Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)

1943-03-22 / 65. szám

(Trianon 23.) 1943 március 22. Kisvárba és környékén magyar­sága táviratban Uávösölíe Kállay Miklós ár. miniszterelnököt Megpróbáltatások árán, de győzni fogunk, mert Isten örök és akarata szent — mondotta Bárczay János íöidmivelésiigyi államtitkár a kisvárdai kertlet impozáns IÉP választmányi ülésén Vasárnap a vetéseket sarjasztó márciu­si napfény a magyar lelkek tavaszos len- lületét hirdette Felsőszabclcsban), Kis­várdán a MÉP választókerületi választ­mányi értekezletet hivott össze, amelyen megjelent Bárczay János földmívelésügyí államtitkár is. hogy a megújuló magyar élet küzdelmes, de szebb jövőbe vezető útján szembe nézzen a magyar föld és szellem dolgos fiaival, Kisvárda és kör­nyékének magyar népével é3 a kemény, dacos magyar összefogást, a megpróbál­tatások tudatos é9 elszánt vállalásával, a bolsevizmussal való gigászi mérkőzésben az isteni igazság, a tengelyhatalmak s a történelmi hivatású magyarság győzelmé­ben való hitet hirdesse, A választmányi ülésre tőbbszázan gyűltek egybe a kisvárdaí gimnázium aranyékítményes, gyönyörű dísztermében. Egy szív és lélek ereje fogta össze itt Kisvárda és a járás magyarságát. Megje­lentek a nagyszabású és demonstrativ erejű MÉP-választmányi értekezleten vi­téz dr. Jékey Ferenc főispán vármegyei elnök, dr, Borbély Sándor alispán, vitéz dr, Lázár Ferenc vármegyei főjegyző, Okolicsányi József vármegyei aljegyző, főispán! titkár, vitéz Ujfalussy Gábor, báró Vay Miklós, Sarvay Elek, Thu- ránszky Pál, Mikecz Tamás országgyűlési képviselők, Hajdú Sándor a MÉP vár­megyei főtitkára h. elnök. Orosz Sándor, báró Papp Gedeon földbirtokos, Gell Antal apát, dr. Szofyory-Nagy kir, köz­jegyző, Délczegh Imre dr. főszolgabíró, dr. Hanusz László tanácsos, dr. Tóth Jó­zsef igazgató dr. Szabó Károly főorvos, Oltványi Ödön ny. főjegyző, Kisvárda és környéke társadalmi, politikai és gazda­sági éeltének számos kitűnősége, a MÉP választókerületének tisztviselői teljes számmal. Délelőtt 11 óraután lelkes éljenzéssel fogadottan érkezett meg Bárczay János fölművelésügyí államtitkár. Két kisvárdai leány: Kovács Évi és Mátyás Kató gyö­nyörű fehér szekfűcsokrot adtak át az érkező államtitkárnak a kisvárdai nők nevében. Bárczay János államtitkár a fo­gadás után kíséretével a gimnázium dísz­termében várakozó gyűlésre vonult, ahol meleg és bensőséges ünnepléssel fogad­ták. 3, oldaL ■ - «. | lizmusnak az az erőszakos törekvése, — : amellyel Németországot éa vele együtt . egész Európát gazdasági és politikai be- > iclyásolása alá akarta kényszeríteni. Í Amerikának és Angliának ipari és me- 5 zőgazdasági termelvényei részére piac | kellett, hogy szaporodó népük megélhe­tését biztosítsák. Ezért Európa iparát és ;; mezőgazdaságát tönkre akarták tenni. A I német birodalom és vele együtt hazánk az akkor központi hatalmaknak nevezett szövetség minden eszközt biztosítani igyekezett saját érdekeik, népük jólété­nek biztosítására. Önvédelmi harcot vív­tunk tehát, mert ha ezt nem tesszük, az angolszász dömping tett volna tönkre és koldusbotra jutatta volna Németországot és szövetségeseit. A lét-nemlét az élet, a fejlődés, a szebb jövő érdeke kénysze- rített akkor, hogy a felénk dobott kész* tyűt felvegyük. Aljas rágalom volt tehát, amikor ha­zánkkal vagy szövetségeseinkkel szem­ben az 1914-ben megindult háborúért fel­vetették a felelősség kérdését. De még esztelenség is, ha négy év előtt újra megindult háborúért minket tesznek fele­lőssé. Mert ez a mai háború igenis foly­tatása az 1914-i világháborúnak s a köz­beeső liászólagos fegyverszünetben gaz­dasági síkon még kíméletlenebb mérték­ben folyt a harc ellenünk ! a hazát jelölte ki lakóhelyéül. — A mai helyzet megítélésénél nem lehet helyes következtetéskre jutni, ha a világ szín­padán ma történő eseményeket a három­négy év előtti események szemszögéből nézzük. A mai háború romboló és építő folyamata nem három-négy év előtt in­dult el, hanem már 1914-ben, mert az akkor megkezdődő világháború kegyet­len vihara ma is tart. A közbeeső né­hány év csak látszólag kímélte meg nem­zetünket és fajunkat, de valójában a vi­lágháború gazdasági síkon ezekben az években is dúlt tovább, És 1914-ben nem a szerajevói gyilkosság robbantotta ki a háborút, hanem az angol-szász imperia­4 lélek igazi nagysága a snlyos küzdelmei ideién mutatkozik meg A választmányi ülést a Nemzeti Hi­szekegy imája után dr, Tóth József ke­rületi elnök nyitotta meg. A lélek ereje — mondotta — súlyos megpróbáltatások, küzdelmek idején mutatkozik meg. Nagy időket élünk ma is é9 ezekben az idők­ben erős lélekre kemény kitartásra van szükségünk. Honnan veszi a lélek erőit? Elsősorban Istentől, a leghatalmasabb erőforrástól, azért imádkozunk így: A mi erősségünk az Ür! Másik lelki erő­forrásunk a bennünk lobogó szent tűz, amely ősidők óta mindig acélossá teszi a magyar lelket a küzdelmek idején. Ez a tűz az áldozatos, igaz hazaszeretet szent lángja. Ma is ennél a tűznél mele­gítjük. edzük lelkünket hogy miként őseink ezer éven át, mi is megtaláljuk azt az utat, amelyet a magyarság érde­kében a súlyos időkben követnünk kell. Mély tisztelettel köszönti ezután az elnök a vendégeket, akik a szent láng felszítására jöttek el: Bárczay János ál­lamtitkárt, vitéz dr. Jékey Ferenc főis­pánt, a MÉP vármegyei elnökét Borbély Sándor dr. alispánt és kíséretüket, a megjelent országgyűlési képviselőket, akik azért jöttek el messzeföldről is, hogy a győzelmi hitet erősítsék. Majd be­jelentette az elnök, hogy Gergelyffy And­rás dr. államtitkár, Erdőhegyi Lajos dr. felsőházi tag. Boér Ágoston és Bertalan Kálmán országgyűlési képviselők elfog­laltságuk miatt kimentették távolmarali dásukat, majd felkérte Bárczay János ál­lamtitkárt előadásának megtartására. Ha a hátsó frontot mm bomlasztották volna fel, már 1918 lan megnyertük volna a hábornt Nem tudok — mondotta az államtitkár, — nem is akarok délibábos képet festeni a jövőről, arról beszélni, hogy majd hol­nap, holnapután könnyebb napok jönnek. Nem szeretném, ha egy hét, vagy egy év múlva azt mondanák: itt volt a földmíve- lésügyi államtitkár és ezt. meg ezt ígér­te, de nem teljesedett be. Én magyar ember vagyok, becsületem van, nincs más, mint igazmondó szavam s ezt nem játszhatom el Ígérgetésekkel, a jövő szép­szavakkal való ecsetelésével, félreveze­téssel. De tudom, ilyenre nincs is szük­ség. Ismerem a magyar embert az őszin­te beszédet eszereti, elég intelligens, bölcs é9 hazafi ahhoz, hogy komoly sza­vakat intézhessünk hozzá. (Úgy van.) Komoly és komor a jövő. Ezzel a ténnyel férfias nyíltsággal szembe kell néznünk és tudnunk kell, hogy ha nem állunk a viharban egész erőnkkel, nem­csak arról lehet szó majd hogy a hábo­rút elveszítjük, hanem hogy ez a nem­zet elpusztul és letörlik a világ színpa­dáról. Látnunk kell, hogy az angolszászok mellett a létünk ellen 1914 óta folyó harcban új ellenség bukkant fel: a szov­jet birodalom. Kifelé nemzetköziség, szabadság, egyenlőség, testvériség jelsza­vát hangoztatja de belső berendezkedé­sei a legkegyetlenebb parancsuralmat mu­tatják. Szó sincs itt testvériséágről, egyen­lőségről, szabadságról. A népbiztosok és vezetők élet-halál urai és az ő törekvé­seik érdekében kell ezer és ezer, sőt millió embernek meghalni vagy az ólom­bányákban elpusztulni. És nemcsak a földi javakat pusztítja el ez az erőszak. Nincs előtte semmi, ami szent, elrabolja az em­berek hitét ,imáját is. És ez az erősza­kosság csak azért van, hogy lázasan fegyverkezzék. A szovjet tankok tízezrei nem a szabadságot, hanem a rabszolga­ságot készítik elő Európa népei számára. És ez a befelé bolsevista erőszak valójá­ban a nagy szláv imperializmust készíti elő. A középkorinál is kegyetlenebb zsarnokság lesz ez, mert rabságba visz mindenkit és ez a rabság irgalmatlan, | mert istentelen lesz. | A bolsevista tankok már meg is indul­tak. volna Európa szíve felé és elseper­tek volna minden ellenállást, ha a ten­gelyerők gránitfala nem állítja meg őket azzal az acélos erővel, amellyel mi ezer éven át a Kárpátokon álltunk őrt. Ma nem mondhatja senki: „Én miért harcoljak, nekem nincs semmim" Ma nem mondhatja senki: én miért har­coljak, hisz nekem nincs semmim, nincs veszteni valóm. Istene mindenkinek van és ezt is elvesztheti, elveszti a jobb jövő reményét is, ha átgázolna rajtunk a bol- sevizmus. Ebből az következik, hogy tel­jesítenie kell a kötelességét mindenki­nek! El kell viselnie bármily megpróbál­tatást! Nincs civil é9 katona. Az eke, a műhely ,az íróasztal, a kohó és minden munkahely a katona, a totális háború ka­tonájának harctere. Totális ez a harc, nincs kivétel alóla aki nem katona, az is harcol, a gyermek is, az asszony is, a í leány is kiveszi részét az élet-halál küz­Rendiíhetetlenfi! hiszek a magyar faj és magyar föld törhetetlen ereiében A földművelésügyi államtitkárt lelkes « taps köszönti, amikor bevezető szavaiban f hivatkozik arra, hogy örömmel tett ele- jj get vitéz Ujfalussy Gábor nagyrabecsü- | lést jelentő meghívásának, annak a ké­résnek, hogy ezen a választmányi ülésen , felszólaljon a kül- és belpolitikai, to- \ vábbá a földművelésügyi tárca körébe ‘ tartozó gazdakérdésekről. Bevallja azon- \ ban, hogy bár örömmel vállalta ezt a \ kedves meghívást, de tisztában van a | feladat nehézségével. Nem azért, mert j magyar gazdák, a magyar falvak lakói előtt kell beszélnie. Hiszen ő is a magyar falu szülötte, ott nőtt fel, s mielőtt a földmívelésügyí államtitkári széket el­foglalta, a falun élt és gazdálkodott. A ) magyar falubein élő gazdaember vagyok 5 — mondotta —, hol fajtám, a föld sze­relmese él és tudom, hogy ez a fajta ren­díthetetlen hit birtokosa, gerince volt ezer éven át s az ma is ennek a nem­zetnek s a történelem országútján ezer év múltán is megőrizte töretlen küzdő­képességét, erejét a haza és a keresz­ténység védelmére. Nehéz feladat ma itt beszélni azért, mert a magyarok Istene, a magyar sors a mi nemzedékünknek ismét a megpró­báltatások súlyos idejét szabta rá. Már három évtizede kell hogy teljesítse ez a fajta azokat a ráháruló nehéz felada­tokat amelyeket az isteni gondviselés je­lölt ki számára már akkor, amikor ezt Uránia Filmszínház* Márc. 22-23. Hétfő-kedd. Dayka, Csortos művészi filmje Szerelmi láz A francia filmek siilusában ké szült nem mindennapi film. A színjátszás magas iskoláját pro­dukálják s kiváló főszereplők Előadások hétköznap: neg\ed 4, negsed 6 és negyed 8. Ünnepnap dé élőit II órakor matiné délután ?•£>• 7 órákor. Hungária F! wszínház* Márc 22 23. Hétfő kedd. Szerelmi láz Ez a film igen nag meglepetést tartogat a közönség számára, meri nem azt nyújtja amit a cime Ígér, Egy lázas erotikus történetet vár mindenki s kap helvette egy komoly művészien gazdag filmet tele szebbnél-szebb muzsikával. A „Szerelmi láz" cimü nagy kompozíció bediene akármehik na«y és komoly hangversenyteremben is. Szereolői: Dajka Margit, Csór tos Gyula, Timár József, Mak- láry Zoltán. Ez a harc nem járt volna ellenségeink számára még az elért sikerrel sem, ha ; nem borult volna fel a hátsó front. A há- ’ borút már 1918-banmegnyertük volna. — ■ Tanunk erre mindenki aki 1918-ban olasz fogságban volt. Jól tudják ezek a ■ magyar testvérek, hogy akkor Olaszor- , szág összeomlása, a forradalom kitörése i már csak napok, sőt órák kérdése volt. [ (Úgy van !) Nem akarunk a felelősség alól kibújni, amikor ezekre a tényekre reálisan rámu­tatunk. Azt akarjuk, hogy a ma ránk­nehezedő feladatot becsülettel vállaljuk az ellenünk indított kíméletlen harcot magyar emberhez, magyar férfihez, ma­gyar hőshöz méltóan vállaljuk és teljesít sük. (Éljenzés.) Nézzünk szentbe nyíltan a valósággal <? .

Next

/
Oldalképek
Tartalom