Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-11-02 / 247. szám
4. oldal M4r*Wfl*ofc SZabojwCsi i AP (Trianon 24.) 1H3 A főorvos úr vallat. Ott ül az ágyam mellett s néz ream jóságosán- mintha a saemével is gyógyítani akarna. Kikérdezi, iiogy mikor kezdődött, hol érzek fájdalmat, van*e lázam, köhögök-e. s mikor ■fiiadezzel készen van. nem elégszik meg a kapott válaszokkal s vizsgálni kezd. — Vékony kis hallgató-csővel hallgatja a szív működését, figyeli a lélegzetvételt s közelebb segíti a megismeréshez minden ksi zörej. Kopogtatja a mellkast s igen fontos számára, hogy mlj kap válaszú-. A. kopogtatásra hangokat ad a mellkas s j amit mond, az úgy hangzik, mintha pa- ■ nasz lenne. Segítségkérés. Feltörő sóhaj, j hogy a mellben, szörnyű zavar van. vaia- j mi segítség kellene. Ott belül lázadás j van, nyugtalanság és összevisszaság s a i hangok azt mondják, hogy segítség kell, ; sürgősen, mert valami baj történik, amit j nem lehet majd jóvátenni, A főorvos ismeri ezeket a hangokat. — ! Találkozott már velük nagyon sokszor s ; megértette, hgy a panaszos hangok neki j szólnak, öi kérik arra .hogy tegyen va^ | lamit. műveljen valami csodát, hogy ott belül újra rend legyen . Ö engem vizsgái, ér, pedig őí figyelem. j Szeretném leolvasni az arcáról, hogy nagyon súlyesak-e a panaszok, amit halla- í nia kell, de az arca nem árul el semmit : Olyan ember arca ez. mint aki ismeri a i szenvedést s neki az emberi test már nem I mondhat új panaszt. Meghallgatja a szív, j a mell, a tüdő panaszát s mit válaszol* : hat. azt egyetlen szóval fejezi ki : — Mellhártyagyulladás. Egyszerűen mondja, természetesen, pe- j dig a szó mögött szenvedés van. — Egy j embernek szenvednie keli, mig a szerve- ! zetbetn a lázadás megszűnik s minden j kis testrészben, minden kis atomban bé- j kesség ver tanyát. Aztán recept. Tanácsok, Mit szabadás 1 mit nem szabad. Elmegy, magamra hagy, de velem ma« j ra-d a remény .hogy minden jóra fordul. Tíz éve, hogy utoljára beteg voltam s ; már arra gondoltam, hogy illetékes helyen ' oem tartanak nyilván. Tévedtem. Nyilvántartottak. A beteg világa nagyon szűk világ. Mint a börtön, azzal az enyhítéssel, hogy a betegszoba ajtaja nincs zárvtartva. Az ablakban mindig ugyanaz a kép: sárgu’ó falevelek adnak róla hírt, hogy a nyár fölött győzött az ősz. A betegágyban! van időm arra, hogy minden apróságot megfigyeljek, különösen azokat, amelyek látókörömbe esnek. Apróságok, amelyeket egészségesen soha nem méltattam figyelemre, most felkeltik érdeklődésemet s foglalk ózhatják gondolataimat. Szobám ablaka előtt szölőlugas levelei tompítják a világosságot. A szél egy pillanatra sem hagy nyugtot a szőlőleveleknek, mozgatja őket fáradhatatlanul. Próbálok két egy* formát találni közöttük, de nem sikerül. Mindnek más vonala, más formája van, de valamit mind .kifejez. Egyik-másik vonalaiból emberarc profilja rajzolódik k», az egyikből egy tanár arcvonásait ismerem fel, a másik egy miniszterre emlé* kezt&t, a harmadik egy birkózóra, a keménység és a bátor akarat vonásaival. A szemem a levelek résein át beszűrődő napsugárral játszik, hunyorgat a fény felé s a szivárvány gyönyörű színeit látja. Játék ez, játék a tárgyakkal, gondo# latokkal, amiben — még betgágyban is — kedvemet leiem. Tiszta percek ezek, Irtai Bálint Mihály ellentétben azzal, amikor az embert lázak gyötrik s nem tud önmagáról. Még az otthon is olyan idegen, a betegszoba, a bútorok s minden, ami az otthonhoz ho»- zátartozik. Az értelem kalandos útra indul s fantasztikus élmények és történetek középpontjába helyezi a beteget. Semmi közük a valósághoz, nincs bennük egy résziét sem, amely a valóságos élethez igazodna. Ezekben a lázas képekben so* he nem ismert és látott embereket állít valami láthatatlan rendező az események sodrába. Idegen arcok. Idegen tájak. — Furcsa események, olyan fordulatokkal, vagy olyan befejezéssel, amit a józan értelem nem tudna kitalálni. A képzelet világának ijesztő mélységeit járja — különösen éjszaka — ezekben a lázakban az értelem s a test tehetetlen báb a képzem let és a valóság viaskodósa között. Az cszmélés perceiben megpróbálom újra átélni ezeket a lázképeket, megpróbálom feleleveníteni, valami értelmes egységbe foglalni minden részletét, de nem sikerül. Nem marad meg belőlük a valóság számára semmi. Mint az illat elillannak nyomtalanul. menni kellett volna, fájt volna cím enni. Néhány meleg szóért, apró örömökért, pihenő órák csöndes nyugalmáért is éra dernea itt maradni. A súlyos órákban a szívem úgy érezte, hogy az Űr irgalmassága megtart az élet számára. Élni szeretnék és méf aapf— sokszor szeretném látni, hogy miként gytfc a tavasz a tél felett. Mindig tudtam, hogy szép az élet, le most, betegségem után még jobba« to dam. /1 Máv. vom aló h: indulása és érJceszésm novmmbor 1-íöl Minden betesgégnek jótékony hatása iS var: lehetőséget ad arra, hegy önmagunkba nézzünk. A legritkább emberi alkalmak egyike. Egészségesen nem sokat törődünk ön* magunkkal. Foglalkoztat bennünket sok minden, amihez nem sok közünk volna, arra azonban nem jut idő sohasem, hogy megvizsgáljuk önmagunkat a lelki mérlegen. Amikor napokon és heteken keresztül csend van körülöttünk s egyedül vagyunk a gondolatainkkal, filmszerűen pereg le elöltünk az életünk minden kis részlete, s észre kell vennünk, hogy a lázas rohanás, az erőltetett iram s a kemény életharc közben milyen sűrű egy* másutánbar. hullanak lelkünk talajára a mindennapi élet apró kis huiladékjai. S ezekben a kiváltságosán tiszta órákban megcáíolhataÜanui áll előttünk a valóság, hogy nemcsak a házunk előtt, vagy otthonunk falai között van tisztogatni valónk. És arra is jó a betegség, hogy a hitetlen, vagy lanyha hitű embert hívővé alakítsa át. Az az enyhe lehel,let, ami a túlvilágról csapja meg a szenvedő beteget, fölötte alkalmas arra, bogy Isten feló fordítsa a hitetlen ember lelkét. Amit nem tud elérni figye’meztetés, oktatás, prédikáció, azt el tudja érni a fájdalom. Sok ember van, aki egész életén át alig néhányszor látja belülről a templomot a életének minden részletéből kifelejtette az Istent, a betegágyon, a fájdalmak meg* próbált atásai között, az alázat emberévé alakul át .így lesz a betegség az igazabb élet és az igazabb emberség felé vezető út. * * A betegség kezdeté« ,a legsúlyosabb napokban többször .is elépitolakodott a gondolat —: hátha úgy rendeltet«*!, hogy el kell menni innen? Hátba búcsút kei moo* dani a világnak s pontot kell tenni az élet után? Mindig szerettem az életet. — Mindig adott valami szépet, valami újai, izgalmat, meglepetést 9 az iránta való következetes rajongást még az erőn. felüli küzdelmek, a keserűségek, az emberekben és a várokazáspkban való csalódások sem tudták megingatni. t,0. dönté* sek ellen nem lehet fellebbezni, de ba ÉRKEZIK: Debrecen felől: Ö.í8 — motor, (Debrecentől,) 5.35 —• személy. Budapest nyugatból. 7.40 —• motor. (Debrecentől.) 13.32 — sebes (Budapest nyugatiról) 16.16 — személy ((Debrecentől.) 19.35 — sínautó (Budapest keletiről.) 20,5! — személy. (Debrecentől.) Csap ielől: i.37 — motor. (Ung vártól, Beregszásza- Munkács csatlakozás.) 7.22 — személy. (Ungvártól, Beregszászi —Munkács csatlakozás.) 7.42 — sínautó, (Ungvártól, Beregszász —Munkács csatlakozás.) 14,05 — motor. (Csaptól, Beregszászról csatlakozás.) 31-31 — személy. (Ungvártól, Beregszás —'Munkácsról csatlakozás.) INDUL: Debrecen felé 2.05 5.51 — 7.44 — 7.51 — 14,23 — Váll* tlo« kitüaS, hliíts étflck a U*tin»tnabb mm a ük (9'&0 P) kiskoron* Étteremben Minden szombaton hurka-kolbász vacsorák! motor. (Debrecentől szeméáy- csatlakozás Budapestig.) személy. (Debrecenig.) sínautó. (Budapest keletiig.) személy. (Debrecenig.) sebes. (Budapest nyugatiig.) j 17.10 — motor. (Debrecenig.) | 22.05 — személy (Budapest nyugatiig.) Csap felé : ! 5.55 — személy. (Ungvárig, Beregszász; —Munkácsra csatlakozás.) motor. (Ungvárig, Munkáé» Beregszász csatlakozás.) személy. (Ungvárig, Munkács— Berekszász csatlakozás.) sínautó. (Umgvári'g, Munkács— Beregszász csatlakozás.) személy. (Ungvárig, Munkács— Beregszász csatlakozás.) 14.30 16.36 19.37 21.01 Szüretre» felől: Szerencs felé: 7.25 személy. (Bpesrtről cs&ílakozásj » 3.33 személy. (Budapestig, — ára»« i vonalas gyors csatlákozás Mis i kolctól.) 13.53 — motor. (Bpestről gyors csatlak.) ' 9.48 — motor. (Szerencsig.) 17.53 motor. (Miskolcról csatlakozás.) t 14.32 — motor. (Budapestig gyors csatí lakozás, Miskolcig személy csat; | ; lakozás.) 21.74 személy. (Miskolcról csatlak.] 18^0 személy. Budapestre személy csatlakozás, Szerencsen 5 órfc i í várakozás.) Mátészalka felől: Mátészalka felé t 7.30 — személy. (Mátészalkától.) 8.20 — személy. (Szatmáríg.) 14.00 — személy. (Mátészalkától) 14.26 — személy. (Szatmáríg.) 19.03 személy. (Szatmárról csatlak.) 21.58 — személy, (átészaikáig.) Vásárosramény felől s Vásárosnamény feléi 7.20 — motor. 8.00 motor. (Csap felé csatlakoma| 16.27 — motor. 14.13 — motor. (Csap felé csatlakozási 19.13 — motor. 21.55 — motor. i Polgár felől: Polgár felé t 7.10 — motor. (Polgárról.) 6.18 motor, (Polgárig.) 1.620 — motor. (OhatpusztakócsróU 7.50 — motor. (OhátpusztakocsígJ 19.29 — motor. (OhatpusztakócsróU 17X0 motor. (0 hat p úsztak öcsig.) Nyíradony felől t Nyíradony felé -. 7X9 V vegyes. 8.41 •=— vegyes. 13.35 — vegyes, 18X5 — vegyes. «—». ....... --Amint fentebb, a téli menetrend adataiból látjuk, a Nyregyházát érintő viszonylatokban semmi változás nincsen. Itt felhívjuk az utazó közönség figyelmét arra, hogy a Nyíregyházáról éjjel 2 óra 05 perckor induló motorvonatról nem szabad átszállná az Erdélyből jövő és Debrecnből 4 óra 47 prekor Bpest nyugatira induló »ebesvonatra. — Úgy* szintén nem szabad a Bpest nyugatiról 18 órakor induló és Debrecenbe 22 óra 31 perckor érkező, Erdélybe menő sebesvo- natról át szállni a Nyíregyházára nulla óra 18 perckor érkező motorosvematra. —• Há valaki ezen le- vagy felszáliási tilalom ellen vét ,de egyébként Nyíregyházától, vagy Nyíregyházáig érvényes menetjegye van a tiltott 1«-, illetve felszállásért 8 pengőt tartozik fizetni és menetjegyét érvényesnek elfogadják. A Budapestről érkező sebesvonat ké* »ése esetén, a Debrecenből 22.56-kor la dúló motorvonat utasok átszállása miatt nem vár a sebes vonatra, tekintettel arra, hogy az átszállás nincsen megengedve. — Kerékpár és motorkerékpár 5»s*a- ütkőzés. Halálos íkerékpársxerencsétlpn-* ség történt Nagyszállás főgerén. Gruzícs György motorkerékpáron ment, előtte ke# rékpáron & postahivatalba igyekezett Róth Ignác nyomdatulajdonos Livia nevű leánya, 15—20 méter távolságban. Beakart kanyarodni a .Községházán levő postahivatalba, a motorkerékpár azonban elkapta a kerékpárt Róth Lívia lezuhant. Súlyom belső és külső sérüléseket és ezeken kívül koponyaalapitöré*t is szenvedett. Még a ment ókocsiban meghalt. Gruzicsoak csak kisebb sérülései vannak. Télialmát úgyszintén mustot, u'jiborf l«Mn>uOO na pi árba a mmgbt- 3m rémért álM*«i vásám- lok Aimákot, ládákat, nustknx hordókat adok. TameMkOx kávásra kUnaerek Nyír egy kása, Y*jr Aáára otaa 11. Talefoo Beíeoségben
