Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-01-26 / 20. szám

2. oldal. Roosew«lt legutóbbi beszédében érdekes és jog gal érdeklődésre számot tartható kije leütéseket tett. Mély csodálkozással fogadhatták például Roosevelinek azo kát a szavait, amelyeket az amerikai munkaszolgálattal kapcsolatban tett Eszerint Amerikában is bevezetik a kötelező munkaszolgálatot, a többi ok között is legfőképpen azért, mert így sokkal könnyebben lehet a munkafe­gyelmet megtartani s a sztrájkokat megakadályozni. Különösen érdekes ez a bejelentés akkor, amikor köztudomá­sú, hogy néhány esztendővel ezelőtt még Roosevelt volt az élhangos abban, hogy megbélyegezze, elítélje, brutális­nak állítsa, rabszolgasorsnak nevezze és kegyetlenségnek minősítse a munka- szolgálatot. No lám, ki hinné, hogy a demokrata egyenlőség országában, ahol tombol a szabadság, virít az egyenlő­ség és dühöng a testvériség, most íme ezt a lebecsült, megbélyegzett, totális álamrendszert kell utánozni? Humor­nak sem rossz, de érdemes komolyab­ban is belenézni Roosevelt bejelenté­sei mögé. Ismeretes, hogy Amerikában egymás után ütötte fel fejét a sztrájk Előbb a bányákban, aztán a gyárak ban, a dokkokban, végül a vasutaknál Az egyeztető tárgyalások ugyan min den esetben sikerekre vezettek, de közben hetek teltek el s ez lényeges csökkenést okozott a termelésben. Kénytelen volt utánozni a totális ál­lamot, hogy elkerülje a sztrájkot. Csak éppen abban tévedett, hogy hely­telenül kutatta a sztrájk okait. így lest az a demokrácia, amely önmagá­ról nagy dobbal veri a szociális jólét propagandáját, de ha benézünk a mun­káslakások ajtajai mögé, akkor sokkal siivárabb képet látunk, mint bármelyik „elnyomott“ német munkás »otthoná­ban. á lengyel konfüklns a szovjetunió belügye Stockholm. (TP.) Polliit angol kom­munista vezér egyik nyilatkozatából ki­tűnik, hogy Moszkvában nemcsak a lengyel keleti határ kérdését, de magát egész Lengyelországot is a szovjet bel­ügyinek tekintik. Pollitt beszédeiben ál­landóan a londoni szovjet követség uta­sításához alkalmazkodik és annak a né­zetet juttatja kifejezésre. Polliit a Reu- ter-iroda szerint tegnap a Durham gróf­ágban évő Hordenben beszédet tartott, amelyben ezeket mondotta: „Azok az emberek Angliában, akik olyan buzgón javasolják ,hogy az angol és amerikai államférfiak készséggel segítsenek az oroszok és lengyelek közötti nézetelté­rés kiküszöbölésére, jobban tennék, ha megjegyeznék maguknak és gondolkod­nának afölött, hogy milyen reakciót vál­tana ki az, hogyha néhány orosz azt a javaslatot tenné, hogy Sztálin majd se­gít a Curchill és Gandhi közötti nézet- eltérések kiküszöbölésében bölcs I'HIRIIUP Turóczy Zoltán mond ünnepi beszédet & Benezfir-emlékünncpen Benczúr Gyula festőművész szüleié- 2. Szobor Pál polgármester megnyitó­trióit Szá Tiarl'1r io-n Mt»f i-airt’- 1 í _ i sánek századik évfordulóján Nyíregy­háza polgársága ünnepséget rendez 28-án délben 12 órakor a Benczúr- emlékműnél. Az ünnepség sorrendje a következő lesz: 1. Hiszekegy. Előadja az áll. tanító­képző intézet énekkara. beszédet mond. 3. Ünnepi dal. 4. ünnepi beszéd. Mondja:. Turóczy/ Zoltán ág. h. ev. püspök. 5. Koszorúk elhelyezése. 6.. Himnusz. és megtett® ggasgílfti csirkéit Hár©saft hónapi fogházai k&p&tt érte Pranczki István 19 éves, nyíregyházi lakos azért került a vádlottak padjára, mert a gazdáija csirkéit leöldösfe és el­fogyasztotta. Praczky István mint gazdasági cse­léd volt alkalmazásban Garai János nyíregyházi gazdánál, aki az utóbbi idpben észrevette, hogy a csirke és a galambállománya szemlátomást csökken Szerette volna megtudni, hogy mi törté­nik a háta mögött, ezért a tanyáján egyszei váratlanul megjelent, éppen ak­J kor, amikor Pranczki István öldöste le | a csirkéket, meg a galambokat. Felje- j'lentést tett a hűtlen alkalmazott ellen, ! akinek ügyében a nyíregyházi törvény- j széken tegnap tartott főtárgyalást dr. | Aradványi Endre kir. büntető egyes- ! bíró­I A vádlott beismerte, hogy megette gazdái csirkéit, meg a galambokat. A törvényszék jogerősen háromhónapi fog­házbüntetésre ítélte. megbízhatóan éf jól vásárol* r —— m — ii 11———I mum mi—ii.iiu—iimm«_ hat az évtizedek óta fennálló ■MWBMB LEFKOVITS bntorkfiiSolegességi lerakatában Kossuth tér é. szám. A kereskedelem útja, és fejlődése Á Baross és a Fähzerkereskedők csütörtöki kulturestje A Baross nyíregyházi csoportja és a Nyíregyházi Fűszer- és Vegyeskiske­reskedők Egyesülete január 27-én, csü­törtökön este 7 órái kezdettel Kossuth- utca 30 szám alatti helyiségükben kultúrestét rendez. Ezen az estén az Újvidéki Kereskedel­mi Akadémia nyári egyetemén részt­vevő Pázmányi Péter „A kereskedelem újai és íejlodése címen nagy érdek­lődéssel várt előadást tart. Az előadás után időszerű adóügyi tájékoztatást ad az elnökség tagjainak. Menyasszonyi ruhát lopott és rögfiönitélő bíróság elé került egy jómódú gazda fia Az elsoiéüfési idő befejezése előtt néhány perccel követte el teliét, a bíróság halálra Ítélte gyalták Fodor István bűnügyét. A sta- táriális tárgyaláson a vádlott beismerte tettéi, s azzal védekezett, hogy a lo­pást hajnali 4óra után követte el. Vé­dekezése során azt adta elő, hogy szál­lást ment keresni éjjel Tiszakarád köz­ségben és mivel Reismannékná! min­denki aludt, nem akarta őket álmukból felkölteni, hanem lefeküdt az előszobá­ban. Aludt egyet, amikor felébredt, —- megállapította, hogy már hajnali négy óra van, el akart menni, de nem üres kézzel, ezért kinyitotta a Reismannék ‘fehérne- műs szekrényeit és az érfékes fe­hérneműket onnan kiszedegette. Ékszert is talált ott, azt is magához vette. A korareggeli vonattal beutazott Sátoraljaújhelyre és a lopott holmikat értékesítette. A siatáriális tárgyaláson Fodor Ist­ván sorsa néhány perc kérdésén múlott. A vádlott azt állította, hogy a lopást az elsötétitési idő, azaz reggel 4 óra után követte el, viszont > a sértettek azt állították, hogy ők 4 óra előtt néhány perccel már ébren voltak s akkor a la­kást már kifosztva találják. A rögtpnítélőbíroság Fodor Istvánt kötéláltali halálra ítélte. Az ítélet kihirdetése után a bíróság kegyelmi tanáccsá alakult át­V ‘*-i* '*^'**,**’*M*V •> -"^v**«-w***£V ■TO*'*— — DR. RÉVÉSZ IMRE PÜSPÖK ELŐADÁSA MA DÉLUTÁN FÉL 6 ÓRAKOR KEZDŐDIK. Pál-napi üdvözlés a városházán Nyíregyházy Pál polgármester neve ünnepén, Pál napján a város tisztviselő, kara a mély tisztelet, ragaszkodó hűség és szeretet érzésével áthajottan tisztel­het a polgármester előtt. A tisztviselői kar nevében dr. Tóth László vm. tb. főjegyző, Nyíregyháza város főjegyző­je üdvözölte a polgármestert. Kifejez­te azt a törhetetlen hűséget, amellyel a tisztviselői kar együtt kíván tevékeny­kedni a jövőben is a várost új fejlődé­si lendületre emelő polgármesterrel. A szónok Nyíregyházy Pál polgár, mester névmagyarosítása és születésé, •nek 50. évfordulója alkalmait is a ben­sőséges szeretet és jókívánat érzéseivel és gondolataival méltatta. Nyíregyházy Pál polgármester meg­hatóban és a sorsdöntő időkben kettő­zött helytállást kívánó tevékenységre lelkesítő szavakkal köszönte meg az üdvözlést. «mis hsy fiTi Tfrjyyyw QátfBl Horthy Süllős fővezér a lOffi-rd! Lopás történt Tiszakarád községben. A tettest, egy jómódú gazda‘fiát letar­tóztatták és rögtönítélőbíróság elé állí­tották. Fodor István 25 éves gazdafiú, Ci- gánd községből, az éjféli órákban érke­zett meg Tiszakarád községbe, ahol be­tért Reismann Adolf ottani kereskedő lakásába és azt kifosztotta. A kereske­dő leányának menyasszonyi kelengyé­jét és nagyobb értékű ékszert vitt ma­gával. A csendőrség a tatest elfogta István személyében, akit röglön- ítélőbíróság elé állítottak, mert tettét az elsötétítés ideje alatt követte el. A sátoraljaújhelyi törvényszéken tár­f*egymavetöaé p, ^m3rVinnn(f’ ősi«3'1*»'-, magiakaró boro^j m 500 es 1000 kg os tolósulvos mérleg Pienes István |||askereskedésébea Városház«, épület 28-64 Január 27—31 Csütörtöktől—hétfőig A Duma* . . ,, . gm . ^ r • lI?,g i A* regeaye uj feldolgozásban. Srof Monte Christo í í, Filmszínház Temfin25-24 ~,, ------- -----H-J-O-SSZII so / tá, ;s6 es 7a8 Órakor. Ma szerdán utoljára ; í. rész AZ IF VÁR FOGLYA. A nyíregyházi nagy MOVE-gyűlésen Turóczy Zoltán ev. püspök ünnepi be­szédét a Kormányzó Úr ŐíÖméltóságá­nak szavaival fejezte be. Hcrthy Mik­lós fővezér 1920 január 17-én, a Move akkori elnökének, Gömbös Gyulának üdvözlejére, mint a MOVE örökös dísz- elnöke a következőket válaszolta; „ • •. ma hirdetem, hogy minden igaz hazafinak kötelessége a MOVE zászlója alá sorakozni. Szervezetlen­ség okozta .bukásunkat és szervezett­ség szükséges, hogy megmentsük ezt a hazát.. . Köszöneiemet fejezem ki ma elsősorban a MOVE’ elnökének, aki ernyedetlen, lelkes és kitartó munkával naggyá tette a MOVE-t. ő 'volt az, aki a MOVE legkritikusabb napjaiban,' hogy úgy mondjam, meg­mentette a tisztikar becsületét. Kq- szbnetemet fejezem ki mindazoknak, akik öt segítették felette nehéz mun­kájában ... Aki ma széthúz ebben az országban, aki ma még ezekben a kritikus napokban is önérdeket akar szolgálni ,azt verje meg az Úristen!“ Ezzel a legilletékesebb helyről szár­mazó, szívbemarkoló idézettel toboroz­za ma a MOVE a magyarságot ország­szerte a MOVE zászlaja alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom