Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-07-19 / 160. szám
(Trianon 23.) 1943 július 19. _ NYimrrMK _ SZABOLCSI HÍRLAP 3. oldal. Éjszakának idején, Molnár Gyula és felesége mc, majd felakasztották anyjukat, özv. Molnár Gyulánét Az utóbbi idők legelvetemültebb gyilkossága történt az elmúlt héten Tiszarád községben. Egy elvetemült fiú, felesége rábeszélésére, megölte édesanyját. Lapunk muitheti számában röviden megemlékeztünk arról a gyanús halálesetről, amely Tirzarád községben történt. Özv. Molnár Gyulánét a konyhában egy szegre felakasztva találták — holtan. Öngyilkosság látszott fennforogni, azonban a hullaszemlénél a községi orvos gyanús külsérelmi nyomokat talált az elhalt asszony nyakán, ezért a halálesetet jelentették a nyíregyházi kir. ügyészségnek, ahol elrendelték özv. Molnár Gvu- láné holttestének a felboncolását. Ezzel egyidejűleg a csendőri nyomozás megindult mert a faluban suttogni kezdték, hogy a szerencsétlen asszonyt fia és menye segítették át a másvilágra. Viszály tör ki a fiatalok és özv. Molnárné között. Özv. Molnár Gyuláné 50 éves tiszarádi gazdaasszony közös lakásban együtt élt 22 éves fiával, Molnár Gyulával és annak feleségével, aki a közeli napokban kisbabát várt. Molnárné és menye között az utóbbi időben viszály támadt, állítólag az özvegy asszony egyedül akart a házban maradni s rá akarta venni a fiatalokat hogy más lakásba költözzenek, ífj. Molnár Gyula keresett is lakást, — megfelelőt azonban nem kapott. így a fiaia'okés özv. Molnárné között mindjobban elmérgesedett a viszony. El kell tenni Molnárnál láb alól... Az elmúlt hét keddjén az özvegy asz- szony és menye között újabb ,az eddigieknél is súlyosabb veszekedés tört ki. Libák miatt vesztek össze és olyan vihar támadt köztük, hogy csak úgy hangzott tőle a Molnár-porta . . . A nagy per-patvar után este merült fel először a gondolata annak, hogy el kell tenni láb alól özv. Molnár Gyulánét. — Amikor a fiatalok lefeküdtek, ifj. Molnár Gyuláné azt mondotta férjének, hogy nincs más út, csak az, ha megölik az özvegy asszonyt. Ha sikerül a gyilkosság, a lakásban is megmaradhatnak és megkapják azt a néhány hold föld örökséget is, ami vár reájuk özv. Molnár Gyuláné halála után. Csütörtök éjjel a fiatalasz- szony folytatta rábeszélését és sikerült is rávennie férjét, hogyha kedvező alkalom mutatkozik, megöljék anyjukat. Egy borzalmas éjszaka története Vasárnap éjszaka a Molnár-család nyugovóra tért. Az özvegy asszony a konyhában, a fiatalok pedig a szobában feküdtek le. Az éjféli órákban ifj. Molnár Gyuláné felkültötte férjét azzal, hogy itt a kedvező alkalom, öljék meg -anyjukat. A fiatal férj hajlandónak mutatkozott a gyilkosság elkövetésére. Csendben felkeltek az ágyból, kimentek a konyhába, ahol anyjuk aludt és közeledtek annak ágyához. A neszre özv. Molnár Gyuláné felébredt, mire Molnár Gyula ráugrott édesanyjára, lefogta annak karjait és szorosan lenyomva tartotta a párnák között, amíg felesége anyósa torkát szorongatta. A fiatal asszony elvetemült kegyetlenséggel addig markolászta anyósa torkát, amig a szerencsétlen asszony megfulladt s vergődés közben a földre esett. Ezután Molnár Gyuláné bement a szobába és a ládafiából kivette az cltlévő új ruhaszárítókötelet és rábeszélte férjéi, hogy anyjukat akasszák fel, hogy ezzel az ön- gyilkosság látszatát keltsék. A konyhába egy szegre felakasztják a szerencsétlen asszonyt. Már virradni kezdett, amikor az elvetemült pár a meggyilkolt Molnár Gyuláné holttestét felszedte a földről és a konyhában egy székre felültették, majd a gyúródeszkát tartó kampós szegre kötélből hurkot csináltak. Ezután ifj. Molnár Gyula édesanyja holttestét ölbevéve magasra emelte és a hurkot a nyakára helyezték úgy, hogy azt a látszatot keltsék mintha a szerencsétlen asszony öngyilkosságot követett volra el. A borzalmas tett elkövetése után lassan felvirradt a hajnal. A fiatal pár megbeszélte azt is, hogy a kora reggeli órákban a hatóságnak bejelentik özv. Molnár Gyuláné öngyilkosságát. A Budapesti Közlöny szombati száma közli a közellátásügyi miniszter rendeletét vendéglátó ipari üzemek és a műso- | ros szórakoztató vállalatok legmagasabb j árainak szabályozása tárgyában korábban j kiadott rendeletek módosítása s kiegészítése tárgyában, A rendelet szerint a kenyér legmagasabb ára minden vendéglátó i üzemben darabonként 8 fillér. Ez az ár a kiszolgálási dijjal növelhető. A pék- sütménynél a beszerzési ár legfeljebb 4 fillérrel, valamint a kiszolgálási dijjal növelhető. Ha a péksüteményt külön al- ! kalir.azott (kenyeresleány) szolgálja ki, a kiszolálásért 1 fillér számítható. A rendelet részletes kimutatásokat közöl a vendéglői éíelárakról, valamint a kávéházi árakról, a vendéglátó és ipari üzemekben kiszolgálható sör és szeszesitalok legmagasabb áráról. Hústalan menü osztályon felőli vendéglőben 4.10, az eiső csoportba tartozó vendéglőkben 2.80, 2.10, 1.88, 1.62. Második csoportba tartozó vendéglőkben 2.60, 2.00, 1.60 P, harmadik csoportba tartozóknál 2.40, 1.83 1.76 P, negyedik csoportba tartozóknál 2.30, 1.76, 1.62, húsos menü osztályon felüli vendéglőkben 5.30, illetve 6.30, az I első csoportba tartozó vendéglőkben 3.30, Beismerik tettüket. Az első órákban a faluban mindenki tudomásul vette, hogy özv. Molnár Gyuláné a családi viszályra úgy helyezett pontot, hogy elment a fiatalok útjából. A hullaszemlénél azonban a körorvos gyanutkeltő külsérelmi nyomokat talált a hulla nyakán. így indult meg a vizsgálat, melynek eredményeképpen letartóztatták ifj. Molnár Gyulát és feleségét, akik a keresztkérdések súlya alatt csakhamar beismerték szörnyű bűnüket. A gyilkosságban a felbujtó szerepét az asz- szony játszotta. Ő vette rá férjét js, hogy éjszakának idején álmában megfojtják az özvegyasszonyt és hogy magukról a gyanút elhárítsák, úgy rendeztek el mindent, Logy az öngyilkosság látszatát keltsék, Ifj. Molnár Gyula és felesége már a nyíregyházi fogház lakói. 2.50, 2.10, 4.50, 3.60. 3.00, 2.90. Második csoportba tartozó vendéglőkben 3.10, 2,50 2.10, illetve 3.60, 2.90, 2.40, 4.4O, 3.50, 2.90 pengő. Harmadik, csoportba tartozó vendéglőkben 2.90, 2.30, 20.., illetve 3.40, 2.60, 2.30, 4.10, 3.30, 2.80. Negyedik csoportba tartozóknál 2.80. 2.10, 1.8, 3.30, 2.50. 2.10, 4.00, 3.10, 2.80. 15 ezer „levente hanglemezt“ osztanak szét ingyen a levente- egyesületek között A Leventeegyesületek Országos Központja levente énekkarokkal és zenekarokkal harminc oldal hanglemezre népszerű ének- és zeneszámokat vett fel, —- hogy a sorozat szétküldésével biztosítsa a levente zeneműveltség egységét, Eddig száz hangképet küldtek szét a szegényebb leventeegyesületeknek és a Levente Hírközpont jelentése szerint tizenötezer ingyen levente hanglemezt osztanak szét folyamatosan. A sorozat többek között a Himnusz, Szózat, Hiszekegy előadását, a legfelsőbb Hadúr iránti szere- tetet hirdető dalokat, egyházi énekeket Uránia FUmnarfnhás» Hungária FinasssistlaáK. Julius 19 Hétfő Kacagtató vígjáték Nincsenek véletlenek Az ötlet és humor maximuma, pompás zenéjü vidám magyar film Szereplők : Turay Ida, Juhász József, Szombathelyi Blanka, Szíiassy László Ju'ius 19 2ü 21 Hétfő-ktdd szerda Egy bájos szórakoztató vígjáték Ä nőnek mindég igaia van Fordulatos történet egv fiatal párral, akik mindketten a muzsika rajongói. A film minden zeneszáma rövidesen sláger lesz Szereplői : Ilse Werner Victor de Kowa Előadások : 4, 6, 8 órakor Előadások kezdete 7*5, 7*7, 7*9 .4 közellátási miniszter renöelete a vendéglptöipari üzemek legmagasabb árairól 2.60, 2.30, 2 pengő, illetve 3.80, 3.00 és zsoltárokat, ősi magyar ének- és zene- számokat, s néhány levente és leventeleány előadó szavalatát tartalmazza. Valamennyi levente hanglemezt a levente felségjelvény díszíti. A gyümölcstermelő gazdái figyelmébe Értesítjük a termesztőket, hogy egyesületünk szakközege rendkívüli nagy elfoglaltsága és külszolgálata miatt csak szerdán, szombaton d. e. 9—12 órakor fo. gad feleket és ad szaktanácsot. Inbilál a differ! a szérum A diitéria elleni oltás felfedezésének 50 éves évfordulójára érdekes könyv jelent meg Emil von Behringről, a „gyermekek megmen-tőjéről“. Behring mint katonaorvos kezdte meg pályafutását, később teljesen a udomá- nyos kutatómunkának szentelte életét és hosszú évek kitartó munkája, végtelen ksérleísorozatok után sikerült megtalálni a difiéria ellenszerét: a diftériával fertőzött állatok véréből készült szérumot, Behring korszakalkotó felfedezése előtt a gyermekhalandősági statisztika ma már szinte hihetetlen számadatokat mutatott: 10—12 gyermekes családok kedvező anyagi körülmények között is csak legfeljebb 4—5 gyermeket tudtak felnevelni, a töbit még kiskorában elragadták a fertőző betegségek — különösképpen pedig a diitéria. Már 1890-ben feltárta kutatásai eredményét a tudományos világ előtt Behring professzor, de a szérum csak 1893-ban került gyakorlati alkalmazásba. Ma már minden művelt állam kötelezővé tette a diitéria elleni oltást s így sikerült a dif- tériás megbetegedések és halálozások számát a legcsekélyebbre leszorítani. A háborús Németország születési statisztikája Dr. Conti német egészségügyi vezető érdekes adatokat közöl Németország születési staíiszikájából. A háborús Németországban a születések 1940-ben elérték a legmagasabb fokot, vagyis a Birodalom területén 1.644.000 volt az élve- szüieteít gyermekek száma .Ez a szám 1942-ig változatlan maradt, amikor ugyanis a születések számának csekély csökkenése észlelhető, ami a háború tartamát tekintve természetes folyamat. A közölt számadatok annál figyelemreméltóbbak! mert Elzász, Lotharingia, Protektorátus és a Főkormányzóság születési adata nélkül értendők és e területeket beleszámítva a fent közölt születési számok -még jóval magasabbak. féltét®!! . ~ állandó öröm. Jó ban k aagy választék, —' tiawxümmsís^m^s^ssaaiűasmB^iasmíStiHsmsaeBmí
