Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)

1943-12-28 / 293. szám

6. oldal. NVtR VIDÉK ä SZABOLCSI HÍRLAP (Trianon 24.) 1943 december 28. wmwm m Boldog uj éve lesse, ha a Szilveszter-estét kitűnő & RACSKO ANDRAS VENDÉGLŐJÉBEN TÖLH BESSENYEITEK 11. Hídeí és mflog ételek. FajHoroV. A közöaséőnek ajándékkal kedveskednek. Budapestre költöztek férjével, Nagy Istvánnal, a Nemzeti Színház művészé­vel, azóta csak családjának élt. (Ara­nyos kisleánya van.) Pái napja próba- felvételt készítettek róla, ami kitűnően sikerült. A szép Haáz Jolit tehát nem­sokára filmen látjuk viszont. Az is kolozsvári vonatkozású hír, hogy az Örökmozgó, Molter Károly vígjátéka Kolozsvárott éri meg első vidéki előadását. Utána sorba fog járni minden nagy várost. Jávor Pál ugyanis a darab főszereplője, engedélyt kapott a Nemzetitől arra, hogy a Kaméliás hölgy előadássorozata után vidéki kör­útra induljon az Örökmozgóvol, amely még dalbetéteket is kap erre a célra. Búcsúzóul elmondok egy szenzációs jóslatot. Sirius mesterről, polgári ne­vén Vargha Lászlóról van szó, akit a színházi világban is jól ismernek. Az időjóslatairól közismert Sirius ezúttal világpolitikai mezőkre rándult ki, mert megjósolta, hogy a háborúnak decem­ber 19-én, vasárnap este vége lesz, — Annyira biztos volt jóslatában, hogy ezt egy csomó levélben számos közéleti nagyságnak is megírta. A jóslat, enyhén szólva, nem bizonyult teljesen megbíz­hatónak ... Enyhítő körülmény: Sirius mester Karácsony első napján töltötte be hetvenötödik évét.. . Páholy Pál. A Pester Lloyd a polgári iskoláról Ha az ember békében, avagy hábo­rúban külföldön jár, azt tapasztalja, hogy hazánk szócsöve a művelt Nyu- ' gat felé a Pester Lloyd. Hiába tett kí­sérletet egy másik lapunk francianyelvű megjelentetéssel, amelynek célja talán szintén ez volt, ez hamar megszűnt. A napilapok közül a Pester Lloyd ismer­tette annakidején a bécsi Bürgerschule jogutódját, a mi polgári iskolánk meg­felelőjét, a Hauptschule-t is. Nevezett lapnak a 75 éves polgári is­koláról szóló többhasábos cikke tehát azért fontos, mert ennek az iskolanem­nek szeretetteljes ismertetése a külföld felé. Belőle tudjuk meg, hogy Pozsony­ban már 1776-ban nyílt meg az első pc 1- gári iskola. Ez természetesen kezdetle­ges magánkísérleí volt, amelyik nélkü­lözte a törvényes alapot, de mégis elő­hírnöke, előfutárja a mai magyar pol­gári iskolának. Innen értesülünk arról, hogy ez iskolanem atyjának, Csengery. Antalnak is voltak úttörői. Ilyenekként tisztelhetjük Schwartz Gyulát és Lutter Nándort. A kis tanulmánynak is beillő cikkből kiemeljük a következőket. Csengery Antal már 75 évvel ezelőtt észrevette, hogy a reáliskola eredeti hivatásától a gyakorlati életre való neveléstől eltér. Ezért volt szükség polgári iskolára. Ez gyakorlati életre nevel; olcsó tandíjá­val és alacsonyárú tankönyveivel tanu­lási lehetőséget ad a legszegényebb lé- teg gyermekeinek is. Külföldön a legtöbb helyen nincs kü­lön polgári iskolai tanárképzés. Az is­kolatípus tanerői a népiskola kiváló ta­nítóiból kerülnek ki, akik hosszabb ele­mi iskolai szolgálat után egy sikerült gyakorlati vizsgával nyernek képesítést a polgári iskolában való tanításra. Ezért fontos a cikk egyik fejezete, amely azt mondja, hogy polgári iskolai tanáraink tanulmányi ideje teljesen azo­nos az egyetemen folyó középiskolai tanárok képzési idejével. A tanárképző főiskolába túlnyomó­részben a tanítóképző öt osztályát vég­zett kiváló tanítókat veszik fel szigorú fölvételi vizsgálat alapján. A szegedi egyetemmel kooperáltan működő pol­gári iskolai tanárképző főiskola tanul­mányi ideje négy év. A gyakorlati pe­dagógiai kiképzés ideje kilenc esztendő. Ez öt évig folyik a tanítóképzőben és még négyig a főiskolával kapcsolatos gyakorló polgári iskolában is. Megemlíti a lap, hogy érzékeny csa- i lódást okozott az eredetileg hatosztá­lyú iskolának a négy évfolyamú vá való visszafejlesztése. Nem tartja szerencsés­nek azt sem, hogy Budapestről Szeged­re helyezték ezt a főiskolát. Ez valószí­Huray János, a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége nyíregyházi cso­portjának elnöke a KIOSz országos közgyűlésén nagy beszédet mondott, amelyben kifejezésre juttatta a gyanús baloldali mozgolódással szemben a ke­resztyén iparosság törhetetlen keresz­tény-nemzeti áláspontját. Huray János beszédében, amelyet a közgyűlésen je­lenlévő Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter is tetszéssel és elsmeréssel foga­dott, a töbek között a következőket mondotta : Ki ne látta volna közülünk világhíres Madáchunknak az Ember tragédiája cí­mű nagy művét, melyben Lucifer az embert kersztül vezeti saját tragédiá­ján és ki emlékeznék arra a színre, ami­kor a sok sorsméntő egymást letaszítva a hordó tetejéről, szónokolva ígéri a földön az emberi sorsnak az általa egyedül megváltónak hirdetett élet- szemléletnek az üdvözítő voltát? A nagy író az egyedüli, ki Krisztus után a soha meg nem dönthető boldogulási utat nemcsak, hogy megmutatta, de ezt saját halálával meg is pecsételte. Időnkint mindig akadnak eszmehirde­tők, kik bizonyos hangzatos frázisok­nak bedobásával akarják saját hatalmúk­nak alátámasztására a néptömegeket megny emi. Megindult egy hatalmas eszmeáramlat a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavaival. Kérdem, mi lett a jelszavak eredménye? Kitermelte a kapitalizmus szabados­ságát, mely a népek millióit haj­totta modern rabszolgaság igájába. Eme eszmeáramlatok egyik végered­ményeként bontakozik ki a nemzetközi marxizmus, amely a munkásságnak ígért földi paradicsomot, szent testvériséget stb. És mi lett az eredmény? Kolho- szok, ahol a földmíves puszta létfenn­tartásáért, éhbérért robotol mérhetetlen nyomorban anélkül, hogy hélyzetében a legcsekélyebb javulásra számíthatna. Másik eredmény a tömegsírok hulla­nűen a szegedi egyetem érdekében tor- j tént. A cikk írója Drégely Dezső fővárosi törvényhatósági bizottsági tag, a tanár- egyesület tb. elnöke, ő írja, hogy a pol­gári iskolának nyolcosztályúvá való fej­lesztése, kereskedő- és iparosrétegünk szellemszintjének olyan arányú emelke­déséhez vezetne, amelynek irígylésre- méltó példáit találhatjuk meg külföl­dön. Majd méltatja oktatásügyünk leg- | főbb irányítójának megértését a polgári j iskolával szemben. Eszmefuttatását az- I zal zárja, hogy a polgári iskola biza­lommal tekinthet évszázados fordulója felé. , hegyei, amikor a testvér testvért gyil- ! kol halomra közönséges besúgásokért, | vagy esetleg féltve őrzött imakönyv i megtalálásáért. Iparos Testvéreim! j eszmék megismeréséből az 1918-as gyászos emlékű forradalom alatt, amikor a szennyes ár elöntötte leg­szentebb nemzeti érzésünket, a leg­jobbjaink közül sokaknak mártír­halál jutott osztályrészül, a szabadság nagyobb dicsőségére. Te­hát. kérdem én, e hleyről: kívánha­tunk-e ezen szép eszmékből a magyar földön magyar ember számára még egyszerc Nem, soha nem! Mélyen tisztelt nagygyűlés! Élénken emlékszünk, mire vezetett 1918-ban a magyar nemzet megaláz, tatása emlékszünk gyászos meg­próbáltatásainkra. És mindezt csak magunknak köszönhet- i jük, hogy hittünk és felültünk a nemzet lélekmételyezőinek és a könnyelmű hi­székenységünkkel pusztulást, romoblást és hazánknak szörnyű megcsonkítását idéztük elő. És mi lett volna, ha a ma­gyarok Istene meg nem könyörül raj­tunk, s Kormányzó Urunk személyében iránymutató vezért nem küld — tán nemzetünk elvesz a téveszmék pocso­lyájában. Iparos testvéreim! Mikor mind­ezekre már emlékezünk, figyeljük a mai időket! Az első világháború gyalázatos béké­jével rabszolgaságba döntött nemzete­ket, köztük a magyart is, s most továb­bi rabságra akarnak kárhoztatni. Az egyéni és nemzeti szabadság teljes rab­ságába, hol tilos keresztény hited meg- vallásá, hol a piros, fehér, zöld nemzeti színeket újból a vörössel akarják fel­váltani. Nap-nap után látjuk hogy ez esz­mék itthoni szóvivői nyíltan és ti­tokban, hogy szervezkednek és igyekeznek a magyar nemzet belső egységét megbontani, hogy újból felrúghassák a rendet. A magyar kézműiparosság azonba éber szemmel látja az eseményeket i innen izeni a sötéiben bujkáló alakoknak, az itt-ott kétesízű meg­váltó szólamokkal jelentkezőknek, hogy itt nem lesz mégegyszer 1913. A magyar kézművesiparosság keress tény nemzeti alapon áll és ezért az ess méért a Szent Istváni nemzeti gondc latért utolsó lehelletéig küzd és abbc nem enged! Létfentartásunknak egyedüli alapj függetlenségünk. Jól tudjuk, hogy füg | gellenségünket, s benne az iparo9 füg ! getlenségét is helyettünk senki más me, * nem védelmezi. Ezt a mai kor függetlenségi harcát álljuk és örökül akarjuk hagyni füg­getlenségünket utódainknak is. | Úgy magunkí mint munkásaink szátná j ra is kívánjuk azt a munkaszabadságo! mely megalkuvás nélkül a keresztén'. Nagymamagyország szent célját szol gálja. Szabadságunkat bármely oldalró is érje támadás, műhelyeinken belül é egységünkben is meg fogjuk vedel mezni. Kik e hon határain belül más akarnak, azok szemben találják maguka a keresztény magyar iparossággal! Ünnepélyesen kijelentjük, hogy a ke resztény haza és a magyar kérész tény erkölcsi alapokon álló iparossál megvédelmezésében . minden belső éi külső ellenségei szembesbállunk. Mélyen tisztelt nagygyűlés! Midő« őseink végvárakból védekeztek a ha zányba betörő ellenségek ellen, a vég várakat erősítették mindig a legjobban Mi, kézműves iparosok joggal te­kintjük magunkat ilyen végvárak­nak, mely végvárak elfoglalását a Marxi világrenddel állók mindig a legkedvesebb prédának tekintették. Most is az első számú hadműveleti te­rület vagyunk ezen a téren. A keresz­tény magyar iparosság azonban mindéi áramlattal szemben hűséggel a Széni István-i magyar haza iránt, állja ezt t harcot, állja utolsó lehelletéig; E har­cunk közben nem kérünk semmi más( az ország felelős veztőitől minthogy anyagi függetlenségünk biztosításával tegye lehetővé, hogy az ország legki­sebb tanyahelyén is leki és anyagi füg­getlenségében tántoríthatatlanul állha#* son a magyar iparos! „Isten áldja a tisztes ipart!" A magyar keresztény iparosság nem­zetpolitikai htvallása az ország iparo­sainak lelkében rendkívül mély hatást keltett és ennek az egész közgyűlés tün­tető együttérzéssel adott kifejezést Demecser községben a Dtmecser—székely! hö vssut mentés 25 magyar bold terű- leld ingatlan eladó. Értekezni lehet Dr. Korányi Eade és Dr Deák Endre Nyíregyházi (Vay Adára «tea 5) ügyvédek irodájában. anHMHHMMMHMaMRan — BÉLYEGALBUM: Gobát, Pánt ncmia, Caerkésa, Glóbus, aacrcfüzeteP kaphatók JÓBA-papíriixleib«». Karácsonyfa! Sz*p nöí rfifeö!t’. “lTnn",n™ ™'■M ■1 m "11—1"- pénztárcát bőröndöt tásárolfoB (TAKARÉKPALOTA ' Él É E YNEL St. H. Huray Jinois A magyar kézműves iparosság keresztény nemzeti alapon áll és ezért ars eszméért utolsó leheletéig küzd

Next

/
Oldalképek
Tartalom