Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)

1943-02-06 / 29. szám

* *1<UL nyűmen 1 „ nyúlszapukamag 650 i somkórómag, takarmány répamag 600 1 „ lucernaszéna 40 1 „ lóhereszéna, baltacimszéxta. zabosbükköny széna 35 1 , muharszána 30 1 ,. takarmányszalffla és alomszalma 15 1 „ melasz 15 1 „ szárított répaszelet éa korpa 50 1 „ olajpogácsa 70—80 1 élősúlykilogram bika 5 t élősúlykilogram vágómarha és I növendékmarW 3 t darab vágóborjú ?50 1 darab bárány 30 « 1 liter tehéntej 1.40 1 liter ipari tej 1.10 1 kg. juhgomolya 1 1 kg. tyúktojás 5 1 ,, merínógyapjú 5 1 „ kersztezett és cigályagyapju 14 1 ,, rackagyapjú 12 1 ,, nyersmarhabőr, juhbőr, bárányból és sertésbőr 5 1 „ borjúbőr 7 1 darab lóbőr 60 Érdekes tanácsok a férfirnha A Közellátási Értesítő legújabb szá­mában az egyik szabómester a követ­kezőket írja: — Sűrűn olvasom a Közellátási Érte­sítőt, engedje meg a tisztelt Szerkesz­tőség hogy ezalkalommal felhívjam a tájékoztatásban mindig érdekes és ér­tékes lap olvasóinak, főleg a férfiközőn- ség figyelmét arra, hogyan kell háborús világban takarékoskodni a ruházkodással jjltpsan. Főleg középosztálybeli vevőkö­zönségem van, megtanulhattam hát kö­rükben azt az alapigazságot, — amely nekünk, szabóknak a gondtalan és árúbö- •éges világban csak kedvezett — hogy a legtöbb ember nem vigyáz a ruhájára. Rendszeretet hosszabbítja meg a ruha élettartamát. — legelső dolog, amit a kényehries íérfiközönség nem szívesen sajátít el: a rendszeretet. Az öltönyt az esti vetkő- zéskor különös gonddal keli éjszakai pi­henőre helyezni. Aki kapkodva, gyorsan hányja le magáról a ruhát és min'en ru­hadarabot csak úgy rádob a szék támlá­jára, székülésre, úgy rontja a ruháját, mintha külön fizetnének érte. Az öltönyt, nagykabátot, felöltőt, minden férfiruha­darabot éjszakára felakasztva kell elhe- j lyezni, hogy saját súlyától „vasalódva" k pihenje ki a napi szolgálat gyűrődéseit és anyagfáradalmait. — Furcsa szabómester szájából hallani hogy: de árt a rúnának a sok és sűrű va- «alás. A legkiválóbb minőségű és legdrá­gább ruhaszövet sem készült arra hogy hetenkint egyszer, vagy akár havonkint kétszer nekiessenek a forró vassal, gőz­zel és simára kényszerítsék. Igaz, sok lügg a szabó szakérte métái a vasa’ásr.ál, de végeredményben a 100 fokos hő fö- ] lösleges hőmegerőltetés az anyag számá­ra. Ilyen hőingadozásokat nem szívesen visel el a szövet, bebizonyíthatóan min­den vasalás után gyengül az anyaga, a szövet ellenállóképességét csökkenti a vasalás hője gőze. Aki vigyáz a ruhájára, e’kerüli a felesleges vasaltatásokat, kö­vetkezésképpen meghoszabbitotta ruhá­jának élettartamát. Az önmagától ,,kivasalódó“ öltöny. Minden foglalkozási ágban másként Nincs többé szappan gondja ha hulladék zsiradékét, olaját, mosogató léről leszűrt zsiradé f kát elhozza Naroh Gyula j kije ölt s/app^nfő/őhoz Kóíaji |l ut 38 (nem utca) ahol azt \ szappanra cserélik át. nyüvődik, kopik aruha. A középosztály­beliek sokat ülnek, sokat könyökölnek. Még a sok íe’efonálás is meglátszik a férfiöltönyön, hiszen a viselője — rend­szerint — a bal könyökére támaszko­dik telefonálás közben. A férfiöltöny ko­pásnak legjobban kitett része a térd­rész. Járásnál, ülésnél á landóan surló- dik és kopik a nadrág térdrésze. Egészen kiváló minőségű anyagokból készült nad­rágokkal bajlódunk sűrűn mostanában; A nadrág jó még, a vasalás is ál' benne, kifogástalan, csak csupán a térdnél fé­nyesedéit ki, vagy pedig mint a szita, olyan átlátszó és vékony lett. Gazdája kétségbe van esve, hogy itt a jó nad­rág csak a tárdkopása miatt nem tudja már hordani. Rendkívül egyszerű a se- gííség: minden férfinadrág térdrészébe be­lülről bele kell helyezni egy kopást és kitérdelést gátló vékony bélésbetétet.e — Segít megakadályozni a kitérdelést, job­ban megmarad a vasalás, amellett pedig nem kopik térdnél a szövet. — A nadrággal úgy kell takarékos­kodni, hogy ha 'evetette viselője, nyom­ban függessze fel összecsípős akasztóra. Tehát nem elegendő a vasalás mentén összeilleszteni és egyszerűen rátenni a széktámlára, vagy a ruhaakasztók felfüg- gesztők részére, mert a nalrágnak Önsú­lyától ke 1 visszanyúlnia eredeti állapo­tába. A napi viselésből meggyűrődöft szö­vetanyag a teljes sú yára való felfüggesz­tésénél önmagától kisímu', vagyis a nad­rág önmaga megőrzi a vasalást. Az így „kezelt“, illetőleg gondozott nadrág hó­napszámra megtartja a vasalást, tehát az anyagot kíméltük. —■ Igen sok divatkedvelő férfi va'óság- gal pusztítja a nadrágot: az úgynevezett mélyszabást követeli, amikor a nadrág alja teljesen ráborul a cipőre. Egynéme- lyik már olyan mély és o'yan lezseren" viseli tulajdonosa, hogy sokszor rálép a nadrág szélére járás közben, vagy lega­lább is a nadrág széle á landóan össze­köttetésbe kerül a járdával, viselőja min­den lépéssel szinte sepri az utcát, egy­ben koptatja az értékes anyagot. Ahe­lyett, hogy kapásgátlót varratna a nadrrg aljának be'sejébe. Mi már nem adunk ki új öltönyt, fordítást, javított nadrágot anélkül, hogy bele ne varrnánk a kopás­gátlót még akkor is, ha — nem rendel­nék meg. Az öltönyfordítás tadnicalói és »— szivarzseb. — Most következnek sorra a régi, vi­seltes ö’tönyök: Minden békebeli viselt öltöny megéri a kifordíttatást. bár őszin­tén bevallom, nekünk szabóknak a fordí­tás sokkal nehezebb, több munka és ke- vésbbé kifizetődő megbízatás az új öl- tnöy készítésénél. De ma háború van és kötelességünk az anyagtakarékosság. — Új öltönyöket már nem készítünk Eótlnrást, vízvezetéket és lakatosmunkái megbízhatóén jutányosa készít Radoszta Béla T!ZVl .............. - Teefoii 22-97. sz. [ JinUkiííi 22.1 ÍMj február i Az úri közönség kedvenc szórakozóhelye a Bácsik cukrászda modern espressó kávéfőzi •• Telefon: 26-11. bevágott szivarzsebbel. Ha sportőltöny- ró van szó, rávarrjuk á zsebek H „ko­molyabb" öltönyről, egyszerűen „becsap­juk a rendelőt: hamis szivarzsebet var­runk a kabátra. Csak ,,úgy néz ki“, mint­ha szivarzseb volna, de végeredmény­ben csak disz a „csalás", semmiféle zseb nincs alatta. Ha az öltöny a viselés kö­vetkeztében megérik egyszer a kifordí­tásra, tulajdonosa jó' jár, mert a hamis zsebet egyszerűen lefej jük róla, alatta ott a sértetlen kabáteleje. így azután a ,,be­csapott" rendelő kifordított ruháján újból baloldalt 'esz a szivarzseb, de — óvatos­ságból — azt is hamisnak varrjuk, mert én már láttam olyan csodát, hogy az egyszer már kifordított ruhát visszafordí­tották ... Mellény nélkül is öltöny az öltöny. — Lebeszéljük a régi vágású vevőin­ket is a — meilényrő1. Igaz, a mai férfi­divat az öltönyt kabát-nadrágnak ismeri, de még mindig igen sokan vannak rende­lőink között, akik nem tudják az öl­tönyt elképzelni mellény nélkül. A me'- linyanyagot meg akarítjuk a szabásnál, a rendelő elteheti pótlásra — új gallérnak — és póverrel. — A zsebekre és gombokra vigyázni kell. Ne rakjunk felesleges holmikat a zsebekbe, rengeteg kulcsot, ceruzagyüj- teményt, sok tárcát meg zsebkést össze« vissza. A férfinadrágon felü’ van egy, esetleg két kis zseb. Eleink a zsebórát tartották benne, ma, a karóra divatja idején jó az a kis zssb a zsebkés számára és így nem csúszkál össze-vissza a nagy zsebben és nem rongálja szántszándékkal a zsebanyagot. —• Vagy: gyufazseb. Min­den öltönyön van gyufazseb, slendrián vi­selője azonban össze-vissza tartja a gyu­fát sokszor négy-öt zsebbe is belenyúl, mire megtalálja. — A kopott nadrágzsebet szegessük be. Be lehet úgy szegni, hogy alig látszik. — A gombokat illetően pedig az a ta­pasztalatom, hogy a férfiöltönyökön a legtöbb kárt a házi gombvarrásokkal okozzák. Csak egy gomb szakadt le — mondják — minek ezzel a szabóhoz men­ni, hiszen gombot varrni mindenki tud. Nagy tévedés. Hányszor hoztak és hoz­nak hozzám o'yan öltönyt, amelynek ele­jéből hiányzik egy darab. Mintha ollóval vagy késsel csípték, vagy erőszakkal sza­kították volna ki a hiányzó szövetet. — Csak a szövet felső részéhez varrják a gombot, ahelyett, hogy — amint kell — jó erősen átvarrná'. Egyideig tart a gomb azután a túlerőltetett kis szövet­rész elerőtlenedik, kiszakad, — A végső tanács pedig az: ne hord­juk egy és ugyanazta ruhát állandóan. Azután: ha leülünk, húzzuk fel kissé a nadrágszárat, ne „bugosodjék" ki a ha­nyag ülés következtében a térdrész. & ne rakjuk minduntalan keresztbe a *á- buakat. Lehet, hogy , elegánsabb“. 4* fölöslegesen, töri az anyagot. — bajnos, igen sok rendelőnek hiába mondom el mindezeket, felesleges agg» dalomnak tekintik. Renlszerint azzal győ­zőm meg őket, hogy megmutatom a ma. gam munkaö'ttönyét. És megkérdezem» mit gondolnak, mikor vasaltam? Sorra azt felelik, hogy néhány nappal ezelőtt, Valamennyien tévednek, mert három ét fél hónapja nem látott a munkaöltönyö» vasalót. Pedig szabó vagyok . .. sm «V V03» derékfájás, idegesség, ÄMvA émelygés, tisztátalan teiní ,'if gyakran csak az emésztési 7 / Zjf | zavaroknak következménye, kor Rendelet a dohány kötelező termeléserői A pénzügyminszter 4730—1942, M, E, számú rendelete szerint, ahol az 1941— 1942. gazdasági évben dohányt termesz­tettek, köteles a gazdálkodó az 1942— 1943. gazdasági évben is legalább ugyanakkora területen dohányt termesz­teni, illetőleg a termeléshez szüksége» engedély iránti kérelmét a Dohányjöve­déki Központ Igazwatóságnál előterjesz­teni. Ahol az 1937—1938. gazdasági év óta bármely gazdasági évben dohányt termesztetek, köteles a gazdálkodó a» 1942—1943. gazdasági évben is a Do­hányjövedéki Központi gazwatóság en­gedélye alapján dohányt termeszteni, mégpedig 'egalább akkora területen, amekkora területen termesztett dohány kezeléséhez szükséges gazdasági épület­ei, dohánypajtával, csomózóval, kertész lakással rendelkezik. Ez a kütelezettség azonban a szántó­földi műve’és alatt álló ingatlan 12.5 szár zalékát meghaladó területre nem terjedi ki. E kötelezettség alól a gazdálkodót a pénzügyminiszter a földmívelésügyi mi­niszterrel egyetértésben fe'menthetL A dohánytermesztésre kötelezett gait dálkodó részesülhet a dohánytermeléssel egybekötött összes kedvezményekben, Intézkedik a rendelet a felmentés módo­zatairól, valamint az ipari dohányma$ termesztéséről. LEVÉLPAPÍR-KÜLÖNLEGESSÉGEI pampas színekben. ízléses kivitelben óriási választékban JOBA-papírkereaka Újonnan nyitandó fiókjaink részére keresünk a banküzlet minden ágában jártas ^ fiokfonokoket és legalább 5—6 évi pénzintézeti gyakor­lattal biró, könyvelésben jártas szín- ténkeresztény tisztviselőket mielőbbi belépésre. Siatmárvárnegyei Gazdasági Bank Bt. gzzíirániémeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom