Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)
1943-06-08 / 128. szám
4. oldal. Hmolcsi mtS&LKr i—wh (Trianon 1S^ Í943 júin,>| Bfc t.c< a nagy világégésben nekünk magyaroknak. a mi nemzetünknek is egyenesen a lét, vagy nemlét nagy problémájával kell megküzdeniink. Ezt a nagy küzdelmet pedig eredményesen megharcolni, s nemzetünknek a létét egy újabb ezer- esztendőre biztosítani csak úgy tudjuk, ha minden egyéni érdeket félreállítunk, s a nemzeti közösség magasztos gondolatában egyesülve, összes szellemi, erkölcsi és anyagi erőinket az egyetlen nagy magyar célnak, a nemzet fennmaradásának a szolgálatába állítjuk. Hálásak lehetünk tehát a jubiláló két ■szövetkezetnek, hogy ezekben a sorsdöntő időkben a mai évforduló ünnepséget is a nemzeti összefogásra, a nemzeti erők egyesítésére alkalmas eme két gonddalnak a közösségi gondolat ápolásának és a szövetkezeti eszme propagálásának — szenteli, s ennek a két magasztos gondolatnak a szolgálatába 'szretnék beállani magam is, mint a kerület országgyűlési képviselője, azzal a néhány igénytelen üdvözlő szóval, amelyekkel a két jubiláló szövetkezetét köszöntem kívánom. Mélyen tisztelt ünneplő Közönség! Nemzetünk nagy költője. Petőfi Sándor mondja egyik versében: „A porszemet, mely csak magában áll Elfújja egy kis szellő, egy lehelet. De hogyha összeolvad, összenő, ha. A porszemekből szikla alakul: A íergeteg sem ingathatja meg." Valóban a nagy minden.séghez képest perszemek vagyunk mindnyájan. A világbirodalom élén álló uralkodó, a sokszázezernyi hadsereg hadvezére, a dók lármilliók ura egyedül, magárahagyatva. egy puszta szigeten, szánalmas báb csupán a sors kezében .akinek léte is bizonytalan. Ahhoz, hogy a tudás, az akarat. az erő érvényesüljön, hogy mmdez tetté váljék, vezetésre. hivatott nagy egyéniségek mellett emberekre, tömegekre van szükség. Egyetlen nagy hadí- vállaJkozás, vagy jelentékeny szellemi áramlat sem képzelhető el kimagasló egyéniségek és tömegek nélkül. Hiszen' a mi honfoglalásunkat is Árpád fejedelem - a hadvezér —• nem egymagában, de a törzs és nemzetségfőkkel, s a névtelen vitézekkel vitte jrégbí. Érés és boldog csak az a nemzet lehet, amelynek minden tagia összetart Mit jelent tehát ez? Jelenti ez azt, hogy a leghatalmasabb emberi közösséget. a nemzetet is mint vezetők és veretettek az együttérző, egy célért küzdeni, dolgozni. élni és ha kell, halni tudó emberek alkotják. Erős és boldog csak az a nemzet lehet, amelynek minden tagja a legkisebbtől a legnagyobbig összetart, s amelyben a vezetésre hivatott államférfitől le a legszegényebb napszámosig mindenki becsületesen, áldozatos lélekkel és örömmel végzi azt a munkát, amelyre vállalkozott amelyre szellemi vagy testi képességei alkalmassá teszik. Minden nemzetnek a más nemzetekkel való békés vagy háborús érintkezésén. tehát a nemzetközi életén kívül megvan a maga sajátos belső élete, szellemi, erkölcsi és anyagi javaiért folytatott tevékenysége. Én minél nemesebb egy nemzet valláserkölcsi felfogása, minél magasabb műveltsége és minél nagyobb. kitartóbb a szorgalma, annál előkelőbb helyet foglal el a nemzetek társaságában; éppen úgy. miként az istenfélő, embertársait megbeosülő. törvény- tisztelő, tanult ember szorgalma is más gyümölcsöket hoz. mint az elvetemült, tudatlan, lusta ember munkája. De kedves Hallgatóim! A legbecsületesebb, a legszorgalmasabb munka sem hozza meg igazi, jól megérdemelt jutalmát, ha a termelés, az értékesítés, s a termelt javak elosztása és fogyasztása nincs kellően megszervezve. Ha egy visszapillantást vetünk nemzetünk gazdasági történetébe, könnyen megtudhatjuk, hogy még nagyapáink korában is az utak és szálítóeszkőzők hiánya és ac értékesítés szervezetlensége miatt, míg egyik megyében éhínség pusztított, ugyanakkor 100—200 km-rel odább nem volt, aki ingyen elvigye a gabona vagy gyümölcstermés feleslegét, s szinte a zsírjukba fulladtak az emberek. De más vonatkozásban is, különösen a hitelügyi politika tekintetében, kezdeteges volt gazdasági életünk, amelynek káros következményeit részben még ma sem tudtuk kiküszöbölni. Tudjuk nagyon jól, Szakszerű javítása, alkatrészek raktáron. Legújabb Gramaíonl emezek villany és RÁDIÓ cikkek kaphatók. Használt és törött grama- fonlemezeket veszek. GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luther-u. 8 hogy a gazda évenként egyszer arat és szüretel, egyszer. legfeljebb kétszer nyírhatja birkáját, egyszer csikózik a kancája, ellik a tehene. Míg tehát a gazda átlag egy esztendőben egyszer forgatja meg, — ha ugyan elemi csapá-s- nem sújtja — a földjében és állataiban rejlő tőkéjét, addig más kereseti ágazatok és. más foglalkozást űző emberek, iparosok. De hát hogyan is állottunk mélyén tisztelt ünneplő Közönség még apáink idejében is ezzel a gazdahitellel? Hadd említsem meg az uzsoráról és káros hitelügyletről szóló 1883. évi XXV. törvénycikket, amelynek törvénvbeiktatá- ssáig egyáltalán nem volt. a kamatláb' korlátozva; úgy, hogy ez az állapot a törvény életbeléptetése előtti időkben nemcsak egyes embereket, hanem égés» községeket, sőt egész vidékeket egyenesen tönkretétellel fenyegetett. Ezekben az időkben mélyen tisztelt ünneplő közönség az 50—60 százalékos kamatláb sem volt ritka. Az olcsó amerikai búza versenye mellett ez a szörnyű uzsora pusztította a magyar gazdát, idézte elő a földbirtok súlyos eladósodását, az arató sztrájkokat, a kisgazdák proletarizáló- dását, nagy ipari központokba, vagy éppen Amerikába való vándorlását. a közép és nagybirtokok jelentékeny részének idegen elemek kezébe jutását, amire, sajnos, éppen a mi vármegyénk az országban az egyik legkirívóbb és legelszom őrit óbb példa. 15 hosszú esztendőnek kellett eltelnie addig, amíg a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szótó 1898. évi XXHI. törvénycikk bekerült a mágyar törvénytárba. Ez a törvény, ha nem oldja is meg a gazdahitel minden kérdését, de beleviszi gazadsági életünkbe a szövetkezeti gondolatot, lehetővé téve oly teljeskorú egyéneknek a szövetkezetekbe lépését, akik a szövetkezet kerületében laknak és vagyonuk felett szabadon rendelkeznek. Módot ad a törvény arra, hogy minden kisgazda tagja legyen a hitelszövetkezetnek úgyszólván saját lakóhelyén és hogy élvezze mindazokat az előnyöket, amelyeket a hitelszövetkezeteknek az egész országra kiterjedő hálózata révén az így összegyűlt hatalmas tőkevagyon neki nyújthat. A törvény értelmében ugyanis a gazdasági és ipari hitelszövetkezetek az erre a célra léte stíett Országos Központi Hitelszövetkezet alá tartoznak, sőt az 1920. évi XXX. törvénycikk kimondja, hogy az OKH közreműködése a gazdasági és ipán hK telszövetkezetek alakulásánál nem mellőzhető előzetes feltétel Az utóbbi tőr- vémy még tovább megy egy lépéssel' azzal » rendelkezésével, hogy „A szövetvagy kereskedők, annyiszor forgathatják meg tőkéjüket, ahányszor leszállítják a: megrendelt árut, vagy tovább adják a fogyasztóhoz üzletük raktári készleteit. Világos tehát az elmondottakból mélyen tisztelt ünneplő Közönség, hogy más foglalkozást űző egyénekkel szemben a gazda — legyen az kis, közép vagy. nagybirtokos — a jövedelmezőség tekintetében, normális gazdasági viszonyok között hátrányos helyzetben van. Ezenfelül, noha kora tavasztól a termés betakarításáig — az őszi szántáság-veté- sig — megvannak a gazdának szinte naponként fizetendő kiadásai, rendes időszakonként esedékes köztartozásai,- mint tudjuk, bevételeinek túlnyomó' része a nyár végére és az őszi időszakra esik. Ez mindig így volt és soha máskép nem lesz, mert így hozza azt magával a természet' rendje. De fokozott mértékben van ez így manapság, a második világháborúban. amikor beszoígáltatási kötelezettség hárul a gazdára. Mindezekből könnyű tehát belátni, hogy a gazdásági élet sima rendje és folyamatossága parancsoló szükséggé teszi azt, hogy a bankok és takarékpénztárak a náluk betétként elhelyezett tökét, mely nemzeti vagyonúnknak egy értékes része, ne csak a gyárosoknak, a nagyiparosoknak és nagykereskedőknek adják kölcsön, hanem a föld jövedelmezőségéhez igazodó törlesztési feltételek mellett a gazdáknak, s a nekik dolgozó kisipa rosoknak is. Ha ugyanis a. gazdának: nincs hitele, vagy készpénze, kénytelena.- reá legkedvezőtlenebb körülmények közölt és így a legolcsóbb árbán elveszi e-- getni egész évi fáradságának, befektetéseinek eredményét.. uzsora pusztítása i A .&$£-.(}•' búi iaisiilioqias kezet belterjesebb földzoívelé?. céljaira szükséges állatok, gazdasági gépek és eszközök, anyagok é§ tömegcikkek adás-vételét abban az esetben; ha azt a; tömegbeszerzés kerszíüiviíele szükségessé teszi, nem tagoknak is közvetítheti. Mélyen tisztelt ünneplő Közönség! Bő- vezető szavaimban iiéztenr,- néhány sort Petőfi egyik gyönyörű verséből a magányos porszemről, amelyet elkap a' legkisebb szellő is. És idéztem a sziklává tömörült - porszemekről. amelyeket — egyetlen hatalmas tömbbe összeforrva — a fergeteg sem ingathat meg. Egy ilyen hatalmas szikla tömb országunk gazdasági életében az Országos Központi Hitelszövetkezet és ennek a hatalmas sziklatömbnek egy alkotó része a Nyírábráuy- ban 40 évvel ezelőtt megalakult gazdasági hitelszövetkezet amelynek közvetlenül. rugy közvetve tagja itt mindenki, mert igénybe veheti az egész országra kiterjedő Országos Központi Hitelszövetkezetnek tőkeerejét, s a legkülönbözőbb gazdasági kedvezményeit, amelyeket a nagy tőke t&tnegbeszerzés nyuj - tasö képe«, A leghosszabb bábon sem tarthat örökké m Ifos '.híVOSB D S U«év A második világháború temérdek gondol, temérdek megpróbáltatást hozót; reánk. Ha azonban nélkülözzük is ma a békében megszokott bőséget, gazdasági rendelet nyugalmat és kényelmet —hol marad a mi nélkülözésünk ételben, ruházatban, lakásban azoktól az emberfeletti szenvedésektől, amelyeket a messze orosz síkságon katonáinknak kellett kiállamok. akik ezrével fizettek drága vérük hullásával, testi épségükkel és életükkel is hazánkért, nemzet útikért? Térm.Wzétés.'ir. e aéíbcrú 'ázőrnrüségei közepette ma ke.vésbbé érezzük és érezhetjük a hitelszövetkezet előnyeit, sőt meg kellett, ismernünk az államilag irányított termelésnek, a kényszergazdálkodásnak rendjét is, súlyosbbítva a: sokszor el nem kerülhető- rekvirálások- kai. De a. leghosszabb háború sem tarthat örökké Ma mindén termény'.cikknek óriási az értéke, mari az életünk olyaft. mintha ostromlott várban volnánk. Ha azonban az isteni: Gondviselés megelé geli egyszer a Tőle elfordult bűnös em berek gonoszságát és visszaadta a békét. — miként ez az első világháború után is történt, terményeink értékesítése újból nehézségekbe fog ütkönoi. E ne hézségeket pedig csak úgy tudjuk majd leküzdeni, ha többet, jobbat es olcsóbban tudunk termeim, mint környező szomszédaink. Mindezt azonban csak úgy érhetjük ek ha olcsó hitel áll; gazdáik rendelkezésére és ha okosan megszervezzük a termelést, s a- belsői fogyasztást. valamint ha a gazdák szűk ségleti cikkeire-, mint aminök a nemesített vetőmag, a különböző mezőgazda sági gépek, műtrágya, növényi és, ált&r- rédekni; szerek stb. stb., biztosítani tudtuk a nagykereskedelmi árakat. Mindezeknek az előnyős feltételeknek a terhét természetesen az állam nem veheti egyedül magára. Ahonnan a segítséget várhatjuk. az az Országos Központi Hitelszövetkezet. amelynek ereje -a mi erőnk, fejlődése a mi érdekünk, mert minél erősebb maga ,k központi hitel- szervezet, annál többet nyújthat, a vidéki hitelszövetkezeteknek, többet nyujthat tehát a nyírabrányí hitelszövetkezetnek is, amelynek 40 éves '..múltja garanciát nyujthat hezzáíű.rodő nagy reményeink megvalósítására. A mart napon azonban mélyen tisztek ünneplő Közönség, nemcsak az Országos Közpoti- Hitelszövetkezet nyír ábrányi intézetének 40 éves fennállását ünnepeljük, hanem ünnepeljük a Hangya szövetkezet helybeli fiókjának 25 eseten dös jubileumát is, •A Hangya fiókjai országszerte a fal vakban nemcsűpán egy-egy -kis szatócs- üde tét jelentenek, hanem jelenítik éJho- sorban az országban lévő készletek igazságos szétosztását, a fogyasztási cikkek eljuttatását a legkisebb községekbe is. De jelenti továbbá a falusi, a tanyai lakosság által termelt bizonyos cikkeknek (tojásnak, baromfinak stb.) méltányos árban való értékesítését is. Végüt van a Hangyá nak még egy rendkívül fontos hivatása is. Valamikor Mátyás ki rály korától kezdve szbázadokon át hazánk nagyarányú marhakereskedensat bonyolított le Ausztriába,-. Olasz és Németországba. Ez a kereskedelem aagy jövedelemmel járt. Ezek a kereskedők, akiket akkor tőzséTeknek hívtak, színmagyar emberek voltak, telve szociális érzéssel és áthatva a közösségi gondolattól, Jövedelmük feleslegéből bővé» juttattak jótékony célokra is. Az AJiöid templomai, iskolái nagyrészt az ő támogatásukkal épültek. Bethlen Gábor a nagy erdélyi fejedelem és Zrínyi "Miklós a költő és hadvezér, a XVD. század két Vidéki ember már tudja: VessKtskiz vezet az útja. Vitlásréggelit, ekédet, vaoserat kap, ízes étket. Vágy baráti sftfözésre Vess zés várja vendégségbe,
