Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)
1943-05-15 / 109. szám
(Trianon 23.) 1943 máíus 15. tüWMHHHHü NVikvidék ^ SZABOLCSI HÍRLAP 9. oldal. Gyermekeit a Játszótéren Irta: Bálint Miltá&y Ügy szól a híradás, hogy vasárnap délután a Népkertben megnyitják a gyermekek játszóterét. Nem vagyok érdekelt fél, — nem vagyok apa —, de kiváncsi voltam arra, hogy tavasz jöttével a kis csöppségek miként veszik birtokukba a birodalmukat, ahol egész nyáron át uralkodni fognak, miként a fákat, amelyek oltalmazó szeretettel föléjük hajolnak, miként a füvet, ahol hempereghetnek s miként a játékszereket s a színpadot, ahol meséket mondanak majd, dalolnak s táncolni fognak egymás szórakoztatására. Ezen a vasárnapon nagyon sok gyermek útja vezetett a Népkert felé; kézenfogva vezették az édesanyák az apró királyfiakat és királykisasszonyokat, — mert Mécs László szerint minden édesanya előtt a saját gyermeke királyi gyermek — vágyaik és örömeik színtere felé. Minden gyermekarc a vidámság ragyogása volt, amely átragadt a felnőttekre is és mosolyt tudott varázsolni minden komor arcra. A szabadtéri színpad maga is a vidámság képe: a jobboldali festményén virág- bkorétás kisfiú, a baloldalon pedig magyarruhás kisleány áll táncrakész mozdulattal, fölöttük pdig a szírpad homlokzatán jelmezbe öltözött gyermekzenekart ábrázol a festmény, s hogy a vígság még teljesebb legyen, a kacsa nyakára selyemszalagot kötnek, a kutya szájába kottát tesznek, hogy az sem maradjon ki a mulatságból. (Ez a kutya talán kottából ugat?) Megnyitó beszéd, szavalat, ének, hangverseny a műsor számai s a nézők között ott szorongott kicsi és nagy, gyermek és felnőtt egyaránt. Műsor után a játéknak hódolt a zegész gyermeksereg; vidám gyermekkacaj verte fel a Népkert csendjét s a gyermekarcokon tiszta öröm mosolya ragyogott. Azt hiszem, minden gyermek szemetükre Isten mosolya volt . . A gyermekek között van gazdag és van szegény. Van közöttük olyan, akinek gyermekszobája van s olyan is van, akinek nincs. Az egyik cipőben, a másik mezítláb tapossa a füvet. Van közöttük olyan, aki közvetlen közelből foghatja meg édesapja kezét s rákacaghat a szemével, ezzel a játékos fénnyel s van olyan is, akinek az édesapja irdatlan messzeségben van, a vállán fegyver, testében fáradtság s szívében pedig a vágyakozás az elhagyott otthon után. Ez a gyermek talán felriad az éjszakában, amikor anyja mellett alszik s felsír a hangja: — Édesanyám, apuka hol van? S picinyke szívének mélyén ott bujkál egy kérdés, egy ismeretlen félelem, hogy vájjon viszontlátja-e még valaha ? Van közöttük, akire jólét vár és van, aki a nyár hevében, vagy a tél fagyában Gyakorlat teszi a mestert! 20 éve javít írógépet, irodagépet, varrógépet a Nyírvidéki Műszerész Üzem Nyíregyháza, Bethlen u. 10. sz. verejtékkel fogja megkeresni a mindennapi kenyeret. De ez még elválik majd. Ez a jövő dolga. De most mind egyforma. Mind királyfi és királyleány. Mind gyermek és mindnek Jézus a barátja. Mind gyermek és mind játszani akar. Csak hadd játsszanak .. . Mert most az övék a madárdal, a kacagó napfény, a messzeségek, a tavaszi szellő, a mesék szépsége s talán már a kezükben van egy boldogabb új világ kulcsa is. Ez a gyermek-játszókert egy boldog kis sziget boldog mosolyok s önfeledt kacagások szigete a világ válságában és zűrzavarában. Kőkemény cementfalak különítik el a környező házaktól, a külső zajtól s a bejáratán- ott látható a felírás, a mosoly, a gondtalanság a kacagó örömök cégtáblája: Gyermek-játszótér. — A cementfalakon belül gyermekkacagás simul össze a fák s a falevelek között bujkáló szellő-dallamokkal és a madarak énekével, kívül pedig villamos csilingel kocsizörgés zaja illan szét a házak között s nem messze innen, alig ötven méternyire vont-sínpárok sokasága fekszik egymás mellett szétterítve, hogy új élmények s újsorsok felé vigye és hozza az embereket. Egy-egy komor mozdony csövének mélyéről füst és korom tör fel, de a gyermeki szem csillogását, a jókedvet, a boldog örömet nem tudja tompítani. Furcsa valóság, de igaz: akik itt vannak. gyermekek és felnőtt emberek, egymás sorsát irígylik; a gyermek felnőtt szeretne lenni, postás katona, pap, művész. vagy akármi más. Ügy él a felnőtt ember munkája és hivatása szivének sugarában. gyermeki képzeletének élénk képeiben, mint a mesék valósággá formá- j lódott világa. Az íróasztal, a gyalupad, a ! festéke kpazar színei, a kerékgyártó kocsi-kereke, míndmegannyi titok és mese- rászlet s ők nem tudják — ráérnek megtudni évek múlva is —• hogy a felnőtt világát sem övezi körül mindig az öröm és a szépség fénye s hogy a felnőttek életére és álmaira is nagyon sokszor rátelepszik a gond. S a felnőttek? A felnőttek szeretnének újra gyermekiek lenni. Szeretnének újra hintázni játszani labdával, babával, ostorral, bigével a gyermekjátékok minden változatával. Szeretnének újra lapozgatni Frimm és Andersen, Benedek Elek vagy Pósa Lajos mesekönyveiben s a felfedezés örömével figyelni fel minden színes képre. De ehelyett a felnőtt ember ma háborús tudósításokat, emberek és gépek harcairól szóló beszámolókat olvas, képes hetilapokat forgat, amelyek oldalairól ne mmeseképeket lát, — nem a farkast látja, amint betekint Piroskáék házának ablakán, vagy Hófehérkét, amint a hét törpével terített asztal mellett lak- mározik, hanem alázuhanó stukákat lát s tankokat, amelyek árkok és mocsarak, élők és halottak fölött gázolnak át feltartóztathatatlanul. S a képek címeiből és a hozzáfűzött magyarázatokból azt látja — szomorúan látja, — hogy a fél- világ harcol a másik félvilág ellen, hogy a féktelen gyűlölet áll sorompót a nemzete khatáraín s úgy tobzódik a kegyetlenség. az embertelenség, hogy ijedten rebben ki a száján a kérdés: hova tűnt a földről az emberi jóérzés a szeretet s hova a kultúra? Ügy tör fel a gyűlölet az eszmék és érdekek gigantikus harcáküíönlegességek nary választékban SUHiMESZ buforcsamoitiiiaii VAY ADAM UTCA 4. A legszebb hálók, ebédlók és szalongarniturák olcsó árban. ban, mint a sistergő vulkán s a láva, ami árad és ömlik belőle, életeket és értékeket pusztít jóvátehetetlenül, Ök — ezek a csöppnyi apróságok — még nem tudnak mindent a veszedelemről, amely ezekben az években, mint valami büntető istenítélet, a világra rászakadt, Nem ismerik a szörnyűségeket, amelyeket szinte nap-nap mellett lát az egész emberiség, de valamit sejtenek. A felnőttek elejtett szavaiból, a gondokról, amiket az arcukon látnak, a kenyér kesernyés ízéről, játékaik silány minőségéről sejtik hogy a világon — a felnőttek világában valami nincs rendben. Nem tudjuk, miként reagál a szivük ezekre a jelenségekre s ők sem tudják rólunk, hogy a gondnak és a nyugtalanságnak milyen ízeit, milyen érzéseit és élményeit hordozzuk magunkban a látottak és tapasztaltak nyomán. Nem tudhatjuk, hogy nem szunnyad-e valamelyiknek a lelke mélyén a küldetésnek a hite és isteni szándéka, hogy boldogabb jövő és igazabb élet felé vezessen egyént és nemzetet. Vájjon kié lesz közöttük a dicsőség útja s kié az örök reménytelenség ? Az ő világuk titok a mi szmunkra * előttük a miénk, is titok s a két világ között körülbelül annyi lehet a különbség, mint amennyi az igazi tank és a jétéktank között van. Látom ezt a vidám, kacagó, önfeledten játszó gyermeksereget s arra gondolok, hogy mind-mind emberi sors élője és formálója lesz. Kit fog közülök kegyeibe I fogadni az élet s kihez lesz mostoha? — Milyen sikereknek, milyen boldog életszakoknak, milyen önfeledt örömöknek, vagy — ezek ellentéteként — milyen küzdelmeknek, hősi erőfeszítéseknek lesznek részesei és osztályosai? És vájjon mit hordoznak magukban, milyen alkotó- és teremtőerőt, milyen akaratot éa önbizalmat, új dolgok és új fejlődések milyen lehetőségét? Ahogy járok közöttük s nézem, hallgatom a játékukat, a vidámságukat, a minden percben felvillanó tiszta örömüket, szorongás és vád éled életre bennem s egy fájó érzés: ezek közül a harmato» léptű, dalos ajkú, csillogó szemű magyar ígéretek közül egy sem az enyém. .. A Máv. vonatok indulása és érkezése május 17-töl ÉRKEZIK : Debrecen felöl: 0.18 — motor. Budapestről (Debrecenig sebesvonat). 5.35 — személy. Budapest nyugatiról. 7.40 — motor (Debrecentől.) 13,32 — sebés (Budapest nyugatiról.) 16.16 — személy (Debrecentől.) 19.35 — sínautó (Budapest keletiről.) 20.51 — személy. (Debrecentől.) Csap felől : 1.37 — motor (Ungvártól.) 7.22 — személy (Ungvártól.) 7.42 — sínautó (Ungvártól.) 14.05 — motor (Csaptól.) 21.31 — személy (Ungvártól.) Szerencs felől: 7,25 — személy. (Bpestről csatakozás.) 13.53 — motor. (Bpestről gyors csatlak.) 17.53 — motor. (Miskolcról csatlakozás.) 21.47 — személy. (Miskolcról csatlak.) Mátészalka felől: 7.30 — személy. (Mátészalkától.) 14.00 — személy. (Szatmárról csatlak.) 19.03 — személy. (Szatmárról csatlak,) Vásárosnamény felől : 7.20 — motor. 16.27 — motor. 19.13 — motor. Polgár felől: 7.10 — motor. (Polgárról.) 16.20 — motor. Ohatpusztakócsról.) 19.29 — motor. (Ohatpusztakócsról.) Nyíradony felől í 7.09 — vegyes. 13.35 —- vegyes. INDUL: Debrecen felé : 2.05 — motor (Debrecentől személy és sebes-csatlakozás Budapestig.) 5.51 — személy (Debrecenig.) 7.44 — sínautó (Budapest keletiig.) 7.51 — személy (Debrecenig.) 14.23 — sebes (Budapest nyugatiig.) 17.10 — motor (Debrecenig.) 22.05 — személy (Budapest nyugatiig.) Csap felé : 5.55 — személy (Ungváríg.) 14.30 — motor. (Ungvárig.) 16.36 —■ személy. (Ungvárig.) 19.37 — sínautó. (Ungvárig.) 21.01 — személy. (Ungvárig.) Szerencs felé : 3,33 — személy. (Miskolcig csatlakozás) 9.48 — motor. 14.32 — motor. (Budapestig gyors csatlakozás, Miskolcig személy csatlakozás.) 18.20 — személy. (Budapestre személy csatlakozás, Szerencsen 5 óra várakozás.) Mátészalka felé t 8.20 — személy. (Szatmárig.) 14.26 — személy, (Szatmárig.) 21.58 — személy. Vásárosnamény felé i 8.00 — motor. 14.13 — motor. 21.55 — motor. Polgár felé: 6.18 — motor. (Polgárig.) 7.50 — motor. (Ohatpusztakócsig.) 17.00 — motor. (Ohatpusztakócsig.) Nyradony felé : 8.41 — vegyes. 18.05 — vegyes. Estéit legkellemesebben ALMÁSSY JÓZSEF Hétpettyes kacsa vendéglőjében és szép kerthelyiségében töltheti. Esténként cigányzene játszik fővárosi énekesnő és dobosnő közreműködésével, BETHLEN U. 25.
