Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-08-07 / 177. szám

((Trianon 24.) 1943 augusztus 7. i. ebísl*. sz NrmwfáL ABOlLOSJ mis Védjük a tervéit a veién A ma háborújában különös gur.dot és figyelmet kell fordítanunk a ttrmésre, mert bármikor érheti ellenséges táma­dás. Állandó készültségben kell lennünk, hogyha a szükség úgy kívánn azonnal eredményesen tudjuk megvédeni A légoltalmi előadásokból, sajtókőzle- ményekbő. tudjuk, hogy repülőgépek, ▼agy léggömbök hozhatják a gyűjtőesz­közöket melyek nagy tüzeket okozhat­nak és nagy terület szórható be velük. A leggyakrabban használt ilyen gyűjtőesz­köz a gyuj^ólap, a gyűjtő-gomb a gyújtó- tojás gyuj'óp3lack, gyiúvózsáK és a gyujtópermet, A gyujtópermettel való •*. leadás csak repülőgépről iiaüható 'égre. A gyujtólapnak, gyujtótoíásnak, gyujló- gömbnek közös tulajdonsága, hegy már 16 fok melegnél, ha száraz helyen van­nak, önmaguktól gyulladnak. A gyujtópa- lack csak akkor válik veszede’messé, ha összetörik, a gyujtózsák gyulladását vil- lamosszerkczet idézi elő, a gvujtcpermet pedig már a repülőgépről égve hull le a földre. Az ott felsorolt gyűjtőeszközök­nek a szerkezetét, működésé; é9 ismer­tetőjeleit a Légoltalmi Liga Oszigos El­nöksége által most kiadott és a honvé­delmi miniszter által engedélyezett füzet részletesen ismerteti és szemléltető ké­pekben mu'3tja be. A gyujtólapok szórása annyibin elő­nyös a tárna dónak, hogy nagy mennyisé­get viheta repülőgépen, bármelyen ma­gasságból szórhatja. A gyjjtőlapnk úgy szállnak lefelé, mint a röpcédulák. Leszó- rásuk rendszerint éjjel, vagy hajnalban történik, amikor a levegő még hideg, a fold harmatos, A gyűl adá3 akkor követ­kezik be, amikor a hama* már felszá­radt és legalább már 16 í-k me eg van. Ezekből következik, hogy könnyű a gyuj- tólap ellen a védekezés is, mert pirka­datkor egyszerűen összeszedjük a vagy vízbe süllyesztjük, vagy másfél ké* méte­res gödörbe elássuk, esetleg estrdes idő­ben veszély nélkül el is égethetjük őket akár úgy, hogy megvárjuk míg megszá­radnak és meggyulladna«, akár úgy. hogy gallyal, vagy szalmával mtfgyi.j'juk. Különösen nagy gondot ke:' fordíta­nunk a gyujtólapok összegyűjti:íré, hogy egyetlen egy darab se miraArn el. A gyűjtők egyharmad részig, de legfeljebb félig vízzel lelt vödröt, szik-aesapót vas- villát. ásót, vagy lapátot vigyetek ma­gukkal. Szikracsapónak használhatók vaslapátok, vasvillák, ágseprők, de szük­ség esetén megfelel egy trissan nyesett lombos faág is. Ezekre az e zközökre azért van szükség, ra?r' gyűjtés közben meggyulladhat egy-egy gyűlt ólap, Azt rögtön eloltjuk a tűzcsapokká: Ha sza­bad kézzel kell megfogni a gyujtólapot, csak sarkait fogjuk meg. Felszedésére legalkalmasabb azonban a szúróbot, ha­rapófogó, lapát, de igen jól megfelel a ruhszárításnál használatos csiptetőfa is. Jó védőeszköz a kesztyű. Nagyon kel! vi­gyázni arra, hogy a gyujtólapot senki dfakorlat tani a mstert! 20 éwm javít írógé­pet, irodagépet, varrógépet a Nyírvidéki Iftsserész Ózta Nyíregyháza, Bathle« u. 10. sz. zsebre ne tegye, mert a test melegétől lár.gralobbanhat. Előfordulhat, hogy sze­dés közben gyullad meg a gyujtólap. Nem kell tőle megijedni, hanem gyorsan bele kel! dobni a nálunk lévő vizes- vödörbe. A gyujtólapok összegyűjtése után fokozott tűzfigyelö és tűz>■ tószol gálatot keK tartani, .rogy ha a icggoncio- sahb kutatás ellen -re is esetleg vissza­maradt lapok meggyulladnának nyjmban el tudjuk őket oltani. Veszedelmes gyűjtőeszköz a gyujtóper­met is. Amerre a repülőgép elrepül és gyúlékony anyag van, minden lángralob- ban. Itt nincs más védekezés, mint azon­nal beavatkozni és oltani! Oltani! Ha gyorsan beavatkozunk szikracsapóval is e! tudjuk ' oltani a tüzet, ha késedelmes- kedünk, megfeszített munkánk eredmé­nye is kétséges, mert sok tűzfészekkel ke', megküzdenünk, A gyújt ópermet szó­rása azonban korlátozott, nem történhe­tik nagy magasságból. A gyujtógömb és a gyujtótojás össze­gyűjtése veszedelmes, mert robbanó- anvíggal is szokták őket tölteni. Ezérl 1 g óbb a gyujtógömbókei őrizet alart tartani, a meggyulladnak, könnyen elc't- juk őket tűzcsapokkal ba ;.edig robban­na kis, a távolság és védettségük követ- Keztrhen nem tehetnek kárt bennünk. Szabad kézzel ne nyúljunk hozzá. A gyujtópalack, mint mondottuk, csak akor veszedelmes, ha a palack eltörött, Tüze nehezen oltható. Leghatásosabb ol­tás az, ha körülárkoljuk a tűzfészket és főidet szórunk rá. Amikor a tüzet így lokalizáltuk, akkor egy méter mély göd­röt ásunk a palack részeit a vele lévő földdel együtt (a palack alatt 5—6 cm. földet is) beleszórjuk a gödörbe és nemcsak betemetjük, hanem jól le is döngöljük. Ezt ott csináljuk, ahol nem fognak egy ásónyomnyinál mélyebbre ásni, mert a gyujtóanyag újra meggyul­lad, ba a földet eltávolítjuk róla. A gyujtózsák is veszedelmes tüzeket okoz. Vízzel rászórt földdel és szikracsa­póval oltjuk. Ha az épségben földre éri gyujtózsák villamosveetékét elvágjuk, veszélytelenül szállítható és tartható. — Megsemmisítése tüzmentes helyen el­égetéssel a legcélszerűbb, őrizzük mind­addig, amíg teljesen el nem égett, A veszély minél eredményesebb elhá­rítása végett rendelte el a hatóság az ál­landó tüzfigyelő és tűzoltókészültségi szolgálatát, a gabonának tíz kereszten­ként va»ó összerakását kepékbe, a ke­péknek legalább húsz méter távolságra való összehordását és a tarló azonnali buktatását, vagy ha erre idő nincs, kö- rülszántását. Ha lábonálló gabonatábla gyulladt volna ki, az eljárás a követ­kező: a tűzoliókészültség azonnal kivo­nul, Elől mennek a kerékpárosok lapát­tal, vasvillával szikracsapóval, vagy más oltóeszközzel, mögöttük a kaszások ko­csikon vedrekkel, vizeshordóval és eké­vel, A tűzoltásra a legjobb mód a tűz terjedését úgy megakadályozni, hogy a tűz fészkét a gabonatábla többi részétől három-öt kaszarend vágással elválaszt­juk, az égő területet pedig szikracsapó­val, vaslapáttal oltjuk. Ufftith lip&tf ** is Mwnfie Liter táz. ~ M*#ar ruták itetezte kintetes k&zlnek. TsleföU: 98—99 Szigoruma «Íjárnak az üzletüket indokolatlanul zárvatartó kereskedők ellen Ny«ma!ék«s iigjmla nd«arUs«áf A kereskadekm és közlekedésügyi mi­niszter a nyílt árusítási üzletek zárva- tartása ügyében a következő leiratot küldte az iparhatóságokhoz: Tudomásomra jutott, hogy fontos köz­szükségleti cikkek (textil, bőr, vas-áruk, me2ögazadsági cikkek stb.) árusításával fogla’kozó kereskedők üzletüket napo­kon, sőt heteken át elfogadható indok nélkül zárva tartják és ezzel akár a kö­tött, akár a szabadforgalmú cikkek vá­sárlását a fegaysztóközönség számára le­hetetlenné teszik, A kereskedők indo­kául rendszerint azt hozzák fel, hogy al­kalmazottaik szabadságát egyszerre ad­ták ki, vagy a zárvatartás indokául az árúbeszerzés céljából szükséges utánjárá­sokra hivatkoznak. . A nyílt árusítási üzletek kötelező nyit- vatarása tekintetében ezidőszerint törvé­nyes rendelkezés nincs, a jelzett eljárás azonban a háborús idők közhangulatát károsan befolyásolhatja és a fogyasztó­közönség közellátási érdekeit érzékenyen érinti. Felhívom a kereskedők érdekkép­viseletek figyelmét, hogy legszélesebb körben hívják fel az egyes kereskedőket a közérdekkel össze nem egyeztethető üj iővárom makacs Járé (Jábor főz a népszóra KISKORONA ETTERMEBEN 4 íifiNS •Mnidft ■ni ára: 3*90 P ZónarancUe«r I Szép k«rthelyi»ég I CtfiánvzeBe í leztetés a kefeleső betartására fenti eljárásra, amelyet nem tartok kívá­natosnak és amennyiben a jövőben azt kellene tapasztalnom, hogy akár kötött, akár szabadforgalmú cikkek árusításával foglalkozó kereskedők üzleteiket az áru­sítási idő alatt, elfogadható indok nélkül zárva tartják, úgy a szükségesnek látszó legszigorúbb megtorló intézkedéseket meg fogom tenni. Számos panasz érke­zett hozzám amiatt is, hogy a kereskedők és azok alkalmazottai a vásárlóközönség­gel szemben udvariatlan magatartást ta­núsítanak. Feleslegesnek látszik hangsú­lyozni, hogy ez a magatartás kellemetlen hatást vált ki a közvéleményben. Kétség­telen. bogy a mai rendkívüli gazdasági viszonyok fokozott nehéézsékeket hárí­tanak a kereskedőre, de nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni azt. hogy ezek a nehézségek a legtöbb esetben még foko­zottabb mértékben suíják a vásárlókö­zönséget. Felhívom az érdekképviseletet, hogy nyomatékosan figyelmeztesse a ke­reskedőtársadalmat a vevőközönséggel szemben kötelező udvariassági szabályok megtartására. Hangsúlyozni kívánom, hogy amennyiben ennek a figyelmezte­tésnek eredménye nem lenne, minden rendelkezésemre álló eszközzel oda fo­gok hatni, hogy a vevőközönséggel szem­ben nem megfelelő magatartást tanúsító kereskedőkkel szemben megfelelő haté- ony megtorló intézkedések eszközöltes­senek. Mily» élelmiszert klléheteak pesté» ? A közvéemény körében általános tájé­kozatlanság uralkodik azon a téren, bogy milyen élelmiszereket szabad postánkul deni és milyen élelmiszereket szabad Bu­dapestre bevinni. Erre vonatkozólag az alábbiakban közlünk tájékoztatást: Nem szabad postán csomagban külde­ni: szalonnát, zsírt, tojást, lisztet, húst, (sem füstölve, sem nyersen). Szabad el­lenben küldeni vad húst.nyulat, szarvast, őzet, az aprójószágok közül pedig egy pulykát, két tyúkot, vagy négy csirkét. Szabadon küldhető az állatok belső részeinek egyes készítményei, például disznósajt, nyelv, máj, de tilos a szalámi és a kolbász. Tilos az összes zárolt élelmiszerek, így fehéráruk (zsír, háj), valamint a búr gonya küldése. Szabad a vaj, méz, dió, lekvár, mák é9 kenyér. Szállítási igazolvány nélkül kézi- podgyászként szállítható Budapestre vaj, tehéntúró, juhtúró és általában sajtok* míg a tejfel és tej igazolvány nélkül való szállítása tilos. Be lehet Budapestre vinni szállítást igazolvány nélkül kézipodgyászban 5 ki­lót meg nem haladó mennyiségben húst. A baromfiak közül kézipedgyászként ma­gánháztartás céljára szállítási igazolvány­nyal felvihető egy pulyka, vagy két tyúk. vagy négy csirke. Nem kell szállítási igazolvány bab, borsó és lencse, vöröshagyma és fok­hagyma szállításához. A felsorolt száraz­főzelékeknél az a megszorítás van hogy egy személy 100 kilónál többet nem vi­het magával. indenféle zöldfőzelék igazolvány nélkül szállítható. Igazolvány nélkül szállítható a savanyúkáposzta, vöröskáposzta, mák (ez utóbbi csak 50 kilónál kisebb meny- nyiségben) és a méz. Szabadon szállítha­tó kézipodgyászként és postán a kenyér is, bár a kenyér forgalma az egész ország területén kötött. < MfITCIKIBK s«jy«aGijcoju*gok, restek, feötötf ártsk, ?«M■nteflfc s*gy váiauMkíua iayer Ágoston tivitth&éöm, Zríayi íkusa &*§& _ Botor különlegossétqok nagy választékban SUNIIESZ litircsaraikába» VAY ADAM UTCA 4 A legszebb hálók, ebédlőit és azíloafiarníturák oUsó árh*s

Next

/
Oldalképek
Tartalom