Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)
1943-05-15 / 109. szám
5, oídai M .Mtryidér Ä Szabolcsi hirlAP llájHi 17>én O Arakor lép éleibe m kiKviisiitali nyári menetrendje Sóstó—Bessenyeí-tér között: A Nyíregyházavidéki Kisvasutak és Bodrogközi Gazdasági Vasút Üzemvezetősége értesíti a t. utazóközönséget, hogy a jelenleg érvényes őszi, illetve téli menetrendjét 1943. év május hó 16-ának 24 érájával hatályon kívül helyezi s helyébe május hó 17-ének 0 órájával új nyári menetrendjét lépteti életbe. , Közlekedni fognak a távolsági forgásomban: Nyíregyháza —Sátoraljaújhely viszonylatban: ©yorssinautóbusz: ind. Bessenyei-térről: 7.40, 10.42, 16.44 órakor. Gyorsmotorvonat: ind, Bessenyeí-térrőb 18.39. 21.32 órakor. Utóbbi csak Sárospatakig közlekedik. Személyvonat: 4.00, 8.03, 14.02 órakor. A Bessenyei térről 7.40-kor induló gyorssinautóbusztól közvetlen csatla- : kozási lehetőség van Elágazáson a per- benyikí vonalrészre. Sátoraljaújhely—Nyíregyháza viszonylatban: Indal Sátoraljaújhelyről: ©yorssinautóbusz: 5,28, 14.00, és 18.48 órakor. •yorsmotorvonat: 7,22, 9.36 órakor. Személyvonat: 13.21, és 17.15 órakor. Sárospatak—Nyíregyháza viszonylatban i Ind. Sárospatakról: ©yotrssinau tóbusz: 5.46. 14.21 és 19.17 órakor. ©yorsmotorvonat: 7.54, 10.15 órakor. Személyvonat: 13.58, 17.52 és 3,50-kor. Nyíregyháza—Dombrád viszonylatban: Kőzvtlen gyorssinaatóbusz ind. Bessenyei térről: 21.15 órakor. Közvetlen motorvonat; 6.29-kor. ©yorssinautóbusz: 10.42-kor — E gyors- sinautóbusz közvetlen gyorssinautóbusz pótkocsit továbbit Nyíregyháza—Her- xmna-tanya között, ahonnan gyorsmotor viszi tovább. Motorvonat; 14.02 és 18,39 órakor. Érkezik Dombrádr«: Közveten gyorssinaatóbusz: 22.34-kor. Közvetlen motorvonat: 8.32-kor. Motorvonat: 12.23, 16.34 és 20.44-kor. Dombrádról indal; Közvetlen gyorssinaatóbusz: 7.23-kor Gyorsmotorvonat; 10.19-kor. Motorvonat: 4.10, 14.10, és 18.20-kor. A helyivonatok menetrendje május hó n-tól a következő lesz: Bessenyeí-tér—Sóstó között: Indul Bessenyei-térröl: 6.00, 6.50. 7,50, 8.20, 8.55, 9.30, 10.10, 10.42, 11.10, 11.40 12.20, 12,45. 13,15, 13.40, 14.20, 14.50, 15.20, 15.45, 16.20. 17.00, 17.30, 18.00, 18-20, 18.55, 19.25. 19.55, 20.40. 21.15. 22.10. 22.55. Indul Sóstóról: 6.30. 7.15, 8.20, 8.55, 9.30, 10.10, 10.38, 11.10. 11.40, 12.20, 12.45, 13.15. 13.40, 14.20, 14.50, 15.20, 15.50, 16.25, 17.00, 17.30, 18.00, 18.20, 18.55, 19.25. 19.55 . 20.40, 21,08 . 21.30, 22.35, 23.20. indul Erdei-kitérőről—Bessenyei-térre: 6.40. 7.25, 8.30, 9.05. 9.40. 10,20, 10.52, 11.20. 11.50, 12.30, 12.55,’ 13.25, 13.50, 14.30, 15.00, 15.30, 15.59, 16.33, 17.10* 17.40, 18.10, 18.30, 19.05, 19.35, 20.05. 20.50, 21.23. 21.41, 22.45, 23.30, Egyéb változásokat illetően az egyes állomások és az ott kifüggesztett menetrend hirdetmények, valamint az elárusí- tásra kerülő zsebmenetrendek nyújtanak bővebb felvilágosítást. Üzemvezetőség. A nyíregyházi Ipartestttlet Is rövidesen megkapja, az öregségi biztosítás tervezetét Mi vaa a tervezetben ? A Magyar Élet Pártértesítje jelenti: Az önálló iparosok öregségi biztosítására vonatkozó törvénytervezet elkészítésére az iparügyi miniszter előterjesztése alapján kiadta az utasítást a minisztertanács. Tárcaközi bizottság dolgozza ki a törvénytervezetet s munkája annyira előrehaladt, hogy az ipartestületeknek előreláthatólag igen rövid időn belöl módjukban áll majd a törvénytervezetre vonatkozó észrevételeiket megtenniük. A 65. életévüket betöltött kézmüves- íparosc'c támogatására országos iparos- alapot létesít az IPOK az ipartestületek közreműködésével. Ebből az alapból fejenként átlag évi 400 pengős segélyt kapnának a 65 éven felüli öreg iparosok, ezenkívül betegség esetén táppénz, gyógyszer, orvosi költség támogatásban részesülnének. Az országos alap az Ipok és az ipartestületek irányításával szerve* Évente közei egy milliard pengő értékfi anyag kéről Európában a szemétdombra ?S-ty£R5tífdGSiEág0k. fetKf'fr i. Íjgy 7 .*»Ä frg* Aé sy $ xr % V:-4r«-A fii .H ftivaillslrtébea Zikiy: Ilona nie*. Háborúban mindenfajta pocsékolás veszélyes következményekkel járhat és jár is. Minden hadüzenet eddig azt jelentette, hogy az emberiségnek egy része szem behelyezkedett a takarékosság világtörvényével. Most pedig olyan háború tombol, amelyben úgyszólván az egész emberiség résztvesz. A német tervgazdálkodás hamarosan, rájött az ócska, elhasznált tárgyak értékére. Európában Németország volt az első, ahol az elhasznált anyagok gyűjtését központilag megszervezték. Az első négyéves terv keretében 1936-ban központi szervezetet állítottak fel, amelynek az volt a feladata, hogy az egyébként szemétdombra kerülő mindennemű anyagot összegyűjtse és értékesítse. A háború előtti első két esztendőben 562.000 tonna ócskavasat gyűjtöttek ösz- sze, tehát azt a mennyiséget mint amennyit Németország drájga pénzen 1937-ben külföldről behozott Az ócskavas mindig igen tekintélyes kereskedelmi cikk volt. Európa országai a háború előtt évente körülbelül huszonötmillió tonna ócskavasat használtak fel. Ezt a mennyiséget az egyes országok belső gyűjtés útján érték el, mert ócskavaskivitel igen gyenge volt a szükséges mennyiséghez képest. Az egész viSznksége van szappanra? (Trianon 23.) 1943 május 15. Ágytól! olcsóbb! Tarkától! fosztani való 9c fiü. Jobb apró puha 188, ennél is jobb 2.4§. * Sz. fo:<z tottas 3.—. jobb 3.6u P. Fehéres fosztod 4.80 jobb 5 80, még jobb 6£0. Fehér fosztott übatoli 9.—, jebb 10.—, még jobb il~. Egész pehely est lü— P tői kg,.ként s/ácn 5 os pofitacíornagolásban bér mentve, utánvéttel. Köztisztviselőknek S százalék engedmény. TÓTH MIHÁLY ágytól 1 vállalata Kiskunfélegyháza, Jókai utca 3. kiegészítője lenne az öregségi törvénynek. Az a terv, hogy minden kézművesipari üzem évenkint megfelelő összeggel járuljon hozzá az alaphoz. A legkisebb hozzájárulási összeg évi egy pengő lenne. A több alkalmazottal dolgozó nagyobb üzemek évi 2—3 pengővel támogatnák az alapot, amelynek évi jövedelmét már az 1 első évben körülbelül félmillió pengőre teszik. | Az országos iparos-segélyalap Létesí- ‘ íésére vonatkozó részletes tervezetet most dolgozzák ki az Ipart estül etek Országos Központjában. A tervezet előbb a választmány elé kerül, majd véleményezésre megküldik az összes kézművesipari érdeképviseletekmek. A beérkező vélemények figyelembevételével terjeszti fel azután az IPOK a segélyalap végleges tervezetét jóváhagyás céljából az ipar- ügyi. miniszterhez. lág ócskavaskivitele évente nem haladta meg a négy-hatmillió tonnát! Ez az ócskavas se a szemétből került a forgalomba. Leginkább nagy gyárak vashulladékait vásárolták fel, vagy öreg hajókat szedtek széjjel. Ócskavasban Franciaország volt a lagnagyobb kínáló Körülbelül hárommillió tonna vashulladéka volt évente. Ezt a mennyiséget azonban nem gyűjtés útján, hanem leginkább a vas- esztergályozó műhelyekből mint hulladékot .szedték össze. A kis államok közül Svájc érte el a legnagyobb eredményt a tervszerű ócskavasgyüjtéssel. Svájcnak évente 150,000 tonna ócskavasra van szüksége. Ezt a mennyiséget belső gyűjtés folytán ma már fedezni tudják! A legnagyobb fecsérlést az európai népek mégis az öreg ^használhatatlan“ rongyok, papírok és csontok eldobásával követték eL A vasat már régi idők óta nem tekintették teljesen használhatatlannak, de a többi hulladékanyagot igazán szemétnek nézték és úgyis bántak vele. Pedig milyen értékes anyag volt ez már a béke bőséges éveiben is. Az európai gyárak több mint egy félmillió tonna öreg pa,pirt és szövetet dolgoztak fel újra, hogy azokból a legagyaíurtabb el j járárok révén papírt, vattát, géptisztítás- j hoz szükséges kócot állítsanak elő. A né» j met konjunktúra kutató intézet kimutat- ! ta, hogy Németországban az össöes kötött-szövött anyagok tíz százaléka öreg, elhasznált rongyokból készül. Ez pedig igen nagy tétel. Kiszámítottál: azt ia, hogy ha Európában rendszersesett megszervezik a rongy- és papírgyűjtést, akkor ebből az értékes anyagból évente legalább ötmillió tonnát lehetne összegyűjteni, tehát annyit, amennyiből a német szövő- és papírgyárak nyersanyag- szükségletük felét el tudnák látni. Ugyanilyen pocsékolás folyik a csonttal is. Európában levő állatállományt alapulvéve, évente legalább kétmillió tonna elhasználatlan csont kerül a szemétdombra. Mennyi lehet az így elherdált anyagok értéke? Az emberek csak iassan értik meg, hogy nemzetgazdaságílak milyen nagy értékek mennek veszendőbe a szemétdoro bakon. De már így is német földön most már évente háromszázmillió márka értékű hulladékot tudnak megmentenL Szakértők számítása szerint Európa többi országaiban évente legalább fék milliárd márka értékű nyersanyag kallódik el a szemétben. Ez pedig szinte pótolhatatlan veszteség. Az egész világon csökkent és még jobban csökkenni fog a nyersanyagtermelés. Tehát pénzért s« lehet elegendőt belőle kapni. így a háború éveiben pénzértékben kiszámíthatatlan vagyonok kerülnek nemtörődömség s tudatlanság, de főleg szervezetlenség folytán a szemétdombra. Nyíregyháza megyei város polgármesteri hivatalától. K: 13794-1943. Hirdetmény Értesítem a város lakosságát és & hú* iparosokat, hogy a húsellátás körül mutatkozó zavarok arra kényszerítenek, hogy a húskiszolgálást korlátozzam. — Éppen ezért elrendelem, hogy akár marha-, akár sertéshúsból ezentúl a vásárlási könyvbe bejegyzett személyen kint legfeljebb 20, azaz húsz dkg. húst szabad kimérni. A fogyasztónak kívánsága és a húsíparos készlete alapján csak az egyik fajta húst szabad kiszolgáltatni. A húsiparosok igyekezzenek gondoskodni arról, hogy a rendelkezésükre álló igen csekély készlet a város lakossága között igazságosan nyerje» felosztást. Egyben értesítem a húsiparosokat arról, hogy az elszámolás után visszamaradt margarint a zár alól feloldom és azt jegy nélkül lehet az igénylők között kiosztani Nyíregyháza, 1943 május 14. napján. Szohor Pál s. k. 3x polgármester. Jöjjön a közkedvelt a TÖLCTEi CSÁRDÁBA gyűjtsön iiiilladéíusiraáskaí, mert SZAPPANRA cseréli át MAROK GYULA kiielölt körzeti szappanfőző Kóíaji ut (nem utca) 38 szám. Elsőrendű magyar konyha- Uradalmi fajborok. Dréher sörök. Kitűnő zene. Tánc!
