Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-07-06 / 149. szám

(Trianon 23.) 1943 július 6. oldal Más nem hódithalja vissza az elveszett magyar lelkeket, csak a magyar tanár és a tanító — mondotta Kállay Kíklős dr. miniszterelnök a Hajdú, Szatmár, Bihar, Szabolcs népművelőinek előadéképző tanfolyamát záró ünnepségen Nyíregyházán a Sóstón hat napon át tartalmas és magasszínvalu előadások hangzottak el azon a tanfolyamon, ame­lyet Szabolcsvármegye Iskolnákívüli Népművelési Bizottsága rendezett négy vármegye, Hajdú, Szatmár, Bihar, Sza­bolcs népművelésre kiosztott tanítói, ta­nárai, lelkészei számára. A tanfolyami előadások szombaton délben fejeződtek -be. Ez alkalommal Hankiss Jánor kul­tuszminiszter! államtitkár. Antalfia Antal ny. min. o, tanácsos, a Népművelési Tár­saság elnöke, Dudás Miklós hajdudorogi püspök tartottak szuggesztív erejű elő­adásokat, amelyek a Turóczy Zoltán ev. püspök által megrendített gyönyörű ma­gyar prelúdiumot hatalmas zárótétellel fe­jezték be. Dudás Miklós püspök a ma­gyar lélek megújhodásának, a magyar öntudat megerősödésének feltétleként a nagy keresztény magyar nemzeti eszmé­nyekhez és ezeknek az eszményeknek hősi kifejezőihez való lelki visszatérés­ben s az ebből fakadó örök magyar erők forrásában való igazi újjászületést jelölte meg a hallgatóság viharos tapsától foga- dottan. • !;íj Szombaton délután a tanfolyam száz­húsz főnyi hallgatósága a vármegyeháza dísztermében sereglett össze, ahol délu­tán négy órakor a magyar kultúra fel- emelöen szép ünnepén vehettünk részt. Ezen az ünnepségen felvonult mindaz az erő. aktív lelki érték, amelynek öss­zefogása, egy célra beállított sugárzása naggyá, ellenállhatatlan erejűvé teheti nemzetünket. Megjelentek az ünnepségen egyházaink képviselői: Dudás Miklós hajdudorogi püspök, a káptalan tagjai, Tőrök Dezső apátkanonok főesperes, Turóczy Zoltán ág h. ev. püspök, a katolikus és protes­táns lelk-észi kar teljes számban, nemes vaskóczi Budaházy Mihály vezérőrnagy- gyal az élén a honvédség tisztikarának képviselete, v. Hunfalvy Arthur ezredes, a Vármegyei Vitézi Szék, v, Punoky Ist­ván a HONSz elnöke, egyesületeink, ha­tóságaink, intézményeink küldöttei, a tanfolyam előadói kara teljes számban, Zsolnai Vilmos tanügyi főtanácsos, a kö­zépiskolák, polgári, elemi iskolák igaz­gatói, tanárai A záró-ünnepségnek az adott országos vonatkozásban is felemelő eszmei szépsé. get, hogy megjelent illetve felszólalt az ünnepségen dr. Kállay Miklós m. kir. miniszterelnök, Szinyey-Merse Jenő val­lás- és közoktatásügyi miniszter, Antal níszter, Gergelyffy Andor, Hankiss Já­nos államtitkár, Bisztray kultuszminisz- teri o. tanácsos, Erdőhegyi Lajos dr., Mi_ kecz Ödön dr., báró Molnár Viktor felső­házi tagok, országgyűlési képviselők csaknem teljes számmal vitéz dr. Jékey Ferenc főispán, Borbély Sándor dr. alis­pán, vitéz dr. Lázár Ferenc főjegyző, a vármegyei, városi tisztikar képviselete is. Az elnöki emelvény mellett Kállay Miklós miniszterelnök, Szinyey-Merse Jenő' vallás- és közikiatásíigyi miniszter, Antal István nemzetvédelmi és propa­gandaminiszter, Hankiss János államtit­kár, dr. Jékey Ferenc főispán, Borbély Sándor dr, alispán, a vármegyei iskolán- kívüli népművelési bizottság elnöke, Gáspár Gyula tankerületi kir, főigazgató, Bisztray dr. min. o. tanácsos, Gallay Re­zső kir. tanügyi tanácsos, tanfelügyelő, a várm. iskolánkívüli népm. bizottság ügy­vezető elnöke, Jákváry Kálmán népmű­velési titkár, a tanfolyam anyagi és szellemi ügyeinek kiváló szervezői erő­vel és körültekintéssel dolgozó, fáradha­tatlan intézője. Borbély Sándor dr. alspán, elnök a Magyar Hiszekegy imájára szólítja fel a megjelenteket, majd első szava a hála és köszönet a miniszterelnök és minisz­tertársainak, Hankiss János államtitkár­nak megjelenéséért, akik avval, hogy el­jöttek erre az ünnepségre, a népműve­lés előadóképző-tanfolyamnak nagyobb súlyt, jelentőséget adtak, úgy hogy a tanfolyam eredménye nem is fog elma­radni. A hallgatóság Kállay Miklós miniszter- elnököt, a kultuszminisztert, a nemzet­nevelési és propagandaminisztert, az ál­lamtitkárt kitörő lelkesedéssel, szűnni nem akaró tapssal és éljennel köszönti. Hála az előadói kar és a hallgatóság harmonikus együttműködésének és e ne­héz időben sem lankadó lelkes munkás­ságának biztos reményünk, hogy a tanfo­lyamon tanultakat maradéktalanul kivi­szik a való életbe, hogy az elvekből, eszmékből nemes, tiszta. értékes való­ság váljék. A népművelő hasonlatos a gyémántkeresőhöz, aki a sáros, agyagos talajban talált szürke, jelentéktelennek látszó kőből brilEánsot csiszol. A nép­művelő erre az ihletett szívvel végzett munkára csak apostoli hittel, magasztos hivatástudattal áthatottan képes. Hogy ennek a nemzetet formáló nevelő mun­kának a magyar kormány is nagy jelen­tőséget tulajdonit, ennek dokumentuma, itt a nevelők között személyesen részt- vesz az ország miniszterelnöke s azt is megígérte, hogy fel is szólal. Borbély Sándor dr. alispán, elnök ezután felkéri dr. Kállay Miklós miniszterelnököt be­szédének elmondására. Ha csapán az iskolában tanítunk, nem nevelünk olyan nemzedéket, amelyik hálásan gondol majd nevelőire! A teremben felzúg z ünneplő taps, amikor szólásra emelkedik az ország miniszterelnöke, hogy beszéljen a ma­gyar városok, falvak, tanyák népműve­lőihez. — A tanítók, tanárokkal szemben —• kezdte beszédét Kállay Miklós — mindig egy kis elfogultságot érezünk mindnyá­jan. Nagy szeretettel tudok csak vissza­emlékezni tanítóimra, tanáraimra, meg­becsüléssel az iránt a kitűnő szellem iránt, amelyre neveltek. És mindig figye­lemmel kísértem a köznevelői kar mun­kásságát. Most bizonyos eltolódást látok munkásságában a múlthoz képest. Mafd a miniszterelnök felhívta a taní­tói és tanári kart, hogy vegyen részt az irodalom, a tudomány aktív művelésé­ben és ezen át a nemzeti élet formálá­sában. Elismeri, tudja, hogy az ország­nak nagyképzettségű tanítói, tanári kara van, de kevés nyomát látja az iskolán- kívüli életet alakító munkájának. A nem­zetépítésnek legmegbecsültebb tényezője kell hogy legyen a tanítói és tanári kar. Ne lehessen itt nemzetépítő politikát folytatni a tanárság, tanítóság támogatá­sa nélkül. Ébredjenek nevelőink az éle­tet alakítás elhivatottságának tudatára, lássák országot építő feladataikat. Az is­kolánk! vüli lelkekrehatás rendkívül |p- lentős feladat, a 12 éven felüli magyar ifjúság nem maradhat irányítás nélkül. A tanító, pap, jegyző együttes, tudatos nevelőhatásának kell formálnia az iskolát elhagyó magyarság lelkét a falvakban, tanyákon. A nevelői munka nem minden tekin­tetben helyes. Kétségtelen, hogy ma az iskolák többet tanítanak, a tanítói és ta­nári kar képzettsége nagyobb, mint a múltban, de ez a mai fiatal nevelői nem­zedék nem tölti be azt a szerepet, ame­lyet jelentőségéhez mérten be kellene töltenie. Ma iskolánkívüli népművelésről beszélünk, ezt úgy travesztálom, hogy iskolánkívüli életre kell nevelnünk. Eb­be a nevelői szerepbe beli beállania a tanítói és tanári karnak. Azt kéri, azt követeli a magyar tanítóktól, tanároktól, hogy ne elégedjék meg az iskolai taní­tással. Ha csak ábécét, matematikát ta­nítunk, a nemzet nem fejlődik. A nem­zeti társadalom nem ismeri el azt a ta­nítói, nevelői munkát, almely befejező­dik az iskolában, s nem is értékeli, míg a nevelő ki nem lép a társadalomba és nem tartja tisztségének, hivatásának a nemzeti élet nevelői irányítását. Csakis ezzel az életet alakító nevelői aktivitás­sal vívja ki a társadalom a mainál kívá­natosabb magatartását a tanítói, tanári munka megbecsülése tekintetében. A státusrendezések nem oldhatják meg a tanítók, tanárok problémáit, e réteg dolgát csk önmaga viheti előre a ma­gyar élet mélyebb kiművelésének gon­dolatával. Gondolja meg a magyar tár­sadalom, hogy az elnemzetlenített lelke­ket nem lehet nemzetivé hevíteni, az elvesztett magyar lelkkeket nem lehet visszahódítani, csak a magyar tanítók­nak, tanároknak nemzetet formáló lelkes tudatosságával. A latin, matematika, az elméleti tu­dás puszta nyújtása nem nevel fel új ge­nerációt, amely majd hálával gondol ta­náraira, erre csak egy új tanári, tanítói hivatástudat lesz képes, amely a ma­gyar sorskérdésekben való eligazodásra, magyar öntudatra neveli szóval, írással, tettel a magyarságot. Ha a tanítókra, ta­0Ü * • CIRKUSZ «HttttiöfcCZÁJAJÁNOSNé ura CZÁJA JÁNQS Ml (ledtiin) Tísszavoniiatatlanul a 2 hucsueliadás! Ezt meg keil néznie I ! Jegyelővétel d. e. 9—1 és d. u. 3 órától a cirkusz pénzíáránál nárokra öreg korban is szeretettel, meg- hatódotsággai, hálával gondolnak vissza az egykori tanítványok, akkor tudom, teljesítették igazán kötelességüket. Erre a kötelességteljesítésre kérem is a ma­gyar köznevelői kart — fejezte be beszé­dét Kállay Miklós miniszterelnök, akit hosszasan éljeneztek. A miniszterelnök szózatára Gábos Kál­mán hc-moktanyai ig. tanító, a kiváló népművelő felelt. Izzó lelkesedéssel, tu­datos magyar nevelői határozottsággal fogadta, hogy a kormányelnök útmutatá­sa a tanítókra parancs, ők dacos kemény, fajukat, nemzetüket a honvé­dek véráldozatára is kész hősi lélekkel szerető magyarokat és ilyen hősi beál­lítottságú magyar életet akarnak és fog­nak is nevelni Gábos Kálmán szavait kitörő lelkese­dés fogadja, majd újra és újra felvihar zik a taps és éljen, amikor Szinyey- Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter szólal fel. Szinyey Merse Jenő : Boldog vagyok, kogy ezt az évfordulót itt, az örök szép és nemes Szabolcs- vármegyében ünnepelhetem — Ma egy éve annak, — mondotta a kultuszminiszter, — hogy a miniszterel­nök úr bizalmából a kultuszminiszteri széket elfoglaltam és a Kormáyzó Úr öfóméÜóságának kezébe hivatali eskü­met letettem. Itt a miniszer a tűntetve ünneplő taps­tól jóidéig nem tudja beszédét folytatni. — Boldog vagyok — mondotta a to­vábbiakban — hogy ezt az évfordulót itt, az önök szép és nemes Szabolcs várme­gyéjében ünnepelhetem. Fokozza örö­mömet és boldogságomat, hogy e napon a népművelési előadóképzői tanfolyamon üdvözölhetem a miniszterelnök urat. — (Nagy taps.) A miniszterelnök urat nem­csak szükebb hazájának szeretete, hanem az a megbecsülés vezette ide amellyel az önök iskolánkívüli népművelési tan­folyami munkásságát, eredményességét értékeli. Hálásan köszönöm Önagyméltó- ságának felszólalását, buzdítását, amíelyet a tanítói és tanári karhoz intézni méltóz- tatott. Ma nem is kell hangoztatnunk, hogy minden törekvésünk, hogy népünk anyagi és kulturális felemeléséért min­dent megtegyünk. E most záruló tanfo­lyam és az országban most folyó többi nyáreleji hasonló tanfolyam, mind ezt a törekvést szolgálja. örömmel ragadom Járó Gábor Kiskorona Étterme az úri családok kedvenc szórakozóhelye Esténkint cigányzene. Kitűnő ételek és íialok. meg az alkalmat, hogy a tanfolyam ren dezőinek, előadóinak hálás elismerése­met és köszönetemet tolmácsoljam. Befejezésül azt kérem, hogy a magyar föld a magyar hagyományok tisztelete mellett törekedjünk arra, hogy az egysé ges nemzeti közfelfogást kialakítsuk, — Erre ma nagy szükség van, mert csald« az egységes nemzeti közszellem kialakí­tásával lehet biztosítani nemzetünk erői­nek fokozását, nem pedig paragrafusok­kal. Ebben van oroszlánrésze a ma­gyar népművelői karnak, önöknek. Erre a nemzetépitő feladatra Isten áldását kérve a tanfolyami záróünnepséget ezen­nel befejezettnek nyilvánítom. Lelkes éljennel fogadták Szinyey- Merse Jenő szavait. A tanítóság szívébe zárta ezt az érdekes, szuggesztív erejű, kul túrpolitikust. A magyar népi nemzeti kultúra szép ünnepét a Himnusz imája fejezte be. nmmmsrmi Betörtek egy büfeent- sihályi fnszerkereskedő üzletébe özv. Grünfeld Ábrahámné fűszerkeres- kedő, bűdszentmihályi lakos üzletében as elmúlt héten betörők jártak, A tettesek leventék az üzlet ajtajának lakatját éa onnan minden értékes holmi elvittek, — Húsz méter vásznat, egy pár cipőt, női fehérneműt, férfiruhát, 2 darab meszelőt, 25 csomag cigarettapapírt, 10 darab férfi­zsebkendőt és készpénzt vittel el. A be­törés ügyében széleskörű nyomozás in­dult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom