Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-02-08 / 30. szám

4. oldal. (Trianon 24;) 1944 február k L, flrmrmtKÄ |3z abojlc»j hirlAFI-r "ÉwniiiiiniiMTTwwrww'BMWBwrnwTOTBnMriitTWTiiiiiTirwnfffiTrwTiTtTiyiíwwBHM^ Érdekes táblai döntés egy árdrágítás! ügyben, amikor a vevő is vádlott volt Az uzsfo rab íróság elé állítottak egy asszonyt, aki kakast vásárolt a piacon a megengedett árnál 8 pengővel drá­gábban. Az uzsorabíróság bűnösnek mondotta ki a vevőt is árdrágító visz- szaélés vétségében. Az ítélet ellen a vádlott semmiségi panaszt jelentett be a Táblához, azt hangoztatva, hogy ő a háztartás céljára vette meg a kakast, amelyért valóban magasabb árt fizetett, mint a hatósági ár, ám az eladó ra­gaszkodott ehhez az árhoz. A Tábla a vádlottat bűncselekmény hiányában érdekes megokolással men­tette fel a vád alól. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tévedett ak­kor, amikor a vádlottat bűnösnek mon­dotta ki, mert a vevőt csak akkor le­het» megbüntetni, ha nyereséget célzó (ovábbeladás végett fizet a hatósági ár­nál magasabb árat. Ebben az esetben ez nem forgott fenn, miért is a Tábla az elsőfokú híróság ítéletét megsemmi­sítve, felmentette a vádlottat. mmmsm**» Világítsunk, de takarékosan á szappanfőző őzem felhívása! Nyíregyházi iparos ember vagyok. A mai háborús időket szolgálom két ke­zemmel. üzememmel. Küzdők, birkó­zom a nehézségekkel, minden iparko­dásommal, szorgalmammal azon dolgo­zom, hogy mélyen tisztelt megrendelői­met a tőlem telhető legteljesebb mér­tékben kielégíthessem. Ezúton szeretném kérni igen tisztelt megrendelőimet, hogy jusson eszükbe a jól' ismert szólás-mondás: ahol nincs o[t ne keress! Tudniillik üzememben hazai hulladék zsiradékokból szappant főzünk. Sok nyíregyházi ház zsiradékja jut el hoz­zám, ahol legjobb tudásom szerint azon dolgozunk, hogy minél több szap­pant állíthassunk elő és ezzel szolgál­juk a háztartások, a család szappan­szükségletét. s e téren is könnyíthes- sünk a terheken, a kitermelt szappan felét visszaadjuk, a másik fele jelentve lesz az illetékes hivatali szervnek, azt kiutalják kereskedőknek s ezzel segí­tünk hazánk közellátási gondjain. Mostanában, disznóölések idején, üzemem még több feldolgozni való ■ nyersanyagot kapott, hiszen minden házban akad felesleges hulladék zsira­dék, amit elküldenek hozzám. Most a mélyen tisztelt közönség jó­zan, elfogulatlan véleményére és ítélő­képességére hárítva a megítélést, el­mondom az alábbi esetet. Egy megrendelőm elküldött hozzám 5kg. zsiradékot. A csomagban a követ­kezők voltak: máj, tüdő, vese, bél. Tud­nivaló, hogy zsírtarltalma a lehető leg­minimálisabb, kifőzött csontdarabok, megpörkölt bőr. Ha komolyan és elfo­gulatlanul ítélkezünk, mindannyian ■ tudjuk, hogy ezeknek az anyagoknak zsírtartalma vagy semmi, vagy igen kevés, és tudni való, hogy szappant csak zsiradékból lehet készíteni és nem a fentemlített hulladékbó. Ez nem azt jelenti, hogy ne gyűjt­sük össze, mert valami abban is van. Az anyagokból a legteljesebb megmun­kálás esetén sem lehet 2 kg. szappan­nal többet kitermelni, 1 kg. vissza megy az igen tisztelt megbízómnak, egy kilogramm jelentve lesz. Már most hogyan adjak én ebből 5 kg. szap­pant vissza? Ilyet pedig kértek tőlem. Sok eset­ben is előfordult már hasonló — s ezért kérem ez úton ismételten a kö­zönséget, lehetetlent ne kérjen tőlem, hanem józan ítélőképességére hallgat­va, bízzon a magyar iparos becsületes­ségében. Mert akkor kiben bízhatnék, ha még a saját fajtámban sem? Megér­tést ,támogatást kérek — úgy érzem ka­pok is — a mélyen tisztelt közönség megrendelését várva maradok hazafias tisztelettel Sarok Gyula, vegyiparos, körzeti szappanfőző. Amikor a kormány megtiltotta a neonlámpák használatát és a kirakatok megvilágítását, senki sem gondolt ar­ra, hogy ez azért történt, hogy az áramszolgáltatás folytonosságát bizt-o- síteni lehessen. A rendelkezés Kiadása óta sok hónap múlt már el és ezen i idő alatt hol az egyik, hol a másik köz­szükségleti cikk kiszolgáltatásában tör- , téntek késedelmeskedések, igaz ugyan, ! hogy az elmaradt dolgokat utólag pó­tolták és így sérelem senkit sen ért. Az áram azonban más, mert ennek folytonosnak kell lenni, mint a lélekzés- nek. Ma ugyanis a villamosságot nem csak világításra használjuk, hanem gé­pek hajtásra, rádiózásra, sőt csengő alakjában ez a titokzatos erő áll őrt a kapuinkban, hogy veszély esetén érte­síteni lehessen bennünket, ez vigyáz az előszobákra, hogy csak is jószándékú emberek közelíthessék meg irodáinkat és lakásainkat. A villamosságról tud­juk, hogy sül, főz, vonatokat hajt, ezer kilométereket hidal át mint táviró, tele­fon és rádió, világít, gyógyít, fémeket választ szét és mindezeknek az ellen­kezőjére is képes, de azért emberfia nem látta, mert csak a hatását ismerjük, mert nem önthető literbe, nem tehető mázsára és a méter sem mérőeszköze. Ez az ismerős ismeretlen egyik dróton bejön a lakásainkba, a másikon eltávo­zik miután tevékenységét felajánlotta, mi pedig észre sem vesszük, legfeljebb akkor, ha rövidzár miatt elkerül ben- nnüket. Ilyenkor gyertya mellett búsla­kodunk, lessük, hogy nem verik-e ka­puinkat és gyötör a kíváncsiság, hogy mit is mondana a rádió, hogy ha szó­lana. Azt pedig már csak szakemberek tudják, hogy egy karácsony vagy új esz­tendő estéjén mégegyszer annya szenet kell eltüzelni, mint máskor és hogy a külömbözet előteremtése mennyi ne­hézségbe ütközik. Nem ok nélkül ajánlja tehát a kormány, hogy a ház­tartásokban is takarékoskodni kell az árammal, hogyha nem akarjuk, hogy sötétbe maradjunk. Takarékoskodni azonban tudni kell, mert nem mindegy az, hogy miként véljük azt elérni. El­mondok tehát egy pár olyan esetet, * amellyel pont az ellenkezőjét érték el azzal amit akartak. Ezek között van­nak régi történetek is, de ez nem vál­toztat a lényegen. Valahol az alvégen történt, hogy egy lakásban pausálvilágítás volt. Egyszer elromlott a kapcsoló és mert szerelőt azonnal nem kaptak, éjjelre az asztal felett lógó lámpát betakarták az ágy­ÉRTESÍTÉS. Bornagykereskedésemet Kálvin-tér 2 szám alatt me^ayito tam Uradalmi fajborokat mérsékelt áron h«<ok forgalomba Sdves pártfogást kér Járó Gábor bornagykereskedő. Telefoaszám : ................■ ■ Pto* 35 39. Kiskmaa Étitnn 25 39 t érítővel, hogy aludni tudjanak. Hogy hogy történt aztán a dolog, nem tudom, csak hallottam, hogy a tulajdonos nem sokalta az ingyenes áram fogyasztását, mindaddig, míg vagy két hónap alatt annyira ki nem száradi a minden éj­jelre lámpára tett ágyterítő a körte melegétől lángra lobbant és kicsibe múlt hogy az egész lakás le nem égett. Ezzel a régi esettel szemben egy na­pokban lejátszódott történettel mondok el a következőkben. Itt a háziaszony nem égette két hónapon át a lámpáját folytonosan, sőt annyit sem, m nt amennyit kellett volna, mégis szokatla­nul nagy összegrő. szólott a villany­számlája. Elmentem tehát helyszínelni és megállapítottam hogy még az édes­anyjától örökölt egy szénszálas körtét és még ma is használja, sőt dicsekszik vele, hogy ő úgy tud vigyázni rá, hogy még most is jó. Csak akkor nézett na­gyot amikor megmagyaráztam, hogy az hétszer annyit fogyaszt, mint a mai lámpák gyertyafényre átszámítva. Az 3 és fél wattot igényel, a kriptonok pedig beérik félwaittal. Egy özvegyasszony szintén spórolni akart a drága fával, ezért vett egy vil- lamosresót. Két fia járt akkor gimná­ziumba, akik egész tál mosdóvizet tet­tek a resóra mosakodáshoz. Ment is a dolog szépen addig, míg a számlát ki nem hozták 48 pengőről. Egy másik helyen a szomszéd észrevette, hogy az előtte levő ház padlásán késő este ég a villany, de azt hitte, hogy ismét ruhát teregetnek. Akkor holdvilágos esték voltak, minek következtében vagy tíz nap múlva lát[a ismét a világosságot a padláslyukon kizsűrődni, de azt hitte, hogy ismét a padláson vannak. Pár nap múlva aztán átszólolt és akkor tűnt ki, hogy két héten át égett a vil­lany, bele is került1 27 pengőbe. Egy harmadik helyen rossz volt a szigetelés és az áram éjjel-nappal ment a földbe, amit az óra természetesen mért mind­addig, míg a világítás teljesen fel nem mondta a szolgálatot és a szerelő rá nem jött a baj okára. Ezek elmondása után rátérek most már arra, hogy az hogyan, tud takarékoskodni az, aki nem követ el ilyen műszaki hibákat­Asztal felelni lámpáknál arra vigyáz­zunk, hogy az ne legyen egy méternél magasabban, mert így egy 25-ös körte ad normális világítást. Ha 2 méter ma­gas a felfüggesztés, akkor kb. 50-es, mennyezet világításnál pedig 100-as körtére van szükség. Fotométerrel ugyanis be lehet igazolni, hogy na egy fényforrás távolságát felére csök­kentjük akkor az négyszeres fényerőt ad, mert a szétterjedési lehetőség ilyen arányban csökken. A rossz kapcsoló­kat és a burkolatát vesztett vezetéke­ket ki kell cserélni, mert előfordult, kövesút mentén, egy tehergépkocsi úgy megrázta az épületet hogy a lámpa fel­gyulladt és reggelig égett. Konyhák bevezetésénél ajánlatos két különálló lyukon bevinni a vezetéket, mert így a gőz nem ülepedhet meg a vezetéket között és nem okozhatja a rádió állandó morgását. A rádióról jut eszembe, hogy egyik ismerősömnek a lánya megbetegetdett, kórházba ment és hogy a rádiót a gyermekek el ne babrálhas­sák, azt szülei lakására vitette. Az öregek nagyon vigyáztak a gépre, ezért kapcsolgatni sem merték. A lám­pák alig izzottak, amiből arra követ­keztettek, hogy azoknak alig van fo­gyasztásuk. Bekapcsolva hagyták tehát a gépet és engedték, hogy az egyszer ,,beszélje már ki magát“. Kezdte is reg­gel a tornával és befejezte a mondókár ját azazl hogy el ne feledje az anten­náját földelni. A vendégül befogadott rádió beszéltetése bele is került az öregeknek egy hónapra 32 pengőbe. A másik hón\pban természetesn már nem kellett annyit beszélni!, mert némaság­ra ítéltetett. Legutóbb arról írtam, hogy fűtsünk de takarékosan. Egy lakatosmester an­nak a megállapítását kérte, hogy a kis­iparosok is csinálnak keskeny tűzhelye­ket, hogy kevesebb tüzelő kelljen, hogy ha van anyaguk. A múltban is csinál­tak, arról azonban nem tehetnek, hogy a jóvilágban mindenki vendégekre számított és a kelleténél nagyobb tűz­helyet kívánt. Ezért nem lehet a ké­szítőt okolni ahogyan az a cipész sem hibás, akitől a szükségesnél kisebb ci­pőt vásároltak, a divatnak megfelelő- leg. A régi lábbeliek azonban már el­koptak, a tűzhelyek azonban egy életre szólanak, Siposs Árpád. MII111 '»»«■■■■fcili'IWMMilMWWMMMi, Bacbbanperseny a Töm. lat. plébánia templomban Vasárnap, február 6-án a rom. kát plébánia-templomban a fél 12 órás szentmisén magasszínvonalú, szívet-lel- ket mély áhitatta] betöltő zene hang­zott fel. A Szent Gergely Énekkar Ja^- bab József harnagy vezetésével Harmo­nia Sacra egyházi énekgyüjteményből régi magyar énekeket adott elő. Offer- tóriumra Bach kéthegedűs hangverse­nyéből a Largo hangzott fel éteri tisz­tasággal. szárnyaló lendülettel, kultu­rált elmélyedéssel. Jedovszky Jenő és Kaszás Sári játszották a legnemesebb tónusú és klasszicitású hegedűjátékkal a Largót Straky Tibor mesteri orgona­kísérete melled. Két eszményien igaz muzsikus lélek imádta, a hegedű szent mcgindultságá- val éreztette, hogy mi a művész ren­deltetése: megláttatni a „köd oszlopó. ban rejlő Istenséget. Áldozásra Händel Largóját énekelte kristályt,is'(ta, fényljő orgánumának pompázó szépségével Ági Gézáné. A Largo égi áhítatát Jedovszky Jenő he­gedűjének tton déri varázsa fokozta és tette teljessé. Ezt a szépséges tétel! is Straky Henrik kísérte orgonán, kihoz­va a zenei aláfestés minden skáláját A templom áhitatos közönsége gazdag éL ményf merített a kiválóan érvényesüld zene szépségeiből. Kerékpárok Szakszerű javítása, alkat­részek raktáron- Legújabb Gramalonl emezek villany és RADiö cikkek kaphatók. Használt és törött grama- fonlemezeket veszek. GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luther-«. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom