Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-05-13 / 107. szám

á téli csata magyar hősei Mindenkor kimagasló hősiességgel tél­iesítetté kötelességét a Don-menti har­cokban, valamint a nagy téli csatában Mikó Zoltán főhadnagy, egvi gyalogez­redünk páncéltőrőágyűs századának pa­rancsnoka. 1943 íanóár 13-ár^ 37 Oskínn me'lett vívott harcban különösen sidvos körül­mények között kellett helvHllnia. Dé'u- tán 17 órától éjféli!? küzdött a «z^ka- datlan tömegben előretörő ellenséggel, vétfic? közvetlen iránvzás'al kis távol­ságból lőtte a bolsevistákat. A szó leg­szorosabb .értelmében az utolsó gránát kilövéséig tüzelt s csak akkor vonult vissza, amikor az ellenség már roham­távolságra közelítette merf. Még ilyen vi­szonyok mellett is megmentette páncél­törő ágyúit. Hasonló körülmény k között harcolt ja­nuár 16-án Szkupojban annak ellenére, hogy egyik lövegét mindjárt az ellensé­ges támadás kezdetén telitalálat tette harcképelenné. s így csak csökkentett tűzerővel folytathatta az ellenállást. Ez- alkalommal is utolsó gránátjának kilövé­séig küzdött s ugyancsak a legnagyobb önfeláldozással mentette meg megma­radt lövegeit. Mindenben hozzá méltó harcot vívott ezredtársa, Rátonyi György zászlós, az ezred lovasszakaszának parancsnoka — 1943 január 15-én azt a parancsot kapta, hogy lovasszakaszával törjön előre Jab- locsnoje községen túl s ott tartóztassa fel az ellenséget mindaddig, amig a harcból kivont részek elvonulása véget nem ér. Rátonyi zászlós e feladatát mintaszerűen teljesítette, bár végig roppant nagy túl­erővel állott szemben. E harcban éppen úgy, mint a parancsra történt visszavo­nulásban hősiesen, a legnagyobb körül­tekintéssel vezette szakaszát. Önfeláldo-’ zó vezetésének köszönhető, hogy a sza­kadatlan harc és túlerő ellenére is aránylag csekély veszteséggel tudta azt a védelemre kijelölt új állásokba vissza­vezetni. Eközben azonban maga is súlyo­san megsebesült. Hősi halálával zárta le nemes életét és dicsőséges küzdelmeit ezredtársunk, Kar­dos József zászlós is. Kardos, mint az ezied árkász-századának szakaszparancs- noka a Don-menti védőharcokban is mindig kimagaslott személyes bátorságá­val és példaadó kötelességteljesítésével. De addigi vitézségét is felülmúló bá- tersággal vezette szakaszát az alexan- drovkai reteszálásban vívott küzdelmek során. Szakasza itt csaknem egészen fel- morzsolódott. Utóbb egy különböző sza­kaszok maradványaiból összeállított pus- ! kásszakasz parancsnokságát vette át s ennek élén január 26-án Ivanovkán adta példáját semmitől vissza nem riadó me­részségének és áldozatos hősiességének. Az ivanovkaí állásokat ostromló bolse­vista tömegek ellen újból és újból ellen- támadásra vezette egyre fogyatkozó hon­védéit, akiknek sorait fáradhatatlan eréllyel egészítette ki a széttöredezett kötelékeke legénységéből. Napok óta tartó hősies erőfeszítések és emberfelet­ti fáradalmak, valamint ragyogó fegyver­tények egész sorozata után érte őt az az aknaalálat, amely hősi életét kioltotta. Bezárták a ruhát UNIO-molyzsákba l‘‘ ,,A sok éhes molynak feikopík aa illa, Újabb árdrágítást ítéletek a nyíregyházi törvényszéken Tegnap délelőtt a nyíregyházi tör­vényszék uzsorabírósága újabb árdrágítá- si ügyeket tárgyalt. Dr. Aradványi Endre kir. büntető egyesbíró a következő íté­leteket hozta: Kovács Imre nyírpazonyi lakos a ta­karmányrépát q-kin 3.90 pengő helyett 10 pengőért árulta. — 100 pengő pénz- büntetésre ítélték. Molnár Gergely orosi lakos egy darab 90 kilogramos sertést élősúlyban kg-kint 1,98 pengő helyett 2.50 pengőért árulta. 100 pengő pénzbüntetést kapott és a ser­tést elkobozták. Négy Ferenc és Sóvári Ferencné újfe­hértói lakosok a fokhagymát drágították. 80—80 pengő pénzbüntetésre ítélték őket. Csernyik Andrásné geszterédi lakos az írósvajat kg.-kint 4.90 pengő helyett 6.— pengőért árulta. — 50 pengő pénzbünte­tést kapott. Káposztás Míhályné és Puskás Etelka péceli lakosok a sertészsírt kg.-kint 3.80 pengő helyett 8 pengőért árulták. — Fe- jenkint 100—100 pengő pénzbüntetést kaptak. Gulyás József demecseri lakos egy da­rab 41 Lg-os sertést élősúlyban kg-kint 2.50 pengő helyett 3 peng-ért adott el. — 100 pengő pénzbüntetésre ítélték és a sertést is elkobozták. Kapási Pál nyírgelsei lakos a sovány sertést élősúlyban 2.60 pengő helyett kg-kint 3 pengőért árulta. — 100 pengő pénzbüntetést kapott és a sertésért ka­pott 615.66 pengőt is elkobozták. Székely Imréné nagyhalászí lakos a napraforgó olajat líterenkint 2.92 pengő helyett 5 pengőért mérte. — 100 pengő pénzbüntetésre ítélték és az olaját is el­kobozták. Hotr.ík Mihályné székelyi lakos a sze- mestengeiit 21.40 pengő helyett q-kint 30 pengőért árulta. — 100 pengő pénz­büntetést kapott és a tengerit elkoboz­ták. Fekete Józseíné nyírpazonyi lakos a takarmányrépát q-kint 3 pengő helyett 3.20 pengőért árulta. — 50 pengő pénz- büntetést kapott. Stomp Fiigyesné rakamazi lakos a te­jel literenként 3q fillér helyett 40 fillérért í mérte. — 60 pengőre büntették. Mire törekedjék Nyíregyháza ? Városmag vagy külterjes építkezés legyen a vezérlő elv Piszer János, a városépítészeti kérdé­sek elismert szakembere Budapestre köl­tözött, Budán lakik s a budai érdekekért küzdő lap, a ,.Budai Krónika'1 most közli egyik cikkét, amelyet nemcsak a fővá­ros, hanem a vidéki városok is megszív­lelhetnek, ha majd. újra élénk ütemben indul meg a városépítkezés. Pisszer Já­nos ennek az építkezésnek két ellen­tétes elvét világítja meg. Az egyik a szét terpeszkedő, külterjes építkezés, a másik a városmagot alkot, befelé ható építőmunka. Nyíregyházának is döntenie kell majd, melyik elv szerint irányítsa az építkezéseket. Pisszer János a ,.város­mag" elve mellett foglal állást és felfogá­sát a következőkben fejti ki: A városok és községek külterjes ter­jeszkedése a városépítőknek sok gondot okoz mert a városmag fejlesztésének sokban akadálya. Ha ezt a külterjessé- gei még elősegíti a városmagban ház- foghijjasságot jelentő üres telkeknek ‘ a jelenléte is, akkor a városépítő még nagyobb feladat előtt áll. A külterjes városfejlődést meg kell aki dályozní, a belterjesl minden erővel elősegíteni. Azt is mondhatjuk, hogy a centrifugális fejlődéssel szembe kell helyezni a centri- petálisan fejlesztő erőket, ezeknek óljá­ból pedig az akadályokat elhárítani. Az értékemelkedési (betterment) ille­ték kivetése, a telekadónak a beépített telek szerinti megállapítása, az építésre való serkentés adómentesség biztosítá­sával, építőkölcsönök, rendkívüli hájz- adómentesség nyújtása, más hasonlók, mindeddig csak kísérletnek bizonyultak. Nem tűrhető, hogy üres telkek tu­lajdonosai ólálkodva lessék, várják a körülöttük folyó városfejlődést, a konjunkúraváltozásokat és a potom áron megvásárolt telkeket azután sok­szoros túlértékeléssel adják el. Nem elég juttatás a közület számára a telekkönyvi átírással járó teherviselés, valamint az államhatalom részére netán jutó nyereségadó se, amely semminő arányban sincs az értékemelkedéssel, a több évtizedes kárral, amit az üresen ál­lás okozott. Az üres telkek „lesáliását“ megszün­tetni, eddigi értékemelkedéséből a közi arányosan részesíteni, a külter­jes közületfejlődést a belterjesség felé terelnie, a közműveken racionálisan kihasználni és az észszerű városépítést biztosítani olyan közérdekű feladat, amely a nem­zetgazdaság hatásos fejlesztését is elő­mozdítja. Uránia Filmszínház. Május 13 Csütörtökön j Az év egyetlen expeőiciós 1 filmje Gyilkos vadon ■■BfcOBMMBnBBgMrWTMHri MII MUBUimUTT'W Bámulatos eredmény ez a film, mely az emberi akarat és a tudósok leküzdhetetlen erejé • nek állit emléket. Ezt a hatal­mas filmet ma mutatja be az Uránia utoljára. Jón, a ir.ulatságos és kacagtató magyar film HÁZASSÁGGAL KEZDŐDIK Hungária Fflmszmház. Május 13. Csütörtök. Hajsza a tengeren Az utolsó esztendő kimagasló detektív története. Érdekfeszitő történetben, váratlan fordula­tokban és művészi játékban páratlanul gazdag film. j-­V aszary János pompás vigjátéka házassággal kezdődik E!ővéte!i pénztár egyelőre a Márton trafikban d. e, 10 12 ig Teiefón ; 27-8t< Kossuth-tér 11. Egészséges fehér fogak minden crcct vonzóvá és széppé vará­zsolnék. Az erőteljes tisztító hetásu Chlöro- dcní-fcgpGszta gondoskodik arrói, hogy fogoi nemcsak épek, hanem vakító fehérek is maradjanak. Felkelés után és lefekvés előtt ChSorodont fogpaszta Ezeknek a telkeknek beépítését, a la- kásszaperítás szolgálatába beillesztéséi olyként kell megoldani hogy se lekiek- ben, se anyagiakban ne okozzanak bajt a régi tulajdonosoknak. Intézményesen olyan rendezés létesí- i.ndő, amely mellett az üres, a racionálisan ki nem hasz­nált telkek és házingatlanokon a közület beavatkozásával is lehessen házakat építeni. Az ilyen beltelkek racionális beépítése közületi irányítás mellett, minden kocká­zat nélkül oldható meg. Budapest polgármesterének igen dicsé­retes az a törekvése, hogy a lakásprob­lémát megoldja. Ez a törekvés kisebb költséggel lenne eléihető az előbb elő­adott módszerrel, mint a szétszórt kis­lakásokkal. Egyben módot nyújtana arra is, hogy a dolgozók részére, benn a város­magban is rendelkezésre állhatnának egészséges, a munkahelyhez közel levő, így a közlekedési eszközök igény- bevétele nélkül is megközelíthető lakások. Ha pedig benn a városmagban, a most üresen álló, vagy apró. földszintes házak­tól elfoglalt telkeken úgynevezett „sorházas“ építkezésekben jutrtárvak az igénylők lakáshoz, ekkor automatikusan megállna a külterjes városfejlődés, amit nemcsak a székesfővárosra, hanem még a vidéki városokra és községekre is alkalmazva, a felszabaduló és belter­jesen kihasználható területekkel nagy nemzetgzdasági célok lennének elérhet­tük. — Ha ennek a kérdésnek megoldá­sát továbbra is elodázzuk, akkor a kül- terjesség és az üres telkekkel spekulá­lás nemhogy megzsünnék, hanem még inkább kifejlődik. Ennek pedig megtör­ténnie nem szabad Elítéltek egy tolvajt Sipos Mihály nyíregyházi lakos javítási munkálatokat vállalt Kiss Kálmán vendéglősnél. Munkaköz­ben a vendéglős tulajdonát ké­pező golyós csapágyat ellopta, majd értékesítette, Sipos Mthály a vádlottak pad* jára került. A tárgyaláson beis­merte a lopást, a törvényszék 3 hónapi fogházra Ítélte. Töltőtoll írandó öröm. Jóbánál nagy választék. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom