Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-07-19 / 160. szám

A magyar jegyzői Isar megbecsülésének impozáns kifejezésre juttatása volt a szabolcsi jegyzőgyulés. Ott voltak a falu jegyzőjének testüle­téi együttesen, a vármegye főispánja, alispánja, felszólalt a volt vármegyei tiszti főügyész, most országgyűlési kép­viselő. aki minden alkalomml átbevült szívvel és a megbecsülésnek meleg szavaival aposztrofálta jegyzőink érté­kes munkásságát már évekkel ezelőtt. Jólesett amikor a vezetőség és a jegy­zői kar összhangját láthattuk. Elérke­zett az idő arra, hogy az értelmiség értékelésében az eddiginél más alapon induljunk ki. — A falu jegyzője, a falu atyja és az ő irányítása melleit bonta­kozik ki a szellem ereje, az erkölcs figyelése, a szépség fénye a magyar falvakban. A falu jegyzője, lelkésze, ta­nítója és a magyar értelmiség e három hivatott képviselőjének összefogása biztosítja a lelkek békéjét, emelkedé­séi, az anyagi ,szellemi, erkölcsi emel­kedését, a nép várva-várt fejlődésének biztos menetét. Ezért van nagy jelen­tősége a szabolcsi jegyzőgyűlésen kife­jeződő szellemnek, a vezetőség lelke­sítő részvételének a falvak reprezen­tálóinak gyűlésén. NAPIREND Rém. kát. Jeramos hv. Gör. kát. Illés préféta Prot. Illés. A nap kél 4 óra 7 perckor, nyugszik 19 óra 22 perckor. A kőid kél 21 óra 40 perckor, nyug­szik 7 óra *6 perckor. MAGYAR NAPIREN»! Minél erősebben támad az ellen, annál acélosabb a tengely. A fiatal nemzetek jól tudják, hogy a kivénhedt világ csat­lósai éppen úgy, mint a bolsevista őrü­let sötét tömegei, minden anyagi eszkö- 'zük latbavetésével harcolnak, hogy meg­semmisítsék csírájában azt a hajnalt, amelynek fénye már beragyogja az eget. De tudjuk, hogy az anyag nem győzhet, a sátán nem uralkodhat, mert ez az er­kölcsi világrenddel ellenkezne. Győz az igazság és az ifjú nemzetek ereje, végső harcokra is kész beállítottsága. Ennek a győzelmi hitnek roppant ereje lelkesíti és edzi a magyarságot is minden fenyegető híresztelés bagolyhuhogásos éjszakáin is. GYÓGYSZERTÁRAK : Szombat estig a kivetkező fyégywar- Mr A tartanak ügyeleti szolgálatot: $£»pkó, Törők *■ Habsingar, Városi gőz- és kádfürdő; zárva. Sóstói kádfürdő: nyitva. _ Halálozás, Nagy-Iványi Fekete László m . k. csendőrőrnagy, nagyváradi szárnypa­rancsnok 44 éves korában rövid szenve­dés után Nyíregyházán elhunyt. Temetése kedden délután 6 órakor lesz az Északi­temető haranglábánál. _ Üzen a front Nyíregyházára. Rusz­n yálc Mihály honvéd 657 tábori posta számról üzeni Nyíregyházára szüleinek, testvérének és minden jóismerősének Nyírszelőbe: Jólvagyok, a legjobb egész­ségnek örvendek. Kérem őket, sűrűbben írjanak. Mindnyájukat szeretettel csóko­lom. Ismerőseimnek üdvözletemet kül­döm Isten segedelmével. Maradok haza­fias tisztelettel: Rusznyák Mihály honvéd. Tábori posta száma 657. — Vidéki városok kölcsönei. Két nagy város bonyolított le az elmúlt napokban érdekes kölcsöntranzakciókat az ottani pénzintézetekkel. Szeged város régi 1.2 millió pengő hizlalást kölcsönét másfél­millió pengőre emelték fel. Ugyanakkor Debrecen részére idén is folyósítják a háromnegyedmillió pengős hizlalás! köl­csönt és közel 2.5 millió pengőt szavaz­tak meg ezenfelül folyamatban levő vá­rosi beruházásokra. mindetmemfi és min&áégü sapkák legol­csóbban ín legszebb kivtteltses Papp Dénesnél SSS. — A rádíópíac hiányos ellátása miatt sok panasz hangzott el a közelmúltban. A háborús anyagkorlátozás mellett a gyá- termelésüket nem fokozhatták, viszont a közönség igényei növekedtek. Fokozta a nehézséget, hogy a hazatért területek há­romszáz rádiőkereskedőjévei együtt a hazai rádickereskedők száma 1500 fölé emelkedett, tehát a gyárak egyre mérsé­keltebben tudták kielégíteni a kereske­dők igényét. Úgy tudjuk hogy a helyzet most enyhülni fog. mert a gyárak mintegy negyvenezer új rádiókészüléket bocsájta- nak piacra az ősszel kezdődő kampány során, z a két év előtti gyártásnak mintegy felét teszi ki s bizonyos, hogy hamarosan eladják valamennyi készülé­ket, Uj típusok nem kerülnek piacra, a gyárak csupán a rég bevált típusokon alkalmaznak kisebb újítást. — Mérlegek és súlyok múzeuma Né­metországban. A sváb Alb északi lábá­nál fekszik az 1000 éves ősi kézműipará­ról híres város. Balingen, amelynek jel­legzetessége a régi „ZoUernschloss". Ez a kastély most múzeummá alakíttatott át, amelyben különböző népek és korok mérlegei és súlyai nyertek elhelyezést. — Ez a múzeum nemcsak Württembergben és a Németbirodalomban. hanem az egész világon egyedülálló. Egy balingeni mérleggyár ugyanis ezévben ünnepli 75 éves fennállását. Ez alkalomból a gyár tulajdonosa igen érdekes privát mérleg- gyűjteményét a nyilvánosság rendelkezé­sére bocsátotta. A nagyszámú eredeti ré­gi mérlegeken kívül ez a gyűjtemény a babyloniak egyiptomiak, görögök és ró­maiak mérlegeit is bemutatja,, úgyszintén a középkor mérlegeit egészen az újkor legmodernebb mérlegfajtáig. Feltüntetik ezen múzeumban az egyes mérlegek hasz­nálatát, úgyszintén a művészethez és tu­dományos élethez fűzött kapcsolataikat, úgy hogy ez az újszerű és egyedülálló múzeum a kultúrtörténészek számára fs igen értékes. Ért eaitésl Tisztelettel értesítem az igen tisztelt gazdatársadalmat, hogy mint megbízott helyi terménykereskedő, minden beszolgáltatásra kerülő terményt készpénzfizetés ellenében átveszek, amitt a gazdakönybtn a pontok levonására le­írok. — Szives pártfogási kér: Cl. Vagy József ny. polg. rendőr, Buzatér 15- szám. terménykereskedő, Nyíregyháza, (Sramuelli-féle terményraktár) — A vízbeíulladtak munkaereje a tár­sadalmi termelés pótolhatatlan veszte­sbe ! — Diadalmas harc a fertőzés ellen. — Alig tíz esztendeje hagyta el a Bayer- laboratóriumot a Prontosil nevű gyógy­szerkészítmény, de máris gyökeresen megváltoztatta az egész gyógyászatot, - Az öszes közismert sulfonamid gyógysze­rek Prontosil felhasználásával készülnek és ezek pl. a tüdőgyulladás halálozási arányszámát 35 százalékról 5 százalékra csökkentették, míg az ezelőtt 90 száza­lékban halálosvégű gyermekbénulásos megbetegedések ma már 90 százalékban gyógyulással végződnek, — Villanyáram a konyhakertészetben. A talajkutatással foglalkozó gazdaságtu­dományi intézetek már évekkel ezelőtt megállapították hogy a termőtalajba ve­zetett elektromos áram kedvezően befo­lyásolja a növények fejlődését. Labora­tóriumi kísérletek után most szabadtéri próbákra is sor került, Hollandiában egy konyhakertészetet átalakítottak elektro­mos termelésre. AEG-drótfűtéssel felme­legítették a talajt és meglepő eredményre jutottak: egy aratás helyett kétszer, — egyes növényeknél, mint pl. az uborkánál háromszor lehetett megszedni a töveket. Ha az elektromos talajfűtést gabonaföl­dekre is alkalmazni lehet — ilyirányú kí­sérletek még folynak —, beláthatatlan eredmények várhatók a mezőgazdaság fellendülésében. — A 75 éves jubileumához érkező Első Magyar Gyapjúmosó és Finomposztó gyár Rt. elmúlt üzletéve igen kedvező képet mutat, mert a forgalom közeljár a 10 millió pengőhöz, a tiszta nyereség pe­dig 428 ezen pengőt tett ki. A vállalat vezetőségének meleg emberbaráti és szociális gondolkozását igen kedvezően jellemzi, hogy a nyugdíjalapot 950 ezer pengőre emelték fel, a tisztviselői és munkásjóléti alapot 40 ezer pengővel gyarapították, a szociális segélyalapot pe­dig 80 ezer pengőre egészítették ki. A Gyapjúmosó nobilitására jellemző, hogy a tavalyi 3 százalék osztalékkal szemben ezidén 4 százalékot fizetnek. — Megjelent a Magyar Szárnyak, a magyar nemzeti repülésügyi népszerű fo­lyóirata, Uj száma is a Jánosy István szerkesztése által fémjelzett nívón hozza a bel- és külföldi repülés legfissebb ese­ményeit és érdekes kommentárokat a je­lenlegi helyzethez. Bisits Tibor repülő­alezredes írja a Légiháború krónikáját. Vitéz Szentnémedy erenc ezredes a vi- láglégiforgalomról ír. Nagy Béla száza­dos egy neves olasz repülőujságírót in­terjúvol meg és szólaltat meg saját írá­saiban is a lapban. A magyar sportrepü- lésrek rendkívül mozgalmas két hete min­den eseményét kapjuk itt ízlésesen il­lusztrált, érdekes előadásban, megismer­jük nagyszerű új repülőteljesítményeinket is. Több érdekes műszaki apróság, harci­gépek leírása, repülőorvosi újdonságok egészítik ki a gazdag és változatos tar­talmat, amelyet hatalmas képes oldalak is tarkítanak. A Magyar Szárnyak új szá­mának ára változatlanul 50 fillér. Mutat­ványszámot a kiadóhivataltól (Bp.. VII., Király-u. 93). kérjünk. — Irodalmi körökben feltűnő érdeklő­dés fogadott egy könyvet, amelyet «ok krilikus már kéziratban olvasott. A a napokban hagyja el a sajtót és bizo­nyos, hogy a magyar publikum is feszült figyelemmel olvassa majd el. A könyv írója Székely nemes Szabó Árpád, aki Hajnalhasadás című verses művében At­tilának kíván emléket állítani. A könyv­nek különös időszerűséget biztosít, hogy most van Attila halálának 1500. évfordu­lója. A nyelvészek is „csemegéhez“ jut­nak a könyvben, melyet szrezője eredeti székely nyelven írt, — Egy részleteladási perben érdekes elvi jelentőségű ítéletet hozott a buda­pesti járásbíróság. Egy fővárosi magán- tisztviselő ugyanis egy rádiókereskedő cégtől egy készüléket vásárolt. Mivel ka­tonai szolgálatot teljesített és készpénz­zel nem rendelkezett, a vásárlás részlet- fizetésre történt: előleget és váltót adott. Mivel a készülék rosszul működött, kér­te a céget, hogy javítsák meg. A javí­tásra nem került sor, s ezért a tisztvise­lő a rádiót a cég rendelkezésére bocsá­totta. Ezért az első részletet meg sem fizette. A cég — bár a készüléket visz- szakapta — a teljes vételár megfizeté­séért indított pert a tisztviselő ellen. A járásbíróság a cég keresetét elutasította leszögezve, hogy a bíróság nem nyújt se­gédkezet ahhoz, hogy valaki más katonai szolgálatát kihasználva fondorlattal jog­talan hasznot szerezzen. A kötlevélnek az a kikötése, hogy a cég fizetési késedelem esetén a rádiót bírói eljárás nélkül elvi­heti, érvénytelen, mert a jó erkölcsökbe ütközik. A gyár a rádióért kilenc hónapi garanciát vállalt, nem szabad lett volna tehát a készüléket éppen a garanciás ki­lenc hónap tartamára elvonni a vevő használata alól és mégis teljes vételárat követelni. A törvényszék a járásbíróság­nak ezt a vevővédelmi ítéletét jogerőre emelte. — Arcképes kerékpárigazolvány kap­ható JÓBA-papírüzletben. Mi okozza a végtagok „elzsibbadását?“ Ki ne ismerné azt a kellemetlen érzést, amit a vágtagok elzsibbadása okoz? Ezt a zsibbadást rövid idő múlva, ha a vég­tagokat mozgásba hozzuk, keliemetlea bizsergés követi, ami még a legfegyei- mezettebb egyén számára is elviselhetet­len. Mi okozza a végtagok eme zsibbadá­sát? A felelet igen egyszerű, mert a zsibbadás okozója a motorikus idegekre gyakorolt minimális nyomás. Az ember azonban eleinte ebből nem észlel semmit mivel az ingert a motorikus idegek nem továbbítják. A tartós nyomás által azon­ban az ideg annyira megbénul, hogy aa izmok részére nem továbbit többé moz­gási ingert. A szenszibilis degszálak azon­ban a mozgás alkalmával észreveszik a változást, ezt jelzik az idegkőzponttal, hogy olyan irányítás törénjék a tagok iz­mainak mozgatására. Ezek a jelzések kellemetlen bizsergés formájában jelentkeznek, mert a szen­szibilis, központi és motorikus idegszá­lak közötti együttműködésben zavar áll fenn. A végtagok erőteljes mozgatásával azonban, amelyek az elzsibbadt végtagba megindítják a vérkeringést, rövidesen helyreáll ismét az idegszálak műkö­dése. MALMOK FIGYELMÉBE ! Elkészült az uj rendelet alapján vámcsere napló bárcakönyv kapható : Jóba papír üzletében £

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom