Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)
1943-03-22 / 65. szám
I oldd. (Trianon 23.) 1943 március 22. delemből. .. Olyan a háborús nemzet élete mint egy gépezet, ha egy is akad, aki nem teljesíti a rárótt feladatot, megáll a gép, elpusztulunk. Én — mondotta emelt hangon a földmí- velésügyi államtitkár — nyugodt vagyok, tudom, hiszem, vallom, hogy ez a harc győzelemre visz mert mellettünk az Isten, az igazság. Megpróbáltatás árán, de győzni fogunk, mert lehetetlen, hogy az istentelenség. a gazság, a rabszolgatartó lelkiség győzzön, mert Isten örök és akarata szent! (Nagy éljenzés.) Akik pedig ma az élen vannak, kötelességük mindent elkövetni, hogy ez a nemzet erőkifejtése javára mindent megtehessen. Kötelességük biztosítani az átmenetet a békésebb évekre, az előkészületet ahhoz hogy a boldogabb jövő tényleg be is következzék. (Éljen.) át keli térnünk a minőségi termelésre, gondes- kodnnk a mezőgazdasági termelés biztonságáról A háborús helyzet általános képének •; nagyhatású ismertetése után Bárczay Já- | nos államtitkár részletesen feltárta a íöldmívelésügyi kormány mezőgazdasági problémáit. Hangoztatta, hogy a gazdaérdek összeszövődik a kisipar érdekeivel. A kormány a milliárdos mezőgazdasági prgoram végrehajtásával a jövőt készíti elő. A program megvalósítása folyamatban van. Ha valaki azt mondaná, hogy a megvalósításból még keveset látott, ez csak annyiban állhat meg, hogy a háborús anyaghiány bizonyos terveket, pl. mezőgazdasági gépek nagyobb mennyiségben való készítését átmenetileg hátráltatja. De teljes erővel építi ki a kormány a mezőgazdasági szakoktatást. A magyar ember tanulni, okosodni, olvasni vágyó. Most a mezőgazdasági téli iskolák é9 tanfolyamok lehetővé teszik a tanulást. — E téren a kormány századok mulasztását pótolja ma, (Úgy van.) Ezután nagy érdeklődés mellett ismer- * tette az államtitkár a vízügyi kérdéseket a csatornák és vízduzzasztó művek építésének eddigi eredményeit és a folyamatban levő munkálatokat, A német szervezéssel, oktatással gépesítéssel fellendülő Ukrajna mezőgazdaságának várható nagy terméshozamai komoly versenytársat jelentenek a magyar mező- gazdaságnak. Ez arra késztet, hogy minden eszközzel térjünk át a minőségi termelésre. A csatornahálózat kiépítése lehetővé teszi majd, hogy az Alföld ter- melvényeit olcsó viziuton vigyék a piacokra és az iparcikkek is olcsó viziúton jussanak a falvakba. A vízművek, az öntözőcsatorrxák elhárítják a kedvezőtlen időjárás csapásait, Nem leszünk kitéve a nagy aszály, vagy a vízkár pusztításainak. A mezőgazdasági termelés biztonságáról gondoskodunk így. A tárolók víztömegei villamos energiát termelnek, a gazdák olcsó segítőtársat kapnak a gépekben. , Bit, bizalom: győzelem Ennek a problémának megoldásához, a nehézségek leküzdéséhez is hitre, bizalomra van szükségünk. Nem olyanokra, akik kifogásokkal hozakodnak elő, hogy még keveset látnak az eredményből, hanem azokra, akik keresik a segítés lehetőségeit, azt, hogy ők mit tehetnek a nagy célok elérése érdekében. Majd azokról szólott a földművelésügyi államtitkár, akik irigykedve nézik az el- Itáásban mutatkozó egyenlőtlenségekeli A feketepiacot szidják, ez helyes, de ne felejtsük el, hogy két bűnös emberről van szó. Arról, aki megvásárolja a drága árut, és aki eladja, s közellátásból, mások szájától, a közösségtől vonja el a rejtett búzát, lisztet, szalonnát. Aki feketén ad el, meglopja a nemzetet, a közösséget, a nagy családot amelynek pedig ő is tagja. Van olyan gazda, aki a bő gyermekáldás miatt nem juttathat barázdát minden gyermekének: tisztviselő, tanító, pap, jegyző vagy más pályára készülő fiai lesznek, Ezek az íróasztal mellett dolgozva, becsületes munkájukkal éppen úgy megérdemlik a kenyeret, mint az, aki a földet megműveli. Ne irigykedjünk s ha másokat kritizálunk, este az ima után kérdezzük meg önmagunktól, teljesítet- tük-e kötelességünket a közösség iránt? A faluhelyen sokszor beszélnek a 30 pengős búzaárhoz képest magas csizmaárról, a 200 pengős csizmaárról: gondoljunk arra. hogy a világháborúban a papír- bakancs miatt hogy felháborodott a nemzet közvéleménye. Most mindenki helyesli, hogy a bőranyag elsősorban a honvédnek jusson és mi járjunk itthon műanyagból készült cipőben. (Úgy van.) A magyar inkább meghal, de a becstelenséget nem vállalta A sors sok és súlyos megpróbáltatást mér ránk, de hasonlítsuk össze a mi helyzetünkkel a többi ország lakosságának helyzetét. A 80 milliós német nemzet mennyivel szigorúbb következményeket támaszt lakosaival szemben? És ez a lakosság a bombatámadásokat is hősiesen állja, fegyelmezetten, nyugodtan viseli a háborús terheket. Mi is ellenállásra teremtett faj vagyunk. Ezer éven át hányszor támadtak, hányszor vert a sors, de csak keményebbek lettünk, mint aa acél. Megfutamodás árulás, szószegés nem magyar jellemhez illők. A magyar meghal de a becstelenséget nem vállalja. S ha igaza volt, ha meghalt is él igazsága, míg a becstelen őrökké elbukik. A magyar történelem sorai a világhistória aranylapjait alkotják. Hányszor volt üldözött, bujdosó, nádasokba, erdőkbe rejtőzve búvó ez a nemzet, mégis itt van, ehhez a földhöz tapad. A magyar föld nem is illet mást, csak a magyar embert, akinek szemében a föld nem üzlet, mert ő a földet szereti és tudja, hogy a föld ezt a szerelmet megérzi és meg is hálálja. A földművelésügyi államtitkár ezután beszédét azzal fejezte be, hogy hálás a pártnak, képviselőtársainak, hogy módot adtak neki a gazdákkal való beszélgetésre. Ismerős arcokat látott, kérges tenyereket, barázdás arcokat, mint amilyeneket odahaza lát Nem azért jött, hogy kedves, jóleső, szép szavakat mondjon. A lelkekhez szólt, a becsületes magyar ielkekhez s tudja, hogy ezek a magyar lelkek átérzik a magyarság történelmi hivatását és ez a magyarság, a magyar földműves erők bekapcsolódnak teljes erejükkel a szebb jövőért való küzdelembe, az érette való fáradozás együttes munkájába. És e szebb jövő hitével fejezi be mai felszólalását. Tüntető, lelkes taps és éljen hangzott fel a megkapó erejű szavak után, majd a lelkesedést a sorra felszólaló képviselők meleg testvéri szavai fokozták. Vay Miklós báró nincs itt az ideje. Ma dolgoznunk kell, nekünk gazdáknak termelni, muníciót biztosítani. A szabolcsi képviselőknek azt mondják sokszor ,azért sikerül a gazdakérdésekben eredményt elérniök, mert a miniszterelnök szabolcsi. Mi pedig akkor is a nemzet egyetemes érdekeiért küzdnük, amikor a szabolcsi gazdák kívánságait tolmácsoljuk. Most a mi feladatunk is egy: összeszorított foggal, panasz nélkül küzdeni, termelni annak boldog tudatában, hogy Szabolcs a küzdők élén harcol, hisz az ország miniszterelnöke maga is szabolcsi gazda. Nagy éljenzés fogadja a lelkes szavakat, majd tiszalöki képviselő örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy itt —• nem is elsőízben — felszólalva szeretettel köszöntse a kisvárdai kerület képviselőjét, vitéz Ujfalussy Gábort, akinek lelkes, meleg magyar szíve a középpontja a parlamentben a szabolcsi képviselők csoportjának. Ez a csoport az ő vezetésével beszéli meg a szabolcsi problémákat, akár a burgonyáról vagy más mezőgazdasági kérdésről, akár valamelyes ipari, kereskedelmi vagy kulturális problémáról van szó. — j A párt büszke reá és büszke arra is, j hogy a párt vezére. Kállay Miklós dr. ? is Szabolcs szülötte. Ha nem volna há- í ború, most gazdapanasznapokat hallat- j nánk, de jól tudjuk, hogy ma ennek v Sár vay Elek dr. szólal fel. Lenyűgöző hatású volt az államtitkár beszéde és mélyen meghatották azok a gondolatok is, amelyeket dr. Tóth József elnök hangoztatott s amelyek rámutattak .hogy a szebb jövőért való harcokban Isten és a hazaszeretet erőink két főforrása. Az igazi hit és szeretet a történelem átérzésében is megnyilvánul. — Mint kisvárdai születésű, nézte az arcokat, a hatást a magyar arcokon. Meghatódva látta, hogy egyesek könnyes szemmel hallgatták a magyarság lét-nemlét küzdelméről szóló igazságokat. Ezek a könnyek is az Isten-hitről, a hazaszeretetről, a múlt átéléséről tanúskodnak. Aki a jövőért harcol, a múltba néz és a mült dicsőségéből merít erői. Kisvárda múltja is nagy értékekre vall. Itt járt Szent László, Nagy Lajos király Kisvárda szorgamas, dögös népének erkölcsi értékeit méltányolta. Virágzó ipar, kereskedelem, hős magyar vitézség, kulturális hivat ottság városa volt Kisvárda. És a múltak magyar szemmel való értékeléséből fakad a mai Kisvárdának az a követelése, hogy ebben az ősi városban az ipar, a kereskedelem újra teljes egészében a keresztény magyar kezekbe kerüljön. De a múltat értékelő magyarság a jövőt is kutatja és látja a reánk váró veszedelmeket, a szomszéd népek vágyakozását ősi területeink után, hallja az angol szászok kijelentéseit: Inkább Sztálin, mint a tengely uralma! Az eltévelyedések nem rettentenek meg. A tengely hatalmas erőkifejtéssel biztosítja Európa jövőjét és Németország ma már valóban nem egyik hanem mindkét kezével harcol. Győzelmi hite áthatja a mi lelkünket is. Hisznek-e önök is? Hisznek Magyart szág feltámadásában? Sarvay Elek dr. kérdésére felhangz a sokaság válasza: Hiszünk .., Ezt a hitet kell táplálniok otthon is, e kell belelehelni a gyermekek ielkéfc mert a hit az erő, aki hisz, az győzött. Ujra felhangzik a lelkesedés tapí majd Mikecz Tamás beszél gyújtó hatással. Vitéz Ujíaius Gábor képviselővel bejárták a kerül községeit és bensőséges beszélgetése ben a most itt felhangzó kérdéseket me tárgyalták. Már akkor érezte és m ezen az impozáns értekezleten még jo ban megerősödött benne az a meggyőz dés, hogy itt egy komoly, értékes, lelki közösség van kialakulóban és ez közösség megtalálta a bizalommal köve hetö vezeiőket is. Ez a közösség a tiszt magyar munkára tömörít minden embe- Nem olyan megnyilatkozást hallott, ame igazolja, hogy ha a városba is kerülün a néptől soha nem tudunk elszakadd Érette, általa élünk ott is. Ma az ; érzésünk hogy a magyarság a viharc tengerén törékeny hajó, amelyet az i: dulatok hullámai ostromolnak, a vihi szele korbácsol. De akiket e hajó élet hez kötött a sors, azoknak minden go dolata hogy átmentsék ezt a hajót békés jövő vizeire. Akik a hajó őrh lyein állanak, nem inoghatnak meg, me ha csak egy is elhagyja helyét, a töbi szenved. E viharban gondolkodás nélk teljesítenünk kell a közösség érdekébe szükséges parancsokat. Azt mondják, magyar nehezen fegyelmezhető, ha niru uniformisban. Érezze magát mindenki ni a honvédelem kötelékében és teljesíti fegyelmezetten minden kötelességét! Ma nincs helye a régi rossz szokásnae a kákán csomót keresésnek. Aki ma kco kolyt hint, elégedetlenkedik sebeket ti fel, sebeket gennyesít, megmérgezi nemzet szervezetét. Éket verni magyar * magyar közé könnyű, de mindig az elles ségnek lesz haszna belőle. Itt látja választókerület elit-magyarságát. Arr kéri őket, ne csak saját kötelességük! teljesítsék hanem tartsák kezüket aa ék pulzusán, az emberek cselekedetein igyekezzenek egységbe vonni a lelkek-i Táviratban ftdvözlik Kállay Miklós miniszter- elnököt, Bárczay Ferenc pártalvezért, vitéz Lukács Béla miniszter, pártelnököt Mikecz Tamás egységre hívó szózata mély hatást vált ki. Majd a Kisvárda és a környék magyarságát reprezentáló impozáns- választmányi ülés vitéz dr. Jékey Ferenc főispán, vármegyei elnök javaslatára lelkes éljen közben elhatározza. hogy Kállay Miklós dr. miniszterelnököt, a párt vezérét. Bárczay Ferencet, a párt alvezérét, vitéz Lukács Béla minisztert, a párt elnökét táviratban üdvözli, törhetetlen bizalmáról, hűségéről bizosítja. Vitéz Ujfalussy Gábor, mint a kisvárdai kerület képviselője a feléje áradó szeretet é9 hűség lelkes ünneplésétől fogadva szólal fel. Köszönetét mond a vármegyei elnöknek, vitéz dr. Jékey Ferenc főispánnak, a megjelent képviselőknek, Bárczay János államtitkárnak akik idői, fáradságot nem kímélve eljöttelv és erősítették a magyar lelkek győzelmi hitét. Bárczay János államtitkár az ő úri, patinás magyarságával az eleven hit tüzét erősítette, azt a tü- amelyet mi — mondotta — Mikecz Tamással igyekeztünk felgyújtani. Minden ember boldog itt, mert az igazat mondták nekik. Boldog az az ember, akit felvilágosítanak az igazságról, mert lelke így gazdagabb lesz a boldogabb jövő hitével^ másrészt a kishitűség, a rémhír már csírájukban kiírtattak az igazság fényében. Megteltek itt a szivek elhatározással abban, bogy a közösség javára fognak élni és dolgozni és fellobbantak a szivekbd a győzelem hitének égő tüzei. Amikor hálásan köszönöm ezt a les gazdagodást a íöldmívelésügyi államlit Mi úrnak és a képviselő uraknak — mór dotta vitéz Ujfalussy Gábor —, kém a jó Istent, tartsa meg a magyar nemin tét a következő ezredévben is és adbj hogy a magyar hitnek most itt felláng*§ fénye hatoljon be minden magyar palooi ba és kunyhóba. Éljen a haza, éljen i magyar ! Jó munkát ! A szeretet és ragaszkodás éljene : gadja a magyar harcikészség és hit váló képviselőjének szavait), majd Himnusz imája szárnyal fel áhitatosií«( mintegy karral kísérve azt a fohásá amelyet a hősi harcok vitéz katorum befejező mondataiban az Ég zsámolylc hoz küldött magyar szívének bensőséfőí vei Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik fe lejthetetlen ió feleségem illetve édesanyám elhunyta alkalmával részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. DEÁK LÁSZLÓ és leánya
