Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-12-28 / 293. szám
(Trianon 24.) 1943 december 2S. . NVíkyídék Szabolcsi hrí?LAP 5. oiási rs&xmmtamm Hol találkozunk Szilveszterkor? Gyureskó Étteremben Az uriközönséí* kedvenc és intim szórakozóhelyén (BESSENYEI TÉR) ahol gondoskodnak arról, hogy a vendégek igazán jól és vidáman koszöntsék az ujesztendőt. Hideg és meleg é'elek- Az állami borpíncészet borkülönlegességei ! I I fér.»«®«»v* i Debreceni tudós hangja Kiss Lajos muzeumigazgaftó könyvéről n. Mikor Kiss Lajosnak ez a forrásmű értékű, évtizedek munkájával készült, igen becses könyve megjelent, már akkor tudtuk, hogy követni fogja egy második is, mely az előbbit kiegészíti, teljessé teszi: A szegény asszony élete! íme négy esztendővel utána ez a könyv is itt van előttünk! A szegény ember az asszonyával, a felhő az árnyékával, a madár a párjával, a virág az illatával, az öröm a könnyével a szenvedés tisztítótüzével ... ahogy együtt szokták járni a világot ... Ezt az új könyvet csak itt-ott kell elolvasni, már is ki- érezzük belőle ugyanazokat a megbecsülhetetlen értékeket, melyek a „Szegény ,ember életé“-nek sajátjai. Szószerinti ismétlésbe esnénk, ha most a ,Szegény asszony életé“-1 külön méltatásban akarnánk részesíteni. Ezt a könyvet s csak szeretni kell! Szeretni a rajongásig mert ennek a gyönyörű alkotásnak minden parányi atomja magyar, kizárólagosan magyar! Ez a könyv és ehez hasonló könyvek meg fognak bennünrket tanítani arra,, hogy elsősorban egyet szeressünk, egyet imádjunk, egyet becsűijünk csak: magunkat, fajtánkat, saját lelkünk termelte kultúránkat a saját életünket csak neveljük magunkat és neveljük gyermekeinket! A szeretet csodákat tud művelni! Varga Juci, a 8 éves libapásztor rosszhírű ember házához került. Félt ott szolgálni, éjtszaka nem aludt s elha- tároza, hogy megszökik, Kiss Lajos könyvének 30. oldalán ezt írja róla: „Másnap reggel, míg a gazda a tehenrct fejte, kihajtotta a libákat >a tanya háta mögé és isten oltalmára hagyta őket, maga pedig elindult a város felé. Sokáig nem találkozott emberrel, csak nagy Lbancsos (gubancos, nagyszőrű) kutyák szaladtak elébe a dülőutakon, ezektől annyira félt, hogy mikor 5—6 méter közel jutott hozzájuk, leguggolt és eléjük göröngyöket gurított, „Ne bánts kis kutyám“ — mondogatta reszketve. A kutyák nézték egy darabig, végre megúnták és visszasomfordáltak a tanyába. A kis kbapásztor ment tovább, míg a kutyák ismét útját nem állták. Ha megszomjúhozott, a lónyomból ivott, mert az útjába eső kutak ostor fáján nem volt veder. Végre is azt találta ki, hogy fejéről leoldotta keszkenőjét, rákötötte az ostorfára, leeresztette a kútba és vigyázva húzta fel. A vizes kendőt csavarva ihatott egy-kct korty vizet, így ért haza a messze pusztáról.“ Ne vegye senki túlzásnak, elfogultságnak, ha ide írom, hogy engem ez a pársoros leírás jobban megragad, mélyebb barázdát von a lelkemben, mint pld. D'cken9 Copperfield Dávidja egész három kötetének 1188 oldala, anélkül, hogy e világirodalmi remek értékét kisebbíteni akarnám. Mit bánom (in — mondta érett fejjel egy világjáró barátom f—j hogy a berni Oberland 24 km. hosszú A'etsch-glecse- cében egy jégrészecske hány száz év alatt teszi meg útját! Ennél jobban érdekelt egyszer az a három szál ibolya, mely a szatmártáji Tiszapart- omlásakor egy gyepes-röggel a vízszélig szakadt s ott talpra esve folytatta tovább virágéletét... a magyar ég alatt... Ezzel az ízig-vérig magyar szemlélettel nézzük és fogadjuk az olyan könyveket, mint a Kiss Lajosé, melynek minden mondata, gondol ta a magyar rögböl sarjadt mezei virág. Nézzünk rá olyan szeretettel, mir.t amilyennel ennek a könyvnek a fedelén a szegény asszony nézi világra hozott gyermekét, mert enélkül sem sorok, sem fejezetek nem fognak nekünk semmit sem mond-ni. Hiába sorakoztatja fel a szerző nagy írói készséggel a lbapásztor, pulykapásztor, a szolgáló, a pesztra, a szobalány, a szakácsnő és a háziasz- szony igen változatos és sokfelé ágazó küzdelmes életét; hiába varázsolja elénk vagy 20-féle kofa, továbbá a bába, a gyógyítóasszony, a siratok, lelenctartók koldúsasszonyok stb. eddig fgyelemre alig méltatott életmódját, szokásait: ha nem vagy a magyar É’et kizárólagos rajongója, fel se nyisd ezt a könyvet, mert ezt a művet szeretet nélkül olvasni nem lehet! Ha én rajtam állana, a Kiss Lajos mindkét könyvéből olcsó nemzeti kiadást készítenék és kötelező olvasmány- nyá tenném mindenkinek, aki a magyar ifjúságot neveli és a magyar közéletet irányítja. Kifosztottak egy apróvad borkereskedőt A bátorok 5900 pengő értékű holmit vittek ei a kamrából és a padlásról Friedlender Dávid tiszadadai lakos, ; onnan elloptak 8 darab macskabőrt, 500 apróvadbőrkereskedö feljelentést tett a j darab hörcsögbőrt, 22 darab különféle- csendőrségen, hogy éjszakának idején j színű macskabőrt, néhány darab pézs- ismeretlen tettesek lakattal lezárt pad- j ma-patkánybőrt, 5 darab görénybőrt, 10 lását és kamráját kifosztották. í darab menyétbőrt* 100 darab ürgebőrt, A feljelentésre megindult nyomozás j 5 darab mezeinyúlbőrtt, 10 darab ve- megállapította, hogy az ismeretlen be- | gyesszínü házinyúlbőrt, összesen 5000 törők a lakatot melyen ,.Patent-Fort“ ] pengő értékben. gyártmányú zár volt, álkulccsal kinyi- ; Friedlender Dávid panaszában elmon- tották. A padlásról a szárításra kitere- j dotta, hogy éjszaka zajra ébredtek fel, gctett fehérneműt elvitték. Dunyha- és párnahuzatokat, összesen 8 darabot, damaszt asztalterítőt, különféle színű térítőkét, férfiinget, néhány darab alsónadrágot, gyermekruhát, szalvétát, pokrócot, 12 darab női nadrágot, alsószoknyát és más ruhadarabot elvittek. A betörők a kamrát is kifosztották, hallották, hogy valaki jár a padláson, a férfi kiment az udvarra és a villanylámpájával a padlás felé világított, gyanúsat azonban nem látott, visszamtnt lefeküdni a lakásba. Korán reggel aztán felfedezték a betörést, a padlást és kamarát tejesen kifosztották a betörök. Pesíi Kulissza A budapesti színházak kedves karácsonyi meglepetéssel szolgáltak: december 25-i kezdettel felemelték helyáral- kat, mégpedig 25 százalékkal. Esze- rnt az- első sorokban húsz pengőbe kerül egy jegy. A Vígszínház pedig, a legnagyobb magánszínházak egyke, körülbelül tizenháromezer pengőt vesz be egy táblás házon. Az emelésből a színészeknek is jut valami, mert az ö gáméliás hölgyben, a Kamarában Zilahy Lajos ragyogó új darabja, a Vígben a százon felül járó Warenné mestersége, a Pestiben Herczeg Ferenc darabja, a Zeneakadémián a Nemzeti remekbesike- rült Tartuffe-előadása, az Uj Magyarban a Dayka—Bulla—Páger trio sikere, a Fővárosi Operettben Karády szenzációs ruhákban... S közben már új tervek főnek az irozsijuk együtt emelkedik a helyárakkal. ! dákban. A Madách Színháznak nincs slAttól persze nem kell tartani, bogy ezután kevesebben járnak a színházba: valósággal színházbajáró-láz ütött ki Pesten és csakugyan: sok nagy esemény között válogathat a publikum A Nemzetiben Bajor szenzációs alakítása a Kakere Homokpad című új darabjával. Itt talán Géraldy, a finom francia író következik, a főszerepben Szeleczky Zitával, aki a Mária főhadnagy óta nem volt színpadon és a Nemzeti Színházból való távozása óta nem játszott prózát. A Kiskorona vendéglő családias SZILVESZTER ESTÉT tart szíves pártfotfá-t kér Járó Gábor vendéglős Jó ió loavü« és ió tfond "ukodva v<n. Ez a színház később egy eddig ismeretlen magyar írónő első darabját fogja bemutatni. A bemutató nevezetessége, hogy az újdonsült szerzőnő: hatvanéves, egy hetvenéves nyugalmazott tanár felesége. Kertészfy Margit a neve. Aránylag kisebb sikerű az Andrássy- Színház Napoleon-vígjátéka is. Az előadásnak az a nevezetessége, hogy Tu- ray Idának nagyobb sikere van benne, mint a címszereplő Muráti Lilinek (ő alakítja Josephinet), aki nemcsak szíái- ja a színháznak, de a színigazgató felesége is. Nomármost: az Andrássy új darabját teljesen az a gárda játssza, — mint a mostanit, kivéve Turay Idát. így jár az, aki jobb mer lenni, mint a primadonna. A nagy konjunktúrának minden szín- igazgató örül, csak Erdélyi Mihály nem, a „külvárosi színháztröszt“ igazgatója. Ő aki évek óta egyeduralkodója a pesti nyárnak, télen az Erzsébetvárosi, Józsefvárosi és Kisfaludy (utóbbi Óbudán) színházakat igazgatja. Ezeket pedig a környékbeli kispolgárság, munkásság látogatta. Most — mondja Erdélyi t— annyit keresnek az ember ek, hogy nem kell nekik az én olcsó színházam. Bemennek a belvárosba, a drága színházakba... A Bajor-láz kapcsán érdekes dolog vált ismeretessé. Elmondotta Bajor Gizi egy újságírónak, hogy a Kaméliás hölgy haldoklási jelenete miért sikerű, t oly nagyszerűen? Volt egy gyönyörű nővére, aki tuberkulózisban halt meg álszellemülten, szelíden. Ez a kép élt benne tudat alatt, amikor a színpadra vitte a tuberkulózisban haldokló kaméliás hölgyet. így válik egy-egy tragikus benyomás a színpadon nagy művészi élménnyé ... Mezey Mária eltűnt Budapestről. A lakás nem ad felvilágosítást tartózkodási helyéről, a Vígszínház nem tudja, hol található... Ok: Mezey nem Vnajt résztvenni abban a darabban, amelynek szerepét próbálta. A darab másik női főszereplője, a szép szőke Bárczy Kató, aki revüprimadonnából lett prózai színésznő, közvetlenül karácsony előtt most ment férjhez egy textilvállalati igazgatóhoz. (Ez a második férje) A férj és a feleség becserélte két régi lakását egy újra — s most duplán boldogok. A Vígszínházban .egyébként gyakoriak a zavarok, nemcsak Mezey Mária körül. Horváth Árpád például, a főrendező, minden békítési kísérlet ellenére sem hajlandó visszatérni a színházhoz, ahol megsértették. Most a kitűnő rendező színház nélkül, a kitűnő színház rendező nélkül áll. Érdekes tervet főznek ezzel kapcsolatban: fel akarják kérni Zlahy Lajost, hogy vállalja el valamelyik soronkövetkező újdonság rendezését. Zilahy éppen saját darabjának, a Fatornyok kitűnő rendezésével bizonyította be, mennyire ért a színházhoz. A Madách-színházban is rendező- zavarok vannak. A Homokpad tudvalevőleg nem tetszett a sajtónak, ame^y a rendezést is kifogásolta. Rendezőként Munkácsi Irén (Odry Áipád leánya, —- Kőműves Sándornak, a Vígszínház művészének felesége) szerepelt a színlapon. Most kiderült, hogy a próbák idején Munkácsi Irén tüdőgyulladásban feküdt odahaza, az előadásért tehát nem vállalja a felelősséget •.. Most még Haáz Joliról, a kolozsváriak volt kedvencéről kell elmondanom, hogy filmszínésznö leaz belőle. Mióta
