Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-02-08 / 30. szám
'Trianon 24.) 1944 február 8njSSSS’SaAp 5. oldal. ■HP IHagyar egyetemi hallgató levele Berlinből ' Borsa Tibor egyetemi hallgatótól, Borsa Jenő mezőgazdasági kamarfai főin;éző fiától jött levél Kecskemétre Berlinből. Borsa Tibor, aki vegyészmérnök hallgató a berlini egyetemen, hosszabb itthoniét után január közepén indult vissza a német fővárosba. A levél a következőképpen hangzik: Berlin, 1944. január. A. hálókocsi kalauza már Frankfurtban azzal ébresztett fel, hogy Berlin ellen az éjjel ismét erős támadás volt. Kíváncsian vártam a pillanatot, hogy lássam a várost, amely négy hónappal ezelőtt, amikor elhagytam, a szerencsés német városok közé számított, de azóta az angolszász terrortámadások főcélponitja lett. Sokat hallunk, olvasunk otthon a bombázások szörnyű pusztításairól, azonban aki még nem átott terrortámadás utáni várost, fogalmat sem tud alkotni magának. A pályaudvarra megérkezve az első meglepetés az volt, hogy a rendőrőrszobán pillanatok alatt kaptam taxit- Szorongó érzések közt mondtam be lakáscímemet a so ff őrnek. , Megörökítésre, filmre, örök emlé- kezletésre kínálkozó romok között robogott velem a kocsi. Talán kegyeletsértés, hogy ezekben a romokban is szépséget látok. Látom bennük az eljövendő béke ígéretét,' az új Berlint, az új világot. Ezekből a romokból fog életrekelni, m'nt „a poraiból megéle. medett Phönix madár.“ Feltétlenül hiszek abban, hogy a borzalmas pusztulást soha nem látott fejlődés fogja követni. Ezek a gondolatok kavarogtak az agyamban, mialatt a fekete, üszkös romok között futott a kocsi. Néhol egy- egy házfal teljesen épen áll, figyelmeztető ujjként az égre mutatva. Másutt csak megszenesedett gerendák, törölt cserepek jelzik, hogy itt ház állott, melyben emberek laktak. Rengeteg papírral fedett és bedeszkázctt ablak. — Igen nagy munka vár Berlinben az üveggyártásra. Ezalatt megérkeztünk lakásomhoz — megboldogult lakásomhoz. Igaz lett, amit sejtettem. Én is a kibombázottak népes seregéhez tartozom tehát. Soffő- röm arcán résztvevő, de megszokott mosolyt látok, bizonyára nem én vagyok az első, akit szétdúlt és lerombolt lakására szállít. A köveken, gerendákon a fehér krétával írott sorok, cédulák. A volt lakók közük új címűket. Farsangi naptár Hétfőn: Szilassv és Szr-ndrőy szerepelnek a Korona Kávéházban, Keddsn: Szerdán: Csütört : Péntek: Szilnegy a Korona Étteremben énekel Szombat: Tánc a Korona Kávéházban Vasíraap: Tánc a Korona Kávéhizban Indultunk tovább a Collégium Hun- garicumhoz a magyar ösztöndíjasok oíthonához, ahol most kibombázott követségünk is meghúzza magát. A kapuban mindgyárt kultúrattasénkba ütközöm. Kitörő örömmel fogad: „Nagyszerű, hogy jössz Tibor, csütörtökön lesz a magyar est a Humbold klubban, énekelni fogsz“ — mondja és már rohan is tovább. Sok dolga van, ő a követség légvédelmi parancsnoka. A Collégiumot eddig megkímélte a sors. Mlndösze két gyujtóbombát kapott, de ezek a kollégisták önfeláldozó bátorsággal rögtön ártalmatlanná tették. Szemben az egyetemre légiakna esett és ezt bizony megsínylette a Collégium utcai frontja is. Betört ablakok, megrepedt falak tanúskodnak a november 23-i éjszakáról. Szerencsére még találok egy üres szobát. Végilátogatom az ismerősöket. Mindenütt harsány üdvrivalgásai fogadnak. Ez megilleti az otthonról jöttékét. Átadom kinek- kinek a hazait és körülnézek a szobár ban. Minden asztalon kis karácsonyfa, az otthon melegének sugarai aranyozzák be őket. Első napjaim arra szánom, hogy körülnézek Berlinben. Percről-percre -nő a bámulatom, a csodálatom ez iránt a nép iránt. Semmilyen csapás és szenvedés nem tudja megtörni. Berlin a romok között tovább él. Sehol semmi fennakadás. Egy jájszót nem hallani. Azok az éttermek, amelyek túlélték a pusztulást, tovább működnek. AlZ élelmiszer elosztása zavartalan. Az adagokat felemelték. Nem egy emberrel beszéltem, aki a puszta életén kívül mindenéti elvesztette. — Mik a szándéka, mik a tervei? — kérdeztem. — Tovább dolgozni, mindent újra kezdeni, felépíteni a szétrombolt otthont! — volt az egyszerű kemény válasz. Hit és rendíthetetlen akaraterő sugárzik itt mindenember szeméből. — Kell. hogy meghozza jutalmát. gyarókkal. Kászonyi fogalmazásában a nemzet népközösség, mégpedig olyan népközösség, amely a közös történelmi élményeken fejlődött ki s a közös élményeket hitében érzelmileg nyilatkozik meg. A közös dolgokat, a közös élményeket kell tehát tudatosítani, annál is inkább, mivel a nyelv nem az egyetlen döntő tényező annak meghatározásában. hogy valaki melyik nemzetihez tartozik, (dr. V. K.) A nemzetiségi kérdés megoldásának új útjai Kászonyi Ferenc szerint a nemzet népközössége nem a nyelven, hanem a közös történelmi élményeken alapul Szakkörökben rendkívül nagy feltü-. nést keltett az az érdekes elmélet, amit Kászonyi Ferenc fejlett ki több folyóirat hasábjain s amelyről néhány évvel ezelőtt német nyelven kisebb könyvet is írt. Kászonyi — aki különben miniszteri osztálytanácsos — a nemzetiségi kérdésről alkotott egy rendkívül újszerűén ható elméletet, amely lényegében ugyan a szentistváni gondolat alapján áll, de eszközeiben a modern doktrína és a korszerű poütikai alapelvek felhasználásával készült. A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti munkatársa hosszabb . beszélgetést folytatott Kászonyi .Ferenc dr.-al hazánknak erről a sorsdöntő problémájáról. Kászonyi kifejteit felfogása szerint a nemzetiségi kérdést edd'g vagy egyoldalú adminisztrációs kérdésként, vagy társadalmi kérdésként fogták föl. Ehhez járult z alapvető hiba, hogy sokan a nemzetazonosságot a nyelvi elkülönülés alapján próbálták megállapítani, vagyis a nemzeti közösség kizárólagos kritériumaként a z „egy nyelvet be- szélés“ tényét tekintették. Pedig ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Svájcban például békésen megfér egymás mellett a német, francia 'és olasz, a nyelv csupán közigazgatási probléma minden kantonban más a hivatalos nyelv, de összefoglalja valamennyit a svájci nemzeti öntudat. Az írek viszont annak ellenére, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik, mint xx angolok, mégis külön nemzjetnek tekintik magukat, mint angolul beszélő észalcamerikaialc külön amerikai nemzeti öntudata is teljesen kialakult. A lappok problémája Svédországban egyszerű gazdasági probléma. A különböző délamerikai államok a spanyol nyelv- közösség ellenére is külön nemzetekként tömörülnek. De bizonyítja ennek az állításnak igazságát a legutóbbi magyar népszámlálás is, amelynek során tízezer számra akadtak olyan idegen anyanyelvűek, akik magyar nemzetiségűnek vallották magukat. A kérdés most már magyar viszonylatban akként 'fest, hogy a Kárpátok medencéjében a szentistváni határokon belül élő különböző nyelvet beszélő nemzetiségeket faji, népi — és ami a legfontosabb: a történelmi sorsközösség fűzi össze. Ez a közösség évszázadokon keresztül békés egységben tartotta össze a nemzetiségeket, ilyenformán az egyetlen elválasztó elemnek, a nyelvkülönbözőségnek hatását kell igazi mértékre leszállítani s akkor megkezdődhet a modem értelemben vett szentistváni magyar birodalom újbóli kialakulása. Kászonyi arra hivatkozik, hogy az itt élő népek egymással összeházasodtak s a biológusoknak nem kerül különösebb nehézségébe megállapítani azt, hogy az egyes kárpátmedencei nemzetiségek (szlovákok, ruszinok, szerbek és bizonyos fokig a románok) pontosan ugyanabból a fajta-elemek keveredéséből állnak, mint a magyarok. Fokozza még ezt az azonosságot az is, hogy bebizonyíthafóan hatalmas tömegek románosodtak el évszázadok során egyszerűen csak azért, mert elfelejtették a magyar nyelvet. Akkor azonban a nyelvváltozlatás még nem jelentette magyar nemzetiségi tudatuk elbomályo- sodását. Még a szabadságharcokat is együtt vívták a nemzetiségek a maÁrpabántolás engedélyezése gazdálkodói háztartási szökségleiére A Közellátásügyi Miniszter 543.511— 1943.-5. számú körendeleiével hozzájárulását adta ahhoz, hogy a közellátási kormánybiztosok engedélyt adjanak a törvényhatóságok területén működő és ár pahani olással foglalkozó malmoknak arra, hogy gazdakönyvvel ellátott gazdálkodók részére a gazdálkodó saját termésű árpájából kizárólag saját háztartási szükségletük erejéig árpát hántolhassanak. A malom az árpa hániolá- sáért felszámított hántolási díjat (a hántolásra kerülő árpának legalább 12 szzalékáf.', mint vámot) természetben köteles a hántoltató gazdától ávennL Egyébkén; a hántolási díjat a fentiek és a helyi szokások szemelőtt: tartása mellett, a malom üzembentartója szabja meg. A malom üzembentartója ^köteles az általa megállapított árpahántolási díjat a malomban feltűnő helyen kifüggesztett táblán feltüntetni. A hántolási díjat kivétel nélkül minden egyes hántoltató gazdával szemben egyforma mértékben kell felszámítani. A malom köteles az árpát hántoltató gazdákról nyilvántartást vezetni, amelyben fel feli tüntetni a hántoltató nevét, lakóhelyét, gazda- könyvének számát, a hántolásra átvett árpa, valamint az abból előállított termékek és melléktermékek és a vám mennyiségét. A malom a hántolás során előállított termékeket és melléktermékeket ahán. tolíatónak teljes egészében köteles kiszolgáltam! a vám címén átvett árpát pedig köteles a Gabonaforgalmi Központ utasítása szerint bejelenteni és a jogosított kereskedőnek eladni. A körrendeletben felhívja a közel- lálásügyi miniszter a közellátási kormánybiztosokat, hogy ezt az intézkedést hozzák a gazdaközönség és a malmok tudomására. A közellátási kormánybiztosok szigorúan elelnőrzik, hogy az egyes malmok a hántolási díjat a helyi szokásoknak: s körülményeknek megfelelően állapították-e meg? A Gabonaforgalmi Központ illetékes kirendeltsége időközönként köteles ellenőrizni, hogy a malom a hántoltatokról vezetett nyilvántartást pontosan vezeti-e és a hántolási díj fejében beszedett árpát pontosan felajánlja-« a jogosított kereskedőnek? Országszerte ismert nevű konfekciókereskedő hasonló üzlet céljaira főútvonal mentén Társulás is lehetséges. Közvetitőt díjazok. Válaszokat „1903“ jeligére a kiadóba kérek I
