Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-01-26 / 20. szám
(Trianon 24.) 1944 január 26. $2 /aoLcíaHsUf 3. oldal. ás ócsfcarnbavásárlásból zsarolási kísérlet Dávid Gusztávné nyíregyházi lakos, ócskaruhakereskedő zsarolási kísérlet miatt került a vádlottak padjára. A vád szerint Kanyuk Józsefné ócskaruihát ment vásárolni Dávidnéhoz s válogatás közben történt, hogy az egyik öltöny „nézegetés“ közben elszakadt. Ebből keletkezett a bonyodalom. Dávidné tíz pengő kártérítést követelt a vevőtől, — aki azonban ezí az összegei megfizetni nem volt hajlandó. A nagy veszekedés közben Dávid Gusztávaié, kártérítés fejében K^anyukné nagykendőjét akarta elvenni, így lett zsarolási kísérlet az ócskaruhavásárlásból. A nyíregyházi törvényszék tegnap ítélkezett ebben az ügyben. Dávidné beismerte, hogy 10 pengő kártérítést követelt az elszakított öltönyért, azt azonban tagadta, hovy a Kanyuk Józsefné kendőjét el akarta venni. — A törvényszék a vádlottat 40 pengő pénzbüntetésre ítélte. A mai Európában 50 m űié embernek nincs otthona Alvar finn építészmérnök, egyetemi tanár feltűnést keltő előadást tartott Stockholmban az északi államok építő- iparánas háborúutáni feladatairól. Megállapította, hogy a mai Európában mint egy 50 millió embernek nincs otthona. Ha a viszonyok ismét lehetővé teszik, az építkezéseknél vezérszerepet kell játszaniok az északi államoknak, ahol az építkezési kérdések megoldása már túljutott az elméleti megvitatáson. Különösen a faipari termékekben lehetnek az északi államok egész Európa se- gitsegere — álapította meg a finn szakember. Példaképpen megemlítette, hogy a ma hiányzó lakások felépítésénél mintegy 200 millió ajtóra lesz szükség, amelyet elsősorban az északi faipar állíthatna elő kellő megszervezés útján. Hungária Pinssadbifeás« Január 26. Szerda Lukács Béla miniszter: A háborús célok megoldása semmiképpen sem állítja félre a fajvédő programot Vasárnap a MÉP miskolci választmánya impozáns ülést tartott, amelyen homrogdi Lichtenstein László főispán megnyitója után vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter, a MÉP országos elnöke hatalmas beszédet mondott. A miniszter bevezető szavaiban hangoztatta, hogy szeretne eloszlatni minden félreértést és hangsúlyozni kívánja, hogy a háborús céloknak megoldása, a háborúval kapcsolatos sürgős teendők elvégzése semmiképpen sem homályosítja el és semmiképpen sem állítja félre azt a fajvédő programot, melyet elsősorban a tniskolci tábor és e tábor élén mindannyian vallunk. Mit akar elérni az ellenséges propaganda? A miniszter beszéde további részében ezeket mondotta: — A háborút követően általános elszegényedés jellemzi az állapotot. Gazdasági krízisek jellemezték az elmúlt húsz esztendőnek történelmét. Próbálkoztak gazdasági szakemberek is, hogyan lehetne ezeket kikapcsolni. Minden jóakarat kárba veszett, mert a bajoknak az eredő okát nem tudták kikapcsolni és az az ok az igazságtalan béke volt. — Ha már most a háborúnak lefolyására gondolunk, akkor meg kell álla pítani azt, hogy a külsőfront és a belsőfront szervesen összetartozik. Küisőfronton a katona akcióképességét mindig az illető államnak a gazdasági ereje határozza meg. A katona a harctéren, a tisztviselő az irodájában, a munkás a gyárban, a földművelő a magyar földön, minden módon összetartoznak. Ha visszagondolunk 1918-ra, azt kell látnunk, hogy az ellenéges propaganda akkor ért el eredményt, amikora magyart a magyarral és németet a némettel tudta szembeállítani. Most ugyanez a terve és szándéka az ellenségnek. Nem a magyar népet szidják, hanem szidják a magyar kormányt, nem a német népet szidják, hanem a nemzeti szocialista Németországot Ha emlékszünk az 1918-as propagandának minket érintő részére, azt kell mondanom, hogy 1918-ban az ellenséges hatalmak a legkiválóbb férfiai szabadságot ígértek a magyar népnek és ebből a szabadságból a trianoni sír 20 éves gyászos csendje lelt. — Ezt kell mindnyájunknak szemünk, előtt tartani és magunk elé idézni. fiiért szállt sifcrs 1941 bso i mssfur ngggggi Én szeretek .belpolitikai kérdésekben és háborús kérdésekben is őszintén, nyíltan és egyenesen beszélni különösen akkor, amikor — ha szabad így kifejeznem magam — ilyen régi magyar testvérekkel, hűséges munkatársakkal és barátokkal állok szemben. — Megmondom azt is, hogy például az 1941-es akciónkat, amikor az orosz hadsereggel szembeszálltunk, sokan kritizálták és kritizálják ma is. Kérdezem: vájjon a német hadsereg és a magyar honvédség is nem Európa szabadsága érdekében szállt-e síkra, hogy nemzetünket, kulturális javainkat és keresztény hitünket megvédemezze egy keletről támadó óriási veszedelemmel szemben? Nyugodtan megállapíthatom, hogy Ma utolsó nap Uránia FIÍSH«sinfiáa» Január 26. Ma utoljára. Serda Móricz Zsigmond kacagtató vigjátéka Sári bíró Móricz Zsigmond óriási sikerű vigjátéka Főszereplői: Mály Gerő, Lázár Mária, Kelemen Éva, stb. Jön Csütörtöktől Jön A szezon művészi filmeseménye ÉS A VAKOK LÁTNAK Előadások kezdete 7*4, 7*6, 7i8 Igazi falusi történet, tele víg népies jelenetekkel. Főszereplői • Mály G, Lázár M. Kelemen É, v. Cozmány Gy, Kezdési idők Vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, így van. Éppen ezér:’ visszautasítok minden olyan támadást, amely a magyar kormánynak, vagy a magyar népnek azt az elhatározását, hogy ebben a háborúban részt vegyen, súlyos kritika tárgyává teszi. (Egy hang: Ki kell üldözni azokat!...) A-német hadsereg elérte a Volgát, sőt a Kaukázusnak a legmagasabb csúcsára, az Elbruszra tűzte ki a német lobogót. Ezt követően az oroszok szedték össze minden erejüket és Sztálingrádnál áttörték a német vonalat és óriási erőfeszítéssel nyomták vissza, valljuk meg őszintén: nem várt mértékben. Hogy ez a nagymértékű visszatvo- nulás ilyen lett, közrejátszott egy súlyos körülmény: Olaszországnak a háborúból való kilépése. Egy újabb felület támadt Olsazországban, ahová német hadsereget kellett szállítani. Sokan talán most arra gondolnak, különösen a kishitűek, hogy Istenem, most már ez az orosz lehengerel mindnyájunkat. — Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy az orosz erő sem kimeríthetetlen. A német védelem pagyon is hatásos és óriási erőket pusztít el hadi- és emberanyagban egyaránt. Meg vagyok győződve és szeretném, hogyha ezt a meggyőződést át tudnám ültetni, hogy ebből a nagy világégésből ki fogunk jutni és álamunk függetlenségét népünk fejlődésének a jövőjét biztosítani tudjuk. — Legyen szabad szólanom arról a bizonyos olasz „kiugrásról“. Az olaszok egy tekintélyes része úgy látta, hogy az olasz nép kifáradt és nem képes tovább harcolni. Ezért elfogadta — én a magam részéről soha nem tudnám elfogadni — a feltételnélküli megadást. ___ M i lett ' a köivetkezménye ennek és mennyire érte el Badoglio marsall azt, hog yaz olasz népet kivezesse a háborúból, az„ hogy most egy front helyett két fronton harcol és olasz harcol olasz ellen. ti : •< j n ■ ! j *i —■ 1932-ben október 4-én a mi halhatatlan emlékű jókfai Gömbös G^yulá politikai vezérünk rádiószózatot mom doth Ez a beszéd felrázta a magyar lelkeket. Egységet hirdetett, fajvédő programot nyújtott a nemzetnek, bennünket munkatársait arra kötelezett, hogy menjünk szét az országban és alakítsuk meg mindenütt pártszervezeteinket. Az ő nagy lelkének a hívó szavára ezer és ezer szervezet alakult ebben az országban. — Ezek a szervezetek és ezeken a szervezteken felépülő Magyar Élet Pártja tette lehetővé, hogy a magyar nemzet fejlődhettt, keresztény irányban haladhatott ős erősödhetett. Egy felemelő magyar példa — Most még egy nagyon szép dologra kell felhívnom figyelmüket: Molnár Dezső képviselőnk esetére .A törvényhozók a katonai szolgálat alól mentesek akkor, ha a Ház nincsen elnapolva. Ma a Ház nincsen elnapolva. Molnár Dezső képviselőtársam és kedves barátom csütörtökön este ' egy behivójegyet kapott, amelynek értelmében katonai szolgálatra kell bevonulnia. Molnár Dezső a lillafüredi pártszemináriumon odament a honvédelmi miniszterhez és ezeket mondotta: Kegyelmes Uram, Te ugyan az értekezlet előtt azt mondottad, mivel törvényhozó vagyok, nem lehet katonai szolgálatra behívni, de én úgy érzem, hogy nekem kötelességem bevonumi és éppen ezért azt kérem, hogy ne mentesítsetek, hanem engedjétek meg, hogy én is szolgáljam a hazát. A miniszter ezután kiosztotta a .MÉP kitüntetéseit, majd vitéz Görgey László felsőházi tag és Bárczay János földmívelésügyi államtitkár mondottak lelkesítő hatású beszédet. A választmányi ülés táviratilag üdvözölte Kállay Miklós dr. piiniszterelnö- köt. Jó bort akar ? keresse fel sü-gősen Kertész Antal borrtagykereskedő, minta pincészetét DEBRECENI UTCA 2 sz. alatt Telefon: 24—90.
