszakítás nélkül kötelesek nyitva tar­tani. Ezzel szemben az történik Nyír­egyházán, hogy az ebédidő alatt né­hány kereskedő bezárja üzletét, éppen úgy, mint amikor egész napon át nyitva tartottak. Mi vidékiek alkalmazkodunk a tör­vényes rendelkezéshez és úgy jövünk be a városba, hogy a vásárlásainkat dél­után 4 óráig elvégezhessük. Velem és még sok más vidéki vásárlóval megtör­tént, hogy amikor a megvásárolt holmi­jainkért mentünk az üzletbe, azt már háromnegyedkettőkor zárva találtuk. A vonatunk félháromkor indult, nem bír­tuk megvárni, amíg az üzlet tulajdonosa visszajön az ebédtől s így a megvásá­rolt holmink az üzletben maradt. Arra kérjük a szerkesztőséget, hogy a hatóságok figyelmét hívják fel erre a köiilményre, mert a törvényes rendelke­zés mindenkire egyformán vonatkozik, ez alól néhány kereskedő sem vonhatja ki magát, még akkor sem, ha nem tart­ja szívesen nyitva üzletét az ebédidő alatt. Kérésem ismétlése mellett, vagyok 1944 február 16. teljes tisztelettel­K. /. ÉRTESÍTÉS Van Szerencsem igen t Vevőim nek b. bgyt-Jmébe ajánlani, hogy hibás szőnyegeiket a tavaszi nagy * iYj 'ái>t meSflőzőleg — muoka dómban áll még valódi gyapjú fonállal dolgozni. Tekintettel arra. hogy Budapest egyik legnagyobb szonveguzemé- ®®_k 22 éven át volt munkavtze tőié végzi és iráDyitja a javítási munkálatokat, a legmesszebbmenő igénveket ki iudom elégíteni. , B megrendelésüket kerve vagvok tiszteié tel „VIT0S“ szőnyeg üzem 7RIMY.I 1 OMA U Ca 6- ILLETMÉNY JEGYZÉK az al­kalmazottak kereseti adóiéhoz, leg. újabb rendelet szerinti nyomtatvány elkészült és kapható JÓBA-papírüzlei A Gyertyaszentelő körüli tavaszias na pok — nem csoda, hogy a legszebb ta­vaszi foglalkozásra, a kertészetre ilyen korán felhívták az érdeklődési A ma­gyar kertészet meg is érdemli ezt a legnagyobb mértékben, mert az utóbbi években a fejlődésnek új korszakába lépett, pedig már eddig is szép sikere­ket mutat és még szebb, a nemzet gaz­dasági megerősödése szempontjából sorsrön.ő eredményekkel kecsegtet. —- Ennek a fejlődésnek alapvető mozza­nata a kertészképzés emelése. A Ker­tészeti Tanintézet középiskolai fokon állott ugyan, de az utóbbi években a tanulóknak már 95 százaléka érettségi bizonyítvánnyal lépett az intézetbe. Ez, valam nt a kertsézet fontosságának és tudományos irányú haladásának felis­merése időszerűvé tette az átszerve­zést. Néhány évig mint Kertészeti Akadémia működött, majd legújabban mint Kertészeti és Szőlészeti Főiskola egyetemi rangot nyert. Ezzel az állami íőskolával párhuzamosan a főváros zugió kertészképző iskolája, a Kerté­szeti Tanintézet középiskolai fokon működik, aján s van egy középiskolai fokú állami kertészeti .tanintézet. Gyakorlat szempontból egyik legfon­tosabb feladat a kertészsegédek kikép­zése. A segédeket ezidőszerint az Or­szágos Magyar Kertészeti Egyesület vizsgáztatja s ennek kebelében mos.1 folynak a árgyalások a munkaadók és alkalmazottak szakosztályainak részvé- telével egy vizsgatervezetről, amely a foldmíveiésügyi miniszter elé kerül s remélhető annak alapján, már a közel­jövőben a kornak megfelelő megoldás. . A feÜődésnek másik fontos tényező­le ez az Országos Egyesület, amely az Epniet lakatos, vasperbe* ti,ví2ve2elék szerelési­javítási inunk a la tok at és autó* génhegesztést mcgbiihatoan és olcson vállal Kiss Q vnl^ iakaio3ű?e»e Vay ttin-B. 4b * ***** rHl EPON 28-72 eddigi társadalmi intézményből két év- zel ezelőtt a szakképzett kertészek ér- lekképviseletévé alakult át, aminek he- helyességét mi sem mutatja nyilvánva­lóbban, mint az, hogy azelőtt a tagok létszáma ezren alul volt s azóta több, mint háromezerre emelkedett. Az emel­kedés folyton tart, mert már az Egye­sület. fiókjai a következő tíz városban meg is alakultak: Pécs, Újvidék, Szom­bathely, Kaposvár, Miskolc, Kassa Szatmárnémeti Nagyvárad, Békéscsaba és Debrtcen. Kolozsvárról jelentkezett az Edélyi Hivatásos Kertészek Egye­sülete, amely fiókká alakulva be akar olvadni az Országos Egyesületbe. Ezek a. fiókok helyi ügyeiket önállóan in.é- zik a központ megfelelő irányítása mel­lett, tanfolyamokat, leállításokat ren­deznek, úgy a szakemberek, m'nt a kertészkedő közönség érdekeit szolgál­ják. A kertészképzés fokozásának üdvös eredménye különösen szembetűnő az U- ". közületi kertészetnél. A legtöbb vidéki város utcái, terei sivárak vol­tak, az utóbbi években egyre több he­lyen megindult a parkosítás, az utcai gyepsávokba virágágyakat ruelepítetetj. tek, a szakképzett városi kertészek ver­senyezve szépítik városaikat s remél­hető, hogy ha a háború után erre a célra nagyobb tételeket tudnak a váro­sok köl-jségvetésükbe illeszteni, a virá­gos Budapest mellett a virágos Ma­gyarország ábrándja is megvalósul. A kereskedelmi kertészet mar a há­ború alatt is a fejlődésnek eddig nem ismert magaslatára emelkedett. A vi­rágkertészek, fölismerve a kor szük­ségletén, rengeteg palántát neveltek a j konyhakertészek és a nagyközönség ! számára s ezzel a közéLemezés szem* I pontjából igen hasznos munkái vége*. tek. j A jövő azt parancsolja, hogy Ma- I gyarország minél előbb áttérjen a kerfgazdáikodásra, mert talaja, éghaj­lata és kitűnő munkás népe erre való­sággal predeszttnálja. A belterjes mii. velés, különösen a magtermelés, sokkal nagyobb jövedelmet nyújt, mint a ga­bonatermelés. Az Országis Egyesületi programmja szerint 1—2 holdas parcel­lákból álló kertészeti kolóniákat kell*, ne alapítani, mert a törpebirtok csal így biztosíthat kellő megélhetést. A foldmíveiésügyi minisztérium kerté­szeti ügyosztálya élére most kijünd kertész- szakember került dr. Je­szenszky Árpád kertészeti igazgató sz* mélyében, aki eddig is sokat tett a ma­gyar kertesze.1 érdekében s akitől a kertészet társadalma jogosan várja •reméli, hogy az állam erejéve is siet­tetni fogja a magyar kertészet korsxe- rű fejlődését. O. & KeghiTÓ. A Bűdszentmihályi Gazdasági és Kereskedelmi Bánk részvény- társaság bej. bűdszentmihályi cég felszámolás alatt 1944. évi XXXIX. rendes közgyűlése 1944. évi március hó 19 én défc- előtt 12 orakor Büdszenlmihályon az intézet helyiségében, határozat- képtelensége esetén pedig 1944 évi április hó 2 án délelőtt 12 órakor Büdszentmihályon az intézet helyi­ségében lesz megtartva, melyre a társaság részvényeseit tisztelettel meghívja a FELSZÁMOLÓ BIZOTTSÁG. Tárgysorozat: 1. A felszámok- és felügyelő­bizottság jelentése az 1943. évi fiz­iéi évről, az 1943. évi mérleg meg­állapítása, a nyereségnek a jövő' évi számlára való átvitele és afek mentvény megadása iránti határo­zat hozatal. 2. Felűgyelőbizottsági tagok rá” íasztása. 3. Alapszabályszerü indítványok tárgyalása. Figyelmeztetés: a mérleg és je­lentések a közgyűlést megelőző 8 nappal az intézet helyiségeben az üzleti órák alatt megtekinthetők. Szavazati jogát csak is az a részvényes gyakorolhatja, aki részvényeit a közgyűlést 3 nappal megelőzően intézetünk pénztárába elismervény ellenében letétbe he­lyezi. Bűdszentmihályi Gazdasági és Kereskedelmi Bank Részvénytársaság, felszámolás alatt. HE, TI MŰSOR : Szombaton, február 19-én este három­negyed 7 órakor, utolsó előadás: Nagy vidám tarka est. (Fellép as egész társulat) A legkellemesebb ussonúszó $ely a széo Bácsik cukrászda Luther palota. Sütemény különlegességek nsgv választékban. Magyar kertészképzés — egyetemi Sokon Ha vidéki fiókja van már az Országos Kertészeti Egyesületnek Viragke? fészek a kózélelmezés szolgálatáhái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom