Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-11-02 / 247. szám
{Trianon 24.) Íf43 november 2. jZabojlcsi híFLAP 1 «Mal mmmmm ül lÉif ÍÜilÉ ? SIESSEN A NÉPSZERŰ A «kéd«k és ZéwurAer9^1 UgjtSS sSr és bar! S^oHé polgfávi ámb! Is este neilezdédtk as CTaiiéÜlai férfiak libüaérája Az evangélikus Luther Szövetség a téli hónapokban minden évben, előadássorozatokat rendez -a férfiak részére. Az idén a mai nappal kezdődik meg az előadása sorozat, amelynek összefoglaló címe: ,,A belső front mérlegén“. Ez az előadássorozat négy előadásból áll. Az első előadás címe: ,,A munkás a belső front mérlegén*'. Előadó Belohcrsz- ky Lajc-s budapesti mérnök. Minden előadás alkalmával egy-egy bibi iám agyarázat is lesz. A mai biblia* magyarázatot Rőzse István alesperes^ igazgató-lelkész tartja. Az előadások minden alkalommal e<ste 6 órakor kezdődnek az egyház tanács- vermében. Amárodik előadás november hó 9*én esz. i'’TiBMrMirriniimiiaagaBea^e;iMíBPBiuiiiiiwiiiL>L«uawc^fet<fa». ElitMféi »nléiéH Kathi Ferenc hajdúböszörményi lakos mindenárán pénzí akart ,.keresni“. Elment r ragykáüói országos vásárban és pénz nóküi megvásárolt egy kétéves üszőbor* ;úí Eiéo.ár József kállósemjéni lakostól 970 pengőért. A megállapodás úgy szólt, hogy a tehén jár La:tlevelét postán fogják elküldeni a vevőnek és ugyanakkor Kathi Fe- enc az üszöboTjú árát elküldi Blénár Józsefnek, A vádlott a járlatlevelet meg# kapta, a 970 pengőt azonban nem küldte el, ellenben az üszőfcorjút 1000 pengőért eladja másnak a pénzt pedig italra és kártyára költötte. Di. Aradványi Endre kir. törvényszéki büntető egyesbíró tárgyalta Kathi Ferenc csalási bűnügyét. A vádlott beismerő vallomása után jogerőser egyévi börtönbe ítélték. ■ezéfiidisigi bakkaiaiiioló A kormány a népruházali akcióval párhuzamosan a rendelkezésre álló készle# tek keretei között mezőgazdasági bakancs akciót szervezett, amelynek során a mezőgazdasági munkások részére jóminősé- gtí, zsíros felsőbőrű, bőrtalpas bakancsot bocsátanak rendelkezésre. A közellátásügyi miniszter az akcióval kapcsolatosán körlevelet intézett a közellátási kormánybiztosokhoz, amelybe® közölte, bogy az akcióban igényjogosult -ajknak, — mindenkor a megadott keretek ; között — a mező-, kert- és erdegazda- \ ságban alkalmazott éves gazdasági cselé* dek, az erdőgazdaságok idénymunkásai és | a sommás idénymunkások. Az ígényjogo- í sultság megállapítását a répruházati ak- ; dóhoz hasonlóan a megyei, városi. íllet- j ve a községi közellátási bizottságok in* | íézik. A szétosztásra kerülő bakancsok fogyasztói árát minden bakancs talpába maradandóan bepréselték. A közelátásügyi miniszter felhívta a közellátási kormánybiztosokat, hogy az igényjogosultság megállapítására tegyék meg a szükséges intézkedéseket és a szétosztás! műveletnek keresztülvitelét állandóan személyesen ellenőrizzék. A betörő benthigyta az álkulcsot a kapu »árában A Nyírvidék-Szabolcsi Hírlapban a Szent Istvánját végén lakók a rendőrőrszem visszaállítását kérték, mert a kórházat, a laktanyákat, postait ökot látogató közönség közbiztonsági szempontból külön -elbírálást kíván. A rendőrhatóság azóta ki is rendelte az őrszemet a kívánj helyre. Hogy milyenek voltak a közbíz« tonsági állapotok az őrszem szolgálata előtt, mutatja a következő eset: A Szent István út végén az egyik házr## A Nyírség valaha „ezer íú országa volt Cf*» Lalii aigeasígssgatá f@Sfed@iise Igéts Saabvicibai élénk kalászai volt m mai lkán „$fég m áisxiéf is kallal hiilaifiák<( ler Frigyei szállító irinnkáM, Kiírd tér i. Teleim 13. MiByw királyi áliinvMwtak szállítási vállalata. Háztól bázig fargaloH. Aniaaállités*k. Költöztetések. Mnü IüMImniM« Kis.-» Lajos ,a Jósa-Múzeum kiváló igazgatója, akinek A szegény asszonyáról írt rie-jnrégert megjelent könyve az etrszág napi- és folyóíratsajtójában olyan erős visszhangot keltett és áLalános elismerést aratott, most a művelődéstörfénei sí# kon rendkívül érdekes, új m eg állapít ássál, joggal mondhatjuk, tudományos felfedezéssel keltett nagy feltűnést és méltó dicséretet. Kiss Lajos ,,A Nyírség halás j szata" címen tanulmányt írt az Ethno* graphia c. tudományos folyóiratban és bebizonyította, hogy Szabolcsban nemcsak az úgynevezett Rétközön, hanem az egész Nyírségen élénk halászat volt. A tanulmányt a magyar néprajzi tudomás nyosság azzal tüntettte ki, hogy különle- * nyomatban ia megjelentette „Az Ethno» graphia Füzetei" sorozatban, mint e füzesek 10. számát. Szakkörökben tudják, mit jelent ez. Külön Icnyom^tot az a tu* mi lm any kap, amely újat, új mefogalma- zást, vagy felfedezést hoz s ezzel előbbre viszi a magyar tudományt, ez alkalommal a magyar néprajzot. Kiás Lajos lelkiismeretes oklevéltári adatok, szerszámmegfigyelések, még ma is élő hagyományok és megbízható köz* lések alapján bizonyítja be téte’ét, azt, mennyire hiányosak Szabolcsvármegye városi és községi monográfiái, egyikében sem írnak a Nyírség há ásza ár ól, holott — mint tanulmány — gazdag adatok feltárásával beigazolja a Nyírség homok* dombjai között a völgyekben meggyűlt vizek zsombéko9, ingoványos helyeket, ta* vakat alapítottak, aemlyek — mint már Fényes Elek ís megírja hírneves művében 1839-berr nádat, csíkot ,kisebb h^la* kftt; vízi mad árakat bőven szolgáltattak. Pösá András dr. írásai is ezt igazolják. Jósa dr. a régi Nyínridőkben megírta. hegy „Ha valaki halra éhezett a régi vi* lágban, a minden község határában létezett tavakban, (tapogató kosárral egy nap alatt annyit foghatott, hogy a nagyböjt# ben a rc>mai pápának konyháját is diát# baía volna". Hogy miként semmisült meg ez a halakban bővelkedő kánaáai világ a Nyírségen, erre vonatkozólag is Jósa András dr. találta fején a szöget, amikor m-egrta volt, ho-gy „A homokdombok között elterülő mélyedésekben ősidőktől fogva — egy vé# kásnyi, ezer holduyi — kárászokban, csukákban, pontyokban bővelkedő, nádas, gyékényes, szikes tavakat a Nyírnek északi lejtőjén hét völgy területen át a Tiszá# ba vezOfték le.“ Ám erről a halban bővelkedő légi Nyírségről — mondja Kiss Lajos — az iskolás könyvek írói sem tudnak, pedig a vizek szabályozása, illetve levezetése előtt a Nyírség valóságos „ezer tó országa" volt. Kiss Lajos kitűnő tanulmánya, meglepően. új, eddig ismeretlen viág képét idé# zi fei a tudomány uagysxerü eszközeivel. Be tudja mutatni községenként a hajdani halászó vizeket ,azután e vizekben élő halakat, végül az it)t-ott még ma is feltalálható szerszámokat, amelyek a gaz« dálkodó ember előtt maguk is elárulják a nagy titkot, azíf, hogy a Nyírség tocsog góljában, később vizében sajátos táji jellegű halászati mesterség alakult ki. Sor# rendbén, lege’őszőr a Nyírtass község halászó vizeit említi meg Kiss Lajos. Már Fényeíi Elék is azt írja, hogy „Tass községnek rétje, nádja sok van". A vizekre ési a halászatra vonatkozó ma is élő adatokat Rubőiczky Stjndor 7), és Tűrőczi Pál 75 éves tasdi öregektől jegyezte le. A tas-si vizek-: Komorzán 200 hold, Macskáiéit ö 130—200 hold, 3 méter ban fényes nappal betörők jártak. A kaput, amelyet igen helyesen állandóan zárva tartottak, álkulccsal nyitották ki, az udvarra behato’va feltöri ék a tyúkólat és két értékes vörös izlandi tyúkot elloptak. Ügyi át szik sietve kellett eltávoz# rick. mert a kapu zárában otthagyták ae álkulcsot. A rendőrőrszem ügyelő vigyázata melleti bizonyára nem történt volna meg a fényes nappal végrehajtott vakmerő bűncselekmény. j mély, Mohos Nagypalló, Kispailó, Ludas, | Nagy- és Kispaprét, Bikásrét, Takácsrét, I Forrásrét, Grerét, Nagyrét. Ezekben a vi* zekben élt a csuka s megnőtt 10—15 kg, j súlyúra is. Mikor a halász vitte haza. a í kopolíyúján keresztüldugta a botot ém * vállára vette, de a hal farka seperte a í főidet. Voly a vizekben kárász, cigány*, vagy tathal, veresszárnyú -keszeg, -sígér, csík, rák is volt a vizekben. Nadály meg számlál h at a ti an mennyiségben. Tél«» is kalásxoft a ayirségi m&gymx ,.Télen, ha nincs hó, hiába, yan a vú» befagyva, a hal a káka tövén keresztül levegőt kap, de amikor a hó leesik, ne» kap levegőt a káka tövén sem, ezért nyalja ki a jeget. Mikor tehát a hó leesett é* a hal nem kapott levegőt, csomóra ment s egy«egy helyen ki is nyalta azt. Há a nyalást megelégelték, ott vágtak lékei. Ilyen helyen ojt is volt a sok hal. A bálé' szárnyából, amit le lehetett venni és visz* sza,tengi, kosáralakú teszi-veszi há'ót csináltak, a fenekére vassúlyt kötöttek, hegy vigye le a fenekére. A tesziVveseí lement a fenékre,a a halak a lékre mentek s kimerítették. Egyszer-egyszer, es létől éjfélig, 5—6 mázsa halat fogtak így teszUveszivel. De nemcsak hálóval, hanem krumplis kaskával is fogtak halat léken át. , Télen gyalcmmal halásztak. A víz tise tásán minden 5 lépésre 1-1 léket vágtak 8—10 lépés szélességben. A gyalom spárgából volt kötve, két szárnya volt, mely szélesebbre, keskenyebbre vehető, sza# bályózható. A fenék aljára vassúlyt tettek a tetejébe gyékényt, így nem esett össze, az alja pedig lement a vízbe. Úgy is fogták télen a halat, hogy nappal meglelték a nyalást, este kimentek, léket vágtak, mellé tüzet raktak, a le# vegöre még inkább a tűz világára esős tül jött a hal, csak fogni kelleti. Ezért fogtak este és éjjel. ■ Három-, ötágú szigonnyal kalásziak Tavasszal, mikor a jég elment, szigonnyal halásztak. Háromágú szigonyt használtak. Nappal ladikon mentek csendesen és ha halat láttak, megdöfték fc szigonnyal. Leginkább este szigofiyoztak pólyíka csutak mellett. Egy ember is fogott, ha „próbált" volt. Egyik kezével1 tartotta az égő csutakot, másikkal a sxs# gonyt. Vállán bakó volt, abba tette a to goit halat. Csizmástól belement a rím szélébe, ahova kijöttek a halak. Olyan szépen feküdtek ott halomban, mint ■: kisbaba, nyugodtan, csak úgy világított a szemük. Ladikon két ember ment szí- gonyozai. Ha hárman voltak, egy bájtot# ta a ladikot, a másik, rendesen a próbált, gyakorlott ember, csávázott, a harmadik Felvidéki hadiüzem Sertés kötne szabolcsi bér hizlalók kai. Ajánlatokat a kiadó hivatalba .Felvidék“ jeligére kérünk. * “4
