Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)

1943-03-16 / 60. szám

ííTríanon 23.) 1943 március 16. i, cláaí Csak az érett a szabadságra, aki kellően fegyelmezni tudja önmagát- mondotta Tnróezy Zoltán evangélikus püspök a Ritkán ragyogott oly szépen a márciu­si nap az égboltozaton, mint a tegnapi márciusi szabadságünnep napján. És rit­kán volt olyan egy a város polgársága a szabadság ünnepén, mint most. A Kos­suth-téren hatalmas tömegben sorakozott fel a város lakossága, hogy meghallgassa a mai idők márciusi üzenetét. Az ünnepély pontosan 3 órakor kezdő­dött meg. Bevezetőben a 12. honvéd gyalogezred zenekara a Hiszekegyet ját­szotta. majd Szohor Pál polgármester megnyitotta az ünnepélyt. A szabadság eszméjét talán sohasem lehetne jobban átérezni, mint éppen ma — mondotta a polgármester megnyitó szavaiban. A sza­badságért ma minden erőfeszítést ki kell fejteni áldozatot kell hozni, kötelessé­ge.': kell teljesíteni. Hiszi, hogy Nyíregy­háza társadalma, mint a múltban, most is fokozott mértékben eleget tesz ennek a kötelességének s ezzel szolgálja a nem zet jövőjét. A megnyitó után a zenekar Kossuth- nótákat játszitt, majd Turóczy Zoltán, a tiszai evangélikus egyházkerület püspöke mondotta el ünnepi beszédét. — Ami 95 esztendővel ezelőtt, 1848i március 15-én Magyarországon elindult, nem gazdasági forradalom volt hanem szabadságharc. A márciusi ifjak nem azért bontottak zászlót, hogy nagyobb kenyere legyen az embernek, hanem azért, hogy szabad nép élhessen szabad hazában e földön. Nem azért történt ez így, mintha nem lett volna szükség Ma­gyarországon nagyobb darab kenyérre az emberek asztalára. Akkor is voltak — mint ahogy Jézus kijelentése szerint a világ végéig mindig is lesznek — szegé­nyek, akiknek kevés jutott a mindennapi kenyérből Akkor is voltak irigy szívűek, akikben, az elégedetlenség forradalmi tü- zei égtek azért, mert másnak még több­je volt, mint nekik. Mégis nem új gaz­dasági helyzetet. szociális reformokat követeltek leginkább, hanem alkotmány­reformot, vagyis több szabadságot. Nem voltak a márciusi ifjak a főidet lábuk alól kirugó ábrándozók. Jól ismer­ték ők is az élet anyagi feltételeit és az embernek ahhoz való jogát de úgy érez­ték, hogy a szabadság fontosabb életfel­tétel egy nemzetnek mint az anyagi jó­lét, A szabad nemzet megteremti a ma­ga számára az anyagi javakat, de a meg­gazdagodott nép nem íbiztos, hogy ki tudja vívni a maga számára a szabadsá­got. Lehet arról beszélni, hogy a .márciusi ifjak által felállított sorrend helyes-e, Legújabb Gramofonlemezek nagy választékban «UHU» fát’ öve§e,> disztár ­------------- gyakat. óórt, és mind ent ragasztó. — Kapható GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luíner-u. 8 mint ahogy abban az időben is voltak forrószívű hazafiak, akik a sorrend, te­kintetében fordítva gondolkoztak az azonban vitán felül áll, hogy a szabadság hozátartozik az emberi életfeltételek­hez. Ahogyan nem lehet élni levegő, étel és ital nélkül, úgy nincs élet szabad­ság nélkül sem. Pedig a szabad élet nem a legkényel­mesebb élet. A puszták oroszlánjának sokkal kényelmesebb élete van az állat­kert ketrecében, ahol pár lépést kell csupán fel s alá járkálnia s helyébe hoz­zák néki mindig a mindennapi pecsenyé­jét. A madárnak is kényelmesebb az éle­te a díszes kalitkában. Nem kell törnie magát a repüléssel, nem kell kivereked­nie a természettől mindennapi táplálé­kát. Vihar nem tépi a fészkét, zápor nem mossa el. Minden jót, mit szeme-szája kíván, kiszolgáló emberkéz szállít ka­litkájához. Mégsem sétál vissza az orosz­lán ketrecébe, ha egyszer a nyitva felej­tett ajtón keresztül feltárul előtte a sza­badság lehetősége. A madár is elfelejti a kalitka minden szépségét és kényelmét, ha alkalma nyílik arra. hogy elpuhult szárnyával belevágjon a levegő-égbe. A szabadság tehát bizonyos tekintetben mindig magunkrahagyatottság. Az önál­lóság igen sokszor az jelenti hogy nincs támagiőnk. Mégis kell a szabadság. Pedig a szabadság nagy felelősséggel jár. A szolga mindig felelőtlenebb, mint a szabad. A szolgák parancsot teljesí­tenek s a parancs felelősségét azoknak kell hordozniek, akik igájuk alá hajtot­ták őket. A szabad nép nem tolhatja másra a felelősséget. Elhatározáskor ma­gának kell mérlegelnie mindazt a mozza­natot, mely jobbra, vagy balra szeretné őt elindítani. Magának kell hordoznia mindenért a felelősséget. Nem lehet cso­dálkozni azon, hogy az embernek a fe­le Le ős ség tői való örök irtózása sokszor még a vezető állásban levő ember ma­gasabb javadalmának csábítását is ellen­súlyozza s nem kell néki a rendelkezési jog mert nem akarja hordozni a felelős­séget, Mégis kell a szabadság. Pedig a szabadság nagy kockázattal is jár. A puszta oroszlánja szerezhet magá­nak nagyobb zsákmányt is, 0 mint amit Önzőjétől kap a ketrecbe zárt oroszlán, de vállalnia kell azt a kockázatot is, hegy a prédáért indított harcában eset­leg ő marad alul. A szabadban repdeső madárnak is lehet több életkedve, mint a kalitkába zártnak, de vállalnia kell azt a kockázatot hogy reá leselkedő raga­dozók martalékává is válhat, A szabad élet mindig a halál kockázatával jár. És mégis kell a szabadság. Pedig a szabad élet az önfegyelmezés kötelezettségével jár. Csak az érett a szabadságra, aki kelően fegyelmezni tud­ja önmagát. Csak azt lehet felmenteni az állandó parancs kötelezettsége alól, aki magának is tud parancsnolni. Pusztulás nélkül csak ott lehet szabadjára engedni az embereket, ahol a kevésbbé bölcs önként alá tudja magát vetni a bölesebb szákértelemnek s ahol az emberi önzés nem csap át a szabadosságba, hanem tiszteletben tartja mindig a másik jogát is. És mégis kell a szabadság. Aligha van az emberi élet földi érté­kei közül még egy érték, amelyért any- nyi veríték és vér hullott volna, mint a szabadságért. Ezért tesz éjt-napot együ­vé s koplal, rongyoskodik sok kisember, hogy legalább egy kis viskója legyen, amelyben szabadon élhet a családjával. Ezért fák élére minden garast a zsellér, hogy ha egy kis szalagnyi földet is, de legalább annyit meg tudjon venni, amelyet szabadon művelhet, mint a ma­gáéi. Ezért indulnak legtöbbször ahábo- rúk is. Minél kisebb egy nép, annál ter­mészetesebb. hogy háborúi nem támadó gazdasági háborúk, hanem, szabadsághar­cok. A magyar nemzet története is ezt bizonyítja.' Az a harc, amelyet most vívnak hős honvédeink dicső szövetségeseinkkel együtt Oroszországban szintén egy ilyen szabadságharc. Az 1848—49-es szabad­ságharcban is orosz tömegek állottak szemben a Kossuth Lajos üzenetére fegyverbe állott magyar katonákkal. Ma is velük kell farkasszemet néznünk. Az azóta elmúlt közel egy évszázad azon­ban alaposan megváltotatta a régi ellen­felet. Ma tudjuk, hogy ha megismétlőd­Járó Gábor Kiskorona Étterme az urí családok kedvenc szórakozóhelye Esténkint cigányzene. Kitűnő ételek és italok. nék a világosi fegyverletétel, akkor nem csupán az aradi 13 akasztófája állna eze* a földön 9 nem a Bach-kosrzak admia- nisztrativ elnyomása alatt sínylődnénk csupán. Az a szabadság, amelyet a bol­sevista hadsereg ígér Magyarországnak, nem a mi szabadságunk. Az a szabadság azt jelenti, hogy szabad templomainkat felrobbantani, vagy mulatóhelyekké vál­toztatni, családi életünkbe büntetlenül, beletaposni, becsülettel szerzett kis va­gyonkánkból kiforgatni, az önálló véle- méryüeket rövid úton elnémítani. Ez a szabadság nem kell nékünk. A márciusi ifjak lobogó lelkesedése járja át a mi szívünket is s ne sajnáljunk semmi áldo­zatot sem azért, hogy szabad hazába« élhessünk az Istenért ! A beszéd elhangzása után felhangzó taps juttatta kifejezésre, hogy a gondo­latok utat találtak a polgárság leikéhez. A tap9 elcsendesedése után Palaticz Je­nő kir. kát. gimnáziumi tanuló Kozm* Andor Karthágói harangok c. költemé­nyét szavalta el, majd a Himnusz hang­jaival véget ért az ünnepség. «mi mmmmmmmmmmmmimmmummmmmmMMMm A Légoltalmi Liga nyíregyházi csoportjának közgyűlése A Légoltalmi Liga Nyíregyházi Csoport­ja március hó 9-én tartotta meg évi ren­des közgyűlését a városháza tanácster­mében Hommer László elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után dr. Gaizler Gyuláné dr. Csegezy Noémi, mint a női csoport elnöke tartott beszámolót a női alcsoport munkás siájjjár ól. Beszámolójá­ban azokra a feladatokra mutatott reá, amelyek a női alcsoportra várnak a hadi­szolgálatot teljestő férfiak munkahelyein. Beszámolójában közölte, hogy a cso­portnak 311 nő tagja van. Szükségesnek ? tartja a nők elsősegély nyújtásra való j kiképzését. Sasvári Gyula titkár a Légoltalmi Liga j 1942. évi munkáját ismertette részlete- | sen. ■ Jelentésének a Liga taglétszámára vo- j natikozó adatait a következőkben ismer- ♦ teljük: Taglétszám 1222. Az elmúlt évben 10 házparancsnoki tanfolyamot tartottak, — amelyen 197 parancnokot, 394 házpa- rancsnokhelyettest képeztek ki. Után- képző tanfolyamot hetet tartottak. Eze­ken 465 parancsnok és helyettes pa­rancsnok vett részt. A város összes lakóházainak száma 8887. Az összefüggően beépített terüle­ten belül fekvő házak száma 1760. A légoltalmi szolgálatost önállóan ellátó házak száma 21. Összefüggően beépített területen házcsoportba beosztva a lég­oltalmi szolgáatot ellátó házcsoportok száma 396, ebből 2—4 házcsoport 224, 5—7 házcsoport 146, 8—10 házcsoport 23 és tíznél több házcsoport 3, Ezeken az összefüggően béé P<1 ett tei ületeken a parancsnokok és helyettes parancsnokok 'kiképzése megtörtént. A statisztikai adatok bemutatása után sajnálattal emlékezett meg a titkár arról az eléggé el nem ítélhető közönyről, me­lyet igen sokan tanúsítanak a Légoltalmi Liga munkájával szemben. Ez egyformán megmutatkozik a kiképzésre behivottak megjelenésében a tagdijak fizetésében. Annál melegebben emlékezett meg azok­ról, akik szívvel-lélekkel állnak a Liga szolgálatára. Különösen kiemelte a város anyagi tá­mogatását, a női szervezet lelkes, oda­adó munkáját, Bíró Áron tűzoltóparancs­nok támogatását, áldozatos munkáját. A titkár bemutatta a zárószámadást, amelyet a közgyűlés elfogadott, majd Marsay Miklós a számviz'sgálóbízottság nevében jelentést tett a megejtett vizsgá lat eredményéről. Szentiványi Zoltán pénztári ellenőr a pénztár állásáról tett megnyugtató jelentést, majd a jövő évi költségvetés megállaptása után megejtet­ték a tisztujítást. Az elnök és alelnök mandátuma még nem járt le, ezért csak a többi tisztséget kellett betölteni. Egyhangú határozattal a következőképpen töltötték be a tiszt­ségeket. Pénztáros és titkár Sasvári Gyula. A női alcsoport elnöke ^r. Gaiz- iler Gyuláné dr, Csegezy Noémi, alelnök Szinegh Erzsébet, titkárok Sasvári Adél és Szommer Ilona. Számvizsgáló bizott­sági tagok Jansen Ferenc, Lejtényi Gyu­la, Szánthó József, Marsay Miklós. -— Pénztári ellenőr dr. Szentiványi Zoltán. Ügyész dr. Szesztay András. Fegyelmi bizottsági tagok: Juhász Sándor, Je­de vszky Jenő és dr. Mikita Sándor. Nincs l#é szappan pulja ha hulladék zsiradékét, olaját, mosogató léről leszűrt zsiradé­két elhozza Sarok Gynla kije ölt szappanfőzőhöz Kótaji ut 38 (nem utca) ahol azt szappanra cserélik át, — Mezőgazdaságok réecéra bériévé! dohányos-könyvecske gazdasági »*é«vi teli könyvek kaphatók JÓBÁNaL. Az uriközönség kedvenc szórakozóhelye a Bácsik cukrászda lodern espressö kávéfőző Telelői,: 26-11.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom