Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-05-13 / 107. szám

' J* * í *44*1 smmm SZ Nrwfiuftn ABOI.CS1 HÍRLAP (Trianon 23.) 1943 május 13. A legkitűnőbb halakból készült minden péntek este u Korona Étteremben Sxombaton vasárnap este TÁNC a Korona Kávéházban Szülét értekezlet a községi kereskedelmi középiskolában A gróf Széchenyi István kereskedelmi középiskola és a vele kapcsolatos köz­iégi női kereskedelmi szaktanfolyam ta­nári testületé szombaton nagyszámú szü­lő és szállásadó részvételével szülői ér­tekezletet tartott. Az értekezletet Tar- nay Kálmán igazgató nyitotta meg. „Most, amikor a világtörténelem leg­nagyobb, legszörryűbb és legkíméletle­nebb harca tombil — mondotta az igaz­gató —, mikor az egész világ két rész­re szakadva vívja élét-halál harcát, mi­kor a magyar nemzet is minden erejé­nek megfeszítésével résztvesz a világ­nézetek sorsdöntő küzdelmében, legelső kötelességünk megemlékeznünk azokról, akik fáradságot nem kímélve minden nélkülözést vállalva,' semmi áldozattól vissza nem riadva teljesítik kötelességü­ket hazájuk iránt: a magyar honvédről. Ezek között is elsősorban kell megemlé­keznünk azokról a hősökről, akik a haza szent ügyének szolgálatában életüket ál­dozták fel azért, hogy mi, otthonmarad­tak, nyugodtan végezhessük mindennapi munkánkat és a napi munkánk végezté­vel nyugodtan hajthassuk álomra a fe­jünket. Ezen a szülői értekezleten sem kezd­hetem mással a felszólalásomat, mint hogy lerovom soha nem szűnő hálánkat a honvéd iránt! Mindennapi munkánk közepette, — az életnek bármilyen mun- katrületén teljesítjük kötelességünket — róluk megfeledkeznünk nem szabad és nem igaz magyar az, akit e sorsdöntő napokban minden ténykedésében nem ez a gondolat irányít! De nem azért kel! mindenkor és mindenütt 'erre gondol­nunk hogy mindennapi életünk háború­okozta nehézségei ipiatt siránkozzunk, hanem éppen ellenkezőleg azért, hogy tudatában legyünk annak, hogy a mi ne­hézségeink, kisebb-nagyobb megpróbálta­tásaink rr.ind-mind szóra sem érdemes, elenyészően kicsi kellemetlenségek ahhoz képest, amit a honvédeknek el kell szenvedniük a fagyasztó hidegben, mi­kor minden percben szembe néznek a halállal.“ Felvetette az igazgató azt a gondola- lot, hogy a mai viszonyok között egyál­talán helyes-e olyan dolgokkal foglalkoz­ni, amelyek nincsenek szoros összefüg­gésben a súlyos élet-halál harccal, — Ilyennek tekinthető a szülői értekezlet is. A kérdésre Herczeg Ferenc egyik írá­sával válaszolt. A nagy író véleménye szerint is minden munkát éppen úgy kel! végezni, mint békés viszonyok kö­zött, mert ,.a halál az életért van és a háború igazi tartalma a béke“. ,.Azok, akik itthon sopánkodrak és szörnyúköd- nek, semmivel sem viszik előre a nem­zeti háború ügyét. A magyarságnak had­ban álló része megkövetelheti az ott­honmaradottaktól, hogy ki-ki teljesítse a maga kötelességét“, ,,Mert a fronton állónak éppen az fokozza az erejét a szenvedések elviselésében. hogy tudja, egy békés világ várja haza“. Az igazgató annak a sziláid meggyőződésének adott kifejezést, hogyha mindenki egymást megbecsülve, a szebb jövőben bizakod­va és az Isteni Gondviselésbe vetett hit­tel munkálkodik azon az őrhelyen aho­va a sorsa állította, akkor be fog kö­vetkezni a költő jósalat és el fog jönni egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán. Az igazgató megnyitója után a távol­levő dr. Merényi Oszkár egyetemi m. ta­nár, igazgatóhelyettes ,,A nemzetnevelés és a tanulók lelkivilága“ cimen írt tanul­mányát olvasta fel Kádár Tihamér tanár. Azt a kérdést fejtegette, hogy a rem- zeínevelés hogyan függ össze a tanulók lelkivilágának főbb alkotó erőivel. Rá­mutatott arra, hogy a magyar nemzetne­velés legfőbb kérdései a magyarabb ma­gyar és a kiváló közösség kialakítása. Ennek szolgálatában áll az iskola nevelő munkája is. Az értelmi nevelésen át tu­datosodik magyarrá a tanuló, ismerkedik meg a magyarság legfőbb értékeivel és megtelik a lelke ez értékek jelentősé­gével. Az érzelmi nevelésen keresztül le­het a lélekben kifejleszteni mindazokat a hajlamokat, ösztönöket és érzéseket, amelyek a közösség szempontjából lé­nyegesek és fontosak. Ezek közül külö­nösen az összetartó szeretet, a nagy­fontosságú felelősségérzés, az áldozat- készség és a szociális érzés nagy jelen­tősége emelkedik ki. Végül az akarat ne­velése a legfontosabb valamennyi neve­lési tényező közül. A magyarságnak szí­vós, türelmes, akaraterös nemzetre van szüksége. Csak akaraterős nemzet old­hatja meg azokat a nehéz problémákat, amelyek a magyarság elé, itt, ezen a he­lyen tornyosulnak, ha létét fenn akarja tartani és be akarja tölteni hivatását Európának ebben a részében. A ma­gyarság legfőbb kérdései: a magyar erő és a magyar érték problémái és ezeket a kérdéseket csak a jó nevelés útján le­het megoldani. A „kitűnő-becsületes“ magyar ifjú a magyar jövő hordozója és ö nevelési eszménykéünk megtestesítője. A jelenlevők nagy figyelemmel hallgat­ták végig az értékes, gondolatokban gaz­dag előadást. Ezután az igazgató tájékoz­tatást adott az iskolai életnek a szülőket érdeklő néhány feladatáról. Felhívta a fi- gyemet különösen a pályaválasztás egyé­ni és nemzeti fontosságára. A kereske- dlmi középiskola a gazdasági élet ré­szére az élethivatások egész sorára ne­veli tanítványait és azok érdeklődését a kockázattal is járó, szűkebb értelem­ben vett kereskedői pályára is ráirányít­ja. De itt a szülőknek is segíteniük kell és nekik is be kell lálníok, hogy gyer­mekeik nemcsak az íróasztal mellett, kis nyugdíjjal egybekapcsolt életpályákon találhatják meg boldogulásukat, hanem más, gyakorlati pályákon is. A gyakor­lati pályákra való irányítás elősegítésé­re alkalmasnak látszik a tanulók szünidei foglalkoztatása. Az iskola a tanév végén fel fogja hívni a különböző kereskedelmi és ipari vállalatokat, kereskedő cégeket, hogy a nyári szünet tartamára kisegítő munkaerők gyanánt alkalmazzanak keres­kedelmi középiskolai tanulókat. Ezzel kettős célt lehet elérni: a tanulókban a gyakorlati életpályák iránti kedvet fel­ébreszti és elmélyíti, ezenkívül a mun­kaerőhiányt legalább átmenetileg enyhíti. A jövő tanévre vonatkozóan az igaz­gató felhívta a jelenlevő szülők figyelmét arra, hogy gyermeküket a kitűzött napo­kon — június 26. és 28. — okvetlenül Írassák be, mert az iskola iránt az ér­deklődés állandóan fokozódik és egy osztályba csak 45 tanuló vehtő fel. Külö­nösen súlyos lesz a helyzet az I. osztály­ba való beiratkozásnál. Helyiség- és ta­nárhiány miatt az 1943—4. tanévben az így második elemísta gyermek pajkosságának áldozata lett. Egy megrakott szekérre kapaszkodott fel, majd, mikor leszáilui akart, lába a kerék küllői közé szorult. Pavlov János kisvárdai lakos a délutáni órákban, amikor édes apja lefeküdt aludni, kiszökött a szülői házból az utcára. A ház előtt találta ismerősét Bányai Já­nost, aki éppen egy arra haladó, homokkal megrakott szekérre ka­paszkodott felfelé. Pavlov János is kedvet kapott egy kis „ingyen“ kocsizásra, a szekér után futott és hátsó tengelyre kapaszkodott, úgy hogy az egyik lába fenn volt, a másik meg lógott a szekérlccs és A* közönség nagyiészet tájékozatlan abban a tekintetben, hogy milyen élelmi­szereket vihet engedély nélkül a vasúton Tájékoztatásul közöljük, hogy lisztet, zsírt, tojást, libát, kacsát csak szállítási engedélyei lehet vasúti csomagban vin­ni. A személyes szükségletet meghaladó, vasúton vihető élelmiszerek a követke­zők: engedély nélkül vihetünk egész ke­A budapesti Szent István körút 1. szám alatt elhelyezett Vörös­keresztes Tudósító Iroda felhívja a hadbavonultak hozzátartozóinak figyelmét, hogy a felgvülemlett munkálatok feldolgozása miatt május 10 tői junius 6 ig sem Írás­beli. sem pedig szóbeli érdeklő dósre tudósilást nem ad, követ­kezésképpen az ez idő alatt beér­J. osztályt párbuzamosítani nem lehet. — így az I. osztályba előreláthatóan csak olyan tanulók fognak bejutni, akik az előző iskolai évben jeles és jó tanulmá­nyi erdményt értek. el. Az igazgató tájékoztatója után az osz­tályfőnökök adtak felvilágosítást a ta­nulók magaviseletéről és előmeneteléről. a kerék között A lovakat hajtó kocsis, mikor a kapaszkodó gyer- makeket észrevette, hátra szólt, 1 h®gy azonnal száiljanak le, mire megtörtént a szerencsétlenség. A két pajkos gyermek leugrott a sze kérről, Pavlov János lába azon­ban a szekérkerék küllői közé akadt. Hangos jajgatásra a szekér megállt, segítségére siettek a gyér meknek. akinek jobb lábaszára két helyen is eltört, azonnal kór­házba szállították. A baleset ügyé ben megindult vizsgálat megálla­pította, hogy gondatlanság nem történt, a gyermek páfkosságának köszönhette szerencsétlenségét. nyeret. továbbá egy darab pulykát, két darab tyúkot, vagy négy darab csirkét. A személyes szükségletnek megfelelő mennyiségű élelmiszer bármi lehet. A vasúti állomásokon ellenőrzik az utasok csomagját és a nem szállítható élelmi­szereket elkobozzák. Ha pedig láncolás vagy üzletszerűség látszata forog fenn. a büntető eljárást megindítják. kezelt kérdéseket válasz nélkül hagyja, a személyes érdeklődőket pedig nem fogadja. Ettől függetlenül, a hősi halált haltak, eltűntek és hadifogságba jutottak hozzátartozóit, úgy, mint eddig, a beérkező veszteségjelen- tés után, tudakozódás nélkül is. azonnal írásban értesítik, (MTI) Szüksége van szappanra? gyűjtsön hulladék zsiradékot, mert SZAPPANRA cseréli él SAROK OVULA kijelölt körzeíi szappanfőző. Kötaji ut (nem utca) 38 szám. Egy elemísta gyermek súlyos balesete Szekérkerékbe szorult a lába és csonttörést szenvedett Mii vihet az utas engedély nélkül a vasúton ? mmmtsamamm 11 i m 1 m sa A Vöröskereszt Tudósító Iroda felhívása a kadbavonultak hozzátartozóihoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom