Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)

1943-03-16 / 60. szám

J

i '*ída;.-MSMm& (Trianon 23‘) 1943 március lé.

ötszáz pengő Jutalmat kap, aki egy betörés tettesinek nyomára juttatja a nyomozd hatóságokat

Március 6-ra virradó éjszaka betörők jártak a Felsőpázsit 299 számú tanyán. Pécsik Mihály lakásán, A betörők éjjel 2 óra tájban behatoltak a felsőszoibába s az ablakon át ruhaneműt, ágyneműt, 1700 pengő készpénzt és aranyneműeket vittek magukkal.

Pócsikék a kutyaugatásra felébredtek, ki is néztek az udvarra, azonban a borult időben n:em vettek észre semmi gyanús mozgást, azt hitték, hogy a kutyák

csak egymásnak felelgetnek. A betöréses lopást csak reggel vették észre

A bűncselekményről jelentést telteik a csendőrségen s a nyomozó hatóságok a tettesek keresését nyomban be is vezették.

Pócsik Mihály a csendösrégen és szerkesztőségünkben is kijelentette, hogy 500 pengő jutalmat ad annak az embernek, aki a nyomozó hatóságokat helyes nyomra vezeti.

A korszerű nevelés és a magyar

pedagógia

Beszélgetés Karácsonyi Sándor egyetemi tanárral, a neves magyar pedagógussal nevetéstudományi problémáinkról — Van-« magyar pedagógia ?

Figyelem !

R Háromrőzsa vendéglőben

a tavaszi szezonra megérkezett a közkedvelt

Ondi gyula énekes prímás komtiioált zenetárául.

Szives pártfogást kér:

HEGEDŰS FERENC, Debreceni utca 7.

lás és az áldozat el viselés Lépcsőfokai*.

— Most már ideje áttérnünk az új nevelés tartalmi problémáira: itt már egyszerű a dolgunk. Nevelésünk tartalma annyiban új, amennyiben magyar. Mennél magyarabb, annál újabb. Csodálatos, mégis így igaz. Azt, hogy* mi a magyar, szószerint nem is tudjuk, legföljebb sejtjük. Ezért nevelésünk tartalmi magyarsága egészen új keletű modem követelmény. Nevelésünk akkor válik azellemé- ben is magyarrá, ha a nevelő és a növendék vágre-valahára közös anyanyelvükön, tehát magyarul érintkezhetnek egymással. Mert bizony, kérem, eddig a nevelés tényezői nem magyarul érintkeztek egymással, hanem egy nagyon érdekes fordítás-nyelven.

Például: , Összeadásnak nevezzük azt az alapműveletet...“ — mondja az első osztályos számtan. ..Addition heisst..." a szóról-szóra való fordítás egyik következménye, hogy tankönyveink mondatainak nagyobb fele nem a magyar, hanem a német szórendi törvény szerint igazodik. ,,A kör olyan pontok mértani helye, amelyik mindegyike egy közös ponttól, a középponttól egyenlő távolságra vem." (Egyenes és mellékmondati szórend.) — Olvasni és szavalni gyermekeink nem a magyar, hanem a latin és a néniét hang- súlyozási szabályok szerint szoktak és szeretnek. Ezen bizony lehet segíteni. —- Nem kell több és egyéb hozzá: higyjük el végre, hogy csak az van jól magyarul, ahogy a nép beszél és klasszikusaink írnak. Iskoláinkban ezt a nyelvet kell használnunk. Sajnos, ma még nem ez a helyzet. Ezért gyermekeink rabszolgáivá válnak a frázisoknak és az irodalmi, meg tudományos selejtes szemétnek. Ékért temérdek nálunk az álműveljt ember, még több a diplomások között is a bevallottan műveletlen. De ha nevelés közben nevelő és növendék igazán az anyanyelvükön beszélnek, a kultúra magyarrá, tehát gyökeressé, azaz valódivá válí. Ugyanígy fedezi fel és népszerűsíti az új magyar nevelés a művészetek magyar formanyelvét. Nem extravagancia követeli belőlünk például a zenei nevelés alapjául a magyar népdalt, tehát az ötfokú skálás, a kvintelő szerkezetet, az izometrikus sorokat és a szöveg éa melódia magyarmódú megfelelését, topábbá a kánonok éneklését. Ma a szó telje* értelmében siket a magyar intelligencia, ha visszaadjuk zenei anyanyelvét, remélhetőleg megint hallani fog és a magyar nevelésnek sikerül majd, ami az idegen szelleműnek nem sikerült: az európai «Jenét is hallani és élvezni fogja. A magyar formanyelv talán majd képzőművész nevelésünket is eredményesebbé teszi, hiszen ma úgyszólván csak egyesek kivételképpen és azok is csak cigényfüllei sajátítanak el egy kis képzőművészet* műveltséget. Művészeink vannak, kiválóak, műértő közönségünk azonban ölne«.

(Dr. V. IL)

— Finn-nyelvű lapot adtak ki a főiskolai hallgatók. A Magyar Nemzeti Diákszövetség a finn néppel való testvéri közösség kifejezéseképpen kan-nyelvű folyóiratot adott ki Hungraia címe*. A lap első oldalát a Kormányzó úr éa Ryti finn államelnök arcképe díszíti. A lap vezetőcikkét Kállay Miklós írta. A testvéri kapcsolatok kifejezéseképpen az első oldalon, a miniszterelnök cikkével párhuzamosan jelent meg Wuorimaa fűm követ cikke. A lap magyar cikkíróinak sorában találjuk kultuszminiszterünket, — Farkas Ferencet, a Ludovika parancsnokát, vitéz Béldy Alajost Ullain Reviczky Antalt s szellemi életünk több más kiválóságát. A lap szerkesztője Visegrády Kálmán. A szerkesztőség a Műegyeteme* van.

— Fegyverviselés* ee|erffty iránti kérelem nyomtatvány (Kérvény-Űrlap! a legújabb rendeletnek megfelelő, — Inp káté a JÓBA-papirüsetben NyírogyhAaa, Bethlen-«. 1. s«ám. Telefon lé«.

Ahogy a humorista látja

Farsangi nyersmérleg j

Véget ért a zenebona, nyugalomra tér- j lek a táncos urak, dámák. Munkatársunk i körbenyargalta nyilakozatokért a várost: I kinek hogy sikerült a farsang?

Az atya.

Ül Máriusként vagyona Karthágóján és legyint;

—• Nine« a teremtésit vesztes, csak én ... :

A mami.

— Oh, az én kislányomat mindenütt ágy táncoltatták, hogy majd szétszedték, ^

—■ És a férjhezmenés?

— Száz kérője lett volna, de ő még •íy fiatal.. .

A kislány.

Naplójegyzeteit rendezi és átadja a következő farsangi nyersmérleget:

Felkértek 246-szor, s

Szerelmet vallottak 124-en,

Meg akartak szöktetni 98-an

Öngyilkos akart lenni miattam 79 úr, j

Komoly kérő —.

A táncos ifjú.

j*

Mérlege mindössze három sorból áll:

Táncoltam 186-szor.

Bokán rúgtak 124-en.

Visszarugtam 279-nek.

A cígánybíró,

Tőla azt kérdezte munkatársunk, hogy volt megelégedve a zenekarral?

— A remek együttes — feleli —• az egyszeri csatát juttatta eszembe, amelyben töltöttünk, lőttünk, töltöttünk, lőttünk, s a végén már nem is töltöttünk, «sak lőttünk. Ugyanígy volt a zenekar. Játszottak, tányéroztak, játszqjttak, tá- áyérozak és a végén már nem is játszottak. csak tányéroztak.

A szabónő.

Hetvenhét toalettet vállalt, elkészített tizenkettőt, visszavitték kétszáznegyven- j hatszor a most a második gyermekikorát : éli. Gumidomúiéval játszik.

A főúr.

Ö volt a farsang nagy vállalkozója a Kihi. Kihitelezett. Azóta áttért az atlétikáit. Fut a pénze után.

(Kiss József.)

Farkas a báránybőrben

Szófia. A Dries egyik cikkében utal Sztálin köszönő táviratára, amelyet a moszkvai Metropolitá- hoz intézett s amelyben köszönetét fejezi 'ki azért az ajándékért, ájmelyet állítólag Szovjetoroszar- átzág ortodox egyházai gyűjtöttek össze. A lap rávilágít az egyház éa a bolsevista párt között fennálló tényleges viszonyra s ennek kapcsán hivatkozik Churchill könyvére, amely 1930-ban jelent meg. Churchill ebben a könyvben megállapítja, hogy 1930-ig összegen 28 orosz püspök és 1'210 pap esett áldozatul a bolsevizmusnak. „Mi aem hiszünk ebben a nagy változásban — úja a Dnest — atmig lélekben magunk előtt látjuk a hullahegyeket és az áldozataik gyilkosainak véres kezét.“

A Magyar^ Vidéki Sajtótudósííó mun- j katársa ezúttal Karácsony Sándor dr. pro-' fesszorral, a debreceni egyetem pedagógia-tanárával folytatott beszélgetést a magyar nevelésügy kérléseiről. Karácsonyi Sándor dr. egyik legérdekesebb egyénisége a pedagógia tudományának. Alapvető műveiben, amelyekben nevelései elveinek filozófiai és lélektani okfejtését tette közzé, — többek között arra mu- tat rá, hogy a ratio educationis óta nevelésünk hibás utakon jár, mert olyan nevelési metódusokkal és eszközökkel igyekszik a tudományt a magyar gyermekfejekbe plántálni, amely metódus és eszközök nem alkalmasak erre. mert a magyar lélek, a magyar észjárás speciális alkata kínai falként zárkózik el ezek elől a Nyugat-Európában talán eredményes | módszerek elöl. Ugyancsak ezekben a j műveiben fejti ki a magyar észjárás sajá- g tos alapelemét és új nevelési módszereinek lényegét. Budapesti lakásán kerestük fel a professzort. Neki adjuk át a szót, hogy pedagógiai rendszerét ismertesse.

— Igen kérem, — mondja a profesz- szor, —• jól tudja a fáma, testestől-lelke»- től az új nevelés embere vagyok.

Azután mindjárt ismerteti is az új nevelés logikai építményét:

— Az új nevelésben két tényező új: a formája, meg a* tartalma. A nevelés formáját az a magatartás jelenti, amelyben a nevelő és a növendék egymáshoz viszonyulnak. Mert ez a viszonyulás valójában korszakról korszakra módosul. Nagyapáink gyakorlatában a nevelő személyére esett a hangsúly. Az ő szempontjából tekintették a problémát, a növendék személyéből nem sok gond jutott. Art hitték hogy ha a nevelő eleget tud és ügyesen forgolódik, no meg a kellő hatalma is megvan, a többi nem

» fontos, megy minden, mint a karikacsa- ' pás. A növendék majd igazodkn fog,

. hiszen kénytelen is vele. Külsőleg is,

| belsőleg is, kényszeredik engedelmesség- 1 re a nevelő fölénye miatt.

— Nem kérem, — vág közbe a profeazszc-r, el sem hagyja mondani kérdésünket — apáink eljárásmódja már nem ilyen volt. Ök a gyermekek századának voltak nevelési ezpediensei. Praxisukban a hangsúly a növendékre tolódott át. ö volt a fontos személy: gyermek őfelsége, Azért tanulmányozták oly szorgalmasam-hogy igazodhassanak hozzá. Fi- gyalme, emlékezete, gondolkodásmódja szabta meg az órarendet, tananyagot és a didaktikai elveket. A módszeres eljárásokat talán éppen legesleginkább. — Munkakedve, munkaritmusa és munkatempója, öntevékenysége szülte a munkaiskolát, ez a sok róla szóló adat a jellem-lapokat, a tehetségkutatás különféle eljárásmódjait. Hangulata, temperamentuma, vágyai és törekvései ifjúságlélektanná, karakterológiává és kísérleti pszihologiává tudom ányo sód tak, mindvégig parancsok maradtak a modern nevelési gyakorlat számára Már most az új nevelés ott kezdődik formai tekintetben, hogyha elhiszi a nevelési alapvisza- nyulás társas voltját és levonja ennek konzekvenciáit. Nevelő és növendék csak egymáshoz képest érvényesülhetnek. — Csak annyi életközösségükben valóban a pedagógia, amennyit ketten együtt végeznek. Nincs tehát testi, csak jogi, nincs érzelmi, sem egyéni hitbeli, csak vallásom nevelés.

A nevelés egészséges következménye az lesz, hogy a nevelő és á növendék helyesen viszonyulva tudnak mozogni a jog-, jelkép-, jel-, tett- és üdvrendszerben. A nevelés gyümölcsei ennek meg- felelöleg az egyik és másik fél függetlensége, a formák őszintesége, a jelentések világossága, a cselekvés és szenvedés szabadsága és az ember üdvösségének bizonyságtevő erejű hiteles tanúsága lesznek. Látszólag igen homályos mindez. Ha példákban gondolkozunk felőlük, érthetővé válnak. A nevelő például jogilag nem érezheti magát biztonságban mig növendékei biztonságát nem biztosította. Viszont azok is félni kénytelenek addig tőle, míg le nem mondtak arról, hogy kijátszók. Ezt a kétoldalú függetlenséget a régi nevelés részben nem látta, részben erőszakkal próbálta pótolni ösztönösen. Művészi őszinteséggel jár el a modern nevelő például latintanítás közben akkor, ha nem követel diákjaitól többet, mint amekkora a saját latinitása. A nyelvi világosság törvénye alatt érzi magát minden nevelő, aki nem a maga tudományát adja, hanem a növendékei megértését szolgálja minden áron. A társadalmi szabadság jegyében nevel az a nevelő, aki felelősséggel cselekszik és tűrnitudással szenved, de nem kényezteti növendékeit, hanem fokozatosan vonja be őket az életközösségbe az igényfelkeltés, szolgálatfelaján-