Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)
1943-06-08 / 128. szám
(Trianon 23.) 1943 június 8. 3. oldal, 3t IlOtCII MIRLftr legnagyobb magyarja, szintén kivette részét a marhakereskedelemből, amelyet í. Lipói császár alatt az osztrák kapzsiság tett tönkre. Majd a 18. század első telében a törökkel kötött szerződések a török balkáni alattvalói kezébe játszották át a hazai kereskedelmet, akikhez utóbb a bevándorolt idegenek, főleg a zsidók járultak. így múlt ki végkép a magyar kereskedői szellem és vált nálunk lenézett foglalkozássá a kereskedelem. Nos, Kedves Hallgatóim! Itt látom én a Hangya legszebb hivatását. Amint az a kis zsidó szatócs fiából, unokájából kiváló üzletembereket nevelt, úgy fog a Hangya is idővel alkalmazottaiból, üzletvezetőiből jeles magyar kereskedőket és nagykereskedőket nevelni és ezzel a munkájával megbecsült foglalkozássá teszi majd a magyar ember szemében újra a tisztességes kereskedelmet, mint a magyar nemzeti vagyon gyarapodásának egyik fontos téntyezőjét. Mélyen tisztelt ünneplő Közönség, kedves nyírábrányi Testvéreim! Amint mondottam, a közösségi gondolat megtestesülését és a szövetkezeti eszme in- karnációját ünnepeljük mi ma a két jubiláló szövetkezetben és én kívánom, adja a Mindenható, hogy újabb mepró- báltatásaink, háborús áldozataink után az eljövendő béke egy új, nagy. boldog Magyarországnak vesse meg az alapját és hogy sikeres munkájával a nyírábrányi hitelszövetkezet és Hangya szövetkezet minden jubiláns évfordulóra újabb eredményeket érhessen el az egész magyar Hazának és benne Nyírábrány község minden lakójának javára, őrömére és boldogságára. Schani! Káról? dr. államtitkár: A szövetkezett ember nem áitamositást, hanem önállósítást akar A percekig tartó éljennel és tapssal fogadott lenyűgöző erejű beszéd után Tanka József levente a magyar összefogás parancsát hirdető költeményt adott elő nagy hatással, majd Schandl Károly m. kir. titkos tanácsos. OKH vezérigazgató, ny. államtitkár mondott a szövetkezeti harcra gyújtó, a szövetkezeti, közösségi ember jellemszépségét megvilágító beszédet. Utalt bulgáriai útjára, amikor egy öreg bulgár anyó átölelte, megcsókolta, amikor megtudta, hogy a szövetkezetét képviseli. szövetkezeti harcos. Majd egy tüzér leírását ismertette a zsidók által vezetett. minden önállóságot egyéni értéket kiirtó szovjet-kol- boszról. Ezzel szemben megvilágította a magyar szövetkezeti típust. A szövetkezeti ember nem államosítást, hanem önállósítást akar. templomba járó. Istent kereső hazát szerető, fajvédő magyar. Nem a jogokat hangozatja, hanem a kötelességeket teljesíti és a kiválóan teljesített kötelességek alapján érdemli ki a jogokat. A szövetkezetekre a kereszténnyé állított új kereskedelmi életben is szükség van, mert a szövetkezetek ár- szabályozók, s a kisembereket a nemzeti közösség alkotó, országépítö tényezőivé emeli, emberebb embert. magyarabb magyart formál, biztosítja a keresztyén magyarság eszméinek örök diadalát. A vezérigazgató ezután egyenként méltatta a szövetkezeti harcban elöljáró ábrányiak érdemeit. így a földbirtokpolitikai téren kiváló jósággal, magyar testvéri szívvel közreműködő Szapáry grófi család hazafiságát, és aranyoklevelet adott át Sereghy János g. kát. lelkésznek. Kövendy Gyula földbirtokosnak, Fúró Józsefnek. Heskó Zoltán: Soha nem jöhet vissza a «agyar faj parazitáinak uralma Ünneplő ováció fogadta a kitüntetések átadását, majd a magyar fajvédő gondolat elszánt harcosa, Meskó Zoltán országgyűlési képviselő mondott gyújtó hatású beszédet. Károlyi Sándor magvetése életté sarjadt, a szent magyar tgékböl test. valóság lett. A keresztény magyarság összefog ,hc>gy a teljes győzelemig vívja szabadságharcát az idegen elnyomókkal szemben . De jó vissza is aézni, látni a liberális világ szörnyűségeit, amikor az idegen szelemű irányítás magyar munkaerőt vitt ki Amerikába és az üres hajókon amerikai búzát hozott amellyel leszorította az árakat és ínségbe taszította, további kivándorlásra kényszerítette a magyar faj munkás százezeréit. A liberális világban a nagytőke arcátlan túlkapása idején a szövetkezeti mozgalom lassan bontakozott ki, de a liberális kormányok legalább jóindulatú semlegességet tanúsítottak s nem idézték törvény elé azokat, akik először foglalkoztak ,,féregirtással“ a fertőbzőtt magyar életben. Hála Istennek, a falvédő szellem új világa gátat emelt a ku- fárkodásnak és nem engedi meg a véres arcvonalak mögött a paraziták tomboláját, Erre kell ma feltétlenül a magyar egység, az, hogy a magyar a magyarral végre egymásra találjon. Ma nincs szűk’■ -• -- --- ---*--■ if&ttík, kfiítíti' &mk, IcSlíTjiBasil nijff fiiíuBrekbün "■*" flayer Ágoston Éfrártfiziítében, Zrínyi liona atea — ség hangzatos jelszavakra, a saját pecsenyéjüket sütögető hangoskodásra, a vitorlákat más szelekre állító emberkékre. A magyar népre épít a szövetkezet és ez az a fundamentális keresztény magyar erő, amelyre a nemzetet felépíthetjük. 1918-ban nem a nemzeti és krisztusi gondolat volt az alap, kártyavánként dőlt tehát össze az álnok, zsidó rendszer. Ez nem lesz többé és hogy ne legyen. bárcsak az egász ország egy nagy keresztény szövetkezet volna! A parázsló szavak magasra szították a magyar faji öntudat lángját. Sereghy János gór. kát. lelkész zárta be köszönő szavakkal és a további szövetkezeti harcokra ,,boltoskodásra“, lelkesítő szavakkal a szép ünnepséget, majd a Himnusz fenséges imája volt a záróakkord. Gergelyffy András dr. államtitkár, vitéz dr. Jékey Ferenc főispán, a fővárosi szövetkezeti előkelőségek megtekintették a Hangya Házban rendezett kézimunka kiállítást, amely a ábrányi leányleventék keze művészetét dicsérte, majd a Szapáry grófi kastélyban egy tál ételes társasebéd volt, azonban felszólalások nélkül. Az ünnep vendégei bejárták ..A gróf Szapáry földbérlő szakcsoport“ birtokrészeit, majd a Hangya propagandafilmet mutatták be a Népházban. A nyírábrányi szövetkezeti nap seregszemléje volt a magyar fajvédő gondolatnak, a keresztény magyar összefogás- nak, a győzelmes szövetkezeti eszmének, amely miként Finnországban, itt is átformálja, etikusabbá teszi a népi nemzeti közösség életét. — Tanyakőrzetí református lelkipásztori hivatal ezúton értesíti híveit, hogy Sóstófürdőn a nagyszálló termében vasárnaptól (jónius 6-tól) szeptember 1-ig minden vasárnap délelőtt pont 10 órai kezdettel missziói istentiszteletet tart. 2x Kézigránáttal játszottak, négyen súlyosan megsebesültek Tragikus szerencsétlenség történt Ti- szalökön, A mezőn . játszó gyermekek egy kézigránátot találtak és addig ütö- gették. amíg az felrobbant és a körülötte állókat földhöz vágta. Károlyi Lajos libapásztor a község legelőjén együtt játszott Szabó Zoltán 9 éves gyermekkel és Lakatos Béla tisza- löki lakossal. Játék közben történt, hogy Károlyi Lajos egy kézigránátot talált, amelyet addig ütögetett kövekkel, amíg a gránát felrobbant és a körülötte állókat a robbanás ereje a földhöz vágta. KároLyi Lajos súlyosan megsérült, a koponyáján, az arcát is összeroncsolta a robbanás. A töbiek is súlyosan megsérültek. Valamennyiöket a mentők szállították a nyíregyházi Erzsébet-kórházba. A szerencsétlenség ügyében széleskörű nyomozás indult annak a megállapítására, hogy a gyermekek kezébe hogyan jutott a kézigránát, s terhel-e valakit gondatlanság a szerencsétlenségért? Gyümölcsöt! vásárol a ^ Rí í ÉK konzervgyár I Nyíregyháza, Bethlen utca. Vt.fYT Telefon: 22-bO. Egy darab tyükért 33 pengőikért, két keti fogházat kapott érte . Ah,. . tv 1Vitái Zsuzsanna nyíregyházi lakos árdrágítással vádolva került a nyíregyházi törvényszéken a vádlottak padjára. A baromfípiacon egy darab tyúkért 22 pen gtő kért. Amikor kérték, hogy mérje le és adja a hatóság által megállapított árban, — a tyúkot hazavitte. Vitái Zsuzsanna ellen árdrágítás miatt eljárás indult. ügyében a nyíregyházi törvényszék uzsorabírósága tegnap tartott főtárgyalást. A vádlott beismerte, hogy 22 pengőt kért egy darab tyúkért, azal védekezett, hogy mindennek magas az ára. Dr. Aradványi Endre kir. büntető egyesbíró Vitái Zsuzsannát kétheti fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. (Jt f XG *i>-/ i v-VI .* Vr«r?K>J> ■' ’ 3*1 Jl-JUL L ' ' Tanuliuáiyi kirándulás a Htmok- javitó kísérleti gazdaságba Örömmel olvasom a Nyirvidékben, hogy a Tiszántúli Kamara minden vasárnap és ünnepnap déután 3 órától kezdő időben, a Homokjavitó kísérleti gazdaságába meghívja tanulmányi kirándulásra, szemlére az érdeklődő gazdákat, ahol a Westsik Vilmos m. kir. gazd. tanácsos, szaktanár, a kísérleti telep vezetője a kísérleteket bemutatja, ezen tanulmányi kirándulási szemléken kívül, a Szabolcs- megyei Gazdasági Egyesület június 9-én reggel 9 órakor a Bessenyei-térröl indulva, az egyesületi titkár vezetésével szintén a Homokjavtó kísérleti gazdaságba szemléié meghívja a gazdákat. Megadatik a homokos talajon gazdálkodóknak az alkalom, hogy meggyőződjenek a személyesen látottak alapján, mit lehet a szelídebb, a lazább, durva szemcséjű futó4omokcn is a tudás, a kitartó munka. kiváló szakértelemmel, sokféle kísérlet alapjan termelni, mint lehet a nagy szelek ellen, ha nem is teljesen, de mégis eredményesen védekezni, mint lehet trágyázni kevés állattal gazdálkodónak hogyan készítjük a szalmatrágyát, ugyancsak a szalmatrágyát szegényember módjára és hogyan keli és mikor ezeket alkalmazni, helyes vetésforgók hasonlóan be lesznek mutatva, a csilagfürt haszonsításai. amely ilyen talajokon nélkülözhetetlen. a különféle trágyázások eredményei, a műtrágyák alkalmazása és mindezeknek az eredmények különbségei szemléltető módon. Én megnéztem minden egyes táblát, parcellát, Vestsik tanár úr elmagyará- zot mindent és a különbségek okát is szemléltető módon. Élvezettel gyönyörködtem. sokáig elnézegettem, mit tudott tenni a kitartó munka, a kiváló szakértelem, éveken át nem szűnő sok kísérlet milyen szép eredményt hozott; láttam ezen évben is, amikor a sok szél máshol milyen pusztítást okozott, ott, mert előre védekezve volt ellene, igen csekély a kár. A szemlélsem után a telep legmagasabb részén, átnéztem a mesgyés szomszédok területére, és látható a nagy különbség és máshol is szembetűnő. Nekem nem az a célom, hogy: kialakuló véleményeknek, de legyen szabad felhívni, mint aki már sole tanulmányi szemlén résztvett, a figyelmöket arra, hogy tudom olyafl sok minden les« látható, hogy a gazdáknak papír és ceruza legyen a kezökbe, mert máskép lehetetlen megjegyezni a különbséget és otthon hasznosítani, követni, igyekezni a látottak alapján eredményeket elérni, sőt elnőyös lenne, nemcsak egyszer, de többször is megtekinteni a látottakat. — Ma már kevesen és folyton csökkenő számban vannak azok, akik zt mondják, ezeket mi nem tudjuk megtenni, mert drága, akik arra gondolnak, hogy vájjon be van-e tartva „olcsóbban, többet, jobbat termeljünk“, erre az a felelet, hogy' addig amíg ezen eredmények elérettek, befekettések kellettek, de ráfizetés akkor sem volt, de ma. évek óta a mér Gyakorlattal rendelkező Olajgyári bakos kerestetik jé fizetéssel. % Aján’aiok Pécs, Postafiók címre kéretnek,
