Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-07-19 / 160. szám
4. oldal. OZABOtCSI hirIAF (Trianon 23.) 1943 július 19. Plsszer János válássá: HKezigazdaság és vándormezgaltm rosok és főként a főváros felé irányul Őszinte öröm fogott el, amikor a Nyir- vidék hasábjain reflexióját olvastam: .Gyáralapíiás és vándormozgalom" című cikkemnek. Igaz az, amit dr. Kosa Barna mond: „Kár, hogy ezideig még nem akadt társa, aki az általa feldobott kérdéseket más oldalról is megvilágította volna." Valóban nem akadt még Nyíregyházán kettőnél több. Az első, a huszár évek valutajavításakor szólt cikkemhez. A második most: dr. Kosa Barna. Több, mint négy évtizedes nyíregyházi cikkírói múlt után ez bizony kicsiny szám. Okát nem tudom, nem kutatom. De többezer cikkemhez, én is úgy éreztem már régen is, hogy érdemes volt volna hozzászólani. De szóljunk a címben jelzett tárgyról. Szíves örömmel látnék a vándormozgalomnak tőlem megokolt okai megvilágítására mezőgazda oldalról is hozzászólást. ügy érzem azonban, hogy akkor, amikor azt a gyáripar centralizált voltával és annak decentralizációjával hoztam kapcsolatba, éppen mezőgazdasági oldalát érintettem a kérdésnek. A kérdést akként is lehet felfogni, hogy a kétirányú foglalkozás közül az ipar az, amely inkább tudja magához vonzani és magánál tartani a munkásságot, mint a mezőgazdaság. Ha ugyanis fordítva lenne, akkor az utóbbinak nem lehetne panasza a szorg'osabb dologbeli munkáshiány miatt. A mezőgazdaság nem tudja helyhez rögzíteni a munkásságot. Nem a foglalkozásnak milyensége, vagy a szolga- bírói igazságszolgáltatás miatt, hanem a gazdáknak, — hogy így fejezzem ki magamat — ..konzervativizmusa" miatt. Ha ez a konzervatív észjárás nem uralkodnék gazdáinkban, — tisztelet a kivételeknek, mert hiszen vannak, hála Istennek —, akkor a mezőgazdasági foglalkozás modernizálása nagyobb és gyorsabb léptekkel is haladhatna, mint azt napjainkban látjuk. Avagy nem lenne-é egészen természetes, hogy a mezőgazda- sági ipart, éppen a mezőgazdák és ép- P-ncsak a mezőgazdaság érdekében fejlesszék ki. a legbelterjesebb gazdasági termelés színvonaláig is? ügy gondolom, hegy a mezőgazdasági ipar intenzív fog- lalkoztathatása végett kelljen magát a gazdasági termelést is olyan intenzívvé tenni, hogy egyik, a másikat fejlessze ki, fokozza egymás termelését. Ha ugyanis a mezőgazdasági ipar üzemben maradhatá- sa végett fokozni kellene a termelvények mennyisége és minőségét, hogy az üzem le ne álljon anyaghiány miatt, akkor már a mezőgazdasági ..perpetum mobile“ elindulhatna, mert viszont a megtermelt a yagot, a mezőgazdasági iparnak kellene feldolgoznia, hogy a mezei termelést visszafejleszterii ne kelljen. Ilyen körülmények között létrehozható volna az a harmonikus munkamegosztás, amely az ipar és a mezőgazdaság munkája között kívánatos lenne. De ha nemcsak a mezőgazadsági ipar támogatná a mezőgazdasági termelést, az ennek termeléséből szármzó nyersanyagoknak feldolgozásával, hanem még más ipartelepeket is elhelyeznénk, mezőgazdasági területeinké:^ akkor pedig valószínű, hogy az a ma már teljesen egészségtelennek mondható vándormozgalom, amely a váés ontja a mezőgazdasági vidék munkásfeleslegeit, megáilana. Meg pedig azért, mert a munkáskéz találna a maga szülőföldjén is boldogulást, munkát, kenyér- keresetet és ekkor nem kényszerülne vándorbotot venni a kezébe, hogy másutt ismeretlen helyen, — a neki íélig-meddig idegen — városokban és a fővárosban találja meg megélhetését. Azonban még egyéb is következnék ebből. A decentralizált ipar és a kellőképpen kiépített mezőgazdasági ipar a dolgozókat a vidéken megtartva elősegítené a vidéki emporiumok hatásosabb fejlődését és így, vidékenként is létrehozna nagyobb városokat, kultúrcentrumokat, olyanokat, aminőket nyugaton számosat lehet találni. Kifejlődhetnék a vidékenkénti speciális termelvényeknek nemcsak termelése, hanem fogyasztása is és ezzel ezek a specialitások automatikusan fejlődői többtermelést produkálnának, isémt csak javára a dolgozóknak, azok kereseti lehetőségének. A főváros felé irányuló, ott lerakodni nem tudó, így a főváros környékén levő A régi, elcsépelt anekdota szerint a szegény tisztviselő fiúgyermeke, ha néha- néha új ruhát vásároltak az édesapja számára. mindig a visszáját mustrálgatta, tudván azt, hogy abból valamikor ő kap új ruhát. Ezek a szép, boldog, daliás idők elmúltak. Az új ruha ma megfizethetetlen, még akkor is, ha annyi benne a műrost ,mint égen a csillag. Hát még a száz százalékos gyapjú. Azt ma már csak a legfeketébb piac féltve őrzött odúiban lehetne beszerezni. Ha volna miből. Azért hát ma egy háborúelőtti, régi ruha nagy kincs. Ezt bizonyította ma az egyik szabómester, akihez ebben az irányban kérdést intéztünk. — Soha nem volt annyi munkánk,, mint mostanában. Amikor a drágaság elindult az útjára, akinek fölös pénze volt, valósággal ruharaktárt rendezett be magának. A raktárak kiürültek. Készletünk még ma is van, de ez már nem a régi. Legnagyobbrészt műrostos a legkülönfélébb százalékban. Ezért az új ruha kéköz öleteket egészségtelenül felduzzasztó vándcrmozgalom megszűnte, vagy csak kismértékre csökkenése, a főváros túlzottan nagy felpöffedését redukálná és a fővárosban is, a normális fejlődés magját vetné el, a mai felfúvódás és természet- ellenes duzzadozás helyett. Mert nem igaz az, hogy a természetes úton önmagát szaportani nem iudó fővárosi lakosságnak mesterséges úton felszaporodása egészséges fejlődésnek volna az alapja. — Hiszen, ha a főváros lélekszámgyarapo- dását a vidék, a mezőgazdasági mezei és ipari munkaalkalmakrak elhanyagolásával, tehát a munkanélküliségnek ki nem védésével, nem segítette volna elő és a főváros csak a természetes szaporodásra hagyatott volna, akkor ma Budapest lakossága valahol a három-, vagy négy- százezres lélekszám körül számlálgatná a maga lakosainak számát, annyira elhanyagolta ez a lakosság a természetes szaporodásnak nemes feladatát. A fővárosnak lakosszám-felpuffadása, a vidék iparának elmaradása és a fővárosra koncentrálása — engedjék meg nekem a kijelenést derék gazdáink — egyenesen a gazdaközönségnek a nemtörődömségére írható és ez ellen a felrovás ellen, igazán szeretném olvasni, mit tudnak gazdálkodó hazánfiai felhozni. Új Európában új magyar településpolitika is szükséges! lisztet, 17 kiló korpát, továbbá 2 kiló szemetes őrleményt kell kiszolgáltatni.— Porlásra 2 kilót, vámra 10 kilót számíthat fel a malom. Tehát az őrlési arány a búzánál 78, a rozsnál 73 százalék. Ez azt jelenti, hogy augusztus 1-től már bé- kebeii minőségű kenyeret kapunk a sütőüzemekből. szítés már nem is olyan gyakori, mint még a múlt évben is volt. — Annál több a fordítási munka. A szabóipar ma már olyan fejlett, hogy a kifordított ruhán meg sem látszik ez a másodvirágzás. Akinek régi, használt ruhája van, 70—-100—120 pengős kifordítással olyan pompás új ruhához jut, ami ma 1000—1400 pengőbe kerülne, ha olyan pírma gyapjú szövetet egyáltalán kapni lehetne. Ezt mondja a szabó a mai öltözködésről, ami mostanában a legsúlyosabb probléma. A kirakatokban ugyan ma is látni 200—250 pengőért kész új ruhát. De még ezt a tele műrostos ruhát is kinek van jövedelme készpénzért megvásárolni? A fehérneműek beszerzése is probléma, mert például ma egy valamirevaló ing ára 100—125 pengő. A cipő, kalap és nyakkendöárak is túl drágák. Hogy öltözködjék tehát a fixtizetésű szegény ha- lai'd'ó? Bizony alig van más választás, mint megbecsülni a régit és mint Petőfi írta Megyeri tintával leöntött kabátjáról, hordozni addig, míg széjjel nem szakad, — Játékkártya- elaéée (rummy, bridfe, tarokk, magyar, stb.) JÓBA-papírüzlet- boa. A világ legszebb városai Ezi a büszke nevet eddig Nápoly, Velence, Budapest és Salzburg viselték — most íjoggal csatlakozhatták hozzájuk Ankara is, A örök főváros alig 20 év alatt annyit fejlődött, mint más európai nagyváros 200 év alatt. Szinte a földből nőtt ki az egész város. Negyedszázaddal ezelőtt még hamisítatlan keleti romantika — és piszok fogadta az utasokat, a szűk kanyargós utcákon öszvérfogatok bonyolították le a közlekedést. Ma ragyogó palotasorok közt széles aszfaltos ú:ak vezetnek, a várost villamos vasutak szelik át és fürge kis autóbuszok versenyeznek velük az utasok gyors szállításában. Híres a várost környező fenyőpark, amely ózondús levegőjével üdít a bizony elég forró törökországi nyárban.— Törökország a háború alatt sem szüntette be az építkezést, a városfejlesztés to- bább halad, — most arról tárgyal Ankara városa, hogy az egész közlekedést villamosítják és az autóbuszok is az AEG vezetékbe lesznek bekapcsolva. Törökország hétmérföldes csizmával halad a modernizálódás útján és újabb 20 esztendő múlva bizonyára Ankara lesz a világ legmodernebb városa, SPORT Angnsztns elsején kezdődnek az országos levente labdarugó bajnokság döntői A levente labdarúgás — mint ismeretes — 805 csapattal tizenkétezer új jétá- kost adott a magyar sportnak. A 100 járási bajnok között nagy harc folyik a 10-es mezejű döntőbe való jutásért. —• Augusztus elsején kezdődnek az országos döntők. Részletes beosztás a Levente Hírközpont jelentése szerint: Augusztus 1-én, I. kér, bajnoka — Budapest Székesfőváros bajnoka (X) és IX. kér. bajnoka — VII. kér bajnoka (X). Augusztus 8-án. X—VI. kér. bajnoka (1), Y—VII. kér. bajnoka (2), V. kér. bajnoka — IV. kér. bajnoka (3) és II. kér. bajnoka — III. kér bajnoka (4). Augusztus 15-én. 1—3 (I.) és 2—4 (II.). Augusztus 20-án. I—II. győztese 1943 levente labdarugó ajnok csapata, vesztese a második helyezett. A döntőket a Magyar Kupa szabályai alapján kiesési rendszerrel bonyolítják le. Mindenfajta nyomtatvéayl ízléses kivitelben készít Orosz Károly n y cmdaüzem* NYÍREGYHÁZA, Bercsényi-u. 3 OltóhomokzsAh 2 rélfi, erős kdzi 4 o c; 11 Átragasztása darabja 18 Huer 1 réti lépi ragasz n fillér tasa darabja T liner Kapható Jóiba papirüztetbei Bútor különlegességek naqy választékban SUHINESZ kMrcsanekábaa VAY ADAM UTCA 4. A legszebb hálók, ebédlők és szalongarnlturák olcsó árbu. Két hét múlva itt a „békebeli“ kenyér BEI Soha annyi régi férfiruhát nem fordították ki, mint napjainkban A köz el látásügyi miniszter rendeletében szabályozta az 1943. évi termésű gabona cséplését, őrlését valamint a gabona és liszt forgalmát, amelyet hivatalos helyről nyert értesülés alapján a következőkben közlünk: — A malomba kivitt minden mázsa után 47 kiló kenyérlisztet, 22 ki'ó nullás-
